Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1966 (73. évfolyam, 1-50. szám)

1966-12-18 / 49. szám

1966» december 18» 1956- 1966 Cincinnati emlékezik 1956 magyar forradalmának 10. évfordulóját Cincinnati magyarsága is az eddigieknél nagyobb nyilvánosság bevoná­sával ünnepelte meg. Az AMERIKAI MAGYAR TÁRSASÁG cincinnati cso­portja felkérésére Cincinnati polgármestere, Major Walton H. Bachrach, október 23.-át “Magyarország harca a sza­badságért” nappá nyilvání­totta. Az Amerikai Magyar Tár­saság helyi csoportja október 30.-án a “YOUNG AMERI­CANS FOR FREEDOM” hazafias, anti-kommunista szer­vezettel együtt ünnepi gyűlést tartott, melyen a helyi magyar­ság minden eddigi októberi ünnepnél nagyobb számban vett részt. Az ünnepély műso­rát az amerikai és magyar Himnusszal nyitották meg. Szilágyi István, református lel­kész II. Rákóczi Ferenc imáját mondta el, mely ma is épp oly aktuális, mint 300 évvel eze­lőtt. Ezután került sor a Ma­gyarország történetét bemuta­tó filmre. Az ünnepély máso­dik felét Kovács Ilona szava­lata nyitotta meg aki Tollas Tibor “Október 23” című ver­sét szavalta Watson Kirkcon­­nell fordításában. Az ezután sorra kerülő ünnepi beszédben az AMERIKAI MAGYAR TÁRSASÁG elnöke a forrada­lom történetét ismertette rész­letesen. Ezt követte a forra­dalomról szóló film, majd a YOUNG AMERICANS FOR FREEDOM helyi elnöke. Mr. Matthew Maeleid a forrada­lom következményeiről és nem­zetközi jelentőségéről beszélt. Az ünnepség a rabnemzetek Himnuszával zárult. Október 31.-én délután 5 és 7 óra között, a SHERATON GIBSON HOTEL-ben ünne­pi fogadás volt a rabnemzetek hetének megnyitása alkalmá­ból. A városi tanács egyes tagjain és néhány városi bírón kívül Robert Taft Jr., a re­publikánus párt kongresszusi képviselő­jelöltje is részt vett ezen a fogadáson. A fogadás­sal összekötött rövid ünnepély során Hunkár Dénes rövid beszédben ismertette a forra­dalom előzményeit és törté­netét. A magyar forradalom­ról szóló filmet itt is lejátszot­ták. A fogadás során az AME­RIKAI MAGYAR TÁRSA­SÁG emlékérmet nyújtott át azoknak a politikusoknak, akik ed­digi működésük során emlí­tésre méltóan kiálltak a rab­nemzetek ügye mellett. E fo­gadás megrendezése csaknem kizárólag Wass Miklósnak ér­deme, akinek hivatala átmene­tileg, mint a "CRUSADE FOR FREEDOM” irodája működött. A legnagyobb helyi újság a “THE CINCINNATI EN­QUIRER" három ízben is megemlékezett a 10. évfordu­lóról: október 22.-én egy ve­zércikk jelent meg “An Anni­versary of Despair” cím alatt, egy kétoldalas ismertető cikk formájában az október 23.-i Vasárnapi szám képes mellék­letében és november 5.-én Mindszenty bíboros önkéntes száműzetésének 10. évfordulója alkalmából írott egy cikkben. Az AMERIKAI MAGYAR TÁRSASÁG Cincinnati csoportja GYÓGYSZERSZÁLLÍTÁS EURÓPÁBA ÚJ OLCSÓ ÁRAK! Minden gyógyszert receptre vagy recept nélkül garancia mellett repülővel szállítunk. Gyógyszerekhez magyar nyelvű utasítást mellékelünk Zoltán Reichman Inc. 1526 First Ave., New York 21, N.Y. 4 Telephone: TR 9-3980 4 A kolhozmunka jutalma szabadságparcella, a háztáji írta: SÁRKÁNY GYÖRGY A nyár végén Firenzében magyarországi delegáció járt, kommunista közgazdászok, akik a firenzei egyetem gazdaságtudományi intézetében rendezett nemzetközi vi­taülésen vettek részt. A nyugati közgazdászokkal folytatott vitában az ár alakulásáról volt ez évben szó. Sikerült a magyarországi delegáció egyik irányító tagját elcsípnem egy olasz kolléga segítségével. Folyékonyan beszél németül, tudom, hogy már a szovjet megszállás előtt is volt szerepe a magyar közgazdaságban. A beszélgetés előtt olvastam a magyarországi kommunisták ötéves tervének az ismerte­tését. Abból láttam, hogy az 1966-ban meghirdetett kom­munista ötéves terv, amelyet 1966-tól 1970-ig kell telje­síteni a magyar népnek a diktatúra előírása szerint, azon m­úlik és bukik, hogy a mezőgazdasági termelés teljesíti-e a rárótt munkát. E tekintetben még magyarországi kö­rökben is alapos kételyek merrülhetnek fel. Egy másik kommunista bevallás szerint a tsz-ek átlagos életkora aggasztóan emelkedik, a kolhozbaverés eredményeként a fiatalok a városba menekültek. Az elkövetkező évben, ezt is egy kommunista jelentés mondja, a kolhozokban dol­gozó állami zsellérek 10 százaléka éri el a nyugdíj korát. Bács megyében például a kolhozokba vert és ottmaradt falusi magyarok átlagos életkora 54 év ... Azonban — bármilyen öregek is, t ennivalót a kol­hozoknak kell termelni. Az ötéves terv sikere tehát azon múlik, hogy a következő ötéves terv idején lesz-e a magyar dolgozónak megfelelő ennivalója és megfelelő áron. De az élelmiszerellátás mellett a diktatúra megterhelte a kol­hozokat export-feladatokkal is, a Szovjetunióba szállított zöldségnemű, a többi Kölcsönös Gazdasági Segély Taná­csához tartozó államnak ígért hús­szállítás, de ezenkívül a gyümölcs s a mindig hiányzó takarmánytermelés is súlyos gondja lesz az új ötéves tervnek. A magyarországi diktatúra mindezt jobban tudja, mint mi és éppen ezért ma érdekes folyamat megy végbe a falun. A diktatúra szemet huny az újból erősödő egyéni gazdálkodás, a kicsinyben elnézett szabad gazdálkodás előtt. Erről kérdeztem meg Firenzében a kommunista közgazdászt, aki azt hitte, mert osztrák lapot képviseltem, osztrák vagyok és meg akart győzni, hogy náluk minden rendben van. NEM TUDTÁK TELJESEN ELTÜNTETNI AZ EGYÉNI GAZDÁLKODÁST — A magyarországi mezőgazdasági termelés — mondotta a magyarországi közgazdász delegáció tagja — 16,5 százaléka a állami gazdaságokon folyik, a ter­melőszövetkezetekhez pedig az összes mezőgazdasági területek 67,4 százaléka tartozik. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek közös gazdálkodásban termel­nek, de ma már nyilvántartunk egyéni jellegű gazdál­kodókat is Magyarországon. Ma az ország mezőgazda­­sági területének 16,1 százaléka van egyéni gazdálkodók kezében, azonban ennél a számnál sokkal érdekesebb, hogy a magyar szántó területnek 15.3 százaléka, a kert és gyümölcsösöknek 55.2 százaléka, a szöllőterületnek 64.9 százaléka, a rét és legelő 4,6 százaléka van az egyé­nileg gazdálkodó mezőgazdasági dolgozók kezén. — Nézze doktor úr — mondom — tisztázzuk, mit ért ez alatt. Az állami gazdaságok, az állami birtokok a szovhozok, a termelőszövetkezetek a kolhozok, az egyéni gazdálkodók a szabad parasztok. Mondhatjuk így és akkor tisztább a kép. A közgazdász, aki jó, horthista családból származik, de Rákosi kedvencévé vált egyidőben, idegesen tiltakozik ez ellen. RESTELLIK, DE ELFOGADJÁK A MOSZKVAI IRÁNYÍTÁST — Ez a felállítás hidegháborús kategorizálás — mondja. — Magyarországon nincs szovház, csak állami gazdaság és nincs kolhoz, csak termelőszövetkezet. Ez nem azt jelenti — teszi hozzá azonnal simán és egyszerre mosolyogva — hogy mi nem fogadtuk el és nem kö­vetjük a Szovjetunió vezető tapasztalatait, de az ilyen beállításnak politikai éle van, szovjetellenes színezetű és ezt nem szeretem. Habár, ismétlem, abban sem lenne semmi hiba, ha így neveznénk ezeket a kategóriákat, mert csak elismerésre méltó, hogy a Szovjetunió megen­gedte a magyar népnek ezeknek a tapasztalatoknak az átvételét. A parasztokat mi szabadítottuk fel, csak később úgy találták jobbnak, ha földjeiket beadják a termelő­­szövetkezetbe és nem tévelyegnek a termeléssel. Mi azo­kat, akik a termelőszövetkezeteken kívül termelnek egyéni gazdálkodóknak mondjuk, akik egyénileg foly­tatják a termelést és a termés teljes egészében a termelő tulajdona marad, szabadon dönthet, kinek adja el. Ez a kategória nem egységes. Ide tartoznak a még mindig egyénileg gazdálkodó parasztok gazdaságai, mert ilyenek is maradtak. Aztán a kisegítő gazdaságok és a háztáji gazdaságok is, amelyek ugyan a törvény szerint a ter­melőszövetkezetekhez tartoznak, de amelyeken lényegé­ben egyéni gazdálkodás folyik. Igyekszem úgy feltenni a kérdést, hogy ne csapjunk újból össze, hogy a beszélgetés meg ne szakadjon.­­ Ha nincs ellenére, megkérném, tájékoztasson arról, hogyan lehet, hogy Magyarországon még mindig vannak egyéni gazdálkodók, akik nem tartoznak a termelőszövetke­zetekhez. Hiszen az állam nyomatékosan azt kívánta, hogy mindenki lépjen be a termelőszövetkezetekbe. A kommunista közgazdász megvonta a vállát. g NAGY KARÁCSONYI VÁSÁR 1­8 | A. KÖVESDY órás és ékszerész fs g üzletében, 3304 Lorain Ave., Cleveland, Ohio 44113 § 1 Tel.: AT 1-4831 g K Longines — Wittnauer — Bulowa — Caravelle órák, brilliansgyűrü- ft B készletek, 14 karátos arany karkötők, patentkapcsos függök, 14 ka- H­a­rá­tos aranyláncok keresztek és érmek. Arany kézelőgombok és g­­­nyakékek, igen nagy választékban. ft­g Az üzlet karácsonyig, minden este 8 óráig nyitva. ft KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA A JELENTKEZŐ EGYÉNI GAZDÁLKODÁS ELLEN Erről nincs sok mondanivalóm. Vannak gazdák, akik valahogyan elkerülték a kollektivizálást és a helyzet az, hogy még ma is egyéni termelést folytatnak.­­ És várjon ezeknek a szabadsága, mondjuk egyéni gaz­dálkodása nem jelent csábítást azok felé, akik mégis beléptek a termelő­szövetkezetbe? Megrázza a fejét. — Természetesen — válaszolja — mivel ezek egyé­nileg gazdálkodnak, sokkal nehezebb helyzetben vannak, mint a termelőszövetkezetben dolgozók. Jóformán semmi segítséget nem kapnak és a régi termelőeszközökkel dol­goznak. Mindig voltak emberek, akik a nehezebb utat választották. — Most, kérem, magyarázza meg, mit értenek kisegítő gazdaság alatt? A kommunista közgazdász, pártfunkcionárius készségesen válaszol, hiszen ezért küldötték ki Olaszországba. A KISEGÍTŐ GAZDÁLKODÁS — Ide tartoznak azok az állami alkalmazottak, akik 0,57 hektárnyi területet kapnak, úgynevezett illetmény­­földeket. Ezek az emberek az állami gazdasági gépállo­mások technikusai, az erdőgazdaság vezetői, azok a pe­dagógusok, akik falun vállalnak állást. Ezek ezt a földet, az illetményföldet az állami gazdaságok területéből kap­ják és ez segíti ki a jövedelmüket és ez az a többlet, amit kapnak a fizetésük kiegészítésére, mert vállalták falun a munkát. — És a háztáji gazdaságok? A HÁZTÁJI A SZABADSÁG-PARCELLA — Háztáji gazdaság területe a termelőszövetkezetek alapszabálya szerint 0.28-0.57 hektár lehet. Minden ter­melőszövetkezeti család, vagy önálló háztartással ren­delkező termelőszövetkezeti tag kérheti és a termelő­­szövetkezet megadhatja. Feltétel, hogy a család férfitagjai legalább 120, a nőtagok legalább 80 munka­egységet teljesítsenek. A háztáji gazdaságokban is a volt paraszti termelőeszközökkel folyik a termelés, leginkább növény és állattenyésztés. Ma körülbelül egymillió háztáji gazdaságot adnak a termelőszövetkezetek. — Nem akarok ellenkezni — vetem közbe —­ de nem találja furcsának, hogy a termelőszövetkezeti közös gazdál­kodásban való igyekezetre úgy serkentik a magyar földmű­velőt, hogy adnak neki egy kis darab szabad földet? — Ez megint ellenséges propaganda —­ mondja a kommunista közgazdász. — Igaz, így is be lehet állítani, ezzel azonban mi nem törődünk. Az átalakulás folya­matban van és ez a fontos. A kormánynak elhatározott szándéka, hogy a háztáji gazdálkodással kapcsolatban tovább is ezt a politikát folytatja. Ne feledje el a háztáji gazdálkodásban azok az öregek is tevékenykednek, akik már nyugdíjba mentek, és például a baromfitenyésztés­ben, de más termelési ágakban is a háztáji gazdaságok emelték az eredményeket, így állunk a zöldségfélékkel is. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek zöld­ségtermelése csökken, az egyéni jellegű gazdálkodás, és benne legfontosabb a háztáji gazdálkodás, zöldségter­melése pedig nő. Még jelentősebb az a tény, hogy az ország gyümölcsfa állományának 64,4 százaléka egyéni tulajdonban, van. A fogyasztásra kerülő gyümölcs 60 százalékát az egyéni termelők adják a fogyasztóknak. A gyümölcstermelés igen fontos, mert emelni akarjuk gyümölcs-kivitelünket is. És u­gy tudom, hogy Magyarország valamikor sok gyü­mölcsöt szállított külföldre. A mezőgazdaság állami kézbe vétele, a termelőszövetkezetek megalakítása nem tette tönkre a magyar gyümölcstermelést? MIT JELENT A MEGMARADT EGYÉNI GAZDÁLKODÁS? — Nézze — mondta megvesztegető nagyvonalúság­gal és közvetlenséggel a kommunista közgazdász — minden átalakulásnak és átrendezésnek vannak áldozatai. Nem vitás a gyümölcs és szőlőtermelés súlyosan vette ki részét ezekből az áldozatokból. De a termelőszövet­kezet gondolata helyes, marxi-lenini alapozású és ezt az áldozatot mindenkinek vállalni kell. — Mi úgy tudjuk itt kint, hogy a háztáji gazdálkodás igen jelentős szerepet tölt be a hústermelésben is. — Nem titok — mondja kissé kelletlenül. — Át­meneti jelenség, hogy az ország szarvasmarha állomá­nyának majdnem a felét, a sertésállománynak több mint a felét, a baromfiállományunknak több mint kétharda­­madát ezekben az egyéni gazdaságokban tenyésztették. Például az egyéni gazdaságok évente 2,6 millió sertést vágnak le a saját céljaikra és ugyanígy ellátják magukat baromfival is. Ezen a téren sürgős korrekció szükséges, mert biztosítani kell az igazságos elosztást még akkor is, ha valaki maga termeli is a húsneműt. Korrigálni fogjuk, ha valaki többet fogyaszt, mint a másik. De ez csak korrekció és nem gond. — Csak nem terveznek megtorlásokat azért, mert többet termelnek, mint az állami földbirtokok és a termelőszövet­kezetek? A DIKTATÚRA KÖVETELÉSEKET KÉSZÍT ELŐ — Ellenkezőleg. Azt akarjuk, hogy még többet ter­meljenek, de — másoknak is jusson, amint magukról bőven gondoskodnak. Most már kapnak az egyéni gaz­dálkodók kisgépeket, szerszámokat, növényvédő szereket, trágyát és hitelt is. A kormány elismeri, hogy támogatni kell a háztáji és általában az egyéni gazdaságokat, tehát az egyéni gazdálkodóknak be kell ismerni, hogy a saját szükségletük mellett az élelmiszer ellátást is kötelességük támogatni. Éppen azért, mert az állam segítségükre siet gépekkel és hitellel, megkövetelhetjük tőlük, hogy amit termelnek, azt fokozottabban bocsássák a szövetkezetek és az állam rendelkezésére a felvásárlások során.­­• Nem gondolja, doktor úr — mondom — ha a kormány ilyen igényekkel lép fel a még egyéni gazdálkodókkal szem­ben és beavatkozik abba a kis parcella-szabadságba, amit engedélyezett nekik, akkor majd ott is elszáll a termelés kedve és elveszítik azt is, amit eddig jószántukból, mert a magukénak tartották a földet és termését, termeltek. AZ ÁLLAMI TERV A KÖZGAZDASÁGI BÁLVÁNY — Önök — mondotta egyszerre magas lóról szólva —­ nem értik meg a tervgazdálkodás jelentőségét. Mi a szocialista tulajdon mindkét formáját, az állami és a szö­vetkezeti földtulajdont fejleszteni kívánjuk. És a háztáji gazdaságot mi a szövetkezeti tulajdon egyik formájának tekintjük.­­ És ha a szocialista szövetkezeti földtulajdon meg­bukik, mert nem lesz, aki művelje, nem lehet, hogy a háztáji gazdálkodásból ismét kifejlődik a magángazdálkodás, amely úgy látszik egyedül képes a mezőgazdasági munkára rávenni a dolgozót? Hiszen a háztáji gazdálkodás, ha be is osztják a szövetkezeti tulajdonba, egyéni és szabad gazdálkodást jelent. És mint szabad gazdálkodás felülmúlja termelésben a szövet­kezeti és az állami gazdálkodást. — Átmenetileg lehet, hogy ilyen, eltorzítható je­lenségek fognak előbukkanni. Azonban mi, akik a terv­­gazdálkodás hívei vagyunk, tudjuk, hogy terv nélkül nincs céltudatos gazdaságfejlesztés. És a terv mindig belevág a különböző emberi érdekekbe. Mégis —­ csak a terv érdekeit szabad figyelembe venni. Az esetleges bajokat úgyis kinövi a fejlődés. — És ha közben az emberek elpusztulnak? — kérdezem. — Azt hallottam, hogy Magyarországon a falvak elöregsze­nek, a fiatalok elmenekültek. Nem okoz ez túl sok szenvedést csak azért,, mert valaki milliókra akar rákényszeríteni egy olyan tervet, amely Oroszországban sem vált be? — Sajnálom — mondotta a tudós kommunista köz­gazdász — de ilyen alaptalan állításokkal nem vitatko­zom. Egyébként is ma délután megbeszélésünk van. És otthagyott. (Bécs, 1966. november.) 3. oldal Szabadválasztás, építőanyagok, autók, Propánbután gáztűzhelyek, stb. Utazások RÖPÜL&­­U MAJÓJeOYÍK. ÚTUVGJK 6» VfitUMM. magyarországi látogatások u otthoni hozzátartoZók KANADAI LÁTOGATÁSÁNAK MTIZÉlfc GYÓGYSZERKÜLDÉS TUZEX CMHSZLOVÁKSÁGA KÖZJEGYZÖSÉG MimiSíTÉSEK. FORDÍTÁSOK: GARANCIA A MEGHÍVÓ UVftBC A NYUGATNÉMET KOALÍCIÓ KULISSZÁI MÖGÜL Lengyel és cseh körökben kelletlenül fogadták a koalí­ciós nyugatnémet kormány be­mutatkozását és arról beszél­nek, hogy a szociáldemokraták kapituláltak Kiesinger előtt a koalíció kedvéért. A csehek és a lengyelek ugyanis azt vár­ták, hogy az általános német ügyek minisztériumába beol­vasztják az eddig létező mene­kültügyi minisztériumot és így közvetve, politikai cselekedet­tel, “de facto” kifejezik, hogy elismerik mindazt, amit a len­gyelek és a csehek elfoglaltak, elvettek és elkövettek. Ez azonban nem történt meg. Moszkva még mindig azt vár­ja, hogy Brandt a nyugatnémet szociáldemokrata vezető, he­lyettes kancellár, új keleteuró­­pai politikát kezd, amely a szovjet status quót feltétel nél­kül elismeri. Másrészről arra mutatnak rá, hogy a pénzügy­­miniszter Strauss újjá fogja alakítani a nyugatnémet költ­ségvetést és ez sok mindent akadályozhat meg. Strauss ezenkívül önálló kerületi választásokra kívánja átszer­vezni a nyugatnémet választó­jogot, amely a Mende vezetése alatt álló Szabad Demokraták parlamenti létét megszüntetné. Strausszal egyáltalán nem ért egyet az ugyancsak keresztény­demokrata Schröder volt kül­ügyminiszter, ma honvédelmi miniszter, aki az északi protes­táns liberálisok vezetője lett a keresztény demokrata pártban, míg Strauss a bajor katoliku­sok vezetője. Mindketten u­­gyanannak a pártnak a tagjai, azonban a koalícióban a szo­ciáldemokraták előbb számít­hatnak Schröder együttműkö­désére —• aki most a honvé­delmi miniszter, mint Strauss... Politizálásra tehát bőven lesz lehetőség a bonni koalí­cióban ... A DETROITI PÉLDA: A Detroiti Magyar Művész Kör 1966 Évi Pályázata Ötödik ízben írta ki ösztöndíj-pályázatát a DETROITI MAGYAR MŰVÉSZ KÖR ez évben, de először terjesztette ki egész U.S.A. és Kanada területére. Az előző évi pályázatok feltételei közé tartozott, hogy a pályázónak magyar szárma­zása és egyetemi tanulmányai mellett michigani lakosnak kellett lenni. Az előző évek ösztöndíj nyertesei közé tartoznak Radoné, Molnár Anna Maria Flintről, ifj. Varga Ferenc a nagynevű szobrászművész fia, Detroitból, Györy Judith Tay­­lorból és még mások. Az ezidei ösztöndíj pályázati felhívásra szép számban érkeztek pályázatok egész Észak Amerika területéről. Nem volt könnyű dolga a bíráló bizottságnak a sok pályázatot elbírálni és feladatát még az is nehezebbé tette, hogy a pályá­zók nem támasztották alá pályázatukat bizonyítékokkal (újság­kritika, festmény, rajz, stb.) Hosszas megfontolás után a bíráló bizottság meghozta döntését és az 500 dolláros ösztöndíjat egyhangúlag Szajkóné, Párkányi Zsuzsanna buffalói lakosnak ítélte oda. Párkányi Zsuzsanna operaénekesnőnek készül, eddigi iskoláit Buffaló­­ban végezte, ahol több hangversenyen szerepelt nagy sikerrel és megnyerte a T.V. tehetségkutató versenyét. Az 500 dollá­ros ösztöndíj elnyerése lehetővé tette számára, hogy régi vá­gyát valóra váltsa és beiratkozhatott az ország egyik legne­vesebb, zenével foglalkozó egyetemére az “INDIANA UNI­VERSITY SCHOOL OF MUSIC”-ra Bloomington Indiáné­ban. Kívánunk sok sikert tanulmányai elvégzéséhez és szerez­zen művészetével nagy megbecsülést a magyar névnek.

Next