Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1976 (83. évfolyam, 1-50. szám)

1976-10-10 / 38. szám

Együttműködhetünk-e a marxistákkal? Keresztények és marxisták együttműködése címmel beszélt Arthur Elchinger, Strasbourg püspöke júliusban, a Franciaországért bemuta­tott ünnepélyes nagymisén. Úgy gondoljuk ér­demes a beszéd egyes részeit fordításban­ kö­zölni: A pásztor kötelessége, hogy utat mutas­son a nyájnak és ne féljen beszélni az igazság­ról — kezdte Elchinger püspök. — Ezért érzem ma kötelességemnek, hogy beszéljek a keresz­ténység és a marxizmus viszonyáról, a kereszté­nyek és a marxisták együttműködéséről. Nem ítélhetem el azt a személyt, aki az együttműkö­dést keresi, de el kell ítélnem a „kinyújtott kéz” stratégiáját, mert itt az a veszély fenyeget, hogy mikor a marxisták megfogják a mi feléjük­ nyúj­tott kezünket, olyan erővel húzzák azt maguk felé, hogy már nem leszünk képesek keresztény életet élni. A másik veszély, hogy ez a kézen­­fogva haladás­ vitákat eredményez, melyben me­gint csak a felkészült marxisták kerülhetnek fe­lül a hitvitákra fel nem vértezett keresztények­kel szemben. 1 — Nem szükséges kereszténynek lenni ahhoz, hogy elítéljük ezt a mai világot. Nem szükséges kereszténynek lenni, hogy küzdjünk a szegény­ség ellen, hogy meg akarjuk szüntetni a szenve­déseket, megaláztatásokat. De mi, keresztények, tudjuk, hogy mit gondol Krisztus azokról, akik nem ruházzák a ruhátlant, nem etetik az éhezőt, nem látogatják a beteget, a rabot. Ha a keresz­tényt elnyomják, megadással kell viselnie, de ha ő az elnyomó, nagyobb a bűne, mint a nem keresztényé. Ha a keresztény szükséget szenved, ha elhagyatott, ha éhezik, ez mind lelki javára , válhat, de ha miatta szenvednek szükséget, mi­atta éheznek, miatta válnak elhagyatottá mások, nagyobb az ő bűne, mint a nem-keresztényé. Éppen ezért a kereszténynek elemi kötelessége küzdeni minden erejével a társadalmi igazság­talanság ellen. És ez az a pont, ahol a kereszté­nyek és marxisták találkozhatnak. De ne feled­jük el először is, hogy a marxista logika elveti a keresztény hitet; egyáltalán: elveti Istent.­ — Akik kinyújtják kezüket a marxisták felé, mert azt gondolják: gyakorlati szempontból sokkal előnyösebb együtt haladni, mert hamarább meg­valósíthatják közös céljaikat, vagyis a társadal­mi igazságtalanságok eltörlését — azok nem lát­ják a veszélyt. Nem látják, hogy a marxistákkal szövetkezni (főleg politikai téren) maga után vonja a hűtlenség bűnét, mert hűtlenné válnak a szövetséghez, az új szövetséghez, melyet Isten kötött népével. Anélkül, hogy akarnak, belezu­hannak századunk eretnekségébe, amely nem más, mint az osztályharc „szentté avatása". — A keresztények úgy tekintenek az osztály­harcra, mint egyszerű tényre: az ellentétre a kizsákmányoló és kizsákmányolt, a munkaadó és a munkás között. Ezért a keresztény azt gon­dolja, nyugodtan használhatja a marxi analí­zist, hogy jobban megértse a gazdasági ellenté­teket.­­ A marxista ideológia az osztályharcot szük­ségesnek tartja, sőt azt tartja a történelem moz­gató erejének, a haladás szükségszerű feltételé­nek. Azt tartja, hogy az osztályharc a társada­lom gyökeres megváltozását eredményezheti, amelyet a proletárdiktatúra harca idéz elő — és ezt a harcot azzal az értelmiség segítségével vívják meg győztesen, mely értelmiség a prole­­táriátus, ezzel együtt pedig az osztályharc szol­gálatába állította életét. De a cél nem szentesíti az eszközt! Ha a ke­­resztény elfogadja az osztályharcot, oly útra lép, amely szükségszerűen a keresztény eszmék meg­tagadását jelenti. Ha valaki a marxizmus ke­resztényellenes légkörben él, fokozatosan hozzá idomul, maga is marxistává válik. Ha valaki hű akar maradni az evangéliumhoz, az nem vá­laszthatja a világot két részre, ahol az egyik el akarja pusztítani a másikat. Amikor Krisztus elítélte a farizeusokat, soha nem állította, hogy összes kortársai elítélendők és meg kell vetni őket. — Az osztályharc nem más, mint rendszeres erőszak és gyűlölet. Az osztályharc megteremti a gyanakvás légkörét, egymás lenézését és új fajelméletnek nyit utat, ahol az illető csak sa­ját osztályát és faját tartja elfogadhatónak.­­ Amikor forradalmi keresztények azt mond­ják, hogy ők elvetik a marxi alapelveket, és semmi mást nem akarnak, csak több igazságot, elfelejtik, hogy a cél nem szentesíti az eszközt! Amikor keresztény hittel, de marxi eszközökkel akarnak jövőt építeni, elfelejtik, hogy igazi ki­békülés és együttélés csak a krisztusi szeretet alapján lehetséges. De hogyan valósítható ez meg marxi elvekkel, mikor azok egymás meg­semmisítését hirdetik? Hogyan találkozhat Jé­zussal az, aki a gyűlölet és erőszak útján halad? Hiszen a krisztusi út a testvéri szeretet útja, sőt a keresztényeknek nemcsak testvéreiket, de el­lenségeiket is szeretni kell! — Nem vitás, hogy az Egyház nem marad közömbös az emberi szenvedésekkel szemben. Nem lehet elképzelni az Egyházat, mint egy ké­nyelmes szellemi menedéket, ahová nem érnek el a világ küzdelmei és problémái. A tragikus az, hogy mikor a keresztények, főleg a fiatalság, felemeli a szavát az „emberek szellemi üressé­ge” ellen, nagyon sokan, még papok is, elfeled­keznek a „drága gyöngy”-ről, melyet az Úr rá­juk bízott és melyért mindent el kell adniok, hogy birtokolhassák. Akármilyen fontos is a te­vékeny politika, soha nem szabad öszzetévesz­­teni a „drága gyönggyel” (a mennyek országá­val), mert megfoszthatnánk az emberiséget a világosság, erő és szeretet pótolhatatlan forrá­sától. — Mi tehát a helyes megoldás? Hasonlattal élve, a keresztény, aki részt vesz az osztályharc­ban, olyan, mintha háborúban venne részt. S bár a moralisták szerint némely háborút igaz­ságosnak lehet mondani, az végső sorban min­dig gyűlöletet, bosszúállást eredményez ,s új há­borúhoz vezet. Az osztályharc sem más! Bár látszólag az igazságért küzd, de képtelen társadalmi békét eredményezni. Az egyik osztály megsemmisítése termé­szetszerűleg magával hozza a bosszúállás szellemét. — Mindig ketten lesznek egymással szemben: a győztes és a legyőzött. A tegnapi uralkodóosztály ma elnyomottá vá­lik és új gyűlöletet eredményez. A történelem mindenütt ezt mutatja. — Keresztények és marxisták egyaránt újra és újra felteszik a kérdést: Miért nem lehet a nemzetközi hábo­rúkat elkerülni, diplomáciai tárgyalásokkal helyettesíte­ni, a a konfliktusokat tárgyaló asztalok mellett megol­dani? De ugyanez áll az osztályharcra is. A magas és igazságtalan haszon keresése, az irigység és féltékenység felhozzák az emberben mélyen rejlő bűn problémáját. Ki lehet irtani a gyökerét tárgyalásokkal? A kereszténynek nincs más lehetősége, mint puszta kéz­zel harcolnia egyetlen fegyverrel: az Atyától jövő Szent­lélek erejével. — És itt érthetjük meg, hogy a marxi osztályharc ne­künk, keresztényeknek, elfogadhatatlan, mert ellenkezik az evangéliumok szellemével. Marxi osztályharc: nem! De a munkások harca összeegyeztethető a keresztény­séggel, ahol a megbocsátás a krisztusi alapelvek egyik legerősebbje. — Ám mit jelent a megbocsátás a politikában? A ki­zsákmányolok, az elnyomók nem bocsájtanak meg. Csak az áldozat bocsáthat meg. — Tehát a munkásság harcát úgy kell vezetni, hogy az a megbocsátás felé haladjon. Ez valóban nehéz és fé­lelmetes feladat, de az egyetlen lehetséges a kereszté­nyek számára ,akiknek életükkel kell tanúságot tenni, hogy a szeretet erősebb a gyűlöletnél. ★ Nagyon gondolkozásra késztető beszéd ez egy olyan or­szág püspökétől, ahol a kommunizmus elfogadott politi­kai párt és ahol most olyan divatos jelszó a „nyugati kommunizmus”. A végkövetkeztetés tehát: az együttmű­ködés lehetetlen, — de soha ne felejtsük el: Isten irgalma végtelen! M. Cs. TUDOD-E, hogy az első békét a harcoló felek között a vasárnap hozta létre? Amint a vasárnap iga­zán kiemelkedő napja lett a keresztény közéletnek,­­ úgy lett a béke napja is. A vasár­nap az istenbéke napja, lati­nul Treuga Dei napja volt és ezt a napot szombat estétől hétfő reggelig úgy tisztelték az Isten napjának, hogy ezen a napon nyugodni kellett min­den fegyvernek, harcnak és vérontásnak. Ezen a napon nyugodnia kellett minden ökölnek. A va­sárnap megszentelésének kö­zéppontjában a plébániai mi­se állott. Nem volt megenged­ve, hogy valaki idegen egy­házközség templomában hall­gasson szentmisét. Elő volt az is írva,­­ hogy a szentmisén mindenki éhgyomorral legyen jelen. Az akkori keresztények még át tudták érezni, hogy a pappal együtt ők is bemutatói a szentmisének, azért illőnek , tartották, hogy miként a pap, ők is éhgyomorral vegyenek részt rajta. Ebben az időben alakult ki a szokás, hogy a férfiak és a nők külön helyet kapnak a templomban. A trienti zsinat később az egész Egyház szá­mára előírja ezt a dicséretes­­ szokást. A szentmisén kívül a­­ vasárnap megszenteléséhez tartozott a délutáni vecsernye. Nem ismerte azonban a kö­zépkor a mi egyéb vasárnap délutáni ájtatosságainkat. — Ezek akkor csak mint a ma­gánélet ájtatossága voltak is­meretesek. A vasárnapi főis­­­­tentiszteletet s a szentbeszé­det reggel öt és hat óra kö­zött tartották meg. Ehhez kel­lett alkalmazkodnia a társa­dalmi életrendnek. A vasárna­pi béke megóvása érdekében e napon zárva voltak a váro­sok kapui. Míg a szentmise tartott, tilos volt a kocsmákat­­ nyitva tartani. A diktatúrák nagyon jól tudják, hogy Isten akadálya az osztályharcnak. Ezért az osztályharc az Isten ellen is folyik,­­ aki minden embert egyformán gyermekének te­kint. A diktatúrák tudják, ha Istent legyőzik az emberi lé­lekben, nem lesz senki, aki megállítja a háborújukat. Em­­­­beri önhittség és bolondság Isten nélkül békét készíteni. Mindenestül a környezetvédelem mellett vagyok... azonban mi köze van ennek az elektromosság árához?" Sok köze van. A szennyeződés ellenőrzése és annak műveletei a villamos energia előállításának árát feltornázzák. Vegyük csak azt a kívánságot, hogy az a levegő, amely kijön a telep kéményeiből ne csak 95 százalékban legyen tiszta, hanem 99 százalékban. Elképzelhető, hogy ez a néhány százalékos fokozat, amely a tökéletes közelíti már meg, a legnehezebben elérhető. És a legköltségesebb. Hogy egyetlen egy áramfejlesztő telepünket 4 százalékos tökéletesítéssel tisztítsuk, ez 27 millió dollárunkba kerül. Ez elegendő pénz arra, hogy egy teljes éven át élelmezzünk 7,500 átlagos családot. És ez még csak kicsinység. Az egész légszennyeződés elleni programunk az elkövetkező öt éven át 270 millió dollárba fog kerülni. És ha ezt az összeget elosztjuk 687.000 fogyasztónk között, akkor egyetlen fogyasztónkra 400 dollár többletkiadás esik. És a legvégén ennek legnagyob részét a fogyasztónak kell megfizetnie. Mi a környezetvédelem mellett vagyunk. És szép eredményt is érünk el. De azt hisszük, egyetért velünk, ha azt mondjuk, hogy jobb egyensúlyt kellene teremteni aközött az előny között, amit a környezetvédelem önnek hoz és amibe ez önnek kerül. Ha több felvilágosítást óhajt ebben a kérdésben, írjon füzetünkért, amelynek a címe: „Mi köze van ennek az elektromosság árához?” Ingyen küldjük ki, írjon erre a címre: Public Information Department, Room 711, The Illuminating Co., Box 5000, Cleveland, Ohio 44101. The Illuminating Company A könyvosztály hírei ANGYAL DÁVID: Fálk Miksa és Kecskeméthy Aurél elkobzott levelezése (Magyarország újabbkori történetének forrásai) Magy. Tört. Társulat 1926. évi kiad. Antikvár. $25.00 IVÁN LÁSZLÓ: Hittankönyvünk Bibliai történetek és hitünk tanítása ..................................... 2 8.00 PAUL CLAUDEL: Az Úr angyala köszönté Szűz Máriát ...................... (Misztérium dráma) ............................................................... $ 2.50 MIHÁLYI GILBERT: Civitas Dei (Tudományos évkönyv) .... $5.00 MÁLYUSZ ELEMÉR: Sándor Lipót főherceg nádor iratai (Magyarország újabbkori történetének forrásai.) Magy. Tört. Társulat 1926. évi kiadása. Antikvár.................... $25.00 MIKOS FERENC: A Quadragesimo Anno gazdasági rendje (eredeti, felvágatlan példány) ........................................... $25.00 SOMOGYVÁRY GYULA: A Rajna ködbevész ..................... $5.75 SZITNYAY ZOLTÁN: Az 5-ös őrház ..................................... $3.00 TOLLAS TIBOR: Irgamas fák (dedikált példány!) ................. $ 6.50 THIERY H. ILONA: Bolyongók (válogatott novellák) Kötve $ 8.00 Ugyanaz, fűzve $ 6.50 ZATHURECZKY GYULA: Az úton végig kell menni ............ $ 3.75 BORBÉLY LÁSZLÓ: „Halálraítélt! Gyakran ellenőrizendő!” $ 3.50 CSONKA EMIL: Zita története (Az utolsó magyar királyné élete) ..................................... $11.00 ÉRDY MIKLÓS: A sumir, ural altáji, magyar rokonság kutatásának története ............................................................... $ 12.00 FEKETE ISTVÁN: Harangszó (Díszes vászonkötésben) ........ $9.00 HORVÁTH ISTVÁN: Az újkor és legújabb kor egyetemes története napjainkig ......................................... $ 8.00 ILLYÉS ELEMÉR: Erdély változása. Mítosz és valóság ........ $ 14.50 JÓKAI MÓR: Jövő század regénye (három kötetben) ______ $ 12.00 KONDOR LAJOS: Századunk reménycsillaga: FATIMA ........ $ 5.75 G­R. MACARTNEY: Hungary (a short history) ■ nagyszerű magyar történelemkönyv, angol nyelven .......... $ 8.95 MARÓTHY-MEIZLER KÁROLY: Az ismeretlen Mindszenty Aranyozott díszes bőrkötésben ..................... $ 12.00 A fenti könyvek kaphatók: a K. M. V. könyvosztá­lyán, 1739 Mahoning Avenue, Youngstown, Ohio 44509. Telefon: (216) 799-2600. Portó és csomagolási költség címén könyvenként 50 cent bekül­dését is kérjük! 7. oldal Magyar Fesztivál: New Jersey Azok a magyarok, akik részt vettek a szeptember 11-i, Amerika keletparti magyarságának nagy találkozó­ján (voltak néhány ezren), a harmadik Magyar Feszti­válon, a New Jersey állambeli Garden State Arts Cen­terben, nagy megelégedéssel, meghatottan távoztak ott- s hónaikba. A harmadik Magyar Fesztivál, hármas megemléke­zéssel volt egybekötve: az első a II. Rákóczi Ferenc, nagy­ságos fejedelmünk születésnapjának 300. évfordulójával, a második, befogadó hazánk, az Egyesült Államok bi­­centenniális évfordulójával, a harmadik az 1956-os dicső magyar forradalom 20. évfordulójával. A műsor magas színvonalú volt, minden tekintetben. Ezért egyformán köszönet illeti úgy a rendezőség és in­tézőbizottság minden egyes tagját, valamint az összes szereplőt, úgyszintén azt a tömérdek egyesületet — le­gyen az egyházi vagy civil — fáradhatatlan, szinte em­berfeletti munkájukért és áldozatos támogatásukért. Külön ki kell emelni nagy művésznőnk, Szörényi Éva szereplését ezen az ünnepnapon. Műsora bevezeté­­­sekor az óriási tapsvihar orkánná változott a pódiumon­­való megjelenésekor — mintha már a közönség érezte volna, hogy a műsor következő perceiben előadó-művé­szetével a fénypontjához ér. S joggal is, mert amit Szö­rényi Éva produkált, az egyenesen felejthetetlen marad sok magyar részére. Első számában előadta az emigráció­ban élő magyar költőnk, Tollas Tibor költeményét, angol fordításban: „They walled up every window tight with tin” (Bebádogoztak minden ablakot). A művésznő, 56-os magyar létére, ragyogóan tiszta angolsággal, kifogásta­lanul szavalta az említett verset, amely így is lángba hozta a magyar szíveket. A művésznő műsora második számában is remekelt. Kristálytiszta magyarságával előadott egy mókás mon­dát, Illyés Gyula szerzeményét: „Mese az állatok nyelvén tudó juhászról”. Szívből gratulálunk és mondunk köszönetet nagy mű­vésznőnknek, Szörényi Évának önzetlen munkájáért, — amelyet kifejt a mi örökségünk és kincsünk, édes anya­nyelvünk és nemzeti kultúránk istápolásában! Balog Miklós

Next