Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1976 (83. évfolyam, 1-50. szám)
1976-10-03 / 37. szám
1976 október 3. Tollas Tibor clevelandi látogatása a 20. évforduló jegyében folyt le Tollas Tibor költő, a Nemzetőr szerkesztője, s amerikai körútja során Clevelandben járt. A clevelandi magyarok üdvözletét dr. Lőte Pál, a Szabadságharcos Szövetség clevelandi elnöke mondotta el a magyar Fórum vacsoráján, szeptember 18-án, ahol Tollas Tibor ismertette irodalmi és tájékoztató munkásságát. Dr. Lőte Pál köszöntésében ezeket mondotta: — Mielőtt idejöttem volna — mondotta dr. Lőte Pál —, átnézegettem édesanyám írásait, aki Tollas Tibor munkásságának tisztelője és, ha kellett, bátor segítője volt. Most van pontosan 15 éve, hogy második clevelandi látogatása előtt a Katolikus Magyarok Vasárnapjában cikket írt, amelyben üdvözölte a költőt. Cikkében visszatért Tollas Tibor írására, amelyben Tollas így emlékezett meg a clevelandi magyarsággal való első találkozásáról: „Köszönöm testvéri szeretetüket. Tudom, nem magunkat kell elmondanom, de azokat akik otthon maradtak a gyertyáktól fényes temetőkben, a börtönök és bányák mélyén, a gyárak robotoló munkapadjai mellett, vagy a néma falvakban. Úgy éreztem, hogy itt Clevelandben egymásra találtunk mi, magyarok, s szerte Amerikában a katakombák testvérisége töltötte meg a termeket. ..” — Akkor, 15 évvel ezelőtt, Tollas Tibor írására válaszolva, a költőt köszöntve és ebből kiindulva, ezeket írta a Vasárnapban Zilahi Farnos Eszter: „Várjuk Tollas Tibort, akinek előadói estjét itt Clevelandban, a Szabadságharcos Szövetség rendezi. Várjuk, hogy ezen az estén kiemelkedhessék lelkünk a kuszáti világban dúló békétlenségből. Azt üzenjük neki: ha néha tüskés fák, ke is, midőn a Starnberg-tóra nyíló kórházablakon integettek feléje a fák. Zúgassa meg a költő a fákat verseiben, zúgassa meg a lelkeket! — fejezte be üdvözlő beszédét dr. Lőte Pál. ★ A Szabadságharcos MTI jelenti: Tollas Tibor, a müncheni Nemzetőr szerkesztője, a Szabadságharcos Világszövetség európai társelnöke, a szabadságharc 20. évfordulója alkalmával rendezett amerikai és kanadai körútja első állomásán, Clevelandben szerepelt igen nagy sikerrel. Előadását a Magyar Fórum rendezte a Clevelandi Magyar Atlétikai Clubban díszvacsora keretében, amelynek műsorvezetői tisztét Papp Gábor dr. töltötte be. Tollas Tibor bemutatta a Nemzetőr kiadásában megjelent jelentős nemzetpolitikai és irodalmi műveket, a lap több nyelvű, köztük kínai számát, amelyek az évforduló alkalmával jelennek meg, majd Papp Zsuzsa közreműködésével „Irgalmas fák” című verseskötetéből olvasott fel. Az előadó hangsúlyozta, hogy a mai válságos világpolitikai helyzetben a széthúzásnak nincs helye, mert abból csak ellenségeink húzhatnak hasznot. Az előadót dr. Lőte Pál mutatta be, emlékeztetve a költőt első clevelandi látogatására. Az előadás végén Eszterhás István dr. szólt néhány szót. A nagy számú hallgatóság között a magyar irodalmi és egyleti élet képviselői szép számban vettek részt. ★ Tollas Tibor clevelandi látogatása során, a WZK rádión beszélgetést folytatott Krasznai Antallal, és elmondotta, hogy örökké hálás azért a támogatásért, amelyet a Nemzetőr elindítására vitéz Kovács Gyula kezdeményezésére kapott a bécsi szabadságharcos írók csoportja, a MAGYAR FELSZABADÍTÓ BIZOTTSÁG és a MAGYAR HARCOSOK BAJTÁRSI KÖZÖSSÉGE adományaként. A clevelandi Szabadságharcos Szövetség tagjai kíséretében Tollas Tibor felkereste a Cardinal Mindszenty Plazát, és az ott felállított emlékkőnél, a Rákóczi év alkalmával egy darabka földet helyezett el, amelyet Rodostóból, a Rákóczi-ház mellől küldöttek. Amerika első ferences misziója bazilika rangot kapott A nyáron megható ünnepség keretében zajlott le Amerika első ferences missziójának, San Diegoban (California) a Junipero Serra atya által alapított Alta California missziós templomnak bazilika rangra emelése. A San Diego de Alcala misszió az első volt a 21 misszió közül, melyet a ferences atyák alapítottak azon a területen, amely ma az Egyesült Államokhoz tartozik. Az ünnepélyes szentmisét Leo T. Haher, San Diego püspöke mondta és tette fel a pápai címert a misszió régi templomára, az új bazilikára. San Diegóban Junipero Serra atya, az első ferences misszionárius alapította meg az első missziót 1769-ben. Junipero atya tovább ment északnak más missziókat alapítani. Első templomát Luis Jayme-ra, rendtestvérére bízta. 1775- ben, egy novemberi éjszakán indiánok támadták meg a missziót, mindent felégettek és Luis Jayme atyát megölték. 1776. júliusában, mikor a keleti partokon Amerika kinyilvánította függetlenségét, 3000 mérfölddel nyugatra ismét San Diegóba érkezett Junipero atya, és megkezdte a misszió újraépítését. A ferences atyák missziója virágzásnak indult. Térítették az indiánokat, és az őslakosság megérezte, hogy ők igazán a nép barátai. 1803-ban földrengés pusztította el a templomot, de harmadszor is felépítették. 1846-ban a ferences atyák kényszerültek a misszió elhagyására, mert Mexikó kormánya elvette a misszió területét és magántulajdonba adta. A következő évben amerikai katonák foglalták el a misszió területét és tartották birtokukban 15 évig. Abraham Lincoln volt az, aki visszaadta a 22 ékernyi területet a katoliks egyháznak. A templom romjai még megvoltak, és a buzgó, templomépítő ferences atyák újra felépítették a templomot, amely most a bazilika büszke címet viseli. A pápa a bazilika címet adományozta San Diego de Alcala missziós templomának nemcsak, mert első misszió volt, hanem, mert fontos történelmi és vallási szerepet játszott az idők folyamán. Ezenkívül még két oka volt a Szentatyának, mint az ünnepélyes szentmise prédikációjában mondta Robert W. Gavotto atya: a pápa közelebbi kapcsolatba akar kerülni a templommal, és ezt, mint bazilikával megteheti, a másik pedig, a Szentatyának az a reménye, hogy mint bazilika, a misszió még fontosabb szerepet tölt be a környék vallási életében. Fr. Gavotto Afrika nagy püspökének, Szent Ágostonnak szavait idézve fejezte be beszédét: — Összegyűltünk, hogy ünnepeljük az imádság házának felszentelését. Ez az imádság háza — mi pedig Isten házanépe vagyunk.” Junipero atya, az első misszió alapítója, Carmel missziójában halt meg és a missziós templomban temették el. Sírját tisztelői ma is naponta elborítják friss virággal. A Szent Korona a magyar nemzeté... (Folytatás az első oldalról) koronáját Amerikától, hogy visszavihessék Magyarországra, hogy remélik, ha ez a korona a kezükben lesz, azzal a magyarok között némi elismerést és szimpátiát tudnak kelteni, mert erre igen nagy szükségük lenne.” Közöltük mind a három írást, valamennyi példás remeke a magyar nép jogos felháborodásának Amerikában. Ha sok ilyen komoly, helytálló és kifejező sajtóközleményt tudnánk megjelentetni magyar ügyben, mint ez a három írás a Cleveland Plean Dealer szeptember 19-i számában, a vezércikk oldalon, elmélyültebben és tárgyilagosabban foglalkoznának az amerikai sajtó munkatársai a magyar nép ügyeivel és szabadságának kérdéseivel. Ami legfontosabb feladata és eredménye lehet a száműzött magyarságnak. A magyar nép jogaiért és szabadságáért való tüntetésnek és állásfoglalásnak nincs szebb, emelkedettebb és méltóbb hatása, mint a magyar szellem ünnepi fénye, amely ezekből a levelekből töretlenül áradt nemcsak felénk, hanem az amerikai olvasók felé is. (E. I.) TOLLAS TIBOR: SZÁLEGYEDÜL A törpe bokrok, széltaposta fű, szolga seregéből az égre úgy szökik, a világvégi viharral dacolva, mint megmaradt zászló, végső lázadó! Kidőlni nem lehet, hajolni nem szabad, szálegyedül tartani kell magad! Rémült növények népvándorlásában utóvéd, idők fölé nőtt akarat. (Irgalmas fák) bozótok között is kell keresztülhatolnia, és saját fajtájának tövisei is sértik, ne csüggedjen. Idő múltával a tövisek letörnek, a sebek begyógyulnak...” — És ehhez, úgy érzem, ma sem kell semmit hozzátennem, hogy illő módon köszöntsem. Tollas Tibor ma este nem a fák töviseiről fog beszélni, nem a fájdalmat okozó fákról, hanem az „Irgalmas fák”-ról, új kötetéről, amelynek versei azt tanítják, hogy rousseau-i egyszerűséggel a természethez kell fordulni, ha békét és irgalmat akarunk. S ahogy a Starnberg-tó partján Wagner a muzsikában kereste, mint „bolygó hollandi” a nyugalmat, szinte úgy nyugodhatott meg a betegen fekvő, bujdosó magyar költővel. Vatikáni hívek VI. Pál pápa elítélte mind az ultra-konzervatív, mind pedig az ultra-progresszív katolikussokat. A II. Vatikáni Zsinat, amely lerázta az Egyházról az évszázadokon át rárakódott port, kinyitotta a lezárt ablakokat és a Szentlélek frissítő fuvallatával járta át a dohos épületeket, sok helyen nem talált megértésre. A minden áron a régi tradíciókhoz való ragaszkodás, a legkisebb változás fölött is kétségbeeső sírás, a zsinat szinte minden intézkedésének elvetése hozta létre az ultra-konzervatív mozgalmat. Ezekről mondotta elszomorodva a pápa, hogy a Krisztustól Péternek adományozott kulcsokat, amelyeknek ő az örököse, akarják kicsavarni a kezéből. Az ultraprogresszívek pedig csak azt látják, hogy a zsinat sok engedményt tett és teljesen a saját fejük után akarnak menni, elvetve minden szabályt. Igaz, a zsinat sok kérdésben engedett szabad választást, de állított fel szabályokat és törvényeket is, amelyeknek megtartása kötelessége lenne minden katolikusnak, papoknak és laikus személyeknek egyaránt. ★ Angliában, a York egyetemen tartotta általános nagygyűlését az Anglikán Egyház. Ott bocsátották nyilvánosság elé azt a négy levelet, amelyet az anglikánok feje, a Canterbury érsek és VI. Pál pápa váltottak a nők pappászentelésének kérdésében. Az első levélben a Canterbury érsek vetette fel a problémát, kijelentve, hogy az Anglikán Egyház kedvezően vélekedik a nők pappászentelésének kérdésében. Pál pápa válaszában leszögezte, hogy alapvető okoknál fogva a Katolikus Egyház nem engedhet ebben a kérdésben. Az okok közt vannak: Krisztus csak férfiakat választott apostolainak, az Egyház 2000 éves gyakorlata, amellyel Krisztust utánozta, mikor csak férfiakat szentelt pappá, és harmadszor, az Egyház élő tanítása szerint a nők kizárása a papságból egyezik Isten terveivel. A Canterbury érsek válaszában kijelentette, hogy minden véleménykülönbség ellenére reméli, hogy a 10 évvel ezelőtt megkezdett tárgyalások ez egységről, további jó viszonyt eredményeznek. Kifejezte azt a kívánságát is, hogy személyes megbeszéléseket folytasson a pápával. A Szentatya válaszlevelében szintén a reménység életbentartásának fontosságát hangsúlyozta, valamint azt, hogy egy új találkozó ismét sok lelki haszonnal járhat. KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA 45 millió dollárba kerül majd a clevelandi autóbuszoztatás (CLEVELAND, Ohio) A NAACP (National Association for the Advancement of Colored Peoble) keresetére Frank J. Battisti bíró elrendelte, hogy a clevelandi állami iskolák növendékeit keverni kell. Az ebből a célból elrendelt autóbuszoztatás, hogy az iskolásgyermekeket iskoláikból távoli iskolákba szállítsák, a clevelandi tankerületi igazgató, Paul W. Briggs számítása szerint 45 millió dollárba fog kerülni az első évben. Nem lehetne ezen a pénzen inkább új iskolákat építeni, és a gyermekeket békében hagyni? KÁLOTAY MÁRIA: Szent István-napi búcsú Youngstownban Kecsesen libbenők szépséges leányok, s karcsú ifjak ropták a táncot. Ruhájuk ékes volt, magyar népviselet, a lányok varrták, hímezték nagy gonddal. Nóta szárnyalt, repültek a párok, a nézők ajkán boldog mosoly játszott. Idős férfi tapsolt, kurjantott is néha, majd szemét törölte, s a lelke hazaszállt egy kis falucskába, szép Magyarországra, hol ifjú korában kedves márkájával ő járta a csárdást. Magyar nép, magyar tánc, ősi magyar nóta: a szívemet öröm járja, amíg verset írok róla...! Youngstown, Ohio, 1976. IX. 12. OLVASSA ÉS TERJESSZE A KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJÁT Jön az influenza Ford elnök és egészségügyi tanácsadói bizonyosra veszik, hogy ezen a téren az influenza járványa igen erős támadást intéz egészségünk ellen. A nyilatkozatokból azt vesszük ki, hogy az első világháború végén kitört és milliókat gyilkoló járvány megismétlődésére számítanak. És ma még sokan élnek közülünk, akik az akkori influenzajárvány, a spanyolnátha szörnyűségeire emlékeznek, mert átélték. Azóta ugyanilyen erőre nem kapott ez a gyilkos kór, az azonban bizonyos, hogy hol itt, hol ott, minden évben megjelent. Ez az alattomos, eddig kiirthatatlan betegség mindenütt pusztít, előfordul az egész földtekén, éghajlattól függetlenül. A betegséget vírus okozza, eddig A, B és C típusú ismert, ezeknek is több változata létezik. Az utóbbi években főleg az A2 Hongkong volt legtöbb járvány okozója, de a legújabban kialakult és éppen ezért erősebb megbetegítő képességgel rendelkező változatokról is hírt adnak már a világ más táján is. Az influenza fertőző betegség lévén, a beteg emberről cseppfertőzés útján terjed át a másikra, esetleg a beteg használati tárgyaival (edények, zsebkendő stb.). A vírus szervezetbe való kerülése után rövid lappangási idő következik, 1—3 napig. A betegség hirtelen kezdődik, tünetei borzongós, rövid idő alatt kialakuló magas láz (39—40 fok), fejfájás, izomfájdalmak, fizikai gyengeség..Egyik jellemző tünet az ájulásra való hajlam. A beteg arca kipirul, a szem kötőhártyája is vörös, esetleg könnyezik, az erős fény bántja. A homloktáji fejfájás és a szemgolyó fájdalma is kínozza a beteget, ezek nyomásra és a szem forgatására fokozódnak. Néha idegi tünetek: aluszékonyság, máskor álmatlanság is felléphet. Gyakran ennyi az influenza összes jele, de sokszor fellépnek légzőszervi tünetek: nátha, garat-, gége-, légcsővagy hörghurut, tüdő- és középfülgyulladás. Az étvágy mindig csökken, hányinger, hányás, száraz nyelv is kísérője a betegségnek. A vérzésekre való hajlam megnő, gyakori az orrvérzés, véres köpet és a korábban megjelenő vagy elhúzódó menstruáció. Az egyszerű grippében 3—5 nap alatt leesik a láz, bőséges izzadás kíséretében a tünetek megszűnnek, az étvágy viszszatér. Máskor a láztalan szakot újabb lázas kiugrás követi. A fizikai gyengeség sokáig megmaradhat, és a legyengült szervezet hajlamos más fertőzésekre, főleg a régi, gyógyultnak tekintett tébécés gócok fellángolására. A szövődmények mind a vírus mérgező hatásának, mind a más kórokozókkal való felülfertőzésnek tulajdoníthatók. A súlyos esetek idős betegek, kisgyermekek, terhesek, idült szív- és légzőszervi betegségben szenvedőknél gyakoribbak. Külön kell megemlíteni az influenza veszélyét a terhesekre: a terhesség első felében elszenvedett fertőzés néha magzati károsodást okozhat, ami fejlődési rendellenességhez vezet (pl. nyúlajak, farkastorok, különböző veleszületett szívbetegségek stb.) Mint a vírusos betegségeknek általában, az influenzának sincs biztos gyógyszere. A nagyszámú és általában jóindulatú eseteket otthon kezeljük, néhány napi ágynyugalom, vitaminok, lázcsillapítók adásával. Bő folyadékbevitel szükséges, mivel a szervezet a magas lázzal és izzadással jelentős mennyiségű vizet veszít. Citromos tea, tej, kompotok, gyümölcslevek, könnyű ételek fogyasztása javallt. A lázas szakban káros a dohányzás, az alkoholos italok fogyasztása. A szövődményes eseteket kórházban kezelik, ennek leginkább csecsemők, idős egyének, terhesek, tüdő-, szívós cukorbetegek vannak kitéve. Antibiotikumot csak szövődményes esetekben kell szedni, orvosi rendeletre. A megelőzésre használatos oltás viszonylag rövid védettséget ad, és csak egy bizonyos típusú fertőzés ellen véd. Nagyon fontos az egészséges életmód. 7—8 órai alvás, séta a friss levegőn, helyes, vitamindús táplálkozás. A gyári vitaminkészítményekkel szemben előnyösebb a természetes vitaminok fogyasztása. A már fennjáró beteg ne menjen társaságba színházba, vendéglőbe, gyermekek közé, másokat is megfertőzni. Amennyiben lehetőség van rá, a grippes beteget külön szobában ápoljuk, főleg az addig egészséges kisgyermekek és csecsemők óvása a fontos. Ha a gyermekekkel foglalkozó édesanya megbetegszik, száját és orrát eltakaró maszkkal védje a kicsi egészségét. A szobát gyakran szellőztessük, ügyeljünk a levegő kellő páratartalmára, ezért tegyünk széles szájú edényben vizet a cserépkályhára vagy a fűtőtestre. És mindenekelőtt ne kockáztassuk egészségünket, oltassuk be magunkat. Dr. Jósa Piroska 7. oldal A Mindszenty Szabadegyetem évadnyitó előadása Washingtonban A washingtoni Katolikus Egyetem nagytermében nyitotta meg hatodik előadássorozatát a Mindszenty Szabadegyetem. Szépen tele volt a nagyterem, amikor Völgyi Gyula beszédet mondott arról, hogy mi a célja az egyetemnek. Völgyi Gyula elnök kinyilvánította, hogy ideje lenne azokat a népszerű magyarokat megszólaltatni, akiknek a nevét mindenki ismeri. Vannak olyan kérdések is, amelyek a kultúrában elismertek. Mert mindezt bele kell csepegtetni fiainkba és leányainkba, hogy a jövőre is meg legyen az mentve. A meghívott előadó Stirling György volt, a neves újságíró, akit mindenki ismer. Ft. Irányi László mutatta be a közönségnek. Az előadó a „Magyar irodalom a Halotti Beszédtől a 19. század elejéig” címmel tartott előadást. Közben többször idézte Bátori József piarista atya tanításait, amelyeket erről előadott. Bátori József nemcsak tanár és cserkész volt, hanem a piaristák északamerikai alapítója és vezetője is. A magyar irodalmat tanította az emigrációban. Stirling György nagy magyar költők verseinek felolvasásával fűszerezte előadását, és megérdemelt tapsban részesült. Előadásában Szent Lászlóhoz is fohászkodott. (Tudósító) .