Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1972 (79. évfolyam, 1-50. szám)
1972-11-26 / 46. szám
0. oldal KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA Szabadságparlament = ===== Clevelandben November 12.-én délután fél háromtól fél hétig tartott a Statler Hilton Hotel Windsor termében a clevelandi Szabadságparlament első ülése, amelyet a Magyar Szabadságharc 16. évfordulója alkalmából hívott össze a város egyesületeiből és egyházaiból alakított Emlékbizottsá. A parlament mindhárom ülésszakán ima hangzott el, melyeket Főt. Elek Áron, dr. Endrey Ferenc és Főt. dr. Záhorszky Gyula mondottak el. Az első ülésszak beszámolóit dr. Lőte Pál (Magyarország), Sirchich László (Felvidék), dr. Lelbach Antal (Délvidék) és dr. Balló István (Erdély) mondották el. Külön érdekessége volt e sorozatnak, hogy először történt meg, hogy az elszakított magyarság szabadság küzdelmét az anyaországi 56-os eseményekkel ennyire szoros kapcsolatban mutatták be az előadók. Mindegyik előadás kitűnően illeszkedett a sorozatba. Nagy érdeklődéssel hallgatta a közönség dr. Eszterhás István előadását,,Széttépett nép a politikában” címmel, amely alapvetően tárta fel azokat a problémákat, lehetőségeket, amelyek a szabadföldi magyarságnak a munkáját és helytállását meghatározzák. A Parlament emlékműsorán Alapi Endre zongoraművész Chopin C moll és G moll etűdjeit adta elő bravúrosan. Papp Zsuzsa Reményik Sándor: Új Szövetség című versét szavalta el hatásosan és most hallottuk először Záhony Botondot nyilvánosság előtt, aki Madaraiga: Budapesti sírfelirat című versét Tollas Tibor fordításában adta elő igen jól s előtte röviden ismertette a költemény történetét. A KAMARAKÓRUS megjelenésében és az előadás színvonalában is elsőrangút nyújtott a Szózat, Kondela Géza Magyar Miatyánkja és Ammer József: Nem, nem, soha című kórusműveivel. Menyhárt Sándor, az Egyesült Magyar Egyletek és Egyházak elnöke meleg szavakkal üdvözölte Cleveland magyar társadalmi nevében a Szabadságparlamentet, amelyet. Vitéz Baán zárószavaival ért véget. A Szabadságparlament mint a hősökre való emlékezés és a szabadságharc folytatásának nemes eszköze beváltotta a hozzáfűzött reményeket és ezért köszönet illeti az összes előadókat — köztük a más városokból eljött dr. Pogány Andrást és Gereben Istvánt, akik nemcsak parlamenti előadásaikkal, de TV szereplésükkel is jó szolgálatot tettek a magyar ügynek. De köszönet illeti amagyar sajtót is, elsősorban a közönségsikerért: a helyszíni közvetítést felvevő Krasznai Antal és Szabadkai Sándor programjait, valamint Lendvay Józsefet, akik magyar vonalon gondoskodtak a parlament mondani- illetve látnivalói továbbadásáról. Dr. Löte Pál elnök — aki a Szabadságparlament eszméjét felvetette és levezette. Köszönetet mondott dr. Eszterhás Istvánnak, Sirchich Lászlónak és Menyhárt Sándornak, Bódy Balázsnak, Bodray Ferencnek és Bócsay Zoltánnak, valamint a cserkészcsapatoknak s dr. Papp Gábornak segítségükért, a clevelandi Szabadságharcos Szövetségnek, vitéz Nagy Kornél elnöknek, Ekker Lászlónak és feleségének, valamint Kovács Ferencnének közreműködésükért a rendezésben. A rendkívül jól sikerült program egyik legkiemelkedőbb eseménye volt a CBS kötelékébe tartozó 8-as televízióállomás helyszíni közvetítése, amely esti műsorában felvételeket közölt Gereben Istvánnak, a Szabadságharcos Szövetség amerikai szervezete társelnökének és prof. dr. Michael Papnak, Perk polgármester személyes képviselőjének magyar illetve angol nyelvű beszédeiről, valamint dr. Lőte Pál felszólalásáról, aki a Parlament elnöki tisztjét látta el. A televízióriporterek nagy érdeklődést tanúsítottak a Beodray Ferenc vezetésével felvonuló egyenruhás cserkészcsapatok iránt is. Róluk valamint az Alapi Endre vezényletével közreműködő Szabad Magyar Kórus vegyeskaráról több felvételt készítettek, s ugyancsak a szép számban megjelenő közönségről. Az előadás szünetében Pete Carry beszélgetést folytatott Gereben Istvánnal és dr. Pogány Andrással, a Szabadságharcos Szövetség amerikai elnökével, aki a Parlament programján az európai biztonsági konferencia eshetőségeit elemezte. Ugyancsak televízióközvetítés volt a Ft. Vitéz Bán elnöklete alatt a szünetben összeülő értekezletről, amelyen a televízió közvetítés helyi rendezői vettek részt. Pete Carry, a televízió rendezője, aki egyébként a Moral View című vasárnap délelőtt 10 órakor kezdődő félórás program vezetője a közvetítés előtt filmjeleneteket mutatott be a budapesti harcokból. A Szabadságparlament vezetőségével közölte, hogy egyik legközelebbi vasárnapi programján a magyar kérdésről háromtagú „panel”-en szándékozik beszélgetni. Pete Carry a magyarság háláját és köszönetét érdemelte ki. Aki látta november 12.-i esti adását, hívja fel az állomást a 861-6080 számon és dicsérje meg Pete Carryt. Megérdemli és köszönetünkkel elősegítjük, hogy a televízió máskor is ilyen példásan támogassa a magyar ügyet. Dr. Lőte Pál: BEVEZETŐ Igen tisztelt Szabadságparlament! A szabadságharc megünneplésének e módja annak kifejezése, hogy a magyar szabadságharc nem fejeződött be, hanem tovább folyik. Illik, hogy az évfordulón ne csak ünnepeljünk, hanem kifejezést adjunk készségünknek a harc további folytatására a szellem és a gondolat fegyvereivel és hogy ne csak kifejezzük, de bizonyítsuk is, hogy képesek vagyunk felmérni a helyzetet és a feladatokat és programot is tudunk adni a harc további folytatására. Külön szépsége az alkalomnak, hogy ebben a munkában az 56-os bajtársak együtt vannak a magyarság minden rétegével, azokkal a magyar testvérekkel, akik talán csak 10 évvel előttük, de azokkal is, akik közel félszázaddal előbb léptek erre a földre. Közös bennünk, hogy nem szűntünk meg felelősséget érezni az elhagyott hazával szemben. A szabadságparlament gondolata azt is kifejezi, hogy otthon nincs szabad parlamenti választás és szabad parlamenti élet, és ugyanakkor ez a szabadságparlament nem valami utánzás vagy árnyékparlament akar lenni, hanem annak illusztrálása, hogy magyar szervezetek szabadon és demokratikusan megválasztott reprezentánsai szabadon tárgyalnak a magyar nép problémáiról éppen azért mert odahaza ez nem lehetséges. Bejelentem, hogy Stirling György és Pásztor László bajtársak elfoglaltságuk miatt nem tudtak eljönni, de mindketten jó munkát kívánnak a Parlamentnek. Felkérem Ekker László bajtársamat, hogy a Szabadságparlament jegyzői teendőit ellátni szíveskedjék. Dr. Lőte Pál: HELYZETJELENTÉS MAGYARORSZÁGRÓL Röviden foglalkozom a magyarországi helyzettel annál is inkább röviden, mert a szabadságparlament második, ünnepi ülésén Gereben István a magyarországi helyzetre is kitér, így kettőnk beszámolója és nyilván más előadóké is, ha más és más szemszögből is nézve, de teljes képet ad talán a témáról. A politikai helyzet Az 1956-os szabadságharc leverése óta külsőleg sok minden változhatott Magyarországon, de lényegében csak a börtönőrök változtak és módszereik, de a börtön, maradt. A magyar nép továbbra is rabságban van és a magyarság nem a börtönállapotok javulását igényli, hanem a teljes szabadságot. A börtönben talán javult a koszt, talán több sétát engedélyeznek a raboknak, olykorolykor kimenőt is a jó viselkedésüeknek, kevesebb a verés és a fenyegetés vagy a sötétzárka, de a börtön, maradt. Börtön-Magyarország — mert csak erről beszélhetünk — lehetőséget ad arra is, hogy a hozzátartozók meglátogathassák a rabokat, különösen úgy, hogy dollárjaikat lepengetik a rabtartó asztalára. Csomagot is küldhetnek a raboknak, de megint csak úgy, hogy dollárral kenik meg a rabtartó hatóságokat. Sok minden kedvezmény van — mondhatjuk így is — de a börtön falai állnak, a börtön maradt. S nekünk, akik ebből a börtönből mások áldozatából s szerencsésebb körülményeink folytán megszabadultunk, ezt a tényt soha sem szabad elfelejtenünk. Szabadságban élünk. Ha akarjuk, innen bármikor hazalátogathatunk, feltéve, ha börtönország hatalmasai a látogatási engedélyt megadják. Menjen is haza, aki úgy érzi, hogy ezzel segít a börtönlakókon, csak egyet kérünk, — az Isten szerelmére —, ne tévesszék össze a szép magyar tájat, a gyönyörű Budapestet, az ízes magyar beszédet, a cigányzenés kiskocsmákat, a napsugárban tündöklő Balatont, a magyar nép szabadságával. És ne tévessze meg őket, hogy a hatósági emberek — különösen ha fontos személyiségnek tartják a látogatót — a humanista szerepében mutatkoznak meg, mert mindez csak ámítás. Arra szolgál, hogy a látogató szabadföldre visszatérve ne csak a börtöncsapotok javulásáról beszéljen, hanem arról is, hogy Magyarországon szabadság van, tegyék tehát le az itteni magyar hőbörgők a fegyvert s ne okvetetlenkedjenek tovább. Ami van otthon az jó, Kádár népszerű, stb., stb. Igen tisztelt Szabadságparlament! Sok olyan honfitársunk van, aki a magyarországi helyzetet politikai szempontból az előbb mondottak szerint ítéli meg. Sokan, bizonyos módon kiinduló pontnak ebben a kérdésben elfogadják mint változhatatlant az orosz megszállást és ahhoz viszonyítják, hogy jó-e a helyzet Magyarországon vagy sem. Természetesen az ilyen gondolkodás a magyar nemzet érdekét nem szolgálja. Kádár és munkatársai kommunisták, részesei voltak — mégha közben áldozatai is — a Rákosi-féle szörnyű terrornak, megbocsáthatatlan bűnük, mindenképpen, de politikai megítélés szempontjából feltétlenül: az árulás, amit a magyar nép szabadságharcával szemben elkövettek. Ezen a tényen nem változtat, hogy most — amidőn politikai divat a vasfüggöny mözgötti kommunista vezérek ágálása önállóság mutatására a Szovjettel szemben — Kádár is ilyen kép mutatásával igyekszik a magyar nép előtt népszerűséget szerezni. A magyarországi politikai helyzet a szabadföldi magyarság szempontjából csak úgy ítélhető meg, hogy mi ellene teljes ellenzéssel kell fellépjünk, mert Magyarországon nincs lehetőség egészséges politikai egyensúly képzésére. Tehát ránk hárul ez a feladat s ha nem töltjük be, úgy a magyar nép érdekei ellen vétünk. Ez csak világos! A gazdasági helyzet Magyarországon a gazdasági helyzet kétségtelenül sokat változott 1956 óta. A NEM, vagyis a New Economic Mechanism, magyarul az új gazdasági rendszer, amelyet 1968-ban vezettek be, eleinte javított is az állapotokon, mert az, hogy a vállalatoknak több szabadságot adtak, kezdeményezéseket tett lehetővé az alacsony szintű, bürokratikus ügyvitellel szemben. Így az árutermelés variáltabb lett, jobban alkalmazkodott a keresethez. A baj a beruházások vonalán kezdődött. A tapasztalatlan, de ambiciózus vezetők nyakló nélkül építették az új üzemeket és új gépeket vásároltak. A túlköltekezés következtében sok vállalat deficitbe került s a bukások következményeit most pénzügyileg az állam mint tulajdonos viseli, amely kénytelen volt a további üzemterjeszkedéseket leállítani, a deficitet pedig a magyar népre hárítja. A másik baj az infláció, mely bár világjelenség, Magyarországon egészen súlyos méreteket öltött nyilván a NEM említett túlberuházása segítségével. Mark Grain, a Chicago News munkatársa, aki legutóbb Magyarországon járt, beszámolójában elmondja a munkaerő problémáit is ... Mindnyájunk előtt ismeretes, hogy Magyarországon, amely első helyen áll az öngyilkosságok terén és utolsó helyen a népszaporulatban, most már odajutott a kormányzat, hogy az öregedő társadalom nem képes a munkaerőszükségletet ellátni. A falusi parasztság az ipari munkaerőhiány szívóhatása következtében a városi üzemekben igyekszik magasabb ipari bérért elhelyezkedni, mint tanulatlan munkás. A városokban nincs elegendő lakás, ezért a falusi ingázók órákat töltenek utazással, most még nagyobb mértékben, mint a múlt években. Sokan, hogy elkerüljék a napi utazást a városok körül valóságos kunyhófalvakat építettek, amelyekben se villany, se vízvezeték nincsen, s amelyekhez képest a Horthy idők elején sokat emlegetett Magdolnatelep valóságos palotasor volt. Mark Grain szerint új osztályszerkezet létesült a kommunisták által vezetett Magyarországon, egyfelől a vállalatvezetők, munkavezetők, intellektuellek és tisztviselők osztálya, akik a városokban élnek és élvezik a szórakozási lehetőségeket és kényelmi eszközöket, még akkor is, ha a szűkös lakásviszonyok ezek nagy részét is sújtják. A másik osztály az elnyomottak és elégedetlenek osztálya: a falusi lakosság, amelynek egy része a városban dolgozik, de nem tud ott élni. Természetesen e két osztály felett azonban ott van az igazi felsőosztály a pártarisztokraták, az állami kiemelt vezetők, írók, újságírók, színészek, tudósok, művészek, akik, messze az átlagszínvonal felett élnek. Márkus István az ismert faluszociológus, aki legjobb emlékezetem szerint 1956 szeptemberében a Petőfi Kör híres mezőgazdasági vitájában is részt vett, ez év őszén a Társadalomtudományi Közleményekben reményt keltő cikket írt a falusi lakosság — ahogy ő nevezi „utóparasztság” — megújhodott családi életéről, amelynek keretében a falusi lakosság átvészel minden bajt és külső támadást. A termelőszövetkezet, amelybe a parasztság dolgozni jár, nem jelent otthont a tagok számára, csak üzemi munkahelyet. A tagok a háztáji gazdaságban találják meg életük munkacélját és a családi élet összetartója is ez a magánérdekeltség. Úgy érezzük, hogy a párt és az állam ha sok kárt is tett a magyar faluban, mégsem tudta szétzülleszteni a magyar nép fennmaradásának alapanyagát, a magyar parasztságot. Puszilunk, veszünk Feltétlenül foglalkoznunk kell a magyarországi népszaporodási statisztikával is, mert legjellemzőbb a Kádár rendszerrel kapcsolatos fenntartásainkra, amit ez a statisztika mutat az általuk törvényesített művi vetélések káros hatásáról. Dr. Kapotsy Béla new-yorki egyetemi tanár „Pusztulunk, veszünk...” című tudományos igényű és a kérdést alaposan tárgyaló cikkében, illetve cikksorozatában részletes adatokat közöl a NN és az Egyesült Államok népességi előreszámításairól. Ez a következő szomorú képet mutatja a négyféle forrásból származó adatok összevonása alapján, amelyet matematikai átlagszámítással magam végeztem el a keleteurópai országokra vonatkozóan. Eszerint Magyarország várható népességi szaporulata 1972 és 1980 között 3 százalék, ugyanakkor Bulgáriáé 7 százalék, Csehszlovákiáé 5 százalék, Lengyelországé 10 százalék, Romániáé 12 százalék, Jugoszláviáéé 18 százalék. Még kedvezőtlenebb a kép, ha, azt is figyelembe vesszük, hogy Magyarország 10 és fél millió lakossal indul e versenyben, míg a többi szomszédállam , illetve 20—20 millióval. Nyilvánvaló, hogy a Kádár kormány abortuszrendelete a legnagyobb kárt okozta a magyar népnek, mert megmaradását tette kockára. Megoldás: az abortusz rendelet visszavonása mellett a lakáskérdés gyökeres megjavítása, de ide tartozik a lakáshiány megszüntetése mellett a férőhelykérdés megoldása is. Nem kell külön hangsúlyoznom, hogy az egyház és az állam viszonya továbbra is a békepapokra alapított kényszeregyezségekre épül, papok és civil hitvallók továbbra is börtönökben szenvednek és a vallásoktatás ma is mint azelőtt megtűrt, de lényegében eltanácsolt lehetőség. A magyar nép azonban továbbra is templomjáró s a vallásban keresi a vigasztalást és a zsarnokság elleni csendes lázadást. Az irodalom és művészet ma is a három betűs megosztásban: tiltott, tűrt és támogatott művelőkre oszlik. Az írók ma is meg-megszólalnak egy-egy különös üzenettel, de azonkívül, hogy az abortusz probléma miatt egy néhány bátor írás megjelent, nem tudunk mostanában nagyobb jelentőségű műről, amely a nemzet kiáltását közvetítené, mint ahogy Erdélyben Sütő András: Anyám könnyű álmot ígér című nagyszerű írása teszi. Rövid beszámolómat abban a reményben fejezem be, hogy a magyarországi helyzettel más előadók is fognak foglalkozni. Egy tanulságot meríthetünk az elmondottakból, hogy valóban sok minden olyan probléma van, amelyről otthon sem írók, sem egyszerű polgárok nem szólalhatnak és valóban igaz annak a budapesti magyarnak az üzenete, aki azt mondotta: Önöknek, emigránsoknak egy kötelességük biztosan van és ez az, hogy elmondják, azt amit mi otthon el nem mondhatunk, világgá nem kiálthatunk. 1972. november 26. Az Amerikai Magyar Szövetség közgyűlése Philadelphiában Az AMERIKAI MAGYAR SZÖVETSÉG, az amerikai magyar egyházak és egyesületek összefogó és legrégibb szervezete rendes közgyűlését tartott Philadephiában november 3.án és 4.-én a Sheraton szállóban. A közgyűlésen az eddiginél jóval nagyobb számmal vettek részt az egyházak, és szervezetek delegátusai. A közgyűlést megelőzően igazgatósági gyűlés huszonhárom új egyházat és egyesületet iktatott be tagjai közé. A közgyűlést megelőzően az intéző bizottság tartott ülést dr. Nádas János elnök vezetésével. Az intéző bizottság több indítványt tárgyalt az alkotmánymódosítással és az európai biztonsági konferenciával kapcsolatban. November 3.-án két órakor az AMSz igazgatósága ülésezett Dr. Béky Zoltán tb. püspök elnökletével. Az ülést dr. Dr. Irányi László, O.S.P., a piarista rend vice provinciálisa nyitotta meg imájával. Az igazgatóság külön bizottságot küldött ki az európai biztonsági konferencia és a leszerelési tárgyalások ügyében, az elnökhöz benyújtandó javaslat végleges szövegének megfogalmazására, amelyet Dr. Kardos Béla előterjesztésében már sok amerikai magyar szervezet elfogadott. Az Igazgatóság nevében Béky elnök nyújtotta át Schweiker Richard pennsylvaniai US szenátornak díszoklevelét, a szenátornak az Ethnic Heritage Studies törvénybe iktatása terén áldozatos és fáradhatatlan munkásságáért. Schweiker szenátor válaszában méltatta a Szövetség munkáját és teljes támogatását ígérte a törvény alkalmazása folyamán. Ugyancsak foglalkozott az Igazgatóság a különböző alapszabály módosító javaslatokkal, amelyeket a közgyűlés elé utalt. A közgyűlést díszvacsora keretében Fiók A. Aladár bíró, országos elnök nyitotta meg. Fr. Dr. Béky Zoltán tb. püspök imája és az AMSz philedalphiai osztálya elnökének, Dr. Szabó Istvánnak üdvözlő szavai következtek. A vacsora tetőpontja ■Hogan Lőrinc maryland-i U.S. képviselő beszéde volt, akinek a magyar szabadságharcról és a Szent Koronáról mondott megrázó és mélyenszántó szavai még egy magyar hazafinak is díszére váltak volna. Utána Fr. Dr. Béky Zoltán nyújtotta át a képviselőnek az AMSz díszoklevelét. A vacsora magyar szónoka Pásztor László igazgató, a republikánus párt országos végrehajtó bizottságának tagja és nemzetiségi osztályának igazgatója, volt. Pásztor László méltatta a magyar szabadságharcot és eszményeit, s a fiatal hősöket. Végezetül az amerikai magyar egységgondolat mielőbbi teljes megvalósítása mellett foglalt állást. Mészöly Elemér szkv. tábornok mondott ezután beszédet, amelyben a Magyar Harcosok Bajtársi Közösségének az AMSz-es legszorosabb együttműködését jelentette be. Utána özv. Sinkó Jánosnénak, aki elhunyt férjével évtizedeken át volt a Szövetség egyik leghűségesebb támogatója, nyújtott át az Igazgatóság elnöke egy díszoklevelet. Végül Kovács Teri, a Magyar Nemzeti Színház volt tagja szavalt. Dr. Konkoly László látta el a vacsora áldomásmesteri tisztét nagy hozzáértéssel, és Fr. Végvári Vazul imája zárta be. A közgyűlés szombaton, november 4.-én reggel folytatódott az Országos elnök, igazgatósági elnök, Intéző Bizottsági elnök, titkárok, pénztárnok és a bizottsági elnökök jelentéseivel. Külön kiemelték a Szövetség széleskörű fáradozásait a Szent Korona megtartása ügyében, a számos elnöki memorandumot a szovjet csapatok Magyarországról való kivonása és Magyarország semlegesítése ügyében, és a magyar abortusztörvény enyhítése avagy visszavonása érdekében a magyar szerkesztőkhöz és írókhoz küldött felhívást. Ugyancsak jelentették a tisztségviselők a magyar kisebbségek ügyében végzett többszörös kongresszusi akciót és a kommunista tankönyvakcióval kapcsolatos tiltakozást a külügyminisztériumban, amelynek látható eredménye lett. A közgyűlés távirattal fordult Nixon elnökhöz és Agnew alelnökhöz, támogatását kifejezve, üdvözölte Schapp kormányzót és jókívánságait tolmácsolta táviratilag Rizzo Ferenc philadelphiai főpolgármesternek, aki a vacsorán jólétügyi megbízottjával képviseltette magát. Végül táviratot küldött a közgyűlés Mindszenty József bíboros úrnak, háláját és nagyrabecsülését kifejezve. Ugyancsak elfogadta a közgyűlés Dr. Bakó Elemér, kulturális bizottsági elnök által beterjesztett munkaprogramot a Petőfi 150. emlékévvel kapcsolatban. A közgyűlés tárgyalta és az Igazgatóság elé utalta egy Külügyi Tanács felállítását neves amerikai magyar szakértőkből, amely a Szövetség külügyi bizottságával karöltve végezné feladatát. Indítványok alatt a közgyűlés egyhangúlag elfogadta az Igazgatóság által jóváhagyott határozati javaslatot az európai biztonsági konferenciáról, amelynek fő pontjai a következők: 1. A szovjet csapatok Magyarországról való teljes kivonása, a NATO biztonsági érdekeinek megsértése nélkül. 2. Magyarország és más kelet-középeurópai államok semlegesítése Ausztriához hasonlóan. 3. Az AMSz nem ismeri el véglegesnek az európai államhatárokat. Délután az alapszabály módosító javaslatok tárgyalása következett. A Szövetség alapszabálya alapos átdolgozásra szorul és ezt a munkát a közgyűlésen rövid idő alatt elvégezni nem lehetett, mert bizottsági munkát igényelt. Ezért a közgyűlés úgy határozott, hogy az alapszabály módosítást az igazgatóságra, illetőleg annak kijelölt bizottságára ruházza, amelynek javaslatait, az egy év múlva tartandó közgyűlés hagyja majd véglegesen jóvá. Ezután a közgyűlés a jelenlegi tisztikart és igazgatókat a következő rendkívüli közgyűlésig ismét megválasztotta. A közgyűlést Ft. Ábrahám Dezső püspök imája fejezte be. A közgyűlést az Igazgatóság ülése követte, amely kijelölte az alapszabály módosító bizottság tagjait és meghatározta a bizottságok programját. Olcsó utazások Hajó és repülőjegyek részletre It Útlevél, vizum, autóbérlet. Mindenfajta biztositán. Fordítások: IKEA, TUZEX vámmentes csomagok,, pénz, gyógyszer, virág küldése ROMANIÁBA új vámmentes csomagok. OCEAN TRAVEL 1071 Bathurst St. Tel.: 534-284 Toronto 4, Ontario, Canada 534-1347