Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1966 (73. évfolyam, 1-50. szám)

1966-11-13 / 44. szám

1966. november 13. Európában nincsenek gyarmatok csak örök határok A nemzetközi politikában ma “illetlenségnek” számít, ha valaki területi kérdést vet fel, mintha a világ, amely 1945-ig tökéletlen volt, a második világháború utáni rendelkezésekkel egyszerre és megváltoztathatatlanul tökéletessé változott volna és ezután már semmiféle változásnak helye nem lenne. Ha tehát valaki olyan területi kérdést vet fel, amelyet az ott élő nép legelemibb emberi és nemzeti jogainak a megsértésével rendeztek, akkor békebontó, háborús izgató és esetleg fasiszta is . .. Ez a megfegyelmezett közhangulat ilyen módon töké­letesen alájátszik­ a moszkvai követeléseknek, hogy a második világháborús és az azt megelőző osztozkodást, mint például Lengyelország kettéosztását, nem szabad szóvátenni, pedig azt Hitlerrel együtt követték el, hogy a balti államok megszállá­sáról és elnyomásáról ne is beszéljünk és hogy a magyar néppel szemben elkövetett ordító, nemzetirtó jogtalanságokat most ne említsük. Persze, Ceausescu román diktátornak szabad Besszarábia és Észak Bukovina visszaköveteléséről szólni, mert Ceausescu kommunista ... Minekünk nem szabad Kárpátaljáról beszélni, mert akkor következnek a fenti jelzőkkel alkalmazott kiátko­­zások a civilizációból. Mindennek ellenére Európában több területi kérdés válik égetővé, így a déltiroli osztrákok kér­dése és újabban a népesség, tehát emberélet szempontjából annyira jelentéktelen szikla, a Gibraltár kérdése. Gibraltár valamikor spanyol terület volt, azonban mivel a tengerszoros felett uralkodó katonai helyzete az angolok tengerek feletti uralmához szükséges volt, annak idején elvették Spanyolor­szágtól. Spanyolország most visszaköveteli. Az angol parla­mentben botrány tört ki, mert az angol munkáspárti gyar­matügyi miniszter, Ered Lee gyarmatügyi miniszter, amikor bejelentette Franko spanyol elnök követelését Gibraltár terü­lete ügyében, mivel ezt is gyarmati kérdésnek tekintette, “keztyűs kézzel” nyúlt az ügyhöz, ahogyan ma minden ügyet illendő kezelni, amelyre rá lehet fogni, hogy gyarmati kérdés... Nos, Lee miniszter ezzel megjárta. Az egész angol par­lament felzúdult, mondván nem így kell az ügyet kezelni. Eric Ogden a munkáspárt egyik szószólója kijelentette: kerek-perec ki kell mondani, ha szükség lesz rá. Gibraltár védelmében az egész Egyesült Angol Királyság minden ereje felsorakozik Gibraltár védelmében . . . Lee miniszter is belátta hamarosan, hogy ez nem tekinthető gyarmati kérdésnek és másnap már így kiáltott fel a parlamentben: Majd meglátják, hogy amikor a fasiszta diktatúrával szembe kerülünk, a kormányzat nem lesz olyan puha, mint amilyennek gondolják ... A toryk most arra készülnek, hogy Lee minisztert meg­buktassák. Pedig Lee csak egyben tévedett, hirtelen elfelej­tette, hogy amikor európai gyarmatokról van szó, akkor nincs gyarmat — csak sérthetetlen területi kérdés . . . Gyarmat csak Afrikában és Ázsiában van. Európában csak örök és megvál­toztathatatlan határok léteznek, amelyeken változtatni sohasem szabad .A hogy az ‘ igazságtalan határok mögötti népeket ki lehessen zsákmányolni, emberi és nemzeti jogaiktól meg le­hessen fosztani és a gyarmat területéről el lehessen zavarni és igy az európai gyarmatot a gyarmatosító országba be le­hessen olvasztani. •’ * ■ . ' * ■ > : ■ ! F­O­NTOS ! “The House of Insurance” Ha bármiféle biztosításra van szüksége, úgymint élet-, ház­­tűz- és tornádó, bútor, és ru­ha-, autó-, baleset-, stb., minde­zeket megszerezheti 35 éve fennálló irodánkban a legmél­­tányosabb áron. L. Edward Senior L. Edward Junior Lezsak Insurance Agency 11530 BUCKEYE ROAD CLEVELAND 4, OHIO Telefon: CE 1­3727 A BIZTOSÍTÁS BIZALOM DOLGA! Gámán Imre volt százados halála A Magyar Harcosok Bajtársi Közössége ismét temetett. 1966 október 10-én hajnalban szívszélhüdés következtében halt meg. Gámán Imre bajtársunk a buffalói csoportnak pár évig volt vezetője. A burgenstlei magyar gimnázium fáradhatatlan pénzgyűjtője és támogatója volt. Lángoló lelkű, ízig-vérig ma­gyar volt, aki egész emigrációs életét rabságban lévő hazája és magyar népe megmentésére fordította. Nem volt magyar megmozdulás, amiben szívvel-lélekkel ne vett volna részt. Különösen kimagasló és egyedülálló volt tevékenysége a burgcastl­ i magyar iskola anyagi támogatásában. Pár év óta, mióta nyugdíjban volt, minden idejét az iskola pénzgyűjtésére fordította és amint értesültünk, közel 17 ezer dollárt küldött el az iskola részére. Ezzel a cselekedetével aranybetűkkel írta be nevét a magyar emigráció történetébe. Dr. Gámán Imre Erdély szülöttje volt, aki az első világhá­borút, mint csapattiszt, rajongásig szeretett székely bakáival harcolta végig. Számos kitüntetés tulajdonosa volt. A második világháborút, mint gazdászati tiszt küzdötte végig. Október 15-én a Szent Erzsébet templomban bemutatott gyászmise után bajtársai és tisztelői nagy részvéte mellett helyezték örök nyugalomra a buffalói r.k. temetőben. A felejthetetlen bajtársat, a nagy magyart, az idegen földben ásott nyitott sírnál Dr. Gerencsér István piarista atya és az MHBK csoport nevében vitéz Haraszthy István csoport­­vezető búcsúztatta el. Lelke, izzó magyar lelke ott szárnyal valahol a Tejuton Csaba királyfi székely hadseregében. A “Vasárnap” is, mint hűséges olvasóját gyászolja benne. AZ ÖRÖK VILÁGOSSÁG FÉNYESKEDJÉK NEKI! A PÁL UTCAI FIÚK KI AKARTÁK SZABADÍTANI A TÖKÖLI RABOKAT A bírósági jelentések mutat­ják, hogy a fiatalok szivállító bátorsággal és könnyelműség­gel emlékeznek a szabadság­­harcra. A pest megyei bíróság olyan bűnpert tárgyal, amely­nek a vádlottai egy kivételével 15-18 esztendősek. Amint a tudósítások mondják, heten ül­nek a vádlottak padján, olyan szorosan, mint a fecskék . .. Az egyetlen, aki 18 éven felüli, 35 éves. Az elsőrendű vádlott kamasz, tizenötéves és amint a kommunista újságírók meg­jegyzik, már rendőrségi múltja van, tiltott határátlépés kísér­lete ... A tudósítások nem ad­ják meg a neveiket, ebben a perben még a harmincötvéves vádlott nevét sem adták ki. A vádlottak munkásfiuk. “Jóformán azt sem tudják, mi az a társadalmi rend, de meg akarták dönteni. ..” Az újság­író ezt megdöbbentőnek tartja. Pedig a fiúk valószínűleg tudták, miért akarták meg­­dönteni, mert elsősorban a "tököli rabokat” akarták ki­szabadítani. A perben befogott vádlottak ugyanis szigetszent­­miklósi fiuk, Szigetszentmiklós Csepel környékéhez tartozik, a Duna mellett. A tudósításból kitűnően a magyarországi dik­tatúra sok rabot tarthat Tö­kölön ... A vád ellenük: ösz­­szeesküvésre való előkészület, lőfegyverrel és lőszerrel való viszaélés. A csoport a forra­dalmi szabadságharc kilence­dik évfordulóján kezdette meg működését, Szigetszentmikló­­son alakult, amint a kommu­nista jelentés mondja, hogy fegyveres zavargásokat kezde­ményezzen, erre a célra lőfegy­vereket és lőszereket szerez­zen. Fegyverszerzés céljából betörést kíséreltek meg folytatja a kommunista jelen­tés­t a szigetszentmiklósi helytörténeti múzeumba, kísér­letük azonban meghiúsult. A más után szerzett fegyvereket és lőszereket a bíróság bűnjel­ként lefoglalta. Egy másik tudósító megkér­dezte az egyik vádlott gyerek­től, hogy valóban ki akarták-e szabadítani a tököli rabokat? A gyermek vádlottak a bíróság előtt is beismerték, az újságíró előtt is beismerték, hogy ez volt a szándékuk. Egy légpus­kát átalakítottak, a Dunában is találtak fegyvert, építkezés közben is. Frommer és TT pisztolyaik voltak, valamint hadi puskájuk is. Fegyveres zavargást akartak kezdemé­nyezni, mondja a vádirat. Es­küt tettek egymásnak, hogy egymást el nem árulják és ha valaki egyikükhöz hozzáér, vagy el akarja vinni, az éle­tével fizet érte ... A Pál utcai fiúk a szabadságharcra emlé­keznek . . . ... NEM ÍZLIK A SAJÁT FŐZTJE... A Szovjetunió kóstolgatja most a saját főztjét és nem ízlik. Hányszor történt, hogy a kommunista párt megszer­vezte az amerikai követség el­leni tüntetést és támadást kö­vekkel, tintásüvegekkel, bo­tokkal, felizgatott tömeggel. Az amerikai követség egy-egy intézményét le is égették, ki is rabolták, fel is forgatták a kommunista elvtársak. Amikor ez ellen Amerika tiltakozott, a kommunista válasz mindig az volt, hogy az egyetemi hall­gatóknak joguk van annak a nemzetnek a követsége előtt tüntetni és tiltakozni, amely nemzet külpolitikájával nem értenek egyet... Most Pekingben a kamasz­­vörös-gárdák ugyanazt teszik a szovjet követséggel, mint amit a kommunista diákok tet­tek annyi helyen az amerikai követség ellen. És ez egyálta­lán nem tetszik a Szovjetnek. Most már nem az a véleménye, hogy a kínai egyetemi hallga­tóknak joguk van annak a­­nemzetnek a követsége előtt tüntetni és tiltakozni, amely nemzet külpolitikájával nem értenek egyet. . . A Szovjetunióból egyébként minden kínai egyetemi hallga­tót kiutasított a Szovjetunió ... KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA FORMOZA EMLÉKEZIK: Mindszenty bíboros jelenléte erőt ad Október 23.-án Taipeiban is megünnepeltük az 56-os magyar forradalom kitörését. Mint egyetlen civil magyar az ASIAN PEOPLES ANTICOMMUNIST LEAGUE RE­PUBLIC OF CHINA vezetőségével közös rendezésben tar­tottunk 300 meghívott előkelő vendég (politikusok, tudó­sok) részvételével nagy­gyűlést az APCLROC nagytermé­ben. A gyűlés elnöki tisztét Ku Cheng-kang, az APCLROC elnöke látta el. Beszédében méltatta a magyar forradalom jelentőségét s kiemelte, hogy innen datálódik a kommu­nista terjeszkedés megtorpanása és szabadságot követelt a magyar nemzetnek. Utána ismertettem a forradalom kitörésének előzmé­nyeit és okát s kifejtettem, hogy milyen is a “magyar stílusú forradalom”, amiről itt annyit írtak és beszéltek az utolsó tíz év alatt. Az egyetemi ifjúság Petőfi szoborhoz való vonulásának leírásakor egy előadó elszavalta kínaiul a Talpra Magyart, amit egy kínai költő erre az alkalomra fordított kínaira, majd amikor a nov. 4-i orosz támadást ecseteltem, Heinrich Heinének “Im Oktober 1949” című halhatatlan költeményét, amit szintén ez alkalomra for­­díttattam kínaira. Már a gyűlés elején szétosztottunk a részvevők között három, a magyar forradalom által ihle­tett költeményt, amelyek szemlátozást tetszést arattak a vendégek közt. Majd a Kádár “kormány”-nak az oroszok által történt hatalomba helyezése körülményeit tárgyal­tam, kifejtve, hogy maga Tito is hibának minősítette a pulai beszédében, hogy az oroszok előbb támadtak rá az országra s csak azután alakíttattak kormányt. Szerinte fordítva kellett volna csinálni. Ezután Father de Jaeger, a “FREE PACIFIC” volt szerkesztője, aki a Ngo Din Diem és fivére legyilkolása után hagyta el Vietnamot és jött Formozára, Mindszenty bíborosról szólt. Kiemelte annak jelentőségét, hogy Mind­szenty a kormány által felajánlott salvus conductus elle­nére sem volt hajlandó elhagyni az országot s ha csak jelképesen is, de népe élén maradt. Puszta jelenléte az o­r­szágban erőt ad a népnek a további passzív ellenálláshoz. Befejezésül P. Zsoldos Imre egyetemi tanár tartott előadást a forradalomról a kommunista veszedelemről és a kommunista rendszer embertelenségeiről. Szavait zárva, felmutatott a hallgatóságnak a “vasfüggöny”-ből való szögesdrót darabot. A gyűlés után a rendezőség és a szereplők tiszteletére ebédet adtam. A CHINA POST egész oldalas cikkben emlékezett meg a forradalomról, a CHUNG-YANG ZI-PAO és több más újság is részletes ismertetést adott az emlékgyűlés lefo­lyásáról s részleteket közöltek az elhangzott beszédekből. Mint egyetlen civil magyar Formózán ennél többet — azt hiszem — nem tehettem, de ezt jó szívvel tettem. Ha külsőségeiben talán méreteiben sem lehet hasonlítani a nyugati országokban — ahol sok az emigráns —a lefolyt ünnepségekhez, lelkesség és bensőséges megértés tekinte­tében biztosan nem maradtunk a nyugatiakkal szemben szégyenben. Ha?! : Dr. K. Katona Lajos Syracuseban szabadsági ünnepély: A MAGYAR SZABADSÁGHARC TISZTA ÉS EGYSÉGET KÖVETEL A helyi Emlékbizottság októ­ber 23.-án rendezte a magyar szabadságharc 10.-ik évfordu­lójának emlékünnepélyét a LE­­MOYNE COLLEGE díszter­mében. Ujházy Károly szkv. m. kir. ezredes, szabadságharcos tar­totta az ünnepi beszédet, a­­melyben hangsúlyozta a sza­badságharc tisztaságát és egy­ségre szólította fel a kint élő magyarságot. A jól sikerült beszédet tapsorkán fogadta. Az angol nyelvű szónok Congressman Hanley volt, aki újabb forradalmat jósolt és a kelet-európai “statusquó”-t el­vetette. Az Emlékbizottság nevében Helcz Tibor elnök SZABAD­SÁG DÍJ-at nyújtott át Walsh polgármesternek és Hanley képviselőnek, a magyar ügy támogatásáért. Az amerikai közélet nagy jelentőséget tulajdonított az évfordulónak és a republiká­nus és konzervatív képviselő­­jelöltek is megjelentek és szót kértek. A republikánus Han­cock sürgette a kormányt, hogy a jövőben az USA elnöke és a magasrangú tisztviselők is tá­mogassák a Rabnemzetek He­tét. A konzervatív Souler em­lékezteti rá, hogy a magyar szabadságharcosok segélykiál­tásai 1956-ban süket fülekre találtak. Az AMERIKAI LÉGIÓ énekkara és Sáfrán Károly he­­gedűjátéka nyújtottak zenei programot. Dakó Márton e­­gyetemista Tollas Tibor “Be­­bádogoztak minden ablakot” című versét szavalta angolul. Egy élőkép mutatta a sírt és a hősöknek hódoló fi­atal­­ságot. Igen nagy sikert ért el. A jelenetet Helcz Tiborné­ ter­vezte. Az ünnepély szabadsághar­cos filmmel zárult. A helyi sajtó, rádió és tele­vízió részletesen számolt be az ünnepélyről és az évforduló nemzetközi jelentőségéről. TORNA, VÍVÁS LABDARÚGÁS MAGYAR GYERMEKEKNEK MINDEN SZERDÁN ESTE A CLEVELANDI MA­GYAR ATLÉTIKAI CLUB megkezdte a magyar gyerme­kek szerda esti, szokásos tor­náját és sportoktatását. A részvétel a tornánál és a lab­darúgásnál díjtalan, a vívásnál ajándéknak is beillő szerény hozzájárulással jár. Jelentkez­ni lehet minden szerdán este fél hétkor a THOMAS JEF­­FERSON JR. HIGH­­SCHOOL-ban, 3145 W. 46 utcában, a Clark Ave.-től pár házzal délre. Felső korhatár egyik spor­tágban sincs. Alsó korhatár: tornánál 5-6, vívásnál és lab­darúgásnál 10-12 év. Küldjük gyermekeinket ezekre a ma­gyar foglalkozásokra, mert igen nagy szükségük van rá, később pedig nagy mértékben előnyükre válik, amint erre már számtalan példa és bizo­nyíték van. 1 . 9 f . 1­ A CLEVELANDI MA­GYAR ATLÉTIKAI CLUB rendezései, mint pl. a novem­ber 26.-i PESTI EST, az ilyen programok és több más, a ma­gyarság számára fontos kezde­r­ményezés anyagi alapjait biz­tosítják. Támogassuk­ tehát őket. Legyünk ott mindannyian a novemberi 26.-i PESTI EST-en! NÁDAS GYULA Magyar, angol betűs írógépek, Telefon, Rádió, Gramofon, Taperecorder. 226-8868 és Lemezek, Könyvek, Kerámia, stb. LA 1-5526 1425 Grace Ave., Lakewood (Cleveland 7.) Ohio. EMLÉKEZETES NAPOK: Az emberiség és a múlandó politika mérlegén Írta: F. K. AZ OKTÓBER VÉGI ÉS NOVEMBER ELEJI NAPOK tele vannak nagy gondolatokkal. Krisztus Király ünnepe, a Reformáció napja, Mindenszentek, Halottak napja az élet súlyos igazságaira emlékeztetnek. Az Egyház “az igazság, sze­retet és béke” uralmát hirdeti, mint az emberhez méltó fejlődés követelményét. A Reformáció ünnepe a szellemi és lelki megú­julást sürgeti. Mindenszentek napja az élet diadalára, Halottak napja szeretteinkre, hősi halottainkra emlékeztet. Nem vélet­lenül történt, hogy a magyar nép életében ezek a napok 1956 óta évszázados történelmének újabb állomását is jelentik. A forradalmi megemlékezések során elkerülte figyelmünket egy érdekes mozzanat. 1956-ben ünnepeltük a nándorfehérvári dia­dal ötszázéves jubileumát. Hunyadi történelmi jelentőségű győ­zelme hosszú időre megmentette Nyugateurópát a keleti török veszedelemtől. Ennek a győzelemnek szellemi és lelki mestere Kapisztrán Szent János volt, aki Délmagyarországon, Újlakon halt meg 1456 október 23-án a kora esti órákban. Halála öt­századik évfordulóján — mondhatjuk pont ötszáz éves for­dulóján —­ tört ki hazánkban a forradalom és a szabadságharc. A maroknyi magyar nép ma is ugyanúgy, mint ötszáz eszten­dővel ezelőtt, a keleti barbarizmus ellen kelt fel. A koncentrá­ciós táborok, a börtönök, a megalázás uralmának, az emberi méltóság megtiprásának akart véget vetni. Nem azért vállalta a küzdelmet a sokszoros túlerővel szemben, mert gyilkolni, fosztogatni, ellenségén bosszút állni akart, hanem mert ezer éves kultúrájához, és fejlett jogérzékéhez méltó életet akart élni szabadságban, szomszédai és embertársai megbecsülésében. A KÜLÖNBEN IS NAGY GONDOLATOKKAL TELÍ­TETT NAPOKBAN mondta az ország bíboros-prímása: “jogállamban élünk, osztály nélküli társadalomban, de­mokratikus vívmányokat fejlesztünk, szociális érdekektől helyesen és igazságosan korlátozott magántulajdon alapján állunk, kizárólag kulturnacionalista szellemű nemzet és ország akarunk lenni. Ez akar lenni az egész magyar nép.” Ez a közös akarat egyesítette azokban a napokban a magyar társadalom minden rétegét. Megszűntek az osz­tályellentétek. Senki sem akarta visszahozni a múltat. A munkások, értelmiségiek, a keresztények és nem keresz­tények lelkében az emberi jogokon felépülő új Magyaror­szág körvonalai rajzolódtak ki a győzelem napjaiban. A munkások új kedvvel, új reményekkel lépték át az üzemek küszöbét, a pékek éjjel-nappal dolgoztak, hogy a népnek meglegyen a mindennapi kenyere. Az emberek segítettek egymásnak. Az új honfoglalás reménye feszült a lelkek­ben, amikor eldördültek a szovjet ágyuk és az országon végig gördültek a zsarnokság tankjai. Elárultak! Nyugat nem segít! Hiába a kétségbeesett kiáltás: Európáért halunk­­m­eg! Isten veletek és velünk! Halottak napjának hangu­latában, vergődött az ország... Hiába való volt minden? Annyira elhatalmasodott a lelkekben a példátlan árulás élménye, hogy az elmúlt napok nagy gondolataira nem is mertünk már emlékezni? * AZÓTA ELTELT TÍZ ESZTENDŐ. Volt időnk fog­lalkozni az eseményekkel. Sok mindent megéltünk. A politikai események sokszor meggondolkoztattak. Néhányan már a forradalmat is kezdték bírálni. A nagy gondolatokat a min­dennapi politikához mérték. A történelmi távlatokról nem igen esett szó. Pedig a magyar forradalom nem a napi politika ese­ménye, hanem történelmi cselekedet volt. Követeléseinek súlyát és értékét nem a Kelet és Nyugat viszonya határozza meg. Hogy jogunk volt-e hazánk függetlenségét, népünk szabadságát követelni és ezért az áldozatot is vállalni, nem azon mérjük le, hogy a nagyhatalmak Jaltában felosztották maguk között a világot, érdek­szférákat létesítettek és aki ezeket meg meri zavarni, azt eltiporják. A magyar forradalom helyes vagy helytelen voltát nem az dönti el, hogy mit ígért és mit tett Amerika, vagy milyen kalandokra akartak azt egyes nyugati hatalmak Egyiptomban kihasználni. Az árulás, a politikai ka­landok, a szovjet elnyomás a történelem múlandó eseményeinek listájára kerül. Undorral és megvetéssel emlékeznek rá, amíg csak ember él ezen a földön, de azokat a nagy eszméket, kö­veteléseket, amelyekért a magyar nép a küzdelmet és az áldo­zatot vállalta minden ember a magáénak vallja, amíg ember él ezen a földön. A politikát pedig a történelem nem az egyik vagy más rendszer érdekein fogja lemérni, hanem azon a kö­veteléseken, amelyeket népünk a szabadságharc napjaiban megfogalmazott és kihirdetett. Aki ismeri a történelmet és a történelmi események mértékét, az meg van győződve róla, hogy a magyar forradalom száz esztendő múlva is előkelő helyet foglal el az emberi értékek sorában, míg az a politika, mely a magyar nép jogos követeléseit elgáncsolta, azoknak a szomorú tényeknek a sorába kerül, melyekre a későbbi nem­zedékek is megvetéssel gondolnak, ha egyáltalán mernek rá gondolni. A történelemben nincsenek véletlenek. Az emberiség új korszak küszöbén áll. Vajúdik. A lelkekben óriási méretű forradalom bontakozik ki. A politikai rendszereket világszerte feszíti az emberi méltóság egyre hangosabb követelése. A gyarmati rendszerek megszűnnek. A társadalom és gazdasági rend a jogok irányába átalakul. A kommunizmus sem képes ezt a fejlődést sokáig megakadályozni. A nagy gondolatok jelzik a jövő fejlődés irányát. A magyar forradalom történelmi súlya és jelentősége évről-évre világosabbá válik. A küzde­lemben elesett hősök nemcsak a magyar nép, hanem Európa és az egész emberiség hősei, mert az emberiség közös ügyéért, a szabadságért és az emberhez méltó életért áldozták fel éle­tüket. Nem azt mondjuk sírjaik fölött, hogy emléküket örökre megőrizzük, hanem azt, hogy a küzdelmet folytatjuk! * eldől FRANCES P. BOLTON Cleveland képviselőnője a magyar szabadságharcról Frances P. Bolton, aki Clevelandi egyik képviselője a washingtoni kongresszusban, a magyar forradalmi szabadság­­harc évfordulójával kapcsolatosan Washingtonban a következő nyilatkozatot jelentette meg: — 1956 november­e mindig emlékezetes marad, ezen a napon történt az a gyalázat, hogy a magyar népet a szovjet haderő, amely visszatért az országba, ismét béklyóba verte. — Vágyakozásukat a szabadságért úgy nekünk, mint min­den szabadságot szerető népnek szerte a világon tisztelni kell és fennt kell tartani,” mondotta a clevelandi képviselőnő. “Köszöntöm Magyarország erős népét és csatlakozom hozzá­juk a szabadságküzdelem megemlékezésében, így akarok lenni azokkal a clevelandi rokonokkal, jóbarátokkal, akik dolgoznak, küzdenek és imádkoznak azért, amiben a magyar nép remény­kedik: hogy Magyarország ismét elnyeri szabadságát.”

Next