Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1973 (80. évfolyam, 1-50. szám)

1973-04-22 - 1973-04-29 / 16-17. szám

1973. április 22, 29. Láthatár Történet, amit Washington nem hisz el (CHICAGO, Illinois­) A csikágói anyát Mrs. Phyllis Allardnak hívják. A fiát, aki amerikai katona volt Richard Allardnak hívják és az amerikai haderő jelentése szerint ütkö­zetben tűnt el. Az anya azonban nem hitte el, hogy fia meghalt és a haderő értesítése után az amerikai külügy hozzájárulásá­val és útlevelével elindult a fiát Indokínában megkeresni. Előbb Tokióba ment, ahol a japán kommunista lap, a Nithon Dampa azt ajánlotta, hogy menjen el a délvietnami Kontum körzetbe, ahol a vietnam-kambodzsai határon valahol vietkongokra ta­lálhat, akik további felvilágosítást adhatnak neki a fiáról. Le­utazott és ott érintkezésbe lépett az egykori kambodzsai nagy­követtel, Nuy Gan Van Thieuval. Aztán felkereste a legnépe­sebb szórakozóhelyeket és mindenütt mindenkinek mutogatta a fia arcképét, elmondotta, hogy keresi a fiát, ezért jött át Ame­rikából és szeretne érintkezésbe lépni a kommunista Vietkong képviselőivel. Két napig csinálta ezt mindössze, amikor a Viet­kong két megbízottja jelentkezett nála. A Vietkong képviselői elmondották, hogy mennyire nagyrabecsülik, milyen bátornak tartják, hogy egyedül vállalkozott erre az útra és nem hagyta magát félrevezetni a róluk terjesztett hírekkel. Aztán elvezették őt a Vietkong helybeli parancsnokához, Nuy Gan Quai Sing Tunghoz, aki közölte vele, hogy fia a fogságukban van. A pa­rancsnok elvezettette őt a vietkong táborba, ahol a fiát fogság­ban tartották. A táborban azonban, mikor megérkezett, való­ságos dührohamot kaptak, még ütlegelték is, a fejére ütöttek. És elutasították. Azonban a csikágói anya nem hagyta ennyiben a dolgot. Visszatért. És háromszor, négyszer is elmondotta, hogy a tá­bor látogatására engedélyt kapott parancsnokuktól, Nuy Gan Quai Sing Tungtól. És ennek következtében joga van a fiát meglátogatni. Végül is a tábor parancsnoka engedett és be­köttette a szemét, így, őrséggel elindultak a táborban. Útköz­ben a kötés leesett a szeméről. Látta, hogy beljebb viszik a táborban. Egy kicsiny, csupasz szobába került. És ide behozták a fiát, akit végül is szemtől-szembe láthatott. Eddig sikerült. Azonban amikor meglátta a fiát, elöntötte a keserűség és az indulat. Mert a fia olyan szörnyen leromlott állapotban volt, hogy félni kellett, álló helyében összeroskad. Nem tudta türtőztetni magát és szemközt fordulva a tábor őr­ségével, kitört. Tiltakozott az ellen, hogy így megkínozzanak egy embert, hadifoglyot. A vietkong válasz az volt, hogy amint szembeszállt ve­lük és felháborodva elítélte eljárásukat, azonnal megragadták a fiát és elvonszolták. Ugyanakkor a csikágói anya karjait is megragadták és őt is kivonszolták a táborból. Eközben egy másik szobában 25 amerikai hadifoglyot látott, akiket szorosan összekötöztek. Richard Allard nem került elő a kommunista vietnamiak által szabadon bocsátott hadifoglyok között. És Washington­ban a kényelmesebb megoldást választják — egyszerűen nem hiszik el neki, hogy látta a fiát. Azt állítják, hogy azt a tábort, amelyről beszél, nem tudják megtalálni. Tehát történetét, nem lehet elhinni... — De én — kiáltott most a sajtóhoz és az amerikai nyil­vánossághoz segítségért a csikágói anya — láttam a fiam és meg is érintettem. Mégis minden alkalommal, amikor erről a hatóságokkal beszélek, mindinkább úgy érzem, egy cement falhoz beszélek ... Vájjon mennyi idő kell, amíg az amerikai hatóságok is el­hiszik, amit az amerikai polgár lassan megtanul, a diktatúrák­nak a tárgyaló­asztal mellett sem szabad hinni. És miképpen érzi magát a hadseregben az amerikai katona, ha azt látja, inkább hisznek a kommunista tárgyalófeleknek, mint az elfogott ka­tona anyjának, aki látta a fiát a hadifogolytáborban és lá­tta a fia huszonöt bajtársát gúzsbakötve? Burján Gyula 1904 —1973 Burján Gyula okleveles középiskolai tanár, Délmagyaror­szág Felszabadító Tanácsának volt alelnöke hosszú szenvedés után 1973 március 29.-én Chicagóban meghalt. Benne nemcsak Délmagyarország Felszabadító Tanácsa, de az egész magyar nemzeti emigráció egyik legtevékenyebb, megalkuvást nem ismerő harcosát vesztette el. Burján Gyula, mint a békés­ megyei forradalmi bizottság egyik vezető egyénisége, az 1956-os magyar szabadságharc le­verése után menekült ki Magyarországból. 1957 február 3.-án lépte át a jelenlegi magyar-jugoszláv határt. Az Egyesült Ál­lamokba érkezve nyomban megtalálta a kapcsolatot az 1945-ös emigráció szervezeteivel s az emigrációs magyar sajtóval. Mint a történelmi Magyarország s a Kárpátmedence egysége helyre­­állításának megalkuvást nem ismerő híve vett részt e szerve­zetek munkájában s nemzetpolitikánknak úgyszólván vala­mennyi égető problémájához széleskörű történelmi tudással és dokumentáció birtokában szólt hozzá írásaiban. Az elsők között volt, aki délvidéki s erdélyi viszonylatban az 1956-os szabad­ságharc és az elszakított területi magyarság helyzete közti összefüggésekre rámutatott. Egyidejűleg nagy felkészültségű előadó s kitűnő szónok volt. Délvidéki, illetve jugoszláviai ma­gyar menekült­táborokban tapasztalt élményeit s egyben a dél­vidéki magyarság 1956 utáni helyzetét egy kötetnyi tanulmány­ban foglalta írásba. Délmagyarország Felszabadító Tanácsa e munkája elismeréséül választotta meg alelnökei sorába. A Ma­gyar Harcosok Bajtársi Közössége chicagói csoportjának éve­ken át volt vezetője. A Magyar Felszabadító Bizottság igazgató tanácsába választotta. Mint­ az Erdélyi Bizottság választmányi tagja az önálló Erdély gondolatával szemben Erdélynek Ma­gyarország keretébe való visszatérése szükségességét hirdette. Az ausztriai Lármafa megszűnése után az elsők között csatla­kozott vitéz Erdélyi Istvánhoz, hogy a Lármafa szellemi irány­vonalát továbbvivő Virrasztót, az elszakított területi problé­máink egyetlen átfogó szemléjét életre hívják. Most kihullott a toll Burján Gyula kezéből, a halál elné­mította, de szelleme és tanítása tovább él írásaiban. Dr. Lelbach Antal, a DFT elnöke Titeli József, a DFT főtitkára Homonnay Elemér, a DFT munkatörzs­hez. KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA Milyen nemzetiségű volt a vallató "szakember"? (WASHINGTON, D. C.­) James Kasler a légierők ezre­dese, és most került vissza a kommunista vietnami hadifog­ságból. Egyike a legjobban megkínzott amerikai hadifog­lyoknak. Kínzóik között két fe­hér ember volt, akiket egy év­re kaptak a vietnami kommu­nista vallatók valamely kom­munista diktatúrától. Ez a köl­csönbe adott vallató képezte ki a vietnami pribékeket. A valla­­tót Fidélnek nevezték el egy­más között, mert egy ideig azt hitték kubai. Később azonban nem voltak már ebben bizto­sak. James Kasler repülő ezre­des a fővárosban adott nyilat­kozatában többek között ezeket mondotta: — Fidél egy segédjével mű­ködött, aki vele jött. Mindket­tőt latinnak gondolták. Kikül­detésük egy évre szólt, 1967 júliusában érkeztek és 1968 augusztusában távoztak a ha­difogoly táborból. Mi úgy gon­doltuk, hogy Fidél kubai volt, ezért is neveztük magunk kö­zött Fidélnek. De nem győződ­hettünk meg erről. Lehet, hogy Meghívó Dálnoki Veress Lajos, a Magyar Szabadságharcos Világ­­szövetség elnöke a Világszövetség hetedik világkongresszusát Washington, D. C.-be hívta össze, 1973. április 26, 27, 28, 29. napjaira és annak megrendezésével az amerikai szövetséget bízta meg. Ennek alapján a négynapos kongresszusba az Ame­rikai Magyar Szabadságharcos Szövetség nevében is szeretettel meghívom a Világszövetség elnökségét, országos szervezeteink delegátusait és az érdeklődőket. Párizs (1958), Brüsszel (1960), Bad Godesberg (1962), Washington, D. C. (1964), Ottawa (1967) és London (1970) után ez évben másodszor találkozik a Világkongresszus az Egyesült Államok földjén, hogy újra hitet tegyünk Ötvenhat követelése iránti rendíthetetlen hűségünkről, valamint újra fel­hívjuk a világ közvéleményének figyelmét arra, hogy a magyar nemzet változatlanul idegen katonai megszállás alatt szenved és a magyar nép önrendelkezési jogát ma is semmibe veszik a hatalom birtokosai. MŰSOR: Április 26, csütörtök: délelőtt 10 órától: Regisztrálás a Stat­­ter Hilton Hotel-ben (16th és K Streets, NW): délután 2:15 órakor: Találkozás a U. S. State Department East Auditóriumá­ban: délután 2:30 órakor: az Egyesült Államok külügyminisz­tériuma tájékoztató előadást tart — és kérdésekre felel — az Egyesült Államok politikájáról Magyarország, a vasfüggöny mögötti országok és Európa vonatkozásában: estie­l 7 órakor. Előkészítő bizottsági ülések a Statler Hilton Hotelben. A bizott­sági tagok előzetes értesítést kapnak majd. Április 27, péntek: délutáni 2:30 órakor a Hetedik Világ­­kongresszus megnyitása (Statler Hilton különterme). Az ame­rikai szövetség elnöke, mint házigazda, üdvözli a megjelenteket. Határozatképesség megállapítása, a világkongresszus elnöké­nek megválasztása. A jelölőbizottság és a beérkezett javaslato­kat felülvizsgáló bizottságok kijelölése. A Világszövetség elnö­kének beszámolója. Az amerikai kontinentális elnök beszámoló­ja. Az európai kontinentális elnök beszámolója. A kanadai kon­tinentális elnök beszámolója. 30 perces szünet. A beérkezett javaslatok előterjesztése, megvitatása, szavazás. Az ülésszak berekesztése. Este 7:30 órakor: baráti vacsora a delegátusok számára. Felszólal: Kecskési Tollas Tibor és Gereben István. Április 28.''szombat: Délelőtt 9:00 órakor: a Világkongresz­­szus szombati ülésszakának megnyitása (Stad­er Hilton Hotel különterme). A Világszövetség elnöke és tisztikara lemond. Vita és szavazás a felmentés megadása tárgyában. A jelölő­­bizottság elnökének jelentése. Esetleges jelölések a delegátusok részéről. Az országos (helyi) szervezetek szavazóképességének megállapítása. 30 perces szünet. Az új világszövetségi tisztikar megválasztása. Az új világszövetségi elnök beszéde. Délután 1:00 órakor: Az ülésszak berekesztése. Délután 2:00 órakor: Angol nyelvű szimpózium. Mindegyik előadás 20 percig tart és azt 10 perces kérdés—felelet periódus követi. (A Statler Hilton Hotel nagy előadótermében.) Kovács Imre: A magyar­országi helyzet, 1973. Robert G. Livingston, a National Security Council tanácsadója, dr. Kissinger asszisztense: Az Egyesült Államok kelet-európai politikája. Constantin Boldgreff, a Georgetown University emeritus professzora: 1956 és a cseh­szlovákiai események hatása az oroszországi emberi jogok ki­vívásáért indított mozgalomra. Dr. Tóth Csanád: Az etnik intellektüel szerepe Amerikában. Győrik-Salánky Tamás: Az etnik ifjúság problémája Amerikában. Este 8:00 órakor: Hun­gária bál a Statler Hilton Hotelben. Tb. díszelnök: Mrs. Judy Agnew. Díszelnökök: Dálnoki Veress Lajosné, Dawsonné, Hajmássy Ilona. A bál elnöke: dr. Pogány Andrásnál Alelnökei: Böröczky Mihályné, Lovas Györgyné. Április 29, vasárnap: Délelőtt: Szentmisék, Istentiszteletek több helyen, különböző időpontokban. Délután 1:00 órakor: a Magyar Szabadságharcos Szövetség,­USA tisztújító közgyűlése (A Statler Hilton Hotel különterme.) Határozatképesség meg­állapítása, a közgyűlés elnökének megválasztása. A hivatalban lévő tisztikar lemondása. A felmentés megadása. Vita és szava­zás. A jelölő bizottság jelentése. Jelölés a delegátusok részéről. Az új elnök és a tisztikar megválasztása. Az új elnök székfog­laló beszéde. A közgyűlés berekesztése. A világkongresszussal és a bállal kapcsolatos felvilágosí­tásokat kérjük a következő címre intézni: Hungarian Freedom Fighters Federation, USA Inc. P. O. Box 6909, Washington D. C. 20032, vagy telefonon: Győrik Ilona Mária, a Világszö­vetség szervező titkára (3043, 15th Street NW, Washington, D. C. 20009) Tel.: (202) AD 4­8021. Magyaros kézimunka készletek kaphatók. MATYÓ PÁRNA lenvászonra nyomva, fonallal, leírással .................$5.95 NÓGRÁDI PÁRNA készlet mint fent v........ $4.50 I Kezelési és posta költség, 35 cent I készletenként. Kívánságra árjegy- P­zéket küldünk. Üzleteknek viszonteladói kedvezmény. . . • TRADITIONAL FOLK EMBROIDERY BOX 33. - WEST REDDING, COM­. 06896. 1 magyar volt, vagy román . . . . — Hosszú időt tölthetett el , Amerikában, mert kifogástalan volt az angol beszéde, éppen csak kis akcentus érződött a ki­ejtésén. Ismerte az amerikai szlenget, még a káromkodáso­kat is tudta. Azzal kezdette, hogy a vallatásra 10 hadifog­lyot választott ki. Ezeket kínoz­ta. A tizes kört később kibőví­tette 20-ra, majd 22-re. Felada­ta az volt, hogy a kiválasztot­tak lelki és szellemi ellenállá­sát teljesen letörje és rávegye őket kínzással, szerepeljenek tivin, vagy más különleges al­kalommal elmondják, amit a kommunisták el akartak velük mondatni. Más-más alkalomra más-más hadifoglyokat „prepa­ráltak”. — A kínzás kegyetlen és brutális volt. Kasler mikor le­zuhant, a lábát törte. Fidél erre állandóan térdeltette, karját hátracsavarta és megbilincsel­te. Ezután a karjait és hüvelyk­ujját vékony dróttal meghúzta és csavarta, ami pokoli fájdal­mat okozott. Napokig kínozták. Fidél időnként megkorbácsolta őket és korbácsként a teher­autók motorhűtésre használt ventillátorának kiszerelt gumi hajtószíjját „alkalmazta” . . . Egy év után, miután betaní­totta a vietnami kommunistá­kat undok „mesterségének” fo­gásaiba, eltűnt a kommunista együttműködés „ápolására” ki­küldött vallató szakember. Ki tudja hány emberélet terheli lelkét. GYANÚS lődörgés és ődöngés (WASHINGTON, D. C.­) James W. McCord a zord ösz­­szeesküvő és kém, akit egy éj­szaka társaival együtt elfog­tak a demokrata főhadiszállá­son, amint éppen lehallgató ké­szülékeket szereltek fel, nem tartozhat a túlságosan előre­látó és gyors felfogású kémek közé. A szenátus előtti „szenzá­ciós” vallomásában elmondotta, hogy amikor Nixon elnök Oroszországba ment, mint a Nixon Elnök Újraválasztására Létesített Bizottság biztonsági főnöke kivonult az Andrews Air Force Base-ra, hogy ott biztosítsa az elnök felszállását. És szemmel tartsa az esetleg ott gyanúsan lődörgő és ődön­­gő alakokat. De hiába keresett a repülőtéren és környékén gyanús és lődörgő vagy ődön­­gő alakokat, nem tudott sajnos egyet sem találni, mert olyan eső volt, mintha teknőből ön­tötték volna. Már éppen kez­dett kétségbeesni, hogy mit csi­náljon, amikor egyszerre letar­tóztatták. Az Állami biztonsági szerveknek feltűnt, hogy ez az egyetlen ember mit lődörög és ődöng egymagában a repülőtér környékén ilyen időben . . . Alig tudta elérni, hogy kien­gedjék ... EURÓPÁBAN Is mennek fel az árak (BRÜSSZEL, Belgium­) A Közös Európai Piac brüsszeli bizottságának jelentése szerint, az utóbbi hetekben a tagálla­mok mindegyikében növeked­tek a kiskereskedelmi árak. Kü­lönösképpen az élelmiszerek és más közszükségleti cikkek drá­gultak meg. Az árak Nyugat- Németországban átlagosan 5,7 százalékkal, Hollandiában 5,3 százalékkal, Olaszországban 5,1 százalékkal, Franciaország­ban pedig 4 százalékkal növe­kedtek. Kanadai beismerés (OTTAWA, Kanada­) Emel­kedett a gyilkosságok és a sú­lyos bűnesetek száma Kanadá­ban, amióta a­­halálbüntetést ideiglenesen felfüggesztették. Az ország kriminológusai most úgy vélik, hogy a halálbüntetés mégiscsak elrettentő hatással van a bűnözőkre és szükség lenne mielőbbi visszaállítására. 3. oldal INTÉZZEN MINDENT EGY HELYEN KÖZPONTI UTAZÁSI SZOLGÁLAT KEDVEZMÉNYES UTAZÁSOK TORONTO - BÉCS - TORONTO és EURÓPA összes országaiba valamint BUDAPEST-TORONTO-BUDAPEST * Hozassa ki hozzátartozóját látogatóba kedvezményes áron * Repülő- és hajójegyek részletre is * Útlevelek, vízumok, hotelfoglalás, autóbérlés, garancialevelek IKKA • TUZEX - COMTURIST Pénzküldemények és vámmentes csomagok PÉNZ- ÉS GYÓGYSZERKÜLDÉS a világ minden tájára KÖZJEGYZŐSÉG: fordítások, végrendeletek, hitelesítések, stb. IKKA, TUZEX, COMTURIST, IBUSZ és CEDOX FŐKÉPVISELET LEGNAGYOBB MAGYAR UTAZÁSI IRODA I INTERNATIONAL AGENCY TfiAVEL SERVICE * mHLooBst.w. ** • 'SQsmro,c/uon* ULi (37*3131 J Tizenöt éves a clevelandi, nyugatoldali Magyar Iskola A nyugat-clevelandi Magyar Iskola 1973 május 13.-án, vasárnap délután négy órakor rendezi az evangélikus templom nagytermében (West 98­­— Denison Ave.) hagyományos, iro­­­dalmi délutánnal összekötött anyák napi ünnepélyét. A fennállásának tizenötödik évét ünneplő iskola tanítói szeretettel hívják a szülőket és a magyar gyermek és vers ba-­ rátait. MŰSOR: Tizenötéves­ a mi iskolánk, Könyves Erzsike köszöntője. Tollas Tibor: Anyám zsoltárt énekel, szavalja Gartner Imre. Óvodások bemutatkozása, előadják az öreg Néne őzikéje verses mesét. Szerepelnek: Hokky Christy, Szócska Gizi, Fricke Ádám, Nagy Sándor, Hokky Péter, Horváth Erika, Dalesio Kati, Tábor Andrea, Csia Juci, Heged­ős Christine, Gáspár Ádám, Persányi Laci, Mód Miklós. Betanították: Fricke Ala­­dárné, Hokky Istvánné. Az első osztály anyák napi verscsokra. Tanítónők: Szabolcs Leventéné, Ifj. Könyves Mihályné. Szavalnak: Bakk Erzsébet, Bakk Julika, Dohár Józsi, Fricke Péter, Horváth László, Hoch­­m­ann Mária, Lacza Erzsike, Lacza Katalin, Mészáros Erzsébet, Mészáros Kriszta, Orosz Imre, Persányi András, Szentkirályi Mia, Tóth Margit, Pingitzer Mária, Petőfi Sándor: A jó Tanító és a Rab Oroszlán versét elő­adják a másodikosok. Betanította Virágh Lászlóné és Ádám Jánosné. Szerepelnek: Hanzmann Kriszta, Szentkirályi Pál, Dalesio Judith, Kovács Péter, Németh Erzsike, Szendrey Péter, Toldy Mária, Fördős Egon, Dóra Andrea, Dolesch Gyuszi, Csia Lili, Szócska Béla, Fáik Mária, Szendrey Ferkó, Holky István, Szigeti Péter, Daróczy Zsuzsi és Gartner Glórika. Madzsar Györgyné osztálya, a harmadikosok, maguk­választotta idézeteket mondanak Petőfi Sándor költeményeiből: Prófusz Pista, Könyves Miki, Szentkirályi Miki, Brad­na Samu, Nagy Attila, Werner Attila, Toldy Gyuri, Kovács Tibor, Szent­­királyi Zsolt, Bakk Elemér. Arany Lacinak, előadják: Fricke Eszter, Madzsar Irén, Orosz András, Szendrey Jani. Egy estém otthon, Petőfi költészetének egy remekét adja elő Daróczy Józsefné és Dóra Andrásné csoportja, a negyedike­sek: Tallós Ede, Kulin Miki, Dienes Imre, Madzsar Gyuri, Szentkirályi­ György, Tábor Tamás, Lendvay Jancsi, Márton­­hegyi Miki, Werner Kornél, Daróczy Péter, Boros Gergely, Mód Anikó, Pilisi Anni, Nagy Helga, Dohár Angyal, Virágh Margit. A két felső tagozat irodalmi összefoglalása, Petőfi Sándor születésének 150 éves évfordulója alkalmából. Összekötő szö­veg: Bócsay Klári, Madzsar Erzsi, Könyves Erzsike. Vers­­részleteket mondanak: Ádám Ilike, Virágh Zsuzsi, Pilisi Zsóka, Dienes Erzsébet, Holtky Károly, Gartner Imre, Kocskár Hédi, Bócsay Ági, Szentkirályi Bea, Fricke Andrea, Boros Éva, Már­­tonhegyi Miki, Szigeti Gyula. Tollas Tibor: Hazafelé, szavalja Sánta Emese. Zárószó. Himnusz: 15 év a magyarság szolgálatában! A Szülői Munkaközösség kérésére az idén 1 dolláros be­lépődíjat kérünk az iskola állandó kiadásainak fedezésére. Könyvkiállítás és vásárunk az idén is húsz százalékos ked­vezményt nyújt az érdeklődőknek. Sok új könyvet mutatunk be. Gyermekek egyenruhában jönnek az ünnepre, fehér blúz, csokornyakkendő, sötétkék szoknya, fehér zokni. Fiúk: fehér ing, csokornyakkendő, sötét, hosszúnadrág. Kedves magyar Szülő! A magyar gyermek a család és a nemzet szemefénye, ezért köszöntsük igyekezetüket! Jutalma­kat az iskola oszt, ezért minden csekket kérünk az adómentes Szülői Munkaközösség a "Hungarian School Care Club” nevére írni, még a vásárolt könyvekért járó csekket is. Parkolás a West 98 és Lorain sarkán levő nagy bevásárlási központban, vagy a templom körüli helyeken, díjmentesen. Viszontlátásra május 13.-án, vasárnap délután 4 órakor.

Next