Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1976 (83. évfolyam, 1-50. szám)

1976-05-30 / 21. szám

1976 -30, KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA A Szabadságharcos Szövetség ülése A Magyar Szabadságharcos Szövetség Országos Intézőbi­zottsága szokásos tavaszi ülé­sét a Washington D. C.-ben, a Statler Hilton Hotel különter­mében, 1976. április 24-én dél­előtt 10 órai kezdettel tartotta. Mogyoróssy László országos elnök és Czene Ferenc orszá­gos főtitkár (Chicago ill. Los Angeles) vezetésével megje­lentek Gereben István alelnök, a washingtoni iroda vezetője, Győrik Ilona Mária (Washing­ton D. C.), Laping Ferenc (Philadelphia), Szundy Rudolf (New York), dr. Jenőfi Nán­dor (New Brunswick, N. J.), Győrik-Salóky Tamás (Wash­ington), Fodor Dezső (New Brunswick), Csorba András (New York), Mendros Ildikó (New York). Hivatalosan kép­viseltette magát: Helcz Tibor (Syracuse, N. Y), dr. Lőte Pál (Cleveland), Pásztor László (Pittsburgh, Pa.) aki személye­sen telefonon is jelentkezett, Báchkai Béla (Philadelphia), dr. Szimonisz László (Buffalo). Ugyancsak üdvözölte az Orszá­gos Intézőbizottságot európai alelnökünk, Tollas Tibor. A Világszövetség amerikai lakos tagjai részéről megjelent: dr. Pogány András elnök, Lo­vas György főtitkár és dr. Vitéz Baán O. F. M. alelnök, Katona Géza sajtótitkár. Az Országos Intézőbizottság egyhangúan jóváhagyta mind­azokat a lépéseket, amelyeket az elnökség a Sonnenfeldt-dok­­trina ügyében tett vagy kezde­ményezett, és az azokban fog­lalt elvi álláspontot teljes egé­szében a magáévá tette. Dr. Pogány András rövid megemlékezés után egyperces néma imával adózott Dálnoki Veress Lajos örökös tb. elnök emlékének. Az Országos Intézőbizottság egyhangúan elhatározta, hogy tekintet nélkül a 20. évforduló évében egyre gyakrabban is­métlődő áskálódásokra és tá­madásokra — amelyeknek ru­gói ismeretlenek — sem időt, sem energiát nem fordít ezek­nek megcáfolására. A Szövet­ség 20 éves munkája és maga­tartása ezt szükségtelenné te­szi. Ezzel szemben mindent el­követ a Világszövetség, hogy a 20. évforduló országos és helyi ünnepségei méltóképpen emlé­kezzenek meg a 20. század leg­tisztább és legjelentősebb sza­badságharcának, az 1956-os magyar forradalom és szabad­ságharc világjelentőségéről. Gereben István közel egy­órás, a washingtoni iroda mun­káját tárgyaló beszámolója után az Országos Intézőbizott­ság elhatározta, hogy a Son­­nenfeldt-doktrina elleni küzde­lemben teljes mértékig együtt­működik a többi rabnemzet képviselőivel és a problémát igyekszik az 1976-os elnökvá­lasztási kampány egyik vita­pontjává tenni. Mogyoróssy László az érde­kes és sok témakört felölelő ta­nácskozást délután 5 órakor zárta be. HELYREIGAZÍTÁS Lapunk május 23-i számában a 7. oldalon elírás folytán „A Magyar Iskola anyák napi ün­nepélye” című beszámolónk­ban Dunajszky Andrea került Dunajszky Anita helyett. És ha már a helyreigazításnál tar­tunk, megemlítjük, hogy az idei Históriás Kalendárium 50. ol­dalán a Tábortűzi jelenet szer­zője nem Papp Erzsi, hanem Papp Zsuzsi, és az 52. oldalon kezdődő Isten útjai kifürkész­­hetetlenek című, Szent Erzsé­bet Anna Seton Anyáról szóló, véletlenül név nélkül megje­lent cikk szerzője: Magyary Csilla, (A Szerk.) . Fatima-ü­nnepség a Szent Imre templomban Bensőséges ünnepségnek volt színhelye a clevelandi Szent Imre templom május 16-án, vasárnap délelőtt,­­ amikor a Clevelandi Magyar Fatima Családok megtar­tották szokásos májusi megemlékezésüket a 10 órai szent­mise keretében a Szűzanya 1917. évi első megjelenésé­nek emlékére. Az ünnepélyes szentmisét ft. Nyeste János, a Szent Imre egyházközség tisztségviselője celebrálta ft. Záhorsz­­ky Gyulának, a Szent Erzsébet Egyházközség plébánosá­nak segédletével és Balássy Géza diakónus részvételével. A Szent Imre Egyházközség tagegyesületei és a meg­hívott világi egyesületek képviselői égő gyertyás és zász­lós menetben vonultak be a templomba s Wegling István karnagy irányításával működő énekkar és orgona hang­jaira, és foglalták el fenntartott helyeiket. A bevonulást még ünnepélyesebbé tette a fatimai Szűzanya fehér ró­zsákkal és gyöngyvirággal körülfont szobra, amelyet Du­­najszky Anita, Goda Ágnes, Balássy Kati és Lakatos Klári vittek, és három kislány: Lacza Kati, Erzsébet és Mónika, valamint egy első áldozó kislány: Pósa Ibolya kísértek. Az offertórium csendjét B. Ormay Ildikó ismert gyö­nyörű hangja tette meghatóvá, amikor is Gounod­ Ave Máriáját énekelte kultúrált énekművészetével. Az áldo­zati tárgyak felvitelében a Fatima Családok tagjai vettek részt: Szappanos Márta, Fálk Viktor, Veres Lajos és Ve­res Lajosné a keleti, Dunajszky Károly és Dunajszky Ká­­rolyné, Gáspár Károly és Gáspár Károlyné, Kiinga József és Galyas Borbála, végül Pintér László és Dreischok Vil­ma a nyugati csoportokból. A felvonulás rendezését Dorkó Sándor végezte nagy gyakorlattal és körültekintéssel. Az ízléssel, szépen feldíszített oltárok csokrozásában, vala­mint a Szűzanya szobrának felvirágozásában Rosta La­josné, Maróthy Erzsébet és Tchon Péterné szorgoskodtak. A nyolc fehér ruhás leány szervezését és irányítását Du­najszky Tivadarné látta el. Különleges eseménye volt az ünnepi ájtatosságnak dr. Záhorszky Gyula plébános evangélium utáni szentbe­széde, melyből a hívek Szószékről először hallhatták Fa­tima jelentőségének az egész emberiségre, köztük a ma­gyarokra is vonatkozó jelentőségét. Hazai életképek Amikor már nincs szabadság,­­ csak az iszákos mámora Belül minden a diktatúráé: a törvényház, a zálogház, a zöldház, a kórház, a fegyház, az üzletház, a sajtóház, az öregház, a bankház, a színház. Akárhová tér be a magyar, mindenütt a diktatúra beszél hozzá. Kifelé nem lehet me­nekülni, mert ott a vasfüggöny, és aztán a szülőföldhöz is joga lenne az elnyomott embernek. Marad a legolcsóbb menekülés­,­­az­ alkohol. ---- -Ma már Magyarországon az alkoholizmus olyan mé­retűvé vált, hogy a diktatúra fél tőle, a sokféle házakban tartott vagyonát és jövedelmét veszélyezteti az iszákos­­ság. A nagy ivókról hat munkavédelmi tanácskozást ren­deztek az osztályharcos bürokraták. Ebből a tanácskozás­ból ragadtunk ki néhány szemelvényt, a munkavédelmi alkoholellenes felszólalásokból.­ ­ A diktatúra nem kap tanúkat az ittasok ellen „Hovatovább társadalmi gonddá válik a részegeske­dés. Emiatt nyolc esetben indítottunk fegyelmi eljárást. Az ittasokkal szemben nehéz fellépni. Mintha társadalmi védelmet élveznének. De ha védelemre nem is, megér­tésre feltétlenül számítanak. Ilyen esetben tanúk sem je­lentkeznek.”­ ­ „Képtelen dolgozni, olyan részeg’” (de van róla seppinje) „A tettenérés is kevés. Mert mire felléphettünk vol­na a részeg ellen legalább egy napi igazolatlan mulasztás (és következménye, a nyereségcsökkentés) erejéig, már el is tűnt az üzem területéről, s rövidesen újra megjelent orvosi igazolást lobogtatva arról, hogy munkaképtelen.” Humorizáljunk? Az orvosi igazolásnak tulajdonkép­pen igaza van, mert az illető csakugyan képtelen dolgoz­ni, olyan részeg. De itt aligha van helye a tréfának. Hiva­talos és társadalmi szervek egyaránt felfigyeltek rá, hogy indokolatlanul sok a táppénzes.”­­ Csak a turistáknak legyen szabad inni? (viszont az italon a diktatúra keres, igaz?) „A nagy idegenforgalomra való tekintettel hajnalig nyitva tartó mulatóhelyek is vannak nálunk. Más italmé­rések pedig korán reggel nyitnak. Mindkettőnek megvan­nak a káros következményei a munkában. Ezért szeret­tük volna, ha korlátozzák az italboltok, vendéglők nyitva tartását. Nem sikerült. A vendéglátók arra hivatkoznak, hogy nekik is van tervük, s teljesíteniük kell.” „ A részeg teljesíti az állami italboltok terv­ elvárásait .Fogadjuk megértéssel, hogy tervet teljesítenek az alkoholt előállító és forgalomba hozó vállalatok is, akár­csak a termelőüzemek? Jó, fogadjuk el.­­ De még mindig kérdéses, hogy egyenlő súlyúaknak tekinthetjük-e a tervben megfogal­mazott előírásokat, avagy — divatos szóval — elvárá­sokat.” Amit az állami sikerből le kell vonni: „Hogyan bíráljuk el a vendéglátók »sikeres« terv­teljesítéseit. Vajon levonjuk-e belőle az italozás okozta anyagi és erkölcsi károkat: a kijózanítók, az alkoholel­vonó intézetek létesítésének és fenntartásának költségeit, az iszákosság nyomába szegődő szegénységet, betegsége­ket, emberek elzüllését, testi-lelki pusztulását? Vagy érdemes volna megfontolni a szeszárusítás to­vábbi korlátozását? Mi lesz ez esetben az idegenforgalmi haszonnal?” Gondoljunk csak az időváltozásra­ ­Régi magyar közmondás állapítja meg az okos em­berről, hogy „az időhöz szabja magát”. Amint azt is mon­dotta egy másik közmondásunk: „megérzi, mint macska az esőt”. Közmondásaink bölcsességét ma a modern or­vostudomány igazolja. Kideríti, hogy az ember egészsé­gére milyen hatással van az időjárás. Újabban sokat hal­lunk az időjárásjelentésekkel kapcsolatban frontátvonu­lásról. A frontátvonulás kihatása egészségünkre, ma már komolyan foglalkoztatja az amerikai orvosokat. És ennek az orvos-meteorológiának egyik Európa hírű művelője egy Marosvásárhelyen élő és dolgozó magyar orvos, dr. Magyarosi György, akinek tanulmányából való az alábbi érdekes tájékoztatás:) A tudományos kutatások és megfigyelések alapján tényekkel bizonyítható, hogy a hirtelen bekövetkező időjárási változások a szervezet élénk válaszreakcióját váltják ki. A megfigyelések során kiderült, hogy a hirtelen bekövetkező időjárási változá­sok előidézői: a légtömegek áramlása során lejátszódó jelenségek. A legkifejezettebb időjárási események két légtömeg találkozási zónájában, frontfelületen játszódnak le. A különböző tulajdonságú levegőtömegek nem keve­rednek, ezeket változó nagyságú határfelület választja el, ezt nevezik időjárási frontnak. Ez átmeneti réteg, a­melynek vastagsága néhány száz méter és néhány kilo­méter között váltakozik. Az időváltozás lényege legtöbb­ször az, hogy valamely légtömeg helyére egy másik kerül. Az a tény, hogy a frontok átvonulása óta pontossággal megállapítható, lehetővé tette az emberi szervezetre ki­fejtett hatások tanulmányozását matematikai és statisz­tikai módszerekkel. Meleg front jelenlétekor a levegő hőmérséklete hirtelen emelkedik, a légnyomás csökken, gyakori a lassú, hosszan tartó eső­zés. Olykor ráadásul az átvonuló meleg levegő fülledt, magas a páratartalma. A legfontosabb reakciók ilyenkor az idegrendszer részéről jelentkeznek, és nagyfokú han­gulati labilitásban, ingerlékenységben, nyugtalan, szeszé­lyes magatartásban nyilvánulnak meg, ezért gyakoribbak a családi és munkahelyi konfliktusok. Ugyanakkor csök­ken a figyelem és koncentrálás képessége, ami növeli az üzemi és közlekedési balesetveszélyt. A munkateljesít­mény is kisebb az ilyen időjárási helyzetben, sokan pedig álmatlanságról panaszkodnak. A szív- és érrendszer is élénken reagál: növekszik a szívösszehúzódások száma, a vérnyomás emelkedik. A szívbetegek, különösen a ke­ringési elégtellnségben szenvedők, igen nehezen bírják ezt az időjárási helyzetet, és különösen megterhelő szá­mukra a fülledtség, mivel ilyenkor lényegesen csökken a levegő oxigénnyomása. A meleg front hatása alatt ki­mutathatóan növekszik az alapanyagcsere is, ezért a pajzsmirigy-túlműködésben szenvedők is rosszul érzik magukat. Az említett tünetek már a frontátvonulás előtti időszakban jelentkeznek, gyakran ilyenkor a legkifeje­­zettebbek. Részben ez magyarázza, hogy sokan előre meg­érzik a bekövetkező időjárásváltozást. A hideg­­frontra jellemző a hőmérséklet hirtelen csökkenése és a légnyo­más emelkedése. Meleg időszakban gyakoriak a viharok és záporesők. E fronthatás alatt az idegrendszeri gátlási folyamatok kerülnek túlsúlyba: lassul a gondolkodás, az asszociációs készség, csökken a reakciósebesség, depresz­­sziós hangulat lép fel. Hideg­front betörésekor jellemző módon szaporodnak bizonyos kóros folyamatok, így pél­dául a koszorúér-elmeszesedésben szenvedőknél szapo­rodnak az anginás (szívszorongás) rohamok, növekszik a trombózisra való hajlam, gyakoribbak a légzőszervi megbetegedések és a reumás folyamatok. Jellemző még a görcskészség növekedése, ezért halmozódnak ilyenkor az epe- és vesekólikák, valamint az asztmás rohamok. Közismert, hogy az emberek igen különbözőképpen reagálnak az idő­járásban bekövetkező hirtelen változásokra. Az egészsé­gesek és azok, akik életük nagy részét a szabadban töltik, érthető módon kevésbé érzékenyek. Az időjárásérzéke­nyek zöme a különböző szervi megbetegedésben szenve­dők közül kerül ki, tekintve, hogy védekező és alkalmaz­kodó képességük lényegesen beszűkült. Ugyancsak érzé­kenyebbek a környezeti behatásokra a „labilis idegrend­szerű” egyének is. Napjainkban egyre többen válnak időjárás-érzékeny­­nyé. Ennek oka az, hogy a modern ember élete olyannyi­ra terheli az idegrendszert, hogy a szervezet a meteoroló­giai változásokat is nehezebben viseli el. A szívbetegek ilyenkor óvakodjanak a túlterheléstől, a szokottnál töb­bet pihenjenek, s a gyógyszeres kezelést is szigorúan tart­sák be. A járművezetők lehetőleg halasszák el a hosszabb utakat, mivel a frontátvonulás alkalmával csökken a meg­figyelőképesség és a reflex-tevékenység. A labilis ideg­­rendszerű emberek kerüljék a kávé, alkohol vagy más izgatószerek fogyasztását, inkább nyugtatókat szedjenek. (De azért jó tudni, hogy a hideg­front átvonulása alkal­mával a nyugtatók még inkább hajlamosítanak a depresz­­szióra.) Tehát ne feledjük el az új világban sem a régi köz­mondást: okos­­ember az időhöz szabja magát. . Végül is itt áll egy befejezésnek alkalmas megállapítás: „Összegezésül mégis meg kell állapítani, hogy jól kiépített fedezékrendszer fogadja a társadalom támadá­sait az iszákosság ellen. Van védelem, van megértés” Mert mindenki érzi, valami szörnyű, sötét oka van ennek az iszákosságnak. A diktatúra. Amit józanul a ma­­gyar ember — úgy látszik — már nem tud tovább elvi­selni. Lehet, hogy már ennyien úgy érzik Magyarorszá­gon: nincs már más szabadság, csak az iszákos mámora? Rovatvezető: Bátori János 7- utód* Újpesti Dózsa-Ferencváros 8:3! Amikor hét elején ezt az eredményt telefonon tudo­másomra hozták, először rossz viccre, ugratásra gondol­tam. 8:3! De azután bele kellett nyugodni ebbe az ered­ménybe. Kikapott a Ferencváros a bajnokság végefelé az Újpesti Dózsától egy olyan mérkőzésen, amelyik so­káig emlékezetes marad a Népstadion 50 000 főnyi néző­­közönségének. Ez egyben azt is jelenti, hogy a három él­lovas közelebb került egymáshoz, így roppant érdekesnek és izgalmasnak ígérkezik a bajnokság hajrája. Petri játékvezető sípjelére a következő összeállítás­ban kezdtek a csapatok. Újpesti Dózsa: Rothelmer — Kellner, Dunai III, Sar­lós, Tóth J. — Kolár, Nagy, Tóth A. — Fazekas, Törő­­csik, Fekete. Edző: Várhidi Pál. Ferencváros: Hajdú — Martos, Bálint, Rab, Viczkó — Nyilasi, Ebedli, Mucha — Pusztai, Szabó, Magyar. — Edző: Dalnoki Jenő. Hatalmas iramban indult a játék, az újpestiek igye­keztek lerohanni a Ferencvárost, vagyis saját fegyverét használták ellene. Már az ötödik percben megkezdődött a „gólszüret”. Fazekas a kapunak háttal állva, a védők gyűrűjében hirtelen fordulattal a hálóba lőtt. A gól ha­sonló volt ahhoz, amelyet Svájc ellen szerzett Fazekas (1:0). Nem kellett sokáig várni az egyenlítésre sem. A 12. percben Pusztai futott el a jobb szélen, pontos beadását Szabó juttatta a hálóba (1:1). Az iram óriási volt, a szín­vonal magas. A 14. percben Fazekas a félpályáról indult el, elfektette Rabot, majd Hajdú mellett gólt lőtt (2:1). A Ferencváros két perc múlva újra egyenlített. Ismét Pusztai adott be és a Dunai III-ról lepattanó labdát most is Szabó juttatta a hálóba (2:2). A 24. percben ugyancsak Fazekas indult el a labdával a félpályáról, ezúttal Bálin­tot csapta be, a keresztező Viczkó csak szabálytalanul tudta szerelni a 16-oson belül. A 11-est Fazekas értéke­sítette (3:2). A 30. percben Nyilasi egyenlített (3:3). Még mindig futotta a Dózsa erejéből. A félidő befejezése előtt Fekete fejelt védhetetlenül a hálóba (4:3). A második félidőben az iram — ha lehet — még fo­kozódott. Mindkét csapat a győzelemre tört. Egyik sem akart megelégedni részsikerrel. A Ferencváros ragadta magához a kezdeményezést, több szögletet rúgott egymás után, mégis gólt kapott. Törőcsik elfutás után mesterien tálalt középre és a jól érkező Fekete növelte a lilák elő­nyét (5:3). A 64. percben a félidőben beállt Zámbó Faze­kast hozta helyzetbe, aki egy cselsorozat után 10 méter­ről megszerezte a hatodikat (6:3). A 83. percben Törő­csik 15 méterről ritkán látható nagy gólt lőtt (7:3). A befejezés előtt két perccel a kitűnő formában levő Faze­kas beállította a végeredményt (8:3). Az ötvenezres nézősereg remek mérkőzésnek volt szemtanúja. Mindkét csapat hatalmas erőbedobással ját­szott, érezték, a bajnokság sorsa fordulhat meg ezen a találkozón. A Ferencváros védői gyenge napot fogtak ki, azonkívül az Újpesti Dózsa csaknem minden adódó hely­zetét értékesíteni tudta. Felejthetetlen alakítást nyújtott a válogatott Fazekas. Magyar pályán elég régen láttak így csatárt játszani. Öt gólja önmagáért beszél. További eredmények: : Vasas—Honvéd 3:0 (2:0). MTK-VM—Békéscsaba 1:0 (0:0). Videoton—Salgótarján 0:0. Haladás—Csepel 0:0. Diósgyőr—Kaposvári Rákóczi 2:2 (0:1). Rába ETO—Zalaegerszeg 1:1 (1:0). Tatabánya—Szeged 2:0 (1:0). Az NB I állása: A 26. forduló párosítása: Vasas—Rába ETO, MTK­­VM—Diósgyőr, Haladás—Ferencváros, Kaposvár—Sze­ged, Salgótarján—Újpesti Dózsa, Honvéd—Békéscsaba, Tatabánya—Videoton és Csepel—Zalaegerszeg.­­ Mindhárom éllovas idegenben játszik! 1. Videoton 25 166 3 52:18 38 2. Ferencváros 25 165 4 53:33 37 3. Újpesti Dózsa 25 164 5 64:37 36 4. Honvéd 25 127 6 41:26 31 5. Haladás 25 116 8 32:29 28 6. Vasas 25 11 410 47:34 26 7. Salgótarján 25 7108 34:38 24 8. MTK-VM 25 10 213 36:36 22 9. Zalaegerszeg 257 810 38:39 22 10. Tatabánya 259 412 35:43 22 11. Diósgyőr 25 6109 20:32 22 12. Rába ETO 256 910 29:37 21 13. Békéscsaba 257 711 20:33 21 14. Csepel 256 811 27:42 20 15. Kaposvár 25 41110 32:47 19 16. Szeged 253 517 19:55 11 OCEAN TRAVEL 1071 Bathurst St., Toronto, Canada M5R 3G8 Tel.: 534-2874 & 534-1347 OLCSÓ UTAZÁSOK UTLEVÉL — VIZUM — AUTÓBÉRLET - BIZTOSÍTÁS FORDÍTÁS - ROKONOK KIHOZATALA IKKA — TÜZEK — CO­MTURIST — IBUSZ GYÓGYSZER — VIRÁG KÜLDÉSE

Next