Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1974 (81. évfolyam, 1-50. szám)

1974-04-28 / 17. szám

2. oldal CATHOLIC HUNGARIANS’ SUNDAY A legrégibb katolikus magyar lap az Egyesült Államokban s Kanadabafl The Oldest Hungarian Catholic Newspaper in the United States and Canada Published Weekly except Easter and Christmas and two weeks in August by the Catholic Publishing Co., Inc., 1739 Mahoning Avenue, Youngstown, Ohio 43509. Telefon: (216) 799-2600 Alapította 1894 október 24.-én Msgr. Böhm Károly pápai prelátus-plébános Established October 24, 1894 by Rev. Msgr. Charles Böhm. ■ Papal Prelate-Pastor Managing Editor Father NICHOLAS DENGL O. F. M. THIS NEWSPAPER IS WHOLLY FOR THE PURPOSE OF PROMOTING CATHOLIC WELFARE AND IS NON-PROFIT ORGANIZATION SUBSCRIPTION RATES« ELŐFIZETÉSI ARAK] For two years In the U. S. $16.00 Két évre a U. S.-ben-----$16.00 For one year In the U. S. $ 9.00 Egy évre a U. S.-ben-----$ 9.00 For fix months in the U. S. $ 5.00 Fél évre a U. S.-ben $ 5.00 For two years in Canada $18.00 Két évre Kanadában •«.«­ $18.00 For one year In Canada .... $10.00 Egy évre Kanadában ____ $10.00 For six months in Canada $ 5.00 Fél évre Kanadában ....~ $ 5.00 Foreign Countries are same as Canada. Más külföld egy úr Kanadával A Szent István Ferences Komisszáriátus megbízásából Felelős szerkesztő: Ft. DENGL MIKLÓS, O. F. M. 1739 Mahoning Ave„ Youngstown Ohio 44509 — Tel.: (216)­­799-2600 Szerkesztő: ESZTERHÁS ISTVÁN 2930 E. 114th SC Cleveland,Ohio 44104 — Tel.: (216) 795-0748 ADVERTISEMENT RATES: ' $2.50 per column inch 1—4 times; $2.25 per column Inch 5—15 times: $2.00 per column inch more than 15 times; H page $85.00; £ page $160.00; 1 full page $300.00. __________ Second class postage paid at Youngstown, Ohio KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Vasárnapra virradó éjjel, április 7-én, kórházba vittek, ahonnan „feltételesen” csak egy hét múlva kerültem haza. Na­gyon kérem jóbarátaimat, akik telefonon vagy írásban vagy más módon juttatták kifejezésre jókívánságaikat a felépülésre, hogy fogadják ezúton őszinte köszönetemet. Eszterhás István A clevelandi MHBK beszámolója Dávid Gyula főcsoportvezető beszámolója többek közt el­mondta, hogy a január 19-én megrendezett téli bál,— mint a múltban —, az idén is a hagyományok ápolása jegyében zaj­lott le és szépségben sem maradt el az előző években rende­zett báloktól. Tarnay Dénes bálelnökkel az élen, Cseh Pál, vitéz Fáik Viktor, Peller Miklós, Pék Pál, Pilissy Zsigmond, Szentpétery László és Torma Csongor bajtársak dolgoztak a siker érdekében. A volt bálkirálynő, Pék Ágnes és az ifjúság is kivette a részét a munkából Az Ifjúsági Csoport március 31-én 3 órai kezdettel, mű­soros délutánt rendezett a lakewoodi Manor Hotel termében Ewendt Andrea bálkirálynő és ifj. Csekő Lajos ifjúsági elnök vezetésével. Bemutatásra kerü­ltek az MHBK fényképei. Ma­gyarország városáról, emlékezetes épületeiről is színes vetítések gyönyörködtették a vendégeket. A műsor váratlan érdekessége volt, hogy a városban tartózkodó Tollas Tibor költő rövid, lelkesítő beszédben szólt az ifjúsághoz. A Nemzetőr világjáró szerkesztője összefogásra, magyar hagyományaink, kultúránk, nyelvünk megtartására és ápolására hívta fel az ifjúság fi­gyelmét. Tollas Tibor lelkesítő beszéde után Kiss János zeneszerző, a West Suburban Philharmonic Orchestra karmestere követ­kezett művészi és rendkívül szórakoztató előadásával. Kiss János hangszalagra vett zenei művekkel érzékeltette a ver­bunkos, a palotás és a magyar táncok s a népi zene eredetét. Mindkét vendég­előadót lelkes tapssal jutalmazta a közönség. A műsor után az ifjúság süteménnyel és kávéval vendé­gelte meg a hallgatóságot. Bajtársi vacsora keretében az­ MHBK április 20-án, szom­baton este 7 órakor, a magyar vezetésű „Dover Chalez Res­taurant” különtermében találkozott. Ez alkalommal üdvözöl­ték Falk Viktor bajtársat mint főcsoportvezetőt, akit az USA- beli csoportok a távozó Czike Ernő bajtárs helyére választot­tak. Ott mutatták be az új tagokat is. A Cleveland State Universityn a magyar nyelvtanfolyamot hallgató egyetemista diákok közül a clevelandi főcsoport ösz­töndíját ezúttal az alábbiak kapták eredményes előmenetelükért: Riedl Mária és Pilissy László. Halálozás. Kézdi Gábor és Mischinger József bajtársak ja­nuár hónapban elhúnytak. A bajtársak együttérzését a gyá­szoló családnak tolmácsoltuk. Közösségünk kegyelettel őrzi em­léküket. Tagdíj. Kérik a bajtársakat, hogy hátralékos tagdíj befize­téseiket mielőbb rendezzék. Akik úgy érzik, hogy „visszame­nően” is rendezni szeretnék a Közösséggel szemben fennálló tagdíjhátralékukat, azok tetszés szerinti összeggel megválthat­ják a „múltat”. Jelen esetben az elmaradt és esedékes 1973 és 1974. évi befizetésekre szorítkozzanak. Közgyűlés május 5-én, vasárnap d. u. 3 órakor a Lake­­wood Manor Motel (12019 Lake Ave., Lakewood, Ohio) ter­mében. Húsvéti olajágat küldtek Mindszenty bíborosnak Dr. Valkó László professzor két hetet töltött a Szentföldön. Az Egyesült Nemzetek két szakintézményének, a római FAO és a genfi ILO támogatásával az izraeli kormány és egyetemek n nemzetközi szakkonferenciát rendeztek, amelyen 44 professzor 19 országból vitatta meg a szövetkezetek és az állam viszo­nyát. (22 meghívott professzor részvételét Kelet-Európából, köztük Magyarországról „politikai okok” miatt az illető kor­mányok nem engedélyezték). Valkó professzor a megnyitó ülés egyik főszónoka volt, akinek beszédét a tel-avivi televízió is közvetítette. Beszélgetést folytatott az izraeli kormány több tagjával, többek között a födművelésügyi miniszterrel az izraeli mezőgazdaság és szövetkezetek jövőben várható helyzetéről. A konferencia túlzsúfolt programja ellenére Valkó pro­fesszor és felesége alkalmat találtak, hogy a jeruzsálemi szent helyeket is felkeressék. Különösen megható volt, miként fogad­ták a Szent Ferenc-rendi szerzetesek, akik Krisztus Urunk utol­só földi megpróbáltatásainak színhelyét, a Getsemane­­kertet őrzik hűségesen. Húsvéti olajágat küldtek Mindszenty bíboros úrnak, akiért imádkoznak, mint a katolikus hit és a magyar nép megingathatatlan bátor harcosáért. KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA IMPERSONAL: Nixoni vagy McGovern! program? AZ IDŐKÖZI VÁLASZTÁSI VERESÉGEK, amelyek a republikánus pártot érik sorozatosan — ezen a héten Michigan államban, a nyolcadik kép­viselőválasztó körzetben —, úgy látszik, igazolják annak a rosszmájú demokrata újságírónak a meg­állapítását, aki azt mondotta, nem a republikánusok, hanem a demokraták érdeke, hogy a legközelebbi elnökválasztásig Nixon elnök a helyén maradjon, mert ily módon minden demokratát megválasztanak majd . .. Nixon elnök maga is láthatja, a republi­kánus jelöltek nyilatkozataiból, hogy ez az állítás általános elismerésre talál, hiszen szinte minden je­lölt, minden republikánus jelölt tesz valami, némi, alibi-kijelentést, hogy jó, jó, senki sem bizonyította be, hogy az elnök a Watergate-ügyben bűnös — azonban jó lenne, ha az elnök ezt vagy azt tenné, például, ha minden bizonyítékot kiadna, amit kér­nek tőle és nem ellenkezne a vizsgálattal. Szóval a jelöltek így vagy úgy, de igyekeznek bírálni Ni­xon elnököt, és ezzel úgy tündökölnek, mintha füg­getlenek lennének az elnöktől. Hogy egy párt bel­ső, vezető köreiben meddig viselik el ezt a hasa­dást: az elnök ugyan a párt elnöke, de a párt nem az elnök pártja, nehéz megmondani. Azonban, hogy tudatában vannak ennek a kibúvónak, azt még a legbuzgóbb republikánus jelölt alibi-szavai is iga­zolják. ★ NIXON ELNÖK védekezésének politikai ar­gumentációja így hangzott: olyan fontos külpoliti­kai programmal volt elfoglalva, nevezetesen a Szov­jetunióhoz való közeledéssel, hogy nem ért rá a belpolitikai ügyekkel behatóan foglalkozni, és fő­ként nem foglalkozott a választási ügyekkel. Poli­tikai bírálói aztán a szaván fogták és most keresik- m­utatják: tényleg nem tudott arról, amit munkatár­sai elkövettek? Lehet, hogy amikor az elnök ezt a védelmet kiépítette magában, nem vette észre azt a dupla buktatót, amely ennek a védekezésnek a vé­gén várja? Az egyik: Ha az elnöknek olyan mun­katársai vannak (sokan), akik ezeket a cselekmé­nyeket elkövették, milyen emberismerete van az el­nöknek, aki az ország első hivatalait ilyen embe­rekkel töltötte meg? Hiszen még csak szolidaritást sem kapott tőlük és — igaz — még csak szolidaritást sem adott nekik ... A másik buktató. Viszont, ha az elnök munkatársai azért hajtották végre a személyi szabadságjogok elleni bűncselekményeket, mert a nemzetbiztonsági okok kényszerítették erre őket, magyarán, félni kellett a szovjet bomlasztás és kém­kedés behatolásától (állítólag a Pentagon okirato­kat a szovjet követség megkapta), ha ez így igaz, akkor hogyan lehet közben ugyanennek a hatalom­nak, a Szovjetuniónak a barátságáért megtett uta­zásokat, engedékenységet és egyezkedéseket,­­ mondjuk egyszóval, a hetentét a legnagyobb poli­tikai eredménynek feltüntetni? A politikai kétszer­kettő-négybe beletartozik az is, hogy ha az elnök­nek legfőbb dolga az, hogy a kremlini pártdikta­­túra barátságát megnyerje, van-e joga itthon azo­kat kikémlelni és azoknak az orvosait akár betö­réssel is kifürkészni, akik ugyanennek a hatalom­nak — állítólag — amerikai iratokat juttatnak el. ★ MI. UGYANENNEK A KREMLINI DIK­TATÚRÁNAK SZÁMŰZÖTTEI, akiknek szülő­népét ez a diktatúra minden elképzelhető módon irtja, fejlődésében akadályozza, katonai szolgálat­ra leköti, kezdettől fogva azért támogattuk Richard Nixont, mert úgy tudtuk, tőle tudtuk, hogy való természetében látja ezt a diktatúrát. Millió és mil­lió­­amerikai értett velünk ebben egyet. Ezek vol­­tak,­­mi voltunk Nixon legszilárdabb hívei. És ha Nixon a Watergate-botrány kirobbanása után az amerikai nép elé lép és azt mondja: Igen, túlzáso­kat követtek el, de nemzetvédelmi szempontból a belső ellenség figyelését én rendeltem el, mert bom­bákat robbantottak, utcai tüntetéseket rendeztek, az amerikai hadsereget akarták megfertőzni, tud­nom kellett, nem külső, nem kremlini szándék moz­gatja-e ezeket az eseményeket, nos, a legjobb hí­vei megértették volna. A régi külső fenyegetés új módszereivel szemben a régi felelősség erkölcsi tel­jében új módszerekkel kellett védekezni. Ez volt a szándék, az újfajta bomlasztó módszerek elleni vé­dekezés új módszereivel azonban vétettek munka­társaim, menthetetlen túlzásokba estek . .. Hívei­nek táborát Nixon elnök ezzel a védekezéssel nem veszítette volna el. Ezt azonban nem mondhatta, mert egyetlen ilyen külföldi beavatkozás létezik csupán, egyetlen ilyen szándék létezik az osztály­harc további hirdetésében, a moszkvai. És el le­het ezt mondani, amikor mindenáron és legfőbb eredményként, barátjaként akarja megnyerni a moszkvai diktatúrát? Nixon elnök érthetetlen okból besakkozta magát a sarokba és így nem mondotta el azt, amit mondhatott volna leghűségesebb hívei felé. ★ A POLITIKAI KÉTSZERKETTŐ MINDIG NÉGY és Nixon elnök ma nem várhatja, hogy azok a hűségesek, akiket azért gyűjthetett maga köré, mert azt hitték, a szabadság a programja szemben azzal a kremlini diktatúrával, amely száz­milliók szabadságát nyomja el. Nixon elnök abban téved, hogy azt hiszi, a Szovjettel való barátkozást a maga nagy külpolitikai eredményének könyvel­heti el és ez majd mindazt, ami a Watergate kö­rül tajtékzik, el fogják neki ezért feledni. Csak időt kell nyerni. Az időközi választások pontosan azt bizonyítják, hogy az egyenes beszéd segített volna, de az időhúzás nem feledtet. McGovernnek ez a külpolitikai lépés, barátkozás és ölelkezés a szovjet diktatúrával és akár az amerikai kenyér­­magvak átadása is, hogy kedveskedjen neki, igen, McGovernnek ez nagy eredménye lett volna és párthívei bizonyosan fáklyás menettel tisztelegtek volna is ez előtt a külpolitikai siker előtt. Nixonnak azonban ez nem eredménye, hanem csupán szósze­gése azokkal szemben, akiket nem egyszer győzött meg arról, hogy a szabadság programját fogja kép­viselni, mert ismeri a szovjet diktatúra természetét­. Azon most lehet vitatkozni, hogy a Szovjet­unióval való ölelkezés mindenképpen üdvös és jó, akár Nixon valósítja meg, akár McGovern. Azon­ban két ilyen nagyhatalom között nem barátsági, hanem érdekvédelmi tárgyalások folyhatnak csupán, McGovernt éppen azért bíráltuk, mert túl forrón ajánlotta a diktatúrákkal való kiegyezést, azonnal, mindjárt megválasztása után. Nixon elnök ezt vá­lasztásakor egyáltalán nem hangoztatta. És mi, akik ismerjük a Szovjetuniót, nem is hiszünk a detenté­­ben. A Szovjetunió a detente jogán még sok min­dent fog követelni, amit nem lehet neki megadni. És ha nem akarják majd megadni, akkor a hetente felrúgásával fog fenyegetőzni. És, hogy közben Amerika szövetségeseiből mi lesz, ki tudná meg­mondani? Ha a kiegyezés a Szovjetunióval divat­ba fog jönni, mindenki ki tud a maga nevében egyezni, egyetlen állam sem fogja ezt majd Kissin­ger külügyminiszterre bízni. És az elnök magára fog maradni. Itt, bent, de kiint is. , 1974. IV. 17.) MAGYARY CSILLA: A munkaöröm dala Szeretem a fákat s madarak cik­ázását a levegőben, de mikor beindítom gépem s a fúró az acél kemény húsába mar, olyan erővel, gyorsasággal, melyre nem lenne képes az emberi kar, mikor a piros olaj bőven ömlik s a vasforgácsok szállnak szerteszét, mikor diadalmasan zakatol az emberi­ ész alkotta gép, nem gondolok madárra, fára, csak a termelés láza hajt, érzem, élem a munka örömét, és úgy hallom a gépütötte zajt, mint egy szimfóniában hangszereknek melódiku­s összhangzatát; énekel a gép, muzsikál s rúgja zengi a munka dalát, a termelő munka dalát. 1974 április 26. A Közös Magyar Külügyi Bizottság 1974. április 6.-i ülésén elfogadott nyilatkozatok hivatalos szövege: 1. A szabadföldi magyar kontinentális szervezetek együtt­működése ügyében: „A KÖZÖS MAGYAR KÜLÜGYI BIZOTTSÁG 1974. április 6-i ülésén dr. Endrey Antal, az Ausztráliai Magyar Szö­vetség elnöke javaslatot tett a szabad világ magyarsága mun­kájának összehangolására. Az együttműködésre vonatkozó ja­vaslatot az ülés, alapos megfontolás után, magáévá tette. Eu­rópa, Dél-Amerika, Ausztrália, az Egyesült Államok és Kanada megbízottai felkérték és felhatalmazták a Közös Magyar Kül­ügyi Bizottság titkárságát, hogy a kontinentális szervezetek egyetemes magyar érdekeket szolgáló tevékenységének koor­dinálását folyamatosan biztosítsa.” 2. Az úgynevezett anyanyelvi konferenciák és a hazai tan­­könyvakció ügyében: „A KÖZÖS MAGYAR KÜLÜGYI BIZOTTSÁG 1974. április 6-i ülésén, az ausztráliai, európai és dél-amerikai konti­nentális szervezetek képviselőinek jelenlétében foglalkozott az anyanyelvi konferenciák, a budapesti kormányzat által kezde­ményezett egyéb összejövetelek, valamint a budapesti tankönyv­kiadó vállalat által kiadott magyar nyelvi tankönyvek kérdésé­vel.­­ A Bizottság, az anyanyelvi konferenciák jegyzőkönyvi anyagának alapos áttanulmányozása után megállapította, hogy azok, valamint a hasonló összejövetelek, a budapesti kommu­nista pártpropaganda szolgai eszközei, melyek a magyar nyelv és kultúra jelszavával a budapesti kormányzat és a kommu­nista párt céljait szolgálják. A Bizottság ugyancsak egyhangúlag elítéli azt a kísérle­tet, amely a szabadföldi magyar iskolák tankönyvszükségletét Budapesten kiadott tankönyvekkel kívánja biztosítani. A sza­badföldi magyarság áldozatkészségéből színvonalas, modern és minden tekintetben kielégítő tankönyvek állnak már rendel­kezésre, amely a szabadföldi tankönyvszükségletet teljes egé­szében fedezi. Végül a Közös Magyar Külügyi Bizottság egyhangúan el­ítéli és megbélyegzi mindazokat a személyeket, akik egyéni indítóokokból ennek a budapesti propaganda hadjáratnak a szabad világban engedelmes eszközeivé váltak.” Üzletfeleinkhez intézett üzeneteink egyike: Vigyázz, mert több billió ember be akar érni. A Földön élő három és fél millió ember nagy része arra törekszik, hogy elérje a mi életszínvonalunkat. És majd minden ország haladását azzal lehet lemérni, hogy mennyi elektromosságot használ. Minél több az elektromosság, annál nagyobb a a termelőképesség, annál több a munka, és annál magasabb az életszínvonal. Japánban — például — a termelőképesség most nyolcszor gyorsabban növekszik, mint a USA-ban. Az elektromos erő felugrott 45 billió KWH-ról (1950-ben) 360 billió KWH-ra 1970-re. Ez 300 ugrás. Franciaországban, Nyugatnémetország­ban, Oroszországban és szerte az egész világon többnyire ugyanez a történet. Amikor mindenki más be akar hozni, nem engedhetjük meg magunknak, hogy lelassuljunk. Minden termelőerőre szükségünk van, amire csak szert tehetünk. Mi megtesszük a magunkét. 1,2 billió dollárt fektetünk be ötéves építési programunkba. Keményen dogozunk azon, hogy befejezzük a Davis-Besse Nuclear Power Station-t és hogy haladjunk a Perry Nuclear Power Plant-tal. Sok minden forog itt kockán. Beleértve a munkahelyek ezreit, ami mind az ipari növekedésen múlik és azon, hogy pezsgő gazdasági élet legyen itt, Északkelet Ohioban. /^ILLUMINATING^«/

Next