Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1966 (73. évfolyam, 1-50. szám)
1966-11-13 / 44. szám
1966. november 13. Európában nincsenek gyarmatok csak örök határok A nemzetközi politikában ma “illetlenségnek” számít, ha valaki területi kérdést vet fel, mintha a világ, amely 1945-ig tökéletlen volt, a második világháború utáni rendelkezésekkel egyszerre és megváltoztathatatlanul tökéletessé változott volna és ezután már semmiféle változásnak helye nem lenne. Ha tehát valaki olyan területi kérdést vet fel, amelyet az ott élő nép legelemibb emberi és nemzeti jogainak a megsértésével rendeztek, akkor békebontó, háborús izgató és esetleg fasiszta is . .. Ez a megfegyelmezett közhangulat ilyen módon tökéletesen alájátszik a moszkvai követeléseknek, hogy a második világháborús és az azt megelőző osztozkodást, mint például Lengyelország kettéosztását, nem szabad szóvátenni, pedig azt Hitlerrel együtt követték el, hogy a balti államok megszállásáról és elnyomásáról ne is beszéljünk és hogy a magyar néppel szemben elkövetett ordító, nemzetirtó jogtalanságokat most ne említsük. Persze, Ceausescu román diktátornak szabad Besszarábia és Észak Bukovina visszaköveteléséről szólni, mert Ceausescu kommunista ... Minekünk nem szabad Kárpátaljáról beszélni, mert akkor következnek a fenti jelzőkkel alkalmazott kiátkozások a civilizációból. Mindennek ellenére Európában több területi kérdés válik égetővé, így a déltiroli osztrákok kérdése és újabban a népesség, tehát emberélet szempontjából annyira jelentéktelen szikla, a Gibraltár kérdése. Gibraltár valamikor spanyol terület volt, azonban mivel a tengerszoros felett uralkodó katonai helyzete az angolok tengerek feletti uralmához szükséges volt, annak idején elvették Spanyolországtól. Spanyolország most visszaköveteli. Az angol parlamentben botrány tört ki, mert az angol munkáspárti gyarmatügyi miniszter, Ered Lee gyarmatügyi miniszter, amikor bejelentette Franko spanyol elnök követelését Gibraltár területe ügyében, mivel ezt is gyarmati kérdésnek tekintette, “keztyűs kézzel” nyúlt az ügyhöz, ahogyan ma minden ügyet illendő kezelni, amelyre rá lehet fogni, hogy gyarmati kérdés... Nos, Lee miniszter ezzel megjárta. Az egész angol parlament felzúdult, mondván nem így kell az ügyet kezelni. Eric Ogden a munkáspárt egyik szószólója kijelentette: kerek-perec ki kell mondani, ha szükség lesz rá. Gibraltár védelmében az egész Egyesült Angol Királyság minden ereje felsorakozik Gibraltár védelmében . . . Lee miniszter is belátta hamarosan, hogy ez nem tekinthető gyarmati kérdésnek és másnap már így kiáltott fel a parlamentben: Majd meglátják, hogy amikor a fasiszta diktatúrával szembe kerülünk, a kormányzat nem lesz olyan puha, mint amilyennek gondolják ... A toryk most arra készülnek, hogy Lee minisztert megbuktassák. Pedig Lee csak egyben tévedett, hirtelen elfelejtette, hogy amikor európai gyarmatokról van szó, akkor nincs gyarmat — csak sérthetetlen területi kérdés . . . Gyarmat csak Afrikában és Ázsiában van. Európában csak örök és megváltoztathatatlan határok léteznek, amelyeken változtatni sohasem szabad .A hogy az ‘ igazságtalan határok mögötti népeket ki lehessen zsákmányolni, emberi és nemzeti jogaiktól meg lehessen fosztani és a gyarmat területéről el lehessen zavarni és igy az európai gyarmatot a gyarmatosító országba be lehessen olvasztani. •’ * ■ . ' * ■ > : ■ ! FONTOS ! “The House of Insurance” Ha bármiféle biztosításra van szüksége, úgymint élet-, háztűz- és tornádó, bútor, és ruha-, autó-, baleset-, stb., mindezeket megszerezheti 35 éve fennálló irodánkban a legméltányosabb áron. L. Edward Senior L. Edward Junior Lezsak Insurance Agency 11530 BUCKEYE ROAD CLEVELAND 4, OHIO Telefon: CE 13727 A BIZTOSÍTÁS BIZALOM DOLGA! Gámán Imre volt százados halála A Magyar Harcosok Bajtársi Közössége ismét temetett. 1966 október 10-én hajnalban szívszélhüdés következtében halt meg. Gámán Imre bajtársunk a buffalói csoportnak pár évig volt vezetője. A burgenstlei magyar gimnázium fáradhatatlan pénzgyűjtője és támogatója volt. Lángoló lelkű, ízig-vérig magyar volt, aki egész emigrációs életét rabságban lévő hazája és magyar népe megmentésére fordította. Nem volt magyar megmozdulás, amiben szívvel-lélekkel ne vett volna részt. Különösen kimagasló és egyedülálló volt tevékenysége a burgcastl i magyar iskola anyagi támogatásában. Pár év óta, mióta nyugdíjban volt, minden idejét az iskola pénzgyűjtésére fordította és amint értesültünk, közel 17 ezer dollárt küldött el az iskola részére. Ezzel a cselekedetével aranybetűkkel írta be nevét a magyar emigráció történetébe. Dr. Gámán Imre Erdély szülöttje volt, aki az első világháborút, mint csapattiszt, rajongásig szeretett székely bakáival harcolta végig. Számos kitüntetés tulajdonosa volt. A második világháborút, mint gazdászati tiszt küzdötte végig. Október 15-én a Szent Erzsébet templomban bemutatott gyászmise után bajtársai és tisztelői nagy részvéte mellett helyezték örök nyugalomra a buffalói r.k. temetőben. A felejthetetlen bajtársat, a nagy magyart, az idegen földben ásott nyitott sírnál Dr. Gerencsér István piarista atya és az MHBK csoport nevében vitéz Haraszthy István csoportvezető búcsúztatta el. Lelke, izzó magyar lelke ott szárnyal valahol a Tejuton Csaba királyfi székely hadseregében. A “Vasárnap” is, mint hűséges olvasóját gyászolja benne. AZ ÖRÖK VILÁGOSSÁG FÉNYESKEDJÉK NEKI! A PÁL UTCAI FIÚK KI AKARTÁK SZABADÍTANI A TÖKÖLI RABOKAT A bírósági jelentések mutatják, hogy a fiatalok szivállító bátorsággal és könnyelműséggel emlékeznek a szabadságharcra. A pest megyei bíróság olyan bűnpert tárgyal, amelynek a vádlottai egy kivételével 15-18 esztendősek. Amint a tudósítások mondják, heten ülnek a vádlottak padján, olyan szorosan, mint a fecskék . .. Az egyetlen, aki 18 éven felüli, 35 éves. Az elsőrendű vádlott kamasz, tizenötéves és amint a kommunista újságírók megjegyzik, már rendőrségi múltja van, tiltott határátlépés kísérlete ... A tudósítások nem adják meg a neveiket, ebben a perben még a harmincötvéves vádlott nevét sem adták ki. A vádlottak munkásfiuk. “Jóformán azt sem tudják, mi az a társadalmi rend, de meg akarták dönteni. ..” Az újságíró ezt megdöbbentőnek tartja. Pedig a fiúk valószínűleg tudták, miért akarták megdönteni, mert elsősorban a "tököli rabokat” akarták kiszabadítani. A perben befogott vádlottak ugyanis szigetszentmiklósi fiuk, Szigetszentmiklós Csepel környékéhez tartozik, a Duna mellett. A tudósításból kitűnően a magyarországi diktatúra sok rabot tarthat Tökölön ... A vád ellenük: öszszeesküvésre való előkészület, lőfegyverrel és lőszerrel való viszaélés. A csoport a forradalmi szabadságharc kilencedik évfordulóján kezdette meg működését, Szigetszentmiklóson alakult, amint a kommunista jelentés mondja, hogy fegyveres zavargásokat kezdeményezzen, erre a célra lőfegyvereket és lőszereket szerezzen. Fegyverszerzés céljából betörést kíséreltek meg folytatja a kommunista jelentést a szigetszentmiklósi helytörténeti múzeumba, kísérletük azonban meghiúsult. A más után szerzett fegyvereket és lőszereket a bíróság bűnjelként lefoglalta. Egy másik tudósító megkérdezte az egyik vádlott gyerektől, hogy valóban ki akarták-e szabadítani a tököli rabokat? A gyermek vádlottak a bíróság előtt is beismerték, az újságíró előtt is beismerték, hogy ez volt a szándékuk. Egy légpuskát átalakítottak, a Dunában is találtak fegyvert, építkezés közben is. Frommer és TT pisztolyaik voltak, valamint hadi puskájuk is. Fegyveres zavargást akartak kezdeményezni, mondja a vádirat. Esküt tettek egymásnak, hogy egymást el nem árulják és ha valaki egyikükhöz hozzáér, vagy el akarja vinni, az életével fizet érte ... A Pál utcai fiúk a szabadságharcra emlékeznek . . . ... NEM ÍZLIK A SAJÁT FŐZTJE... A Szovjetunió kóstolgatja most a saját főztjét és nem ízlik. Hányszor történt, hogy a kommunista párt megszervezte az amerikai követség elleni tüntetést és támadást kövekkel, tintásüvegekkel, botokkal, felizgatott tömeggel. Az amerikai követség egy-egy intézményét le is égették, ki is rabolták, fel is forgatták a kommunista elvtársak. Amikor ez ellen Amerika tiltakozott, a kommunista válasz mindig az volt, hogy az egyetemi hallgatóknak joguk van annak a nemzetnek a követsége előtt tüntetni és tiltakozni, amely nemzet külpolitikájával nem értenek egyet... Most Pekingben a kamaszvörös-gárdák ugyanazt teszik a szovjet követséggel, mint amit a kommunista diákok tettek annyi helyen az amerikai követség ellen. És ez egyáltalán nem tetszik a Szovjetnek. Most már nem az a véleménye, hogy a kínai egyetemi hallgatóknak joguk van annak anemzetnek a követsége előtt tüntetni és tiltakozni, amely nemzet külpolitikájával nem értenek egyet. . . A Szovjetunióból egyébként minden kínai egyetemi hallgatót kiutasított a Szovjetunió ... KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA FORMOZA EMLÉKEZIK: Mindszenty bíboros jelenléte erőt ad Október 23.-án Taipeiban is megünnepeltük az 56-os magyar forradalom kitörését. Mint egyetlen civil magyar az ASIAN PEOPLES ANTICOMMUNIST LEAGUE REPUBLIC OF CHINA vezetőségével közös rendezésben tartottunk 300 meghívott előkelő vendég (politikusok, tudósok) részvételével nagygyűlést az APCLROC nagytermében. A gyűlés elnöki tisztét Ku Cheng-kang, az APCLROC elnöke látta el. Beszédében méltatta a magyar forradalom jelentőségét s kiemelte, hogy innen datálódik a kommunista terjeszkedés megtorpanása és szabadságot követelt a magyar nemzetnek. Utána ismertettem a forradalom kitörésének előzményeit és okát s kifejtettem, hogy milyen is a “magyar stílusú forradalom”, amiről itt annyit írtak és beszéltek az utolsó tíz év alatt. Az egyetemi ifjúság Petőfi szoborhoz való vonulásának leírásakor egy előadó elszavalta kínaiul a Talpra Magyart, amit egy kínai költő erre az alkalomra fordított kínaira, majd amikor a nov. 4-i orosz támadást ecseteltem, Heinrich Heinének “Im Oktober 1949” című halhatatlan költeményét, amit szintén ez alkalomra fordíttattam kínaira. Már a gyűlés elején szétosztottunk a részvevők között három, a magyar forradalom által ihletett költeményt, amelyek szemlátozást tetszést arattak a vendégek közt. Majd a Kádár “kormány”-nak az oroszok által történt hatalomba helyezése körülményeit tárgyaltam, kifejtve, hogy maga Tito is hibának minősítette a pulai beszédében, hogy az oroszok előbb támadtak rá az országra s csak azután alakíttattak kormányt. Szerinte fordítva kellett volna csinálni. Ezután Father de Jaeger, a “FREE PACIFIC” volt szerkesztője, aki a Ngo Din Diem és fivére legyilkolása után hagyta el Vietnamot és jött Formozára, Mindszenty bíborosról szólt. Kiemelte annak jelentőségét, hogy Mindszenty a kormány által felajánlott salvus conductus ellenére sem volt hajlandó elhagyni az országot s ha csak jelképesen is, de népe élén maradt. Puszta jelenléte az országban erőt ad a népnek a további passzív ellenálláshoz. Befejezésül P. Zsoldos Imre egyetemi tanár tartott előadást a forradalomról a kommunista veszedelemről és a kommunista rendszer embertelenségeiről. Szavait zárva, felmutatott a hallgatóságnak a “vasfüggöny”-ből való szögesdrót darabot. A gyűlés után a rendezőség és a szereplők tiszteletére ebédet adtam. A CHINA POST egész oldalas cikkben emlékezett meg a forradalomról, a CHUNG-YANG ZI-PAO és több más újság is részletes ismertetést adott az emlékgyűlés lefolyásáról s részleteket közöltek az elhangzott beszédekből. Mint egyetlen civil magyar Formózán ennél többet — azt hiszem — nem tehettem, de ezt jó szívvel tettem. Ha külsőségeiben talán méreteiben sem lehet hasonlítani a nyugati országokban — ahol sok az emigráns —a lefolyt ünnepségekhez, lelkesség és bensőséges megértés tekintetében biztosan nem maradtunk a nyugatiakkal szemben szégyenben. Ha?! : Dr. K. Katona Lajos Syracuseban szabadsági ünnepély: A MAGYAR SZABADSÁGHARC TISZTA ÉS EGYSÉGET KÖVETEL A helyi Emlékbizottság október 23.-án rendezte a magyar szabadságharc 10.-ik évfordulójának emlékünnepélyét a LEMOYNE COLLEGE dísztermében. Ujházy Károly szkv. m. kir. ezredes, szabadságharcos tartotta az ünnepi beszédet, amelyben hangsúlyozta a szabadságharc tisztaságát és egységre szólította fel a kint élő magyarságot. A jól sikerült beszédet tapsorkán fogadta. Az angol nyelvű szónok Congressman Hanley volt, aki újabb forradalmat jósolt és a kelet-európai “statusquó”-t elvetette. Az Emlékbizottság nevében Helcz Tibor elnök SZABADSÁG DÍJ-at nyújtott át Walsh polgármesternek és Hanley képviselőnek, a magyar ügy támogatásáért. Az amerikai közélet nagy jelentőséget tulajdonított az évfordulónak és a republikánus és konzervatív képviselőjelöltek is megjelentek és szót kértek. A republikánus Hancock sürgette a kormányt, hogy a jövőben az USA elnöke és a magasrangú tisztviselők is támogassák a Rabnemzetek Hetét. A konzervatív Souler emlékezteti rá, hogy a magyar szabadságharcosok segélykiáltásai 1956-ban süket fülekre találtak. Az AMERIKAI LÉGIÓ énekkara és Sáfrán Károly hegedűjátéka nyújtottak zenei programot. Dakó Márton egyetemista Tollas Tibor “Bebádogoztak minden ablakot” című versét szavalta angolul. Egy élőkép mutatta a sírt és a hősöknek hódoló fiatalságot. Igen nagy sikert ért el. A jelenetet Helcz Tiborné tervezte. Az ünnepély szabadságharcos filmmel zárult. A helyi sajtó, rádió és televízió részletesen számolt be az ünnepélyről és az évforduló nemzetközi jelentőségéről. TORNA, VÍVÁS LABDARÚGÁS MAGYAR GYERMEKEKNEK MINDEN SZERDÁN ESTE A CLEVELANDI MAGYAR ATLÉTIKAI CLUB megkezdte a magyar gyermekek szerda esti, szokásos tornáját és sportoktatását. A részvétel a tornánál és a labdarúgásnál díjtalan, a vívásnál ajándéknak is beillő szerény hozzájárulással jár. Jelentkezni lehet minden szerdán este fél hétkor a THOMAS JEFFERSON JR. HIGHSCHOOL-ban, 3145 W. 46 utcában, a Clark Ave.-től pár házzal délre. Felső korhatár egyik sportágban sincs. Alsó korhatár: tornánál 5-6, vívásnál és labdarúgásnál 10-12 év. Küldjük gyermekeinket ezekre a magyar foglalkozásokra, mert igen nagy szükségük van rá, később pedig nagy mértékben előnyükre válik, amint erre már számtalan példa és bizonyíték van. 1 . 9 f . 1 A CLEVELANDI MAGYAR ATLÉTIKAI CLUB rendezései, mint pl. a november 26.-i PESTI EST, az ilyen programok és több más, a magyarság számára fontos kezderményezés anyagi alapjait biztosítják. Támogassuk tehát őket. Legyünk ott mindannyian a novemberi 26.-i PESTI EST-en! NÁDAS GYULA Magyar, angol betűs írógépek, Telefon, Rádió, Gramofon, Taperecorder. 226-8868 és Lemezek, Könyvek, Kerámia, stb. LA 1-5526 1425 Grace Ave., Lakewood (Cleveland 7.) Ohio. EMLÉKEZETES NAPOK: Az emberiség és a múlandó politika mérlegén Írta: F. K. AZ OKTÓBER VÉGI ÉS NOVEMBER ELEJI NAPOK tele vannak nagy gondolatokkal. Krisztus Király ünnepe, a Reformáció napja, Mindenszentek, Halottak napja az élet súlyos igazságaira emlékeztetnek. Az Egyház “az igazság, szeretet és béke” uralmát hirdeti, mint az emberhez méltó fejlődés követelményét. A Reformáció ünnepe a szellemi és lelki megújulást sürgeti. Mindenszentek napja az élet diadalára, Halottak napja szeretteinkre, hősi halottainkra emlékeztet. Nem véletlenül történt, hogy a magyar nép életében ezek a napok 1956 óta évszázados történelmének újabb állomását is jelentik. A forradalmi megemlékezések során elkerülte figyelmünket egy érdekes mozzanat. 1956-ben ünnepeltük a nándorfehérvári diadal ötszázéves jubileumát. Hunyadi történelmi jelentőségű győzelme hosszú időre megmentette Nyugateurópát a keleti török veszedelemtől. Ennek a győzelemnek szellemi és lelki mestere Kapisztrán Szent János volt, aki Délmagyarországon, Újlakon halt meg 1456 október 23-án a kora esti órákban. Halála ötszázadik évfordulóján — mondhatjuk pont ötszáz éves fordulóján — tört ki hazánkban a forradalom és a szabadságharc. A maroknyi magyar nép ma is ugyanúgy, mint ötszáz esztendővel ezelőtt, a keleti barbarizmus ellen kelt fel. A koncentrációs táborok, a börtönök, a megalázás uralmának, az emberi méltóság megtiprásának akart véget vetni. Nem azért vállalta a küzdelmet a sokszoros túlerővel szemben, mert gyilkolni, fosztogatni, ellenségén bosszút állni akart, hanem mert ezer éves kultúrájához, és fejlett jogérzékéhez méltó életet akart élni szabadságban, szomszédai és embertársai megbecsülésében. A KÜLÖNBEN IS NAGY GONDOLATOKKAL TELÍTETT NAPOKBAN mondta az ország bíboros-prímása: “jogállamban élünk, osztály nélküli társadalomban, demokratikus vívmányokat fejlesztünk, szociális érdekektől helyesen és igazságosan korlátozott magántulajdon alapján állunk, kizárólag kulturnacionalista szellemű nemzet és ország akarunk lenni. Ez akar lenni az egész magyar nép.” Ez a közös akarat egyesítette azokban a napokban a magyar társadalom minden rétegét. Megszűntek az osztályellentétek. Senki sem akarta visszahozni a múltat. A munkások, értelmiségiek, a keresztények és nem keresztények lelkében az emberi jogokon felépülő új Magyarország körvonalai rajzolódtak ki a győzelem napjaiban. A munkások új kedvvel, új reményekkel lépték át az üzemek küszöbét, a pékek éjjel-nappal dolgoztak, hogy a népnek meglegyen a mindennapi kenyere. Az emberek segítettek egymásnak. Az új honfoglalás reménye feszült a lelkekben, amikor eldördültek a szovjet ágyuk és az országon végig gördültek a zsarnokság tankjai. Elárultak! Nyugat nem segít! Hiába a kétségbeesett kiáltás: Európáért halunkmeg! Isten veletek és velünk! Halottak napjának hangulatában, vergődött az ország... Hiába való volt minden? Annyira elhatalmasodott a lelkekben a példátlan árulás élménye, hogy az elmúlt napok nagy gondolataira nem is mertünk már emlékezni? * AZÓTA ELTELT TÍZ ESZTENDŐ. Volt időnk foglalkozni az eseményekkel. Sok mindent megéltünk. A politikai események sokszor meggondolkoztattak. Néhányan már a forradalmat is kezdték bírálni. A nagy gondolatokat a mindennapi politikához mérték. A történelmi távlatokról nem igen esett szó. Pedig a magyar forradalom nem a napi politika eseménye, hanem történelmi cselekedet volt. Követeléseinek súlyát és értékét nem a Kelet és Nyugat viszonya határozza meg. Hogy jogunk volt-e hazánk függetlenségét, népünk szabadságát követelni és ezért az áldozatot is vállalni, nem azon mérjük le, hogy a nagyhatalmak Jaltában felosztották maguk között a világot, érdekszférákat létesítettek és aki ezeket meg meri zavarni, azt eltiporják. A magyar forradalom helyes vagy helytelen voltát nem az dönti el, hogy mit ígért és mit tett Amerika, vagy milyen kalandokra akartak azt egyes nyugati hatalmak Egyiptomban kihasználni. Az árulás, a politikai kalandok, a szovjet elnyomás a történelem múlandó eseményeinek listájára kerül. Undorral és megvetéssel emlékeznek rá, amíg csak ember él ezen a földön, de azokat a nagy eszméket, követeléseket, amelyekért a magyar nép a küzdelmet és az áldozatot vállalta minden ember a magáénak vallja, amíg ember él ezen a földön. A politikát pedig a történelem nem az egyik vagy más rendszer érdekein fogja lemérni, hanem azon a követeléseken, amelyeket népünk a szabadságharc napjaiban megfogalmazott és kihirdetett. Aki ismeri a történelmet és a történelmi események mértékét, az meg van győződve róla, hogy a magyar forradalom száz esztendő múlva is előkelő helyet foglal el az emberi értékek sorában, míg az a politika, mely a magyar nép jogos követeléseit elgáncsolta, azoknak a szomorú tényeknek a sorába kerül, melyekre a későbbi nemzedékek is megvetéssel gondolnak, ha egyáltalán mernek rá gondolni. A történelemben nincsenek véletlenek. Az emberiség új korszak küszöbén áll. Vajúdik. A lelkekben óriási méretű forradalom bontakozik ki. A politikai rendszereket világszerte feszíti az emberi méltóság egyre hangosabb követelése. A gyarmati rendszerek megszűnnek. A társadalom és gazdasági rend a jogok irányába átalakul. A kommunizmus sem képes ezt a fejlődést sokáig megakadályozni. A nagy gondolatok jelzik a jövő fejlődés irányát. A magyar forradalom történelmi súlya és jelentősége évről-évre világosabbá válik. A küzdelemben elesett hősök nemcsak a magyar nép, hanem Európa és az egész emberiség hősei, mert az emberiség közös ügyéért, a szabadságért és az emberhez méltó életért áldozták fel életüket. Nem azt mondjuk sírjaik fölött, hogy emléküket örökre megőrizzük, hanem azt, hogy a küzdelmet folytatjuk! * eldől FRANCES P. BOLTON Cleveland képviselőnője a magyar szabadságharcról Frances P. Bolton, aki Clevelandi egyik képviselője a washingtoni kongresszusban, a magyar forradalmi szabadságharc évfordulójával kapcsolatosan Washingtonban a következő nyilatkozatot jelentette meg: — 1956 novembere mindig emlékezetes marad, ezen a napon történt az a gyalázat, hogy a magyar népet a szovjet haderő, amely visszatért az országba, ismét béklyóba verte. — Vágyakozásukat a szabadságért úgy nekünk, mint minden szabadságot szerető népnek szerte a világon tisztelni kell és fennt kell tartani,” mondotta a clevelandi képviselőnő. “Köszöntöm Magyarország erős népét és csatlakozom hozzájuk a szabadságküzdelem megemlékezésében, így akarok lenni azokkal a clevelandi rokonokkal, jóbarátokkal, akik dolgoznak, küzdenek és imádkoznak azért, amiben a magyar nép reménykedik: hogy Magyarország ismét elnyeri szabadságát.”