Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1973 (80. évfolyam, 1-50. szám)
1973-07-29 / 30. szám
I L ..3 CATHOLIC HUNGARIANS’ SUNDAY A legrégibb katolikus magyar lap az Egyesült Államokban s Kanadában The Oldest ungarian Catholic Newspaper in the United States and Canada Published Weekly oxcept Easter and Christmas and two weeks in August by the Catholic Publishing Co., Inc., 1739 Mahoning Avenue, Youngstown, Ohio 44509. Telefon: (216) 799-2600 Alapította 1894 október 24.-én Msgr. Böhm Károly pápai prelátus-plébános Established October 24, 1894 by Rev. Msgr. Charles Böhm, Papal Prelate-Pastor Editor In Chief Emeritus: Father. GABRIEL TAKÁCS O.F.M. Managing Editor Father NICHOLAS DENGL O. F. M. THIS NEWSPAPER IS WHOLLY FOR THE PURPOSE OF " PROMOTING CATHOLIC WELFARE AND IS NON-PROFIT ORGANIZATION SUBSCRIPTION RATES._______ELŐFIZETÉSI ÁRAK. For two year la the U. S. $16.00 Két évre a U. S.-ben __ $16.00 For one year In the U. S. $ 9.00 Egy évre a U. S.-ben —— $ 9.00 For six months in the U. S. $ 5.00 Fél évre a U. S.-ben------$ 5.00 For two years in Canada $18.00 Két évre Kanadában _$18.00 For one year in Canada .... $10.00 Egy évre Kanadában____$10.00 For six months in Canada $ 5.00 Fél évre Kanadában .. $ 5.00 Foreign Countries are same as Canada.' Más külföld egy úr Kanadával A Szent István Ferences Komisszáriátus megbízásából Tiszteletbeli főszerkesztő: Ft. TAKÁCS GÁBOR, O. F. M. Felelős szerkesztő: Ft. DENGL MIKLÓS, O. F. M. 1739 Mahoning* Ave., Youngstown Ohio 44509 — Tel.: (216)_799-2600 Szerkesztő: ESZTERHAS ISTVÁN 2930 E. 114th St. Cleveland,Ohio 44104 — Tel.: (216) 795-0748 ADVERTISEMENT RATES. $1.80 per column Inch 1—2 times: $1.70 per column Inch 3—4 times; $1.60 per column inch 5—10 times; $1.50 per column inch 11—25 dines; $1.40 per column inch 26—51 times; Ye page $50.00fv 54 page $90.00; 1 full page $170.0. ____Second class postage paid at Youngstown, Ohio 2. oldal Gondoljunk csak Nagybecskerekre, a bánsági Athénre Ennek az írásnak alulírott nem szerzője, csak íródeákja, aki feljegyezte azokat az emlékezéseket, melyeket Nagybecskerek kiváló szülöttje, Várady Imre egyetemi professzor, szülővárosáról elmondott. Valahogyan így: Három folyó: a Maros, Tisza és Duna határolja Torontál megyét a dús termékenységű bánsági rónán. Közepetáján, a Bega folyócska partján épült ki Nagybecskerek, a megyeszékhely. Nem nagy város, de harmincezernyi lakossága annál vegyesebb. Egyharmada magyar, ugyanannyi a szerb, valamivel kevesebb a sváb-német, de él közöttük néhány száz zsidó, szlovák és román család is, hogy teljessé tegye a színes mozaik-képet. Ugyanígy sokféle a vallásfelekezet is. Lakott hely volt már a rómaiak idejében is, a magyar okiratokban pedig a 14. században szerepel először Beczke néven. A török időkben viharos évszázadokat élt át és csak későn, 1698-ban szabadult fel a török iga alól. Akkor kezdődöttt a szerbek, majd elzászi svábok és más nemzetiségek betelepülése az elhurcolt és kiirtott magyar lakosság helyére, a termékeny délvidékre. Nagybecskerek gyors fejlődése az 1867-es kiegyezés utáni Magyarország kebelében indult meg. Nagy határa biztosította a város gazdagságát, grófi nagybirtokok nem terpeszkedtek a közelében, a parasztság jómódban élt. Ez a szilárd anyagi alap biztosította a város virágzó szellemi életét is, melyet a többnyelvűség inkább élénkített, mint akadályozott, egészen az első világháború végéig. Az értelmiségi réteget főleg a magyarság alkotta, de számtan alig maradtak alatta a sváb-német, szerb és kisszámú román intellektuellek. Megyeszékhely lévén, nagyszámú volt a hivatalnoki kar is a megyeházán, városházán, pénzügyigazgatóságon stb., sőt növelte számukat a jegyzői tanfolyam hallgatósága is. Iskolák bővében voltak. Gimnázium, felsőkereskedelmi iskola, polgári iskolák, egyházi és magánkézben lévő tanintézetekkel bővítve, valóban iskolavárossá tették Nagybecskereket. De nem hiányoztak az egyéb közintézmények sem: Törvényszék, Postaigazgatóság, Nemzeti Bankfiók stb. Ezekhez kapcsolódtak a bírák, ügyvédek, tanárok, orvosok, banktisztviselők és más értelmiségiek. Népes táborukat két zászlóaljnyi katonaság tisztikara tette még színesebbé. Mindez joggal tette Nagybecskereket méltóvá “a Bánság Athénje" címre, mert valóban a Bánság legműveltebb városa volt. Két nagy könyvkereskedésében minden magyar könyvújdonság már budapesti megjelenésekor kapható volt, de nem hiányoztak az osztrák, német, francia és angol könyvújdonságok sem. A Kaszinó olvasótermében négy-ötnyelvű hírlapokat olvastak a tagok. És ami akkoriban ritkaságnak számított: sokan tettek külföldi utazásokat, egy-két évenként, programszerűen. A Főtéren állt a város legszebb műemléke: Kiss Ernő honvédtábornoknak, az aradi vértanúk egyikének szobra, míg a szerb uralom el nem távolította. A sportélet akkoriban, az első világháború előtti évtizeden, országszerte elég fejletlen volt. Nagybecskereken nyáron csak a Begában való úszkálás, télen pedig a korcsolyázás nyújtott sportlehetőséget. Jellemző, hogy 1909-ig, az első okleveles tornatanár alkalmazásáig, a főgimnáziumban a latin és görög nyelv tanára tanította a tornát. Legáltalánosabb érdeklődés a színház iránt nyilvánult meg. Évenként kétszer, két hónapon át, Krecsányi Károly jónevű színtársulata tartott előadásokat a patinás régi színházépületben, mindig telt ház előtt. Számos neves fővárosi színművész kezdte pályáját a nagybecskereki színpadon. A piaristák által vezetett főgimnázium modern szellemét tanúsítja a magyar irodalmi oktatás is, melynek során Ady Endre költeményei már 1908-tól kezdve szerepeltek a szavalók műsorában. Ugyanakkor nem egy fővárosi gimnáziumban még két-három évvel később is szinte tilos volt Ady nevét kiejteni. A nemzetiségi kérdés gyakorlatilag fel sem vetődött, ugyanígy a felekezeti kérdés sem. A gimnáziumi jutalmakat, ösztöndíjakat és egyéb juttatásokat egyformán kapták a magyarok és nem magyarok. A magyar értelmiség baráti kapcsolatban élt a szerb, sváb vagy magyar érzésű ,zsidó értelmiséggel. Az esti korzón együtt sétált Alföldy törvényszéki elnök a szerb Delimanics főispánnal és egy-egy zsidó bankigazgatóval vagy ügyvéddel. Nem éleződtek ki az ellentétek a szerbek politikai vezetőivel sem. Manojlovics Teodor, nagybecskereki szerb ügyvéd fia, a piaristák gimnáziumában érettségizett, majd Nagyváradon jogakadémiát végzett. Egyformán jól írt magyar, német és szerb nyelvű essay-eket, sőt verseket is.-Jóval fiatalabb barát- Az otthoni és az öt világrész magyarjaiért (Folytatás az első oldalról) ÉVEZRED ALATT ANNYI CSAK A VÁLTOZÁS: a 10 községes plébánia 15 községes lett a XIV. században Nagy Lajos alatt. Az iskola kiköltözött a templom mellé. Azóta is szentélye volt a magyarságnak: Isten háza, a temető, a katolikus magyar iskola és a családi szentély. De a vasárnapi csók megmaradt az imádságos szájakon. Hát hiszen ma is mennek el hazulról otthon és itt künn a magyarok vasárnapon. Csak itt az a kérdés, nem éppen a szentmise marad-e ki a kirándulási programból. A helyben maradók közül pedig félünk, hogy nem a legközelebbi templomot keresik-e fel a gyakran távolabbi magyar helyett? És a közelebbi résztvevői papjának nyelve nem a miénk. A magyar nyelvűben pedig üres a magyar szülő és gyermek helye és nem visznek haza se bucsu fiát, se magyar csókot. A magyar emigráció akkor éri el és tölti be a célját, ha a négy ősi szentély emléke nem hal ki és belőlük legalább a magyar szentmiséket és szentbeszédeket egész családdal buzgón látogatjuk. EGY 71 ÉVES, HÉTSZER OPERÁLT BRÜSSZELI KEDVES NŐVÉR fekve írja levelét és azt szánja az én örömömnek: a belga vidékről Brüsszelbe szombaton-vasárnapon utazik hétről-hétre egy fiatalabb, ugyancsak magános magyar tanítónő kedves nővér, utazik, hogy el ne felejtse a magyar nyelvet, az azonos hit mellett a másik kapcsolatot szent Istvánhoz és az ezer éves magyar történelemhez. Ha egy magányos apáca igy, mennyivel inkább ily kell legyenek a szülők a körülöttük élő magyar jövőért és magyar nyelvért! A mai szentmisében igy imádkozzunk: szent Ulrich, szent István, Magyarok Nagyasszonya: könyörögjetek az otthoni és az öt világrész magyarjaiért! Amendyjával, Várady Imrével féléjszakákon át olvasták Homérost és a latin klasszikusokat. Az első világháború után Manojlovics, megtartva a magyarság iránti rokonszenvét, nagynevű szerb író és a belgrádi Operaház igazgatója lett. Mindez már a múlté. A trianoni esztelen békediktátum három részre szabdalta Torontál vármegyét. Legnagyobb darabját, Nagybecskerekkel együtt, Jugoszlávia kapta, kisebbet Románia, legkisebb csücske pedig Magyarországé maradt. Az egykor pezsgő életű Nagybecskereken ma egyre kevesebb magyar szót hallani. És lassan feledésbe merül a régi századok magyar parasztjainak dala is: Bátya, bátya, mely az út Becskerekére? Uram, uram ez az út Becskerekére. Bíró Béla Kéziratok megőrzésére vagy visszaküldésére a szerkesztőség nem vállalkozik. KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA Összefoglalják ^ * V 'm?T a börtönéletről megjelent műveket A VOLT MAGYAR POLITIKAI FOGLYOK VILÁGSZÖVETSÉGE európai szervezete az elmúlt hetekben tartotta közgyűlését Augsburgban. Ott a jelenlévők elhatározták, hogy a közeljövőben előkészítik a magyar börtönökről megjelent könyvek, verseskötetek s prózai művek címeit és rövid ismertetésüket tartalmazó könyv kiadását. A közgyűlés megnyitásakor a volt politikai foglyok köszöntötték Mindszenty József bíboros-hercegprímást, a Világszövetség fővédnökét, aki egyórás kihallgatáson fogadta a megjelenteket és további támogatásáról biztosította a vezetőséget. A KÖZGYŰLÉS amerikai magyar szempontból is fontos határozatokat hozott. Ezek közé tartoznak a következők: Helcz Tibor amerikai kontinentális és Csaszkóczy Emil európai kontinentális elnökök kezdeményezésére, s az amerikai kontinentális intézőbizottsággal összhangban az európai közgyűlés a következő határozatot hozta: Alapszabálymódosítás révén megszünteti a Világszövetség elnöki tisztségét és helyette világszövetségi elnökséget hoz létre. Ennek tagjai a kontinentális szervezetek közgyűléseik által megválasztott mindenkori elnökei. Elnökségi határozatok meghozatalához a kontinentális elnökök egyhangú hozzájárulása szükséges. Egyhangú határozattal újraválasztják Mindszenty József bíborost, Magyarország hercegprímását fővédnöknek. Az európai kontinentális szervezet vezetőségébe a következőket választják: Csaszkóczy Emil (Heidelberg), elnök: Tollas Tibor, (München), alelnök: Kmezy István (Hága), alelnök: Filippi István, (Frankfurt), főtitkár. A jelenlévők köszöntik az amerikai kontinentális szervezet közgyűlésén megválasztott vezetőségét, Helcz Tibor elnököt, Kaszás Gyula társelnököt, Lovas György főtitkárt, Stirling György közp.titkárt, dr. Andróczi Ferenc gazdasági igazgatót, Pásztor László és dr. Jenőffy Nándor ellenőröket. Itt megjejegyezzük, hogy az amerikai intézőbizottság, tagjai: Bocskai H. Béla, Philadelphia; Bocskay József, Chicago; Csóka Jenő, Boston; Szalay József, South Bend; Szőts Pál, Kanada; és Kőhalmi László, Indiana. A Világszövetség díszelnökei Amerikából: Dr. Kővágó József és Dr.Varga László; Európából pedig Dálnoki Veress Lajos, Hennyei Gusztáv, dr. Klein Antal, Kölcsey István, Padányi Gulyás Béla és dr. Szitnyai Zoltán. A Volt Magyar Politikai Foglyok Világszövetsége együttdolgozik az AMNESTY INTERNATIONAL, INC., a dániai SZABADSÁGOT MINDENKINEK BIZOTTSÁG, és az EURÓPA TANÁCS vezetőségével a magyarországi bebörtönzöttek helyzetének enyhítése és a jogtalanul fogvatartottak kiszabadítása érdekében. A BÖRTÖNÉLETRŐL megjelent művek összefoglalásán kívül a Világszövetség a kommunista terror áldozatai adatgyűjteményének kiadását is tervezi. Ennek előmozdítására munkaértekezletet hív össze Kölnbe, ahova Belgiumból, Hollandiából, Vestfáliából, Ausztriából és Amerikából is vár résztvevőket. Végezetül a Világszövetség köszönetétfejezi ki a magyar emigrációs sajtónak a hűséges együttműködésért. Az augsburgi közgyűlésen 5 európai országból vettek részt küldöttek szervezeteik képviseletében. (Politikai Fogoly Tudósító) 1973. július 29. 1 Amerika egyetlen Szent István szobránál a szentistváni vármegyék tanítása előtt találkozik az ohioi szentistváni magyarság így történik a harminc éves clevelandi Szent István Nap folytatása Youngstownban Amint már jelentettük, az Amerikai Magyar Katolikus Egylet, amely több mint harminc éven át rendezte a Katolikus Aggmenházban és a Katolikus Aggmenház javára minden évben Észak-Ohio magyarságának Szent István napi körmenetét és hazafias ünnepségét, miután a Katolikus Aggmenházbecsukta kapuit, úgy határozott, hogy 1973-TÓL KEZDVE A SZENT ISTVÁN ÜNNEPNAPOT YOUNGSTOWNBAN RENDEZI MEG A FERENCES ATYÁKKAL EGYÜTTMŰKÖDVE A YOUNGSTOWNI FERENCES CSIKSOMLYÓN A gyönyörű kegykápolna, az Alverna felejthetetlen szép erdőségével körülvett Szent István szobor, a mi szomorúságunk vigasztalására szolgáló Vasfüggöny kálvária mind-mind hozzájárul ahhoz, hogy a Szent István nap áhítata vallásos és nemzeti érzéseinket erősítő körmenet és ünnep legyen. Szónokaink ebben az évben: James W. Malone, youngstowni püspök és Msgr. Szabó János, az Amerikai Magyar Katolikus Liga elnöke. Az Amerikai Magyar Katolikus Egylet hosszú tanácskozás után döntött így. Ennél jobb megoldást nem találhatott volna. És igyekezett a lehetőségeket úgy kidolgozni, hogy a clevelandi szentistváni magyaroknak ez ne hátrányára, hanem előnyére szolgáljon. A legfontosabb dolog a közlekedés megoldása volt és az Amerikai Magyar Katolikus Egylet éppen ezért gondoskodik az autóbuszok bérléséről és gondoskodik arról is, hogy az autóbusz utazás Youngstownba és vissza a résztvevőknek ne kerüljön többe, mint összesen kettő dollárba. A kedvezményes autóbusz jegyeket az Egylet irodájában, valamint a keletoldalon Mrs. Vajda Margit alelnöknő, a nyugatoldalon Mrs. Rosepal György révén lehet majd megváltani. A szentistváni zarándokok a magyar templomok előtt szállnak fel az autóbuszokra és oda is viszi vissza Szent István zarándokait az autóbusz. Az autóbuszok úgy érkeznek a youngstowni Csíksomlyóra, hogy ott a kiérkezők szentmisét hallgatnak, utána vagy a ferences atyák ebédjét fogyasztják el vagy pedig a magukkal hozott ebédet az árnyas szabadtéri asztalok mellett. A műsort kiváló művészek előadásában zene és énekszám díszíti magyar énekkarok találkozója is lesz az 1973. évi Szent István napja. Minden szentistváni magyar jegyezte elő: ez évben Szent István napját augusztus 26.-án ünnepeljük, Youngstownban a szomorúakat vigasztaló Szűz Anya csiksomlyói kegyhelyén. Ott találkozunk 1973. Szent István napján. (Augusztus 26.-án.) ^ a ___ ^ \ AMERIKAI MAGYAR KATOLIKUS EGYLET