Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1976 (83. évfolyam, 1-50. szám)

1976-02-08 / 5. szám

1976. hkrv. 8. KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA ff Magyar kisebbségek nyomorúsága és nagysága.:" i A ^ (Folytatás az első oldalról) Játok sírt11, szóbénítottan kiáltok hozmívAni be emberek, írók és írástudók... A y de profundis — a legmagasabb fó-F^naPellál°K, 3 SZellem szabad embereihez. (t erpber egy gettózott kisebbség, egy elnémított nyelv nevében, minden törvényes megbízatás nélkül, szobám négy falából kiindulva a magam bőrére és felelősségére és mégis az összességet képviselőn, mert aki itt szót kér: író, szlovenszkói magyar író... Uj némaságba zuhantam, és nem egyedül: egy szenvedő közösség részese lettem. Egy Istentől, mindenkitől elhagyott kisebbség, egymással nem érintkezve, egymásról nem tudva, fásultdermedten várja a végzetet. Rezdülés, sóhajtás sem jelzi létét, lázongás, káromlás itt nem vet hullámokat, néma és mozdulatlan, mint egy halott, nyolcvanezer magyar gyerek némaságát gyomverte udvarú üres iskolák keretezik. Ez a kísérteties némaság, ez a gyerekszemekben kezdődő hullafoltos mozdulatlanság mozdít meg engem. Valakinek szólnia kell...” Igén, több, mint nyolcvanezer felvidéki magyar gyermekbe fojtották bele az anyaszót. Némaságra ítélték, majd lefejezték azt a magyarságot, amely már a két világháború között, az első republikában, a „Vox Humana” hangján szólott egy már akkor embertelen világban. — Rendre el kellett hallgatniok, elmenniök azoknak is, akik messianista hittel vállalták, szolgálták a korszerű „középeurópai gondolatot”, a magyar—szlovák sorsközösség, kulturális közeledés ügyét. ★ A DEPORTÁLÁS, RESZLOVAKIZÁCIÓ, KITELEPÍTÉS, a „magyar kérdés megoldásának” a benesi koalíció által megalkotott, elnöki dekrétumokkal, kormányrendeletekkel végrehajtott „rendszabályai” máig példa nélkül állanak az európai kisebbségek történetében. Tollvonással fosztották meg állampolgárságától az akkor mintegy nyolcszázezres, őslakó felvidéki magyarságot. Négyrendbeli dekrétummal koboztak el minden magyar tulajdonban levő mező- és erdőgazdálkodási ingatlant. Az ingó vagyonról rendelkező elnöki dekrétum és a Szlovák Nemzeti Tanács rendeletei befagyasztották az egybilliószázkétmillió csehszlovák koronára becsült összes magyar bankbetéteket. Az ugyancsak példátlan kulturális jogfosztások során feloszlatták az összes magyar népművelési, társadalmi és sportegyesületeket. Vagyonukat elkobozták. Bezárták a magyar tanításnyelvű iskolákat, betiltották a magyar istentiszteleteket. Az erőszakos deportálás emléke máig kísért. „Az idegenekben vibrál... a félelem és megaláztatás érzése hosszú életű ” — írta a resztalinizáció óta hallgató Dobos László. * ■fe-’ííWjH A Nemzeti Front Kormányának következő lépésével az erőszakolt, Gyöngyösi János és Vladimir dementis parafálta „lakosságcsere egyezmény”-nyel kapcsolatban itt és most csak anynyit: az akkori nemzetközi konstellációban sehol sem figyeltek fel a „kitelepítéssel büntethető államellenesség bűnének" csehszlovák megfogalmazására. A valóban végzetes évek legsötétebb fejezetét, az úgynevezett „reszlovakizáció”, ez az újabb, elképesztő fikció képezte. Ma sem érdektelen hangsúlyozni, hogy az Egyesült Nemzetek Alapokmánya kimondotta az emberi jogok tiszteletben tartását fajra, nemre, vallásra való tekintet nélkül. A második Republika már tagja volt e magas nemzetközi fórumnak, amikor a felvidéki magyarság ellen büntető hadjáratot indított. Úgy véljük, említést érdemel az Egyesült Államok budapesti missziójának 1945. március 1-én kelt memoranduma is, amely hangsúlyozta, hogy „nem tartja igazságosnak, ha egy kisebbséget alkotó etnikai csoport minden tagját államellenes bűnösként kezelik és lakóhelyéről, pusztán népi származásánál fogva kiűzik.. (A „kassai programmal” s mindazzal ami utána következett, a szerző részletesen foglalkozott az 1970-ben kiadott „Belvederétől Kassáig” című tanulmányában.) Bizony, bizony hosszú, küzdelemteljes és göröngyös volt az út a szabadabb szóig... Zábry Zoltán mondotta akkoriban: „A kisebbségi kérdés fájó realitás volt: szükséges volt, hogy védekezzünk a megalázások ellen... küzdelem volt ez, a becsület küzdelme, kompromisszum nélküli harc...” A szellem embereit vonultatjuk fel. A nemi enyhülés időszakában Csanda Sándornak, a magyar__szlovák kulturális kapcsolatok egyik éh munkásának váltig tiltakoznia kell a türelmetlen és műveletlen sovinizmus, a tudatos hamisítások ellen: „...csakis a szakismeretek hiányának tudható be, amikor felelős vezetők helyet adnak olyan nézeteknek, hogy Zrínyi Miklósnak a törökellenes küzdelmeket megéneklő eposza »burzsoá nacionalizmus«, Ady Endrének a »Csák Máté földjén« és hasonló forradalmi versei irredenta eszméket tartalmaznak...” ★ DOBOS LÁSZLÓ később, a „prágai tavasz” idején a dubceki éra tárcanélküli nemzetiségi minisztere „sötét saroknak” nevezte az újból sarjadó szlovákiai magyar irodalom létkörülményeit. Szőke József fénycsóváját erre a „sötét sarokra” irányította. Megállapításai a „harmadvirágzás” nem egy elhatározó hangvételét visszhangozzák. „Minden nép a saját kultúráján keresztül jut el más népek kultúrájához. Ezt azonban semmiféle adminisztratív iskolaügyi intézkedéssel siettetni nem lehet, mert ez visszatetszést szül, ösztönös védekezést és elzárkózást vált ki...” Az anyanyelv tisztaságát óvja komoly, szívbéli intése: „Nekünk, egy nemzetiségi irodalom művelőinek, fokozottan kell védekeznünk a káros, idegen behatások ellen...” A minőség gondjairól ír Tőzsér Árpád: „Hivatását értő, népével szemben kötelességét ismerő értelmiség kialakításán kell fáradoznunk. Jól kiképzett értelmiség nélkül, amely a kor színvonalán áll és minden tekintetben versenyképes más népek értelmiségével, de ugyanakkor nemzeti kultúránk tökéletes ismerője és birtokosa, ily értelmiség híján, fejlődésünket nem tarthatjuk egészségesnek.” A lefejezés utáni semmiből újrakezdés jellemző megállapításai. Hozzájárult-e a gondok enyhítéséhez a nemzetiségek és a magyarság viszonyának öngyalázó kezelése a mai Magyarországon...? — Az „Önbírálat torzulásai’’ volt a bátor, önérzetes, kioktató válasz a Felvidékről. A rangos, újabban, a husákizmus nyomására elszigetelődő pozsonyi Irodalmi Szemle néhány éve ankétot indított a nemzetiségi irodalmak elvi kérdéseiről. Ennek során Fábry Zoltán imigyen nyilatkozott meg: „Egész életünkben nem ismertük a napos oldalt. A változások hideg, léghuzatos posztjára állítva, épp a meglátás, megértés melege hiányzott legjobban. Félvállról kezelt adalék, elfelejtett függelék voltunk és lettünk, ha úgy tetszik — tehertétel. Mindkét oldalon, határon innen és túl... számadásokba és közönybe kalkuláltan: leírt vagyontétel... ami a legfontosabb és legkézenfekvőbb, az a hiányérzet megszüntetése, a magyar irodalom egészébe való beágyazottság...” Ezer mérföldeken át is velünk cseng egybe a 45 után kiűzött s azóta túl a Dunán élő Szalatnai Rezső megfellebezhetetlen tétele: „Magyar irodalom csak egy van: a magyar nyelvterület irodalma .. Egyetlen nyelváram, egyetlen lélekáram!” ★ ESZTERHÁS ISTVÁN írta 1969-ben: „ a magyar nép széttépettségével és lelketlenítésének végveszélyével szemben hirdetni, üzenni, kiáltani, minden lehető módon deklarálni fogjuk: az egyetemes, a széttépett népet egybeölelő magyar irodalom a legnagyobb megtartó és őrző tényező: mi nemzeti kultúránk világraszóló egységünket jelenti.” Nehéz, keserves út buktatóin át érkezett el a felvidéki magyarság 1968 tavaszához. A lefejezés után felnövekvő, felelősségtudattal jelentkező új nemzedék összefogása magyar tavaszt hozott a Felvidékre. Kiállásunk az elpusztíthatatlan népi erők példát mutató, messze hangzó bizonyságtétele volt. Eléggé nem ismerhető „Jogunk magyarnak lenni”, ma már történelmi summájuk. — Az önigazgatás, önkifejezés jogának megfogalmazása úttörő jelentőségű a nemzetiségek történetében. ★ A FELVIDÉKI MAGYARSÁG erőteljes és okos, 1968-as felállására, még a dubceki érc alatt, megindultak a heves, minden tárgyilagosságot nélkülöző szlovák sajtótámadások. A L’UD című lap nacionalista, soviniszta, sőt irredenta tendenciákkal vádol minden magyart, aki népe számára a szlovákokkal egyenlő jogokat kíván. A súlyos fenyegetések sem maradtak el. Ismét a „stószi remete”, Fábry Zoltán szólal meg az elsők között: „Bízzánk ránk, magyarokra, hogy ki képvisel bennünket, s ne vonják kétségbe, hogy egy nemzetiségnek sorsa önigazgatására némi joga mégis csak van... a nacionalista, soviniszta, sőt irredenta vádja, nem beszélve a »köztársaság szétbomlasztásának szomorú emlékű gondolatáról« teljes mértékben kimeríti a rágalmazás és az uszítás fogalmát. Ezeket a vádakat néhányszor már a nyakunkba varrták, sőt a kollektív bűnhődés sem maradt el... az otromba vád, az ötvenes évek gyászos hírű kelléke, most ismét a hátunkon csattan. Ki érti ezt, s kinek használ ez?...” A Szlovákiai Írószövetség magyar szekciója találóan határozza meg a felvidéki magyarság akkori — azóta is változatlan — követeléseit: „Az itteni magyarságot sommásan és kollektíve felelőssé tették a köztársaság feldarabolásáért, és ez a kollektív vád olyan alapvető dokumentumokban is kifejezésre jutott, mint a kassai kormányprogram. Követeljük a mai napig hivatalosnak tekintett, kellőképpen és nyilvánosan nem korrigált álláspontnak revideálását, a kollektív vád alapján ártatlanul sérelmet szenvedettek rehabilitálását, a magyarság 1945 —48 közötti jogfosztottsága ellen tiltakozók pereinek felülvizsgálatát, az 1945—48 között hozott jogfosztó rendeletek következtében előállt anyagi károsodások megtérítését. Szükségesnek tartjuk a reszlovakizáció hivatalos és nyilvános anulálását, a magyar nyelvterületen megváltoztatott helységnevek visszaállítását, a magyar lakosság viszonylatában beállt burzsoá-nacionalista vádak elítélését...” Akkor, húsz esztendő múltán, a felvidéki magyarság nemzeti szervezete, a CSEMADOK, ezt állapítja meg: „ a hibáknak fő eredője, hogy — az alkotmányban és más alapvető dokumentumokban a két nemzet mellett nincsenek feltüntetve egyenjogú társadalmi tényezőként a nemzetiségek, — a nemzetiségek jogi helyzete nincs törvényben meghatározva, — a nemzetiségeknek nincsenek alkotmányosan megválasztott nemzetiségi szerveik és államjogilag biztosított nemzetiségi intézményeik. — ennek következtében a nemzetiségeknek nincs meg a teljes egyenjogúságuk.” ★ A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAROK NEMZETI BIZOTTMÁNYA 1968. május 18-i rendkívüli ülésén a szabadföldi magyarság széleskörű, erőteljes felvonulásával, amely a kárpótlási termékeny, jobb jövőt munkáló egység jelképe volt, foglalkozott az akkori csehszlovákiai eseményekkel, a felvidéki magyarság erőteljes, bátor és öntudatos megnyilatkozásaival. CSMNB nyilatkozatát a rendkívüli ülés egyhangúan magáévá tette. A nyilatkozat, többek között, megállapította: „...Ilyen messziről is örömmel látjuk, hogy a Csehszlovákiában élő magyarság vezetése ma bátor, korszerű, összehangolt és művelt. Ez különös örömmel tölti el a világ minden magyarját, mert bizonyítja, hogy a felvidéki magyarság fiatal, életerős népként, a legsúlyosabb csapásokat is rövid idő alatt heverte ki. Ahogyan ma a felvidéki magyarság a cseh és szlovák válságban magára maradva is látja jövendőjét, ez az elmúlt két és fél évtized egyik legbiztatóbb jelensége. A válságnak azonban nincsen vége... Az indítványozott föderatív államforma politikai egyensúlyát Prága még nem találta meg. A felvidéki magyarság ebben az egyensúlykeresésben nehéz kérdések és helyzetek elé kerülhet. Éppen ezért, mert a csehszlovákiai helyzet példátlanul bonyolult, és mert ennek a helyzetnek legjobb ismerője maga a sokat próbált felvidéki magyarság, és mert a felvidéki magyar nép és szellemi vezetői olyan elismerést érdemlő készséggel, bátran vallott hűséggel jelentkeztek a válságban, mi messziről, ma a felvidéki magyarság követeléseivel értünk egyet. Mai ülésünkön tehát, nemcsak aggodalmunknak, hanem testvéri örömünknek is kifejezést adunk, hogy népünk az irgalmatlan nyomás alatt nem tört meg, de megerősödött. És végül feléjük és minden magyar felé szólva, kifejezést kell adjunk annak a hitünknek, amelyet mindig is a népünk sorsáért, jövőjéért érzett aggodalom és népünk erején érzett öröm táplált, hogy az igazság mégis győzni fog!” — fejeződött be a CSMNB 1968. május 18-i nyilatkozata. Az aggodalom, mint a szlovák sajtó központosított támadásaiból láttuk, nem volt hiábavaló. A denunciálások fokozódtak. A CSEMADOK vezetőségének leváltását követelték. Olyan magyar dolgozókat állítsanak az élre, akik „a szocialista nemzetek és nemzetiségek együttélésének biztosítékai .. ” Gyönyör József „Mi lesz velünk, magyarokkal?" nagy kérdése már akkor komolyan és határozottan figyelmeztetett. Feltétlen biztosítékokat sürgetett. „Eddig azonban nem sok jel mutat arra, hogy minderre sor kerül. A Matica-határozatok nem egyike még a legelemibb nemzetiségi jogok törvénybe iktatását s meg akarja akadályozni.” ★ ÉS ELKÖVETKEZETT a HUSÁRIZMUS KORSZAKA... A CSEMADOK a resztalinizálás során fokozódó gyorsasággal vesztette el a 68- as liberalizálódás s az állam federatív átalakulása során öntudattal kivívott eredményeket. A népből jövő, helyüket példásan álló magyar vezetők által először megfogalmazott önigazgatás megvalósítása felé vezető göröngyös út már eltorlaszoltnak tekintendő. „Tovább kísért a múlt” — 1970-ben már ez a pozsonyi Irodalmi Szemle helyzetlemérése. 1971 tavaszára a CSEMADOK népéhez hű elnökségének és központi bizottságának leváltása mutatja a múlt visszatérését — írtuk akkoriban. Felvidéki tájainkon ismét vádlott lett az őslakó magyarság! A népükért példát mutatóan helytálló, elnémított magyar népvezetők — súlyos vád, főbenjáró vétek — „jobboldali opportunisták, nacionalista csökevények lettek, akik az 1968—69-es években hibát hibára halmoztak és súlyos torzulásokat okoztak a szervezeti életben”... 1969. január elsejével, a federális átszervezés során, a cseh és szlovák kapcsolatokat a két un. többségi nemzet viszonyát kielégítően rendezték. Nemzetiségi, speciálisan a jelenleg legnagyobb nemzetiség viszonylatában a megfelelő rendezésre nem került sor. Azt, a 45-ös magyarirtó, váltig visszajáró „koncepció”-nak megfelelően nem oldották meg. A husáki diktatúra újabb magyarellenes hadjáratára közös kongresszusi akcióval felelt az amerikai magyarság. Az Amerikai Magyar Szövetség és a Csehszlovákiai Magyarok Nemzeti Bizottmánya indított mozgalmat ennek a husáki fordulatnak a leleplezésére. 1971. július 20-án az amerikai törvényhozók sora szólalt fel a kongresszusban a szlovákiai magyarság elemi jogainak védelmében. Gustav Husák politikai arculatának, vonalvezetésének elhatároló vonása szlovák sovinizmusa. Részese volt a hírhedt „kassai programnak”, alapállása azóta sem változott. Harminc esztendő minden keservét most újból el kell mondanunk a felvidéki kiállás kapcsán. Hozzátenni valónk a szlovákiai magyar iskolaügy viszonylatában legfeljebb annyi, hogy a magyar tanításnyelvű iskolák száma évrőlévre fogy. Ezeknek az iskoláknak szelleme nem IKR . Pénzküldés és szabadválasztású órucikkek, öröklakás, autó, háztartási felszerelések, életjáradékbiztosítás. V 1R AG és koszorú küldés, skrapogás, sírkövek. TUZEX Pénz és csomagküldés Csehszlovákiába ROMANIABA Pénz és csomagküldés. Kelet Németországba és Lengyelországba úgyszintén GYÓGYSZERKÜLDÉS a leggyorsabban KÖZJEGYZŐSÉG: hitelesítések, fordítások, garancia- és megbízólevelek FORDULJON BIZALOMMAL HOZZÁNK TRANSEX 424 Bloor Street West TORONTO, ONT., CANADA Telefon: (416) 923-1193 M5S 1X5 magyar, hanem erőltetett szlovák. Magyar irodalmat, történelmet igen keveset, azt is torzítottat, tanulnak a diákok, gyakran — úgyszólván semmit. A magyar tanításnyelvű iskolák önállóságát fokozatosan megszüntetik, a szlovák intézetek párhuzamos osztályaivá degradálják, szlovák igazgatás alá helyezik. A Fábry Zoltán megfogalmazta „Magyar kisebbségek nyomorúsága és nagysága" kiáll az erdélyi és az újabb felvidéki magyar panasz- és vádiratból. ★ A MAGYAR NEMZETISÉGEK mindenütt azonos, folyton fokozódó, kíméletlen elnyomása, az erőszakos elnemzetlenítési törekvések, a kárpátláji magyar nemzettest létét alapvetően fenyegető veszélyek egyrészt a szabadföldi magyar kisebbségi érdekvédelmi szervek egybehangolt akcióira, másrészt a szabad magyarság világrészekre kiterjedően egységes, erőteljes felállására köteleznek — múlhatatlanul! Életünk Krisztusé (Folytatás a negyedik oldalról.) lélek érdeke a fontos. Az a lényegbevágó dolog mindenben, hogy valamit miért teszek. Mindenben Krisztus példája szerint kell eljárnom. Én, az egyén, a mindennapi történésekben vezérelvül a Krisztus-követést teszem. Én Krisztus követésében járok és életem fontos mozzanata az Isten dicsősége. Mindent Isten dicsőségére, ez volt Loyolai Szent Ignác életelve. Én magam látványosságul állok a világ előtt, a társaság előtt, amelyben élek, a családom előtt, amelyről gondoskodnom kell és élnem a boldog élet titkát. — Krisztus nem önmagáért lett emberré, hanem az elveszett és boldogtalan emberért. Értem jött a világra. Értem szenvedett. Értem imádkozott és böjtölt. Értem halt meg a kereszten. Ő az a mennyei vőlegény, aki Egyházát kínszenvedése háromórás éjjelében álmodta meg, és a magyar Anyaszentegyház szó onnan, a kereszt tövéből való. Nekem is fel kell ajánlanom életemet felebarátaimért, és így kiformálni a magara közösségében Egyházamat, egyházközségemet, missziós gyülekezetemet. Szent Pál a római levélben ezt így fejezi ki: Krisztus értem élt. Nem önmagáért. Mindegyikünknek így kell élnie. A másik emberért? Hogyan? Jót teszek vele és kiépítem közösségünket (egyházközségemet). Pál apostol a végsőkig megvalósította a Krisztusszolgálatot — másokért. Nem házasodott meg, nem szerzett magának még lakóházat sem. Vállalta az éhséget, a szomjúságot a tűző nap alatt, a kisázsiai hegyi utakon. A lisztrai megkövezés után élete végéig hordozta a sebeket. A Krisztus-követésben példaképünk lett. S még ezt a Pál apostolt politikai bohócnak nevezik eltévelyedett magyar írástudók. Legyünk mi is mások példaképei. A Krisztus-szeretetben és szolgálatban. A Krisztus-követésben az evangéliumokból, az apostolok és Krisztus-követők élettörténetéből drámai élőkép bontakozik ki. Krisztus feláldozta magát minden emberért. Pál apostol mindenkinek mindene lett, hogy megnyerje az embert Krisztusnak. A lélekért való harc az egész üdvösségtörténet. Egy lélek megmentése fontosabb a világtörténelemben, mint ezer űrhajó felbocsátása a sztratoszférába. Lélekmentés a magyar családoknak is a legfontosabb életfeladata és szolgálata. Vezessétek gyermekeiteket Krisztushoz. Sorsunk Krisztusé. A keresztény ember nem fáradtan bandukol az élet országútján Krisztus után, hanem Krisztussal diadalmasan menetel az örök élet felé... Jaszovszky József 7, cíder A könyvosztály hírei A MAi Y AH SZABADSÁGHARC 1848-49-ben írták: Kossuth Lajos, Petőfi Sándor, Bem József, Madách Imre, Deák Ferenc, Liszt Ferenc, stb. TÖRTÉNELMI ALBUM Nagyalakú, díszkiadás, rengeteg képpel, festménnyel ........ . 20.00 ESZTERHÁS ISTVÁN: Nyugodt lehetsz, elvtárs................ $4.95 FÜRY LAJOS: Kecskeláb és egyéb históriák .............. .......... $ 6.00 JÓKAI MÓR: Jövő század regénye (három kötetben) ........... $ 12.00 KONDOR LAJOS- Századunk reménycsillaga: FATIMA .... $ 4.95 MAKKAI SÁNDOR: Ördögszekér .......................... Bőrkötve $ 10.00 MÁRAI SÁNDOR: Föld, föld ....................................................... $ 8.00 MÉCS LÁSZLÓ: "Aranygyapjú” (Válogatott versek) ........ $ 10.50 MÉCS LÁSZLÓ: Bolond Istók bábszínháza . ........................ $ 2.95 MINDSZENTY JÓZSEF: EMLÉKIRATAIM (vászonkötve) $15.00 JÓZSEF CARDINAL MINDSZENTY: MEMOIRS ............ $ 10.00 P. NIMRÓD FRANK: Az utolsó ítélet MI.................................. $ 18.00 NYÍRŐ JÓZSEF: Kopjafák ................................................... $4.50 PADÁNYI VIKTOR: Történelmi tanulmányok ...................... $ 8.50 PADÁNYI VIKTOR: Májusi fagy ............... ............................. $ 8.00 PFIRLAKY LAJOS: A ma életművészete .................................... $ 2.75 PÉTER LÁSZLÓ: Magyar értékek, magyar érdekességek ........ $ 6.50 PROHASZKA OTTOKÁR: Elmélkedések az Evangéliumról $ 5.00 REMEMBER HUNGARY 1956 Hatalmas, kvönyörű kiállítású album, angol nyelven ........ $30.00 REMÉNYI JÓZSEF: Hungarian Writers at Literature ........ $ 12.00 RÉVÉSZ DEZSŐ: Hitéletünk őre (gör. kát. imakönyv) ........ $6.00 ALEKSZANDER SZOLZSENYICIN: A Gulag szigetcsoport .......... $ 12.00 TÁRNA I.: Puskával Palócföldön (Vidám vadásztörténetek) $5.00 TÁRNA IMRE: Szép élet a katonaélet ............................ $ 5.00 VASZARY GÁBOR: A nő a pokolban is úr ............................ $ 6.50 VASZARY GÁBOR: Ő (Regény) ........................................... $6.50 CHARLES WOJATSEK: Hungarian Textbook and Grammar .... $6.00 A fenti könyvek kaphatók: a K. M. V. könyvosztályán, 1739 Mahoning Avenue, Youngstown, Ohio 44509. Telefon: (216) 799-2600. Porta és csomagolási költség címén könyvenként 25 cent beküldését is kérjük!