Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1972 (79. évfolyam, 1-50. szám)

1972-11-05 / 43. szám

1972. november 5. LÁTHATÁR A terrorizmus hálózata Nyugat-Németországban (BONN, Nyugat-Németország.) Az olimpiai vérfürdő után, amikor arab terroristák támadása izraeli bajnokok halá­lát okozta, a nyugatnémet hatóságok nem elégedtek meg a ter­roresemények feltárásával, hanem tüzetes nyomozást indítottak a terrorszervezetek nyugatnémet kapcsolatai, hálózata felderí­tésére is. A nyugatnémet jelentések szerint a terrorszervezetek befolyása szétágazó az országban, az egyik lap szerint a ter­rorizmus elfogadóinak a hálózata az SHB-ot, a szociáldemok­rata főiskolás szövetséget és a Spartakus-szervezetet (Német Kommunista Párt) is elérte, beletartoznak, természetesen a maoisták is. Jelenleg, mondja a rendőri megállapítás, Nyugat-Német­országban mintegy 15 radikális, baloldali egyetemista szerve­zet működik taglétszámuk, a becslések szerint, több mint 3.000 fő. Ezek között vezető szerepe volt a Palesztin Munkások Álta­lános Uniójának (GUPS). Hasonló nevű, hasonló program­mal rendelkező szervezet volt az Unió, a Palesztin Munkások Egysége (GUPA). Mindkét szervezet központja Kairóban szé­kel. Mindkettő nyugatnémetországi működését a kormány be­tiltotta. A GUPS, amely igen népszerű volt­ a nyugatnémet baloldali radikális ifjúsági körökben, azt hirdette, hogy a forra­dalom végső győzelmét Marx, Lenin és Mao Cze-tung vezeté­sével lehet elérni. Az általuk kiadott REZISTENCIA IRA­­TOK­ban sürgetik a szervezett tömegek fegyveres felkelését, állítván, hogy csak így lehet szétverni az imperializmust. Az olimpiai vérfürdő után ugyan voltak radikálszocialista körök, amelyek az általános felháborodás hatására kinyilvání­tották, hogy taktikai szempontból nem v­olt okos a vérfürdő előidézése. De azóta megjelentek az elvi fenntartások, amelyek emellett kihangsúlyozták, hogy a terror a politikai eszköze, hát nincs sok csodálkozni való ... A Maói Német Kommunista Párt, a Marxisták-Leninisták pedig kijelentették: ,,A terror eszköze a forradalomnak, ha meg­felelően alkalmazzák. Mi, kommunisták egyszer­ s­ mindenkorra kimondjuk, hogy a proletariátus és a széles néptömegek csak akkor lehetnek úrrá a saját házukban, ha a kizsákmányolókat onnan elűzik, a kapitalista államot agyonütik, és saját uralmu­kat, a proletárdiktatúrát felépítik. És ezt csak fegyverrel a kézben lehet megtenni ...”★ Hogy pedig ez hogyan megyen, azt mi már jobban tudjuk, mint azok a fiatalok, akiket véres céljaik elé akarnak fogni . . . Ahogy a párt értelmezi a biztonságot Európában (BDNN, Nyugat-Németország.) A nyugatnémet szociál­demokratákhoz közelálló szakszervezet DGB titkárát, Wilhelm Gronaut a nyugatnémet hatóságok letartóztatták, mert meg­állapították, hogy a keletnémet hírszolgálat (Hauptverwaltung Aufklärung, HVA) főnökének Markus Wolfnak kémkedett. Szeptember 22-én fogták le egy nyugatberlini vendéglőben, ahol tettenérték, éppen akkor adta át a keletnémet futárnak a megrendelt anyagot. A letartóztatott kém valamikor az össz­­német kérdések egyik hivatalos előadója volt, de ugyanakkor már ügynöke volt a keletnémeteknek is. Ugyanígy hozzáfért a DGB bizalmas irattárához és innen is sok érdekes anyagot tudott kilopni a keletnémet kommunistáknak. Felesége letar­tóztatása pillanatában eltűnt. Karola Gronau is titkára volt az egyik szakszervezetnek. A nyugatnémet hatóságok ezzel kapcsolatban megállapí­tották azt is, hogy a kommunista államok valamennyiét a keletnémet államvédelmi, a HWA látja el olyan anyaggal, amit Nyugat-Németország ellen fel lehet használni. A nagy kölni katolikus hetilap a RHEINISCHE MERKUR a kérdésről írva, a következőket állapítja meg: „A kémkedés és a békés együttélés a kommunisták szemében nem két ellentétes fogalom, szerintük az egyik nem zárja ki a másikat.” Sőt a kémkedés Nyugat-Németország ellen, ezt hangsúlyozottan kimondja a keletnémet kommunista párt, olyan következmény, amely a békés együttélésből következik. Kelet-Berlin helytartói az el­jövendő időben hírszerző tevékenységüket fokozni illetőleg ide­irányítani fogják. Erich Nonecker, aki ma Kelet-Németország párthelytartója még 1970. január 12-én, amikor még csak a ha­talom trónörököse volt, az államvédelmi minisztérium tisztjei előtt kijelentette: ,,Minden társadalmi potenciát be kell vetni az ellenféllel szemben". Ma pedig hozzáteszi: ,,Az ellenfél táborá­ban kiépítendő láthatatlan frontnak új harcosokat kell nyer­ni... ” Mint amilyen Wilhelm Gronau volt. . . ★ Jó kép arról, hogyan képzeli a kommunista párt az európai biztonságot­­ a konferencia előtt. Krasznai Antal rádióműsorán: Magyar költők ... ti muzsikus lelkek A Krasznai Antal Rádió műsorában minden csütörtökön ,,Muzsikus lelkű magyar kölőtk” címen dr. Lőte Pál tart elő­adást Krasznai Antal közreműködésével a magyar költők és a zene kapcsolatáról. Az előadásokat pályázati kérdések követik, amelyekre telefonon (791-9062) vagy (621-7897) lehet meg­adni a választ, az előbbin esténként, utóbbin az este fél nyolctól nyolcig tartó rádióadás utáni félórában. A helyes válaszokat pontozzák és a legtöbb pontot szerző hallgató 50 dolláros díj­ban részesülhet s ezenkívül lemezeket, könyveket sorsolnak ki a résztvevők között. A díjkiosztás a karácsonyt megelőző héten történik. A műsor eddigi előadásain Arany János, Ady Endre és Áprily Lajos zenei vonatkozású verseit és az ezekkel kapcso­latos zenei érdekességeket mutatták be. Az október 26.-i mű­soron rendkívüli program volt „Költők szabadságharcainkról” címmel, majd november 2-től újra folytatják a sorozatot Babits Mihály, Balassi Bálint és Berzsenyi Dániel zenei vonatkozású műveivel. A nagy érdeklődéssel kísért sorozat érdekes ese­ménye lesz a Bartók Bélához vagy műveiről írt költemények ismertetése. Az elhangzott előadások kéziratát előadásonként $ 1.50-ért bárkinek elküldik. A tiszta bevételt a magyar diákok és hall­gatók részére kiírt pályadíjakra fordítják. KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA Akik még bennünket is irigyelnek (MANCHESTER, Anglia.) A MANCHESTER GUARDI­AN október 14.-i számában még bennünket, magyarokat is irigyelnek. Igaz, azoknak az ázsiaiaknak egyike, akiket most üldöztek ki Ugandából az ir­galmatlan és vérengzően ke­gyetlen afrikai diktatúra kato­nái. A szerkesztőhöz intézett le­vélben az ugandai menekült írja: „Körülbelül ötezer magyart csempésztek be Angliába mind­össze három nap alatt 1956- ban. Ezeknek a magyaroknak sohasem kellett hosszú sorok­ban állingálni valamely angol követség kapuja előtt, hogy engedélyt nyerjenek az Angliá­ba való bevándorlásra. Ezek a magyarok egyszerűen nem tud­tak, nem volt rá idejük. Ugyan­akkor Anglia hetekig habozott és topogott vitákban, mikor arról volt szó, hogy olyan or­szágból, Ugandából, amely ö­­römmel látja az angol ázsiaiak házát, ugyanannyi angol ázsiait bebocsássanak. Nyilvánvaló hol a hiba és miért követik el ezt a hibát... A. M. Abiodun-Bello” Javaslom a gazdasági mechanizmusnak HA PÉK LENNÉK, kérem szépen, akkor én sokkal zök­kenőmentesebben oldanám meg Bertalan város kenyérellá­tását. Javaslatomat az újítási hivatalnak is benyújtanám, de úgy tudom, hogy aki ilyen örökmozgó-félével jelentkezik komoly helyeken, egyszerűen kirúgják, mert enyhén szólva, kételkednek szellemi frisseségében. Amúgy is már régen fel­találták, ami az én nyugtalan agyamban megszületett s csak módosítanék rajta a mesterség sajátos jellegéhez iga­zodva. Ezt az örök mozgót vállalati együttműködésnek is lehetne nevezni, hogy könnyebben gyakorlatba lehessen ül­tetni. TELJESEN TARTHATATLAN, és mondhatnám, közép­kori a kenyérsütési technológia. A liszt megérkezik a pék­ségbe, meggyúrják, dagasztják, kelesztik, szakítják, bevetik, megsütik, kiveszik, kiviszik, eladják s megeszik. Micsoda konzervatív eljárás. Hol van itt a vállalati együttműködés? Na, kérem szépen, ez így tovább nem mehet. A kenyér így frissen jut a fogyasztóhoz, olcsó, könnyen vágható, s akkor visszafejlődik a fogyasztók állkapcsa. BERTALAN VÁROSBAN építenek egy csarnokot, jó­kora teknőkkel, ahol a kenyértésztát megkeverhetik és be­szerelném a sütőkemencéket. Kiválasztanék egy csendes kicsi várost, mondjuk 50 kilométerre onnét, egy Kanta nevűt, mert a név is fontos a termék minősége szempontjából. A város azért kellene csendes legyen, hogy a kenyértésztát miközben kel, ne zavarják. A másik feltétel, hogy legyenek izmos péklegények és legyen a keny­ér dagaszt­ásnak a régi hagyománya. Ott építenék egy dagasztócsarnokot és alkal­maznék néhány minőségű­ ellenőrt, mert itt zajlanék le a gyártási folyamat egyik legfontosabb szakasza. Ezek után beindítanám a termelést. BERTALANBAN MEGKEVERIK A MASSZÁT és el­viszik a teknőket Kantába. Ott rávetik magukat a legények és istenesen vagy istentelenül meggyúrják, aszerint, hogy ateista fogyasztókhoz kerül vagy nem. A teknőket ezek után felrakják a higiénikus, zárt teherkocsikra és visszafu­varozzák Bertalanba. Ott porciózzák és a kemencékben ro­pogósra sütik. Azután ismét felpakolják az imént említett célszerű járművekre és megint vissza Kantába, ahol az ellenőrök minden darabot megropogtatnak és ráverik a pecsétet. Mindezek után a cipókat elszállítják a bertalani kenyérüzletekbe. ÍGY VAN EGYÜTTMŰKÖDÉS, jókat lehet veszekedni telefonon, ha valahol elakad a technológiai vonal, értekezle­teket lehet tartani a holtidő kiküszöbölése érdekében. A szállítóvállalat munkához jut, vagyis kenyérbe esik. A fo­gyasztó kenyérhez jut, időnként kétségbeesik, de az állkapcsa és mind a harminckét foga megmarad. Azonkívül egyfolytá­ban mindenki ideges, mert vagy a liszt késik vagy a tészta vagy a dagasztó legények vagy a kenyér. Van rohanás és idegbaj s egyéb civilizációs betegségek, ami nélkül manapság már nem is élhetünk. HA A JAVASLATOT esetleg az újítási hivatal elfogad­ná, a termelés más területein is lehetne alkalmazni, s ha anyagiakban nem honorálnák a fáradozásomat, én megelég­szem a csendes elismeréssel. (Om—Er) Egy néhány kicsiséget ten­nénk hozzá ehhez a panaszos emlékezéshez, amely éppen a magyar szabadságharc évfor­dulóján jelent meg. Mi értjük az ugandai ázsiai levélíró el­keseredését. Mi is sokat vol­tunk menekültek. Azonban mi­vel magyarokkal és szabadság­­harcosokkal kapcsolatban tesz említést, meg kell mondani: a­­zok a magyarok, akiket Anglia befogadott, a zsarnokság ellen fegyverrel a kézben harcoltak és pedig szemtől-szemben állva. És a zsarnokság nem tekintett örvendve a hátukra, hanem meg akarta ölni őket és ha te­hette agyon is lőtte őket. Bár ne így lett volna és ne haltak volna meg annyian a legjobb­jaink közül. Csempészésről pe­dig szó sem lehetett, mert az egész világ közvéleménye fi­gyelte a sorsukat. Reméljük, az ugandai ázsiaiak keserűsége is csökkenni fog az idő múlásával. Mert — mondhatjuk az ugan­­daiaknak — menekültek fájdal­mára, megaláztatására ez az egyetlen gyógyír. Felbolydult Európa (PÁRIZS, Franciaország­) A párizsi EXPRESS nemrégi­ben megrázó tényeket közölt a Szajna parti nagyvárosban munkát kereső afrikaiak életé­ről. A francia munkaügyi ható­ságok nemrégiben közzé tett jelentésében olvasható, hogy Franciaországban jelenleg több mint három millió idegen (algé­riai, spanyol, portugál, olasz, amerikai, kanadai stb.) munkás él. A nyilatkozat szerint ezek a munkások lényegesen hozzá­járulnak Franciaország gazda­sági fejlesztéséhez. A CALABRIA OGGI című olasz újság egyik cikkében ki­emeli a déli országrész szegény­ségét és elmaradottságát, majd ezeket írja: A calabriai viszo­nyok munkaerő-tartalékokat hoztak létre országunkban . . . Ugyanilyen okok miatt Portu­gáliából sok százezer ember megy munkát keresni külföld­re, elhagyva családját, szülő­földjét. Százezerre megy azok­nak a száma, kik Törökország­ból és más tájakról mennek külföldre szerencsét próbálni. Ide tartoznak a jugoszláv diktatúra által munkanélkülivé tett százezrek, amelyek között, sajnos, sok magyar fiatal is van, akik otthon nem részesül­hetnek a kommunista paradi­csom által hirdetett jólétben. Keresek megvételre, 16 éves leány részére (kb. 9—10-es nagyságú) kalocsai népviseleti blúzt. Árajánlatokat „Kalocsa” jeligére a Kiadóhivatal címére (1739 Mahoning Avenue, Youngstown, Ohio 44509) ké­rek. Festőién szép Ausztria gócpontjában modern villák, házak, öröklakások teljes összkomforttal úgymint telkek eladók EISENSTADT-ban (Kismarton) BURGENLAND fővárosában és környékén volt Magyarország területén Fürdőhelyek, gyógyfürdők, BADEN vagy BÉCS a közelben. Elsőrendű utakon Sopron, Budapest vagy Balaton könnyen elérhető, ugyanakkor pontos vasút és autóbusz közlekedés. Tiszta levegő, egészséges klíma, nyugalmas, romantikus falak, kitűnő vendéglők, kirándulóhelyek jellemzik a környéket. — nyugdíjasok számára teljes kórházi és orvosi biztosítás — 1973 tavaszán és nyár folyamán vevőknek ingyenes társasutazást nyújtunk megtekintés céljából. További ingyenes felvilágosítással, prospektussal készségesen ál rendelkezésre. BURGENLAND PROPERTY SALES Postfach 13 7011 Siegendorf im Bgl. — Austria, Europe Meghívó A Cleveland város magyar egyesületeiből és egyházaiból alakult Emlékbizottság ezúton hívja meg Cleveland város és környéke magyarságát az 1956-os magyar szabadságharc év­fordulójának megünneplésére. Az idei megemlékezés a magyar szabadságért folytatott szabadföldi küzdelem eddigi eredmé­nyeinek felmérését és a további harc lehetőségeinek feltárását szolgálja amellett, hogy méltó keretek közt hajtja meg zászlaját­­ a magyar hősök előtt. A keret a SZABADSÁGPARLAMENT, amely a fentieknek megfelelően a következő szakaszokra tago­zódik: Helyszín: Stad­er Hotel nagyterme. Időpont: November 12 . (vasárnap). I. HELYZETI BESZÁMOLÓK: Délután 43-tól 44-ig. Előadók: Stirling György (Magyarország) Lőte Lajos (Er­­­­dély), Sirchich László (Felvidék és Kárpátalja), dr. Lelbach Antal (Délvidék). II. ÜNNEPI MŰSOR: Délután 44-től 45-ig. Előadók:­­ Gereben István, Menyhárt Sándor, Alapi Endre (zongora). SZABAD MAGYAR KAMARA KÓRUS Alapi Endre ve­zényletével, a MAGYAR ISKOLA díjnyertes szavalója (vers).­­ III. SZÉTTÉPETT NÉP A POLITIKÁBAN: Délután­­ 45-től 6-ig. Előadó: dr. Eszterhás István. Felszólalnak Pásztor­­ László és dr. Pogány András. Zárszó: Fr. Vitéz Baán. Kérem Cleveland város közönségét, hogy a szabadságpar-­­ lament mindhárom ülésén résztvenni szíveskedjenek, hogy ezzel­­ is bizonyságot tegyünk: nemcsak ünnepelni tudunk és emlé­kezni a múltra, hanem a jövő építésében is részt kívánunk­­ venni. A parlament utolsó szakaszában minden résztvevő hoz­­­­zászólhat és az egyes előadók válaszolnak a feltett kérdésekre. A szabadságparlament ülésének ideje alatt az ERDÉLYI BIZOTTSÁG könyvtára kiállítást rendez a magyar szabadság­­harcokról szóló történelemtudományi könyvekből, beleértve a Rákóczi felkelést, és a 48/49-es, valamint az 56-os szabadság-­­ harcokat is. Minden magyar testvérünket szeretettel várunk e néhány órára, mely a magyar önismeret, a hősökre való emlékezés és az árván maradt magyar népért való segítőkészségünk méltó kifejezése lehet, a nagy tettek elindítója is. 1972. október 23.-án, a szabadságharc kitörésének 16. évfordulóján. Dr. Lőte Pál a Szabadságparlament elnöke. Ki tud 1848-as szabadságharcunk költői visszhangjáról? GLORIA VICTIS 1848-49 Jövőre ünnepeljük a 48-as szabadságharc 125. és Petőfi születése 150. évfordulóját. Ez alkalomból tízéves munkánk eredményét szeretnénk könyvben kiadni. Eddig több mint hetven verset sikerült barátaimmal összegyűjtenünk, melyeket külföldi költők írtak 48-ról, Petőfiről, Kossuthról stb. A köz­ismert Ibsen, Heine versein kívül olasz, angol, amerikai, török, francia költőket ihletett meg 48-as szabadságharcunk és legen­dás vezetői. De írtak rólunk a szomszéd népek költői is: bolgá­rok, szlovákok, románok, lengyelek. Sok, eddig teljesen isme­retlen irodalomtörténeti dokumentum kerül kiadásra. Ugyan­csak gyűjtjük a kor külföldi művészeinek metszeteit, képeit és zeneműveit, melyet 48 ihletett. Ezeket az alkotásokat is meg­örökítjük az antológiában. A versek kétnyelven: eredetiben és magyar fordításban jelennek meg. Aki tud ilyen irodalmi vagy művészi dokumentumról, írja meg! Soha ilyen lehetőségünk nem volt, hogy a világ szinte valamennyi könyvtárában, múzeumában, az elkallódó, szá­munkra felbecsülhetetlen értékű emlékeket összegyűjtsük. A kötet kedvezményes előmegrendelése 6 dollár. Aki teheti (sze­mély, vagy szervezet) vállaljon patronáló tagságot, 25 dollár értékben. Nevét a könyvben megörökítjük s adományaikat könyvekkel térítjük vissza. A Gloria Victis 1848—49 megje­lenése 1973. március 1. Érdeklődőknek bővebb felvilágosítás­sal szolgálunk. Tollas Tibor Nemzetőr,­­ München 34. Pf. 70. "Nem a börtönállapotok javulását, hanem a szabadságot követeli a magyar nemzet" A buckeye-roadi reformátusok ősi templomában október 22-én rendezték az Egyház ezévi bazárebédjét, amelyen magyar és angol nyelvű gyülekezet tagjai szép számban jelentek meg. A közönséget Doctor Béla főgondnok köszöntötte és el­mondotta, hogy az 53. évi alkalom a mai ebéd, amelynek ren­dezésében részt vesz. Ezután színesen szép beszédben köszöntötte fel Nt. Endrei Ferencet, a gyülekezet fiatal lelkészét születés-­­­napja alkalmából, akit a közönség lelkes ünneplésben részesí­tett. DI. Endrei Ferenc keresetlen szavakkal köszönte meg a jó­kívánságokat és a gyülekezet ajándékait, majd elmondotta, hogy a mai istentiszteleten a magyar himnusz eléneklésével és igehirdetéskor emlékezett meg az egyház a magyar szabadság­­harc hőseiről. Ezután bemutatta Dr. Lőte Pált, a Szabadság­­harcos Szövetség társelnökét, aki az Emlékbizottság nevében köszöntötte a közönséget. „Cleveland és az egész világ ma­gyarsága megemlékezik a szabadságharcról, amely a magyar névre dicsőséget hozott!” — mondotta. Tudjuk, hogy 1956 óta odahaza — éppen a szabadságharc következtében — sok min­den változott, de lényegében a változás csak annyi, hogy bör­tönőrök és módszereik változtak, de a börtön maradt. A ma­gyar nemzet nem a börtönállapotok javulását akarja, hanem a szabadságot.” Ezután dr. Lőte rátért a Rajkó zenekar ügyére. „Most itt Clevelandben, a szabadság leveretésének, tízezer magyar ifjú megöletésének és Szibériába hurcolásának évfordulója ide­jén cigányzenekart hoznak ide, táncos előadásokat rendeznek, az amerikai sponzoráló egyesület és az ügynökség félrevezetésé­vel ...” „Hiszem — mondotta a szónok, — hogy jóérzésű amerikai és amerikai magyar nem megy el a november 4.-i gyásznapon az előadásokra, hogy meghiúsuljon a kommunisták próbálkozása.” Dr. Lőte ezután bejelentette, hogy a magyarság egyesületei mindent elkövetnek annak megakadályozására, hogy az elesett hősök emlékét elfeledtessék és kérte a jelenlévőket az akcióhoz való csatlakozásra.

Next