Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1973 (80. évfolyam, 1-50. szám)
1973-08-05 / 31. szám
6. oldal Lenin és Brezsnyev feladata ugyanaz írta: Sárkány György A Szovjetunió fennállásának 50. évfordulóján a szovjet kommunista párt központi bizottsága, a Szovjet legfelső tanácsa, és az Oroszországi Föderáció legfelsőbb tanácsa felhívást intézett a világ népeihez. (Legalábbis ezt mondotta a felhívással együtt közzétett kísérő szöveg. Ennek a felhívásnak a politikai pikantériája az volt, hogy a közzétett magyar szöveg alól már hiányzott a harmadik aláíró, ki tudja miféle okból. Mire megjelentették a felhívást, az Oroszországi Föderáció Legfelsőbb Tanácsa már nem volt olvasható a felhívás alatt, holott a kísérő szöveg azt állította, hogy az is aláírta ... ) Dicsekvés a Szovjet félévszázados jubileumán A fennen dicsekvő szöveg egy helyen ezt állapította meg: “A népek egyre türelmetlenebbül tapasztalják, hogy a modern világ számos, fontos problémájára nem találnak megoldást, a kapitalizmus szülét szociális bajok nemcsak hogy nem szűnnek, hanem még növekednek. Mindmáig szerte a világon hatalmas területeken uralkodik a holnaptól való félelem, a társadalmi igazságtalanság, a nemzeti és faji elnyomás. Egy jelentéktelen kisebbség fényűzése párosul milliók nyomorával. A gyengén tápláltság egész népek sorsa. Mindez a gyarmati rendszer és az imperialista elnyomás következménye...” így a legfelsőbb szovjetek felhívása a világ népeihez. Most nézzük, hogy ezzel szinte egyidőben, amikor az amerikai főkapitalisták Moszkvába utaznak, mit ír ugyanennek a kommunista pártnak hivatalos főlapja a Pravda: A Hammer példa ”1921. Armand Hammer, egy Oroszországból elszármazott amerikai milliomos fia, éppen befejezte orvosi tanulmányait a Columbia Egyetemen. Ebben az időben az újságok első oldalon hirdettek: «Éhínség és járványok Oroszországban». Az ifjú Hammer vásárolt egy egészségügyi autóbuszt teljes felszereléssel, átszállította az óceánon túlra s maga is eljött, hogy ifjú orvoshoz méltóan dolgozzon egy járvány sújtotta területen. Moszkvában L. Martens, Oroszország hajdani képviselője az Egyesült Államokban, összehozta az egészségügyi népbiztossal Nyikolaj Szemaskoval. Utólag, a Párt Központi Bizottságához intézett egyik jegyzetében Vlagyimir Lenin megemlíti a fiatal amerikait, aki «hathavezer dollár értékű orvosi műszert adott át Szemaskónak.» Később Martens vezetésével szakértő csoport indult az Ural vidékére, hogy tanulmányozza az ipar helyzetét. Az amerikai orvos csatlakozott hozzájuk. Az itt látottak mélyen megrendítették: az éhínség sújtotta vidékről beönzönlő menekültek ezrei megrohamozták a vagonokat; a kolera és a tífusz megtizedelte a lakosságot. Az Egyesült Államokban jól termés volt .Abban az esztendőben az Egyesült Államokban jó termés volt és a farmerek éppen a túltermelésre panaszkodtak. Hammer szerződést ajálott a szovjet államnak: Amerika élelmiszert szállítana Oroszországnak, az Uralban található természeti kincsek ellenében, vagyis fáért, prémekért, drágakövekért. A jekatyerinburgi (ma Szverdlovszk) adminisztrációs központ elfogadta a javaslatot. Kezdetként 16 ezer tonna búzát szállítottak volna az amerikaiak Petrográdig. Martens táviratilag közölte a szerződés tartalmát Leninnel. A Népbiztosok Tanácsának az elnöke meghívta a fiatal amerikai orvost, látogatná meg a Kremlinben. Mit mondott Lenin íme, Hammer beszámolója erről a találkozóról: : .. . Lenin megszorította a kezemet — meséli Hammer — és leültetett: — Látta Oroszországot? — kérdezte. Elmondtam, hogy egy hónapot töltöttem az Ural vidékén, ahol éhínség pusztít. Lenin tekintetét végtelen szomorúság árnyékolta be: — Igen, mondotta halkan, az éhinség .. . Mindenekelőtt gazdasági és technikai segítségre van szükségünk — folytatta Lenin rövid szünet után —, hogy ismét lábra állíthassuk az iparunkat. A polgárháború és az idegen beavatkozás csődbe juttatott bennünket. Mindent elölről kell kezdeni. A gazdasági fellendülés meggyorsítására számítunk a külföldi koncessziós szerződésekre is. A kapitalista országoknak is érdekük gazdasági kapcsolatuk kiszélesítése Oroszországgal. így van, nemde? Elmondtam, hogy Martens mérnök be akart vonni az uráli azbesztbányák kiaknázásába. Hozzáfűztem, hogy ezen a téren nincs kellő tapasztalatom. Lenin így válaszolt: — Valakinek meg kell törni a jeget. Miért ne lenne éppen ön az első az azbesztre vonatkozó koncessziós szerződés aláírásával? Nem készültem fel egy ilyen közvetlen javaslatra. Úgy gondoltam, hogy Oroszországban hónapokig tartana egy ilyen üzlet megkötése. Valami ilyesmit mondhattam Leninnek, aki azonnal megértette: «A bürokrácia — mondta — egyike a legveszedelmesebb betegségeinknek. Nem győzöm ezt eléggé hangoztatni, íme, miként fogunk cselekedni: kinevezünk egy felelősségteljes emberekből összeállított bizottságot, tudjuk, hogy előnyös feltételeket kell biztosítanunk azoknak, akik velünk akarnak dolgozni. Értelmetlenség lenne a kapitalistákat filantrópusoknak képzelni. Jövedelemre akarnak szerte tenni, másként nem lennének kapitalisták.» Megjegyeztem, hogy biztosan tartanunk kell a munkásokkal való súrlódásoktól. A m munkások ellenséget látnak a kapitalistákban. A szovjet kormány garantálhatja, hogy nem lesznek kellemetlenségeink a munkásokkal? Lenin azonnal válaszolt: «A munkások nem cselekednek saját érdekeik ellen. Munkához jutnak, jó fizetéshez és láthatják majd, hogy az üzlet hasznos az ő számukra és az állam szempontjából is». A kapitalistákból így lett “kereskedelmi világ ..." “Hammer 1921. október 22.-én találkozott Leninnel. Az első szerződést október 29.-én kötötték meg, két nappal később a Népbiztosok Tanácsa is jóváhagyta. Lenin nagy politikai fontosságot tulajdonít ennek az első koncessziós szerződésnek. Ezeket írta a Párt Központi Bizottsága Politikai Irodájának: «íme egy ösvény az amerikai “kereskedelmi világ” felé, s minden eszközzel ki kell használnunk ezt az ösvényt»." Majd a Pravda hozzáfűzi :Mindez fél évszázaddal ezelőtt történt. 1972 őszén Hammer ismét Moszkvába érkezett. Az első amerikai üzletemberek közé tartozott, akik Richard Nixon moszkvai útját követően meglátogatták a Szovjetuniót ...” Mit mond Brezsnyev 50 év után? És azóta Brezsnyev is meglátogatta Washingtont. És valósággal körüludvarolta a kapitalista gyárosokat, bankárokat és üzletembereket. Nem szólva arról, hogy ugyanakkor — 50 év után — a Szovjetunió ismét fantasztikus mennyiségű gabonát vásárol Amerikában, mert a Szovjetunió alattvalói éhínség elé néznének az amerikai gabona nélkül — 50 után is ... És a Szovjetunió a maga ötéves terveibe bele akarja kalkulálni az amerikai technikai segítséget, mert elmaradottságát be kell ismerje . . . Brezsnyev ha más szavakkal, de ugyanazt mondja, amit Lenin mondott: “Mindenekelőtt gazdasági és technikai segítségre van szükségünk ...” Mintha az ötven év közben el sem telt volna. A Szovjetunió ötven évi uralma után, 1973-ban sem képes népeinek a közellátásáról gondoskodni. A Szovjet ötven éve szidalmazza a kapitalizmust, de közben csak fegyverkezésre költött és csak fegyvereket gyártott. A régi cári politika, Kína megmondotta: a szovjet imperialista... A közszükségleti cikkek technikáját most az általa 50 évig napszámba szidott kapitalistáktól kell kikunyerálja, ahogyan Lenin kérte az amerikai kapitalisták gazdasági és technikai segítségét — noha tudta, azok nem filantrópusok ... És most Brezsnyev mint 50 évvel ezelőtt Lenin, amikor az amerikai segítség elnyerésére törekszik az amerikai kapitalistákat hirtelen csak "kereskedelmi világ" -nak tekinti és nevezi ... Ha szabadon lehetett volna választani csak egyszer is Most sok mindenre nem akarunk hivtakozni. Millió és millió elpusztított emberéletről, a terror kegyetlenségeiről, a mostani az európai nemzeteket kizsákmányoló szervezetekbe fűző újgyarmatosító szovjet törekvésekről nem akarunk most szólni. .. Egyszerűen és közérthetően, csupán egy kérdést teszünk fel: mi lett volna ezzel a szovjet rendszerrel, amely 50 éve után újból Amerikától kér ennivalót és a közszolgáltatásokhoz szükséges technikát, ha alattvalói egyszer is, szabadon, terror, egypárturalom nélkül szabad gondolkozás alapján, szólásszabadság vitái után valóban választhattak volna eközött a maradi, bukott ideológia és más, újabb politikai, gazdasági és társadalmi irányzatok között? Megmaradhatott volna 50 évig? ★ A felhívás hencegése félresikerült és az amerikai üzletembernek átnyújtott hízelgés csokra is félresikerült. Mindkettő mást mond. Mr. Armand Hammer “Pravdá’ -ban megjelent példája pedig csak egyet bizonyít, amit Brezsnyev is tanúsított Washingtonban: a szovjet által elnyomott milliók bajban voltak és bajban vannak ma is. És az imperialista, kapitalista Amerikában kell udvarolni, kilincselni míg otthon félszájjal szidalmazzák Amerikát, hogy kenyeret és közellátást kapjanak és adhassanak a Szovjetunióba zárt népeknek. Brezsnyev feladata ugyanaz, mint Leniné volt 50 évvel ezelőtt: ennivalót, tehát életet és életmódot kérni a kapitalistáktól. Bécs, 1973. július. a mi világunk és benne élünk A törvénytisztelő áldozatok Cuyahoga megye az az amerikai megye (County), amelyben a legtöbb magyar él. Ennek a megyének a bíróságához figyelmeztető levelet intézett a bíróság elnöke, Thomas J. Parrino. Levelében intette a bírókat, amiért túl sok ügyet szüntetnek meg, mivel nem került idejében sorra a tárgyalás. Fél tucat ügyben, vérfertőzés, fegyveres rablás, bankrablások, emberrablás és betörés már elítéltrendőrgyilkosok ellen, szüntették meg az eljárást, mert meghatározott időpontig a tárgyalásra nem került sor. Ugyanis a törvény kimondja, hogy olyan vádlott ellen, aki börtönben várja a tárgyalást, a vád kiadása utáni két időszakon belül meg kell nyitni a tárgyalást. Annak az esetében, aki szabadlábon védekezik, három bírósági időszak alatt kell megnyitni a vádlott elleni tárgyalást. Az a vádlott, akinek az ügyét nem kezdik tárgyalni két, illetőleg három bírósági időszak alatt, meg kell szüntetni az eljárást. Parrino bírósági elnök figyelmeztető levelében rámutat arra, hogy a bíróságok titkárai és maguk a bírák is túl közel állnak az ügyvédekhez és amikor az ügyvéd a tárgyalásra halasztást kér, írásbeli beadvány nélkül is hozzájárulnak a halasztáshoz. Később ennek semmi nyoma és mivel az iratokból nem tűnik ki, hogy a halasztás ügyvédi kérésre történt és mivel a törvényes határidőre nem nyitották meg a tárgyalást, az ügy megszűnik. Tehát figyelmezteti a bírákat, halasztást csak írásbeli kérésre adjanak, mert az írásbeli kérés megakadályozza, hogy az ügyet később megszüntessék. Mindez azt mutatja, hogy túl sok a bűncselekmény és a bíróságok nem tudnak lépést tartani a törvény által előírt időrenddel. És a sok bűncselekményeknek a nagy számában olyan magyar az áldozata, aki Cuyahoga megyében él és dolgozik. Ha volt kor, amikor a törvény szigorára szükség volt, akkor a mi világunkban elmondhatjuk: szükség van a szigorra. Ezt különös joggal azok hangoztathatják, akik mindig törvénytisztelő amerikai polgárok voltak, mint a Cuyahoga megyei, nagyszámú magyarság. Egyik ismeretlen világa az embernek Mindig is voltak embertársaink, akik örömmel merengtek el a múlt homályába süllyedt világ életén, az akkori ember gondjain, törekvésein és eredményein. Az ember korának kedvezőtlen, csüggesztő, sokszor ijesztő eseményei közül ugyanolyan elmélyedéssel menekült a jövendő utópisztikus képei felé, mint a múlt rejtélyes tájékaira. Az amerikai lapok most jó hírt közöltek azoknak, akik a múltba menekülnek előszeretettel. Az írott és íratlan történelmi regények kedvelői minden bizonynyal nagy érdeklődéssel olvassák a hírt, hogy a mexikói Oaxa államban a “Monte Alban” néven ismert korszakból Krisztus Urunk születése előtti VIII—VII. századból származó város maradványaira bukkantak. Davizu — ez a neve a romvárosnak — a tudósok előtt teljesen ismeretlen világot képvisel. Többek között olyan domborművek kerültek napvilágra, amelyek páncélruhás, sisakos férfiakat ábrázolnak valamiféle harcias, vagy vallási jellegű játék közben. A játékosok mindegyike mellett — mintegy védőállásban — két-két, istenségnek tetsző alak áll. A város valószínűleg a Krisztus Urunk születése előtti XIV. század közepetáján tűnhetett fel. A hatodik földrészen meg lehet fagyni, de megfázni nem lehet Sokféle a mi világunk és sok meglepetést tartogat még. Ilyen meglepő megállapítás az, amit most hoztak nyilvánosságra, hogy a hatodik világrészen, az Antarktiszon ugyan meg lehet fagyni, azonban megfázni nem. (Aki nem hiszi, járjon utána, próbálja meg.) Viccen kívül: a mandulagyulladás, a légutak fertőzése, az influenza gyakran a meghűlés, megfázás következményeként alakul ki. A tudomány most kiderítette: a világ leghidegebb, legszelesebb vidékén, az Antarktiszon, nagyon kevés az ilyen megbetegedés. A megejtett vizsgálatok szerint ez annak köszönhető, hogy a hatodik kontinensen jóformán egyáltalán nincsenek kórokozó mikroorganizmusok — egyszerűen nem alkalmazkodtak a zord klímához és elpusztulnak, ha oda is kerülnek. Melyik a kedvesebb világunk: a város vagy a falu? 2031-ben mindenki városi lakos lesz, jelentették ki a Berkeley Egyetem kutatói. Az urbanizáció tempója 1850 óta egyre gyorsul, a föld népességének 61 százaléka azonban jelenleg is falvakon él. 1950 és 1970 között viszont a világ többet haladt előre az urbanizálás területén, mint a korábbi félévszázadban. Jelenleg 1,4 milliárd ember él városban, 2,2 milliárd pedig falvakon és tanyákon. Ha az urbanizálás mostani üteme a jövőben is fennmarad, 2031-ben a Földön már csak városlakók lesznek. Hacsak addigra a városi lakosok meg nem unják végképp a várost és nem indul meg a visszaköltözés a tanyákra és a falura. Amit jó páran már ma is szívesen megtennénk. Ki a városból a vidékre! Az európai éghajlat Az elmúlt esztendő rendkívüli éghajlati körülményeivel rekordévnek számított. Száz év óta nem született ennyi éghajlati rekord Európában, akár aszályról, esőről vagy hőmérsékletkülönbségekről van szó. Íme, néhány adat. Svédországban emberemlékezet óta a legenyhébb tél uralkodott. Finnországban és a Szovjetunióban a nyári hónapokban mért hőmérséklet 4 , 5 fokkal meghaladott minden korábbi rekordot, így nem csoda, hogy a Don vízállása a legalacsonyabb volt 90 év óta. Madridban 700 milliméter eső esett, s ez az 1859. évi rekord. Csehszlovákiában május 16—17-én a Slana vízállása olyan magas volt, mint ötszáz éve még soha. Európa megérte történelmének leghevesebb viharát: január 23.-án Brockenban (Kelet-Németország) a szél sebessége elérte a 244 kilométert. Innivaló halacska Egy sydneyi háziasszony, bizonyos Rose Sacco, ugyancsak meglepődött, amikor a minap kinyitotta a vízcsapot és a vízzel együtt vidám halfaj, ifjú és mozgékony halacskák ugrándoztak ki belőle. A vízművek igazgatósága a különös jelenséget azzal magyarázta, hogy halikrák jutottak — eddig ismeretlen módon — a vízvezeték-hálózatba. Mrs. Rose Sacco nem szereti a halakat, még ha olyan fiatalok is és azóta mindig megkér valakit, hogy nyitná ki a vízcsapot . .. A magastalpú, magassarkú világbeteg Korunk arról nevezetesebb, hogy mindenki magasabb akar lenni önmagánál. Ezért hordanak újabban olyan meghökkentően magassarkú és talpú cipőket a mai világfiak. És nincs megállás. A vastalpú, magassarkú divatcipők egyre fantasztikusabb formákat öltenek, egyre magasabbra “nőnek”. Ez az új divathóbort, amely rohamosan hódít az ifjúság körében, nem is olyan ártatlan, mint azt hinni lehetne. Nemrég, az angliai Blackpoolban az ortopéd-orvosok kongresszusán George Lewis neves brit szakember bejelentette, hogy ha ez így tart tovább, az „ortopéd” divatcipők következtében Anglia a nyomorékok országává válik, mert egyre nagyobb számú fiatal panaszkodik máris fájdalmakról, a láb deformálódásáról. George Lewis kérte az angol egészségügyi minisztériumot, járjon közbe a gyártó vállalatoknál, hogy szüntessék be a vastagtalpú cipők gyártását. Itt sem ártana. Világunk egészségügye Ezekben a napokban, amikor már nem fenyegeti a világunkat más háborús veszély csak a Szovjetunió bajkeverése és görcsös ragaszkodása a háborús zsákmányhoz, valamint ideológiai hegemóniájához és újgyarmatosító rendszeréhez, a nyugati emberiség eddig még ki nem fejtett erővel fordul a betegségek ellen. Ennek a küzdelemnek eredményeiről nyújt beszámolót az Egészségügyi Világszervezet április végén kiadott jelentése, amelyben a Világszervezet titkára Dr. Marcelino Candau rámutatott az eredmények már látható, főbb irányvonalaira. Az utóbbi időben, mind a szellemi előretörés, mind pedig a technikában végbement átalakulások lehetővé tették az egészségügy terén felmerült problémák teljesen új szemszögből történő tanulmányozását, írja dr. Candaul. Az Egészségügyi Világszervezet megalakulása óta számottevő sikerek születtek a járványos megbetegedések leküzdésében „a legbeszédesebb példa erre a fekete himlő teljes eltűnése” — állapította meg dr. Candau. A szervezet — tűnik ki a jelentésből — a legnagyobb nehézségekbe a mocsárláz elleni harc terén ütközött. Az eredmények nem mindenütt egyformán látványosak, de valamennyi országban lényegesen csökkent a malária áldozatainak száma. A tüdőbaj azok közé a megbetegedések közé tartozik, amelyek ellen egyszerű és hatásos gyógymódokat ismerünk, s mégis az Egészségügyi Világszervezet által ellenőrzött hat övezetből négyben ez a tüdőbaj a második helyen szerepel. A nem ragályos megbetegedések elleni küzdelemben az eredmények rendkívül különbözőek. A jelentés rámutat arra, hogy világunk olyan problémákat zúdít az emberre, hogy a lakosság 10 százalékát elmezavar fenyegeti. Végül a jelentés részletes áttekintést nyújt a többi megbetegedések elleni küzdelemben elért eredményekről s az Egészségügyi Világszervezet kutatási programjáról. I K K A Pénzküldés és szabadválasztási árucikkek, öröklakás, autó, háztartási felszerelések, életjáradékbiztosítás VIRÁG és koszorú küldés, sírápolás, sírkövek T U Z E X Pénz és csomagküldés Csehszlovákiába ROMÁNIÁBA Pénz és csomagküldés, Kelet-Németországba és Lengyelországba úgyszintén GYÓGYSZERKÜLDÉS a leggyorsabban KÖZJEGYZŐSÉGI hitelesítések, fordítások, garancia- és megbizólevelek CSOPORTOS ÉS EGYÉNI UTAZÁSOK KEDVEZMÉNYES ÁRON Útlevél—vizum—hotelfoglalás, autóbérlés. Repülő- és hajójegyek részletre is. — Hozassa ki rokonait látogatóba! FORDULJON BIZALOMMAL HOZZÁNK HIVATALOS MAGYAR UTAZÁSI IRODA TRANS EX Toronto, 4, Ont. 424. Bloor Street West Tel: 923-1193, 923-1194 KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA 1973 augusztus 5. LÁTÓKÖR: Grotius Hugo Pontosan háromszázkilencven évvel ezelőtt született, a nemzetközi jog apjának nevezték sokan. Grotius (de Groot) Hugo, hollandiai hittudós és politikus, protestáns létére az ironikus irány híve, a protestánsoknak a katolikus egyházzal való egyesítésére törekedett. A nemzetközi jog tudományának a megalapítója, aki nem hitt abban, hogy a háborúk végkép elmúlnak az emberek életéből és lehető lesz az örök béke. Amikor napjainkban a világ legmohóbb és legkegyetlenebb imperializmusa, a Szovjetunió a nemzetközi, jogot a maga pozíció biztosítására akarja használni, érdemes a nemzetközi jog apjának józan elveit röviden áttekinteni Grotius a háborút akarta jogszabályokkal megfékezni, s maga sem hitt az örök békében. A természetjog szabályait alkalmazta az általa igazságosnak vagy igazságtalannak minősített háborúkra, a hadüzenetre, az ellenség megölésének fényére, a békekötésre és a béke megtartására vonatkozóan. “Könyvem megírásával az volt a célom — úgymond —, hogy nemcsak a keresztényekhez, hanem minden emberhez méltatlan eldurvulást, amellyel a háborúkat önkényesen megindítják és folytatják, (...) tehetségemtől telhetőleg enyhítsem.” Grotius tényként fogadta el azt, hogy háborúk voltak és lesznek. Ez nem is lehet másképpen. De már azzal, hogy emberségessé akarta tenni a háborút, mérsékletre intett az uralom megszerzésében, az adott szó megtartására buzdított, a béke elveit csempészte be a háború “jogába”. Még a ráolvasás módszerét is használta XIII. Lajos, “Franciaország és Navarra legkeresztényibb királyával” szemben, akiről azt mondja, hogy a legigazságosabb, az elnyomott népek pártfogója, az önkényeskedés megfékezője s megjegyezte, mindezt azért mondja , hogy m3,lg legyen._____