Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1976 (83. évfolyam, 1-50. szám)

1976-10-03 / 37. szám

1976 október 3. Tollas Tibor clevelandi látogatása a 20. évforduló jegyében folyt le Tollas Tibor költő, a Nemzetőr szerkesztője, s amerikai körútja során Clevelandben járt. A clevelandi magyarok üdvözletét dr. Lőte Pál, a Szabadságharcos Szövetség clevelandi elnöke mondotta el a magyar Fórum vacsoráján, szep­tember 18-án, ahol Tollas Tibor ismertette iro­dalmi és tájékoztató munkásságát. Dr. Lőte Pál köszöntésében ezeket mondotta: — Mielőtt idejöttem volna — mondotta dr. Lőte Pál —, átnézegettem édesanyám írásait, aki Tollas Tibor munkásságának tisztelője és, ha kellett, bátor segítője volt. Most van pontosan 15 éve, hogy második clevelandi látogatása előtt a Katolikus Magyarok Vasárnapjában cikket írt, amelyben üdvözölte a költőt. Cikkében vissza­tért Tollas Tibor írására, amelyben Tollas így emlékezett meg a clevelandi magyarsággal való első találkozásáról: „Köszönöm testvéri szeretetüket. Tudom, nem magunkat kell elmondanom, de azokat akik ott­hon maradtak a gyertyáktól fényes temetőkben, a börtönök és bányák mélyén, a gyárak roboto­ló munkapadjai mellett, vagy a néma falvakban. Úgy éreztem, hogy itt Clevelandben egymásra találtunk mi, magyarok, s szerte Amerikában a katakombák testvérisége töltötte meg a ter­meket. ..” — Akkor, 15 évvel ezelőtt, Tollas Tibor írá­sára válaszolva, a költőt köszöntve és ebből ki­indulva, ezeket írta a Vasárnapban Zilahi Far­nos Eszter: „Várjuk Tollas Tibort, akinek előadói estjét itt Clevelandban, a Szabadságharcos Szövetség rendezi. Várjuk, hogy ezen az estén kiemelked­­hessék lelkünk a kuszáti világban dúló békét­lenségből. Azt üzenjük neki: ha néha tüskés fák, ke is, midőn a Starnberg-tóra nyíló kórház­ablakon integettek feléje a fák. Zúgassa meg a költő a fákat verseiben, zúgassa meg a lelke­ket! — fejezte be üdvözlő beszédét dr. Lőte Pál. ★ A Szabadságharcos MTI jelenti: Tollas Tibor, a müncheni Nemzetőr szerkesztője, a Szabad­ságharcos Világszövetség európai társelnöke, a szabadságharc 20. évfordulója alkalmával ren­dezett amerikai és kanadai körútja első állo­másán, Clevelandben szerepelt igen nagy siker­rel. Előadását a Magyar Fórum rendezte a Cle­velandi Magyar Atlétikai Clubban díszvacsora keretében, amelynek műsorvezetői tisztét Papp Gábor dr. töltötte be. Tollas Tibor bemutatta a Nemzetőr kiadásá­ban megjelent jelentős nemzetpolitikai és iro­dalmi műveket, a lap több nyelvű, köztük kínai számát, amelyek az évforduló alkalmával jelen­nek meg, majd Papp Zsuzsa közreműködésével „Irgalmas fák” című verseskötetéből olvasott fel. Az előadó hangsúlyozta, hogy a mai válsá­gos világpolitikai helyzetben a széthúzásnak nincs helye, mert abból csak ellenségeink húz­hatnak hasznot. Az előadót dr. Lőte Pál mutatta be, emlékeztetve a költőt első clevelandi láto­gatására. Az előadás végén Eszterhás István dr. szólt néhány szót. A nagy számú hallgatóság között a magyar irodalmi és egyleti élet képvi­selői szép számban vettek részt. ★ Tollas Tibor clevelandi látogatása során, a WZK rádión beszélgetést folytatott Krasznai An­tallal, és elmondotta, hogy örökké hálás azért a támogatásért, amelyet a Nemzetőr elindítá­sára vitéz Kovács Gyula kezdeményezésére ka­pott a bécsi szabadságharcos írók csoportja, a MAGYAR FELSZABADÍTÓ BIZOTTSÁG és a MAGYA­R HARCOSOK BAJTÁRSI KÖZÖSSÉ­GE adományaként. A clevelandi Szabadságharcos Szövetség tag­jai kíséretében Tollas Tibor felkereste a Cardi­nal Mindszenty Plazát, és az ott felállított em­lékkőnél, a Rákóczi év alkalmával egy darabka földet helyezett el, amelyet Rodostóból, a Rá­­kóczi-ház mellől küldöttek. Amerika első ferences misziója bazilika rangot kapott A nyáron megható ünnepség keretében zaj­lott le Amerika első ferences missziójának, San Diegoban (California) a Junipero Serra atya ál­tal alapított Alta California missziós templomnak bazilika rangra emelése. A San Diego de Alcala misszió az első volt a 21 misszió közül, melyet a ferences atyák ala­pítottak azon a területen, amely ma az Egyesült Államokhoz tartozik. Az ünnepélyes szentmisét Leo T. Haher, San Diego püspöke mondta és tette fel a pápai cí­mert a misszió régi templomára,­­ az új bazi­likára. San Diegóban Junipero Serra atya, az első ferences misszionárius alapította meg az első missziót 1769-ben. Junipero atya tovább ment északnak más missziókat alapítani. Első templo­mát Luis Jayme-ra, rendtestvérére bízta. 1775- ben, egy novemberi éjszakán indiánok támadták meg a missziót, mindent felégettek és Luis Jay­­me atyát megölték. 1776. júliusában, mikor a ke­leti partokon Amerika kinyilvánította független­ségét, 3000 mérfölddel nyugatra ismét San Die­­góba érkezett Junipero atya, és megkezdte a misszió újraépítését. A ferences atyák missziója virágzásnak indult. Térítették az indiánokat, és az őslakosság megérezte, hogy ők igazán a nép barátai. 1803-ban földrengés pusztította el a templo­mot, de harmadszor is felépítették. 1846-ban a­­ ferences atyák kényszerültek a mi­sszió elhagyá­sára, mert Mexikó kormánya elvette a misszió területét és magántulajdonba adta. A következő évben amerikai katonák foglalták el a misszió területét és tartották birtokukban 15 évig. Ab­raham Lincoln volt az, aki visszaadta a 22 éker­­nyi területet a katoliks egyháznak. A templom romjai még megvoltak, és a buzgó, templomépítő ferences atyák újra felépítették a templomot, a­mely most a bazilika büszke címet viseli. A pápa a bazilika címet adományozta San Diego de Al­cala missziós templomának nemcsak, mert első misszió volt, hanem, mert fontos történelmi és vallási szerepet játszott az idők folyamán. Ezen­kívül még két oka volt a Szentatyának, mint az ünnepélyes szentmise prédikációjában mondta Robert W. Gavotto atya: a pápa közelebbi kap­csolatba akar kerülni a templommal, és ezt, mint bazilikával megteheti, a másik pedig, a Szent­atyának az a reménye, hogy mint bazilika, a misszió még fontosabb szerepet tölt be a kör­nyék vallási életében. Fr. Gavotto Afrika nagy püspökének, Szent Ágostonnak szavait idézve fejezte be beszédét: — Összegyűltünk, hogy ünnepeljük az imád­ság házának felszentelését. Ez az imádság háza — mi pedig Isten házanépe vagyunk.” Junipero atya, az első misszió alapítója, Car­mel missziójában halt meg és a missziós temp­lomban temették el. Sírját tisztelői ma is napon­ta elborítják friss virággal. A Szent Korona a magyar nemzeté... (Folytatás az első oldalról) koronáját Amerikától, hogy visszavihessék Ma­gyarországra, hogy remélik, ha ez a korona a kezükben lesz, azzal a magyarok között némi elismerést és szimpátiát tudnak kelteni, mert erre igen nagy szükségük lenne.” Közöltük mind a három írást, valamennyi pél­dás remeke a magyar nép jogos felháborodásá­nak Amerikában. Ha sok ilyen komoly, helytálló és kifejező sajtóközleményt tudnánk megjelen­tetni magyar ügyben, mint ez a három írás a Cleveland Plean Dealer szeptember 19-i számá­ban, a vezércikk oldalon, elmélyültebben és tár­­gyilagosabban foglalkoznának az amerikai sajtó munkatársai a magyar nép ügyeivel és szabad­ságának kérdéseivel. Ami legfontosabb feladata és eredménye lehet a száműzött magyarságnak. A magyar nép jogaiért és szabadságáért való tüntetésnek és állásfoglalásnak nincs szebb, emelkedettebb és méltóbb hatása, mint a magyar szellem ünnepi fénye, amely ezekből a levelekből töretlenül áradt nemcsak felénk, hanem az ame­rikai olvasók felé is. (E. I.) TOLLAS TIBOR: SZÁLEGYEDÜL A törpe bokrok, széltaposta fű, szolga­ seregéből az égre úgy szökik, a világvégi viharral dacolva, mint megmaradt zászló, végső lázadó! Kidőlni nem lehet, hajolni nem szabad, szálegyedül tartani kell magad! Rémült növények népvándorlásában utóvéd,­­ idők fölé nőtt akarat. (Irgalmas fák) bozótok között is kell keresztülhatolnia, és saját fajtájának tövisei is sértik, ne csüggedjen. Idő múltával a tövisek letörnek, a sebek begyógyul­nak...” — És ehhez, úgy érzem, ma sem kell semmit hozzátennem, hogy illő módon köszöntsem. Tol­las Tibor ma este nem a fák töviseiről fog be­szélni, nem a fájdalmat okozó fákról, hanem az „Irgalmas fák”-ról, új kötetéről, amelynek ver­sei azt tanítják, hogy rousseau-i egyszerűséggel a természethez kell fordulni, ha békét és irgal­mat akarunk. S ahogy a Starnberg-tó part­ján Wagner a muzsikában kereste, mint „bolygó hollandi” a nyugalmat, szinte úgy nyugodhatott meg a betegen fekvő, bujdosó magyar költő­vel. Vatikáni hívek VI. Pál pápa elítélte mind az ultra-konzer­­vatív, mind pedig az ultra-progresszív katolikus­sokat. A II. Vatikáni Zsinat, amely lerázta az Egyházról az évszázadokon át rárakódott port, kinyitotta a lezárt ablakokat és a Szentlélek fris­sítő fuvallatával járta át a dohos épületeket, sok helyen nem talált megértésre. A minden áron a régi tradíciókhoz való ragaszkodás, a legkisebb változás fölött is kétségbeeső sírás, a zsinat szin­te minden intézkedésének elvetése hozta létre az ultra-konzervatív mozgalmat. Ezekről mondotta elszomorodva a pápa, hogy a Krisztustól Péter­nek adományozott kulcsokat, amelyeknek ő az örököse, akarják kicsavarni a kezéből. Az ultra­­progresszívek pedig csak azt látják, hogy a zsi­nat sok engedményt tett és teljesen a saját fejük után akarnak menni, elvetve minden szabályt. Igaz, a zsinat sok kérdésben engedett szabad választást, de állított fel szabályokat és törvé­nyeket is, amelyeknek megtartása kötelessége lenne minden katolikusnak, papoknak és laikus személyeknek egyaránt. ★ Angliában, a York egyetemen tartotta általá­­nos nagygyűlését az Anglikán Egyház. Ott bo­csátották nyilvánosság elé azt a négy levelet, amelyet az anglikánok feje, a Canterbury érsek és VI. Pál pápa váltottak a nők pappászentelésé­­nek kérdésében. Az első levélben a Canterbury érsek vetette fel a problémát, kijelentve, hogy az Anglikán Egyház kedvezően vélekedik a nők pappászentelésének kérdésében. Pál pápa vála­szában leszögezte, hogy alapvető okoknál fogva a Katolikus Egyház nem engedhet ebben a kér­désben. Az okok közt vannak: Krisztus csak fér­fiakat választott apostolainak, az Egyház 2000 éves gyakorlata, amellyel Krisztust utánozta, mikor csak férfiakat szentelt pappá, és harmad­szor, az Egyház élő tanítása szerint a nők kizá­rása a papságból egyezik Isten terveivel. A Can­terbury érsek válaszában kijelentette, hogy min­­­den véleménykülönbség ellenére reméli, hogy a­­ 10 évvel ezelőtt megkezdett tárgyalások ez egy­ségről, további jó viszonyt eredményeznek. Kife­jezte azt a kívánságát is, hogy személyes megbe­széléseket folytasson a pápával. A Szentatya vá­laszlevelében szintén a reménység életbentar­­tásának fontosságát hangsúlyozta, valamint azt, hogy egy új találkozó ismét sok lelki haszonnal járhat. KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA 45 millió dollárba kerül majd a clevelandi autóbuszoztatás (CLEVELAND, Ohio­) A NAACP (National Association for the Advancement of Colored Peoble) keresetére Frank J. Battisti bíró elren­delte, hogy a clevelandi állami iskolák növen­dékeit keverni kell. Az ebből a célból elrendelt autóbuszoztatás, hogy az iskolásgyermekeket is­koláikból távoli iskolákba szállítsák, a clevelan­di tankerületi igazgató, Paul W. Briggs számí­tása szerint 45 millió dollárba fog kerülni az első évben. Nem lehetne ezen a pénzen inkább új iskolá­kat építeni, és a gyermekeket békében hagyni? KÁLOT­A­Y MÁRIA: Szent István-napi búcsú Youngstownban Kecsesen libbenő­k szépséges leányok, s karcsú ifjak ropták a táncot. Ruhájuk ékes volt, magyar népviselet, a lányok varrták, hímezték nagy gonddal. Nóta szárnyalt, repültek a párok, a nézők ajkán boldog mosoly játszott. Idős férfi tapsolt, kurjantott is néha, majd szemét törölte, s a lelke hazaszállt egy kis falucskába, szép Magyarországra, hol ifjú korában kedves márkájával ő járta a csárdást. Magyar nép, magyar tánc, ősi magyar nóta: a szívemet öröm járja, amíg verset írok róla...! Youngstown, Ohio, 1976. IX. 12. OLVASSA ÉS TERJESSZE A KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJÁT Jön az influenza Ford elnök és egészségügyi tanácsadói bizonyosra veszik, hogy ezen a téren az influenza járványa igen erős támadást intéz egészségünk ellen. A nyilatkozatokból azt vesszük ki, hogy az első világháború végén kitört és mil­liókat gyilkoló járvány megismétlődésére számítanak. És ma még sokan élnek közülünk, akik az akkori influenza­­járvány, a spanyolnátha szörnyűségeire emlékeznek, mert átélték. Azóta ugyan­ilyen erőre nem kapott ez a gyilkos kór, az azonban bizonyos, hogy hol itt, hol ott, minden évben megjelent. Ez az alattomos, eddig kiirthatatlan betegség mindenütt pusztít, előfordul az egész földtekén, éghajlattól függetlenül. A betegséget vírus okozza, eddig A, B és C típusú ismert, ezeknek is több változata léte­zik. Az utóbbi években főleg az A2 Hongkong volt legtöbb járvány okozója, de a legújabban kialakult és éppen ezért erősebb megbetegítő képességgel rendelkező vál­tozatokról is hírt adnak már a világ más táján is. Az influenza fertőző betegség lévén, a beteg ember­ről cseppfertőzés útján terjed át a másikra, esetleg a beteg használati tárgyaival (edények, zsebkendő stb.). A vírus szervezetbe való kerülése után rövid lappangási idő következik, 1—3 napig. A betegség hirtelen kezdő­dik, tünetei borzongós, rövid idő alatt kialakuló magas láz (39—40 fok­­), fejfájás, izomfájdalmak, fizikai gyen­geség..Egyik jellemző tünet az ájulásra való hajlam. A beteg arca kipirul, a szem kötőhártyája is vörös, esetleg könnyezik, az erős fény bántja. A homloktáji fejfájás és a szemgolyó fájdalma is kínozza a beteget, ezek nyomás­ra és a szem forgatására fokozódnak. Néha idegi tüne­tek: aluszékonyság, máskor álmatlanság is felléphet.­­ Gyakran ennyi az influenza összes jele, de sokszor fel­lépnek légzőszervi tünetek: nátha, garat-, gége-, légcső­vagy hörghurut, tüdő- és középfülgyulladás. Az étvágy mindig csökken, hányinger, hányás, szá­raz nyelv is kísérője a betegségnek. A vérzésekre való hajlam megnő, gyakori az orrvérzés, véres köpet és a korábban megjelenő vagy elhúzódó menstruáció. Az egy­szerű grippében 3—5 nap alatt leesik a láz, bőséges iz­­zadás kíséretében a tünetek megszűnnek, az étvágy visz­­szatér. Máskor a láztalan szakot újabb lázas kiugrás kö­veti. A fizikai gyengeség sokáig megmaradhat, és a le­gyengült szervezet hajlamos más fertőzésekre, főleg a régi, gyógyultnak tekintett tébécés gócok fellángolására. A szövődmények mind a vírus mérgező hatásának, mind a más kórokozókkal való felülfertőzésnek tulajdoníthatók. A súlyos esetek idős betegek, kisgyermekek, terhesek, idült szív- és légzőszervi betegségben szenvedőknél gya­koribbak. Külön kell megemlíteni az influenza veszélyét a terhesekre: a terhesség első felében elszenvedett fer­tőzés néha magzati károsodást okozhat, ami fejlődési rendellenességhez vezet (pl. nyúlajak, farkastorok, kü­lönböző veleszületett szívbetegségek stb.) Mint a vírusos betegségeknek általában, az influen­zának sincs biztos gyógyszere. A nagyszámú és általá­ban jóindulatú eseteket otthon kezeljük, néhány napi ágynyugalom, vitaminok, lázcsillapítók adásával. Bő fo­lyadékbevitel szükséges, mivel a szervezet a magas láz­zal és izzadással jelentős mennyiségű vizet veszít. Citro­mos tea, tej, kompotok, gyümölcslevek, könnyű ételek fogyasztása javallt. A lázas szakban káros a dohányzás, az alkoholos italok fogyasztása. A szövődményes eseteket kórházban kezelik, ennek leginkább csecsemők, idős egyének, terhesek, tüdő-, szív­ós cukorbetegek vannak kitéve. Antibiotikumot csak szö­vődményes esetekben kell szedni, orvosi rendeletre. A megelőzésre használatos oltás viszonylag rövid vé­dettséget ad, és csak egy bizonyos típusú fertőzés ellen véd. Nagyon fontos az egészséges életmód. 7—8 órai al­vás, séta a friss levegőn, helyes, vitamindús táplálkozás. A gyári vitaminkészítményekkel szemben előnyösebb a természetes vitaminok fogyasztása. A már fennjáró be­teg ne menjen társaságba színházba, vendéglőbe, gyer­mekek közé, másokat is megfertőzni. Amennyiben lehe­tőség van rá, a grippes beteget külön szobában ápoljuk, főleg az addig egészséges kisgyermekek és csecsemők óvása a fontos. Ha a gyermekekkel foglalkozó édesanya megbetegszik, száját és orrát eltakaró maszkkal védje a kicsi egészségét. A szobát gyakran szellőztessük, ügyel­jünk a levegő kellő páratartalmára, ezért tegyünk széles szájú edényben vizet a cserépkályhára vagy a fűtőtestre. És mindenekelőtt ne kockáztassuk egészségünket, ol­­tassuk be magunkat. Dr. Jósa Piroska 7. oldal A Mindszenty Szabadegyetem évadnyitó előadása Washingtonban A washingtoni Katolikus Egyetem nagytermében nyitotta meg hatodik előadássorozatát a Mindszenty Sza­badegyetem. Szépen tele volt a nagyterem, amikor Völ­gyi Gyula beszédet mondott­ arról, hogy mi a célja az egyetemnek. Völgyi Gyula elnök kinyilvánította, hogy ideje lenne azokat a népszerű magyarokat megszólaltat­ni, akiknek a nevét mindenki ismeri. Vannak olyan kér­dések is, amelyek a kultúrában elismertek. Mert mindezt bele kell csepegtetni fiainkba és leányainkba, hogy a jö­vőre is meg legyen az mentve. A meghívott előadó Stirling György volt, a neves újságíró, akit mindenki ismer. Ft. Irányi László mutatta be a közönségnek. Az előadó a „Magyar irodalom a Ha­lotti Beszédtől a 19. század elejéig” címmel tartott elő­adást. Közben többször idézte Bátori József piarista atya tanításait, amelyeket erről előadott. Bátori József nem­csak tanár és cserkész volt, hanem a piaristák észak­amerikai alapítója és vezetője is. A magyar irodalmat ta­nította az emigrációban. Stirling György nagy magyar költők verseinek felolvasásával fűszerezte előadását, és megérdemelt tapsban részesült. Előadásában Szent Lász­lóhoz is fohászkodott. (Tudósító) .

Next