Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1976 (83. évfolyam, 1-50. szám)
1976-11-21 / 44. szám
AtlCr 1-7S LOUIS SZATHARY 2218 N LINCOLN AVE CHICAGO ILL 60614 Amerika egyetlen katolikus Catholic Hungarians* Sunday magyar hetilapja ■■ ... ----------------- ----------.aagasa Egyes szóm óra: 30 cent KIADÓHIVATAL: — EDITORIAL OFFICE: Price of one copy: 30 cents 1739 Mahoning Avenue, Youngstown, Ohio 44509 — Telefon: (216) 799-2600 The only Catholic Hungarian Weekly Newspaper in the U.S.A Dr. Eszterhás István: Csodatevő nép csodahirdető gyermeke vagy, Száműzött! ★ AZ EGYÉNI VISSZAEMLÉKEZÉSEK, az emberi fájdalmat félő és örömet ölelő természete szerint, előbb az események fájdalmas feljajdulását vagy a boldogság felújjongását idézik. De később, évek elteltével a felidézett, egyéni emlékek megszépülnek, mind szebbek lesznek, a visszaemlékezőt már csak édes-bús hangulatokkal töltik el. Az öröm és a bánat rezgése szinte egybeolvad. Ugyanazon az enyhülő húron rezeg. ★ EZ NINCS ÍGY a nemzeti emlékezéssel. A történelmi nemzet ezer évre emlékezik. Az egyéni emlékezés még fogyatkozó. Az események komor és derűs kontúrjait összeolvasztó, fájdalmát vedlő feledékenységgel enyhül évről-évre. A nemzeti emlékezés azonban már nem fogyatkozó, hanem gyűjtő emlékezés, amely az események fényét, tragikumát a következő nemzedékek tanulságkereső fókuszán mindig élesebben és élesebben, a kontrasztokat őrizve, vetíti a nép jövő életébe. És így, minél távolabb kerülünk időben nemzeti eseményeinktől, annál tanulságosabb, világosabb, áthatóbb és gyújtóbb lesz a nemzeti emlékezés világa, fénye. A mi nemzetünk emlékezetében különösen a szabadságharcok azok a csodálatos események, amelyeknek múltból világló fénye sohasem gyengül. Joggal, hiszen megmagyarázhatatlan, történelmi csoda maradt, hogy ugyanabból a társadalmi, gazdasági sorból, ugyanazokból a politikai viszonyokból, politikai eredőkből Közép- Európában és Kelet-Európában miért éppen a magyar nemzet kelt fel mindig az emberi s nemzeti szabadság önérzetében és követelésével? ★ UGYAN MIÉRT ÉPPEN a nagyságos fejedelem, Rákóczi Ferenc bontott lobogót „Pro Libertate”, 1703-ban, amikor a magyar nemzet volt a legkivérzettebb állapotban? Hiszen a magyar népet akkor még egy emberöltő sem választotta el a 150 éves, gyilkosan vérszívó török hódoltságtól, Buda visszavételétől és a zentai csatától. És a török másfélszázados megszállás, dúlás, rablás elnéptelenítette az ország déli felét. Ugyanakkor a nemzet másik része a Habsburg császár zsoldosainak megszállása alatt élt, amely a török által meg nem szállt területen csigázta el a nép életerejét. A szultán 150 éven át az ország felét, a tejjel-mézzel folyó magyar Délvidéket lakatlan, tartott pusztává tette. Ugyanakkor a császár északon akasztófával kínálta a magyar szabadságot, keleten pedig leválasztotta az országról Erdélyt, megcsonkította Hungária teljes egységét, aminek nyomorúságát a mai napig is magyar emberek milliói szenvedik. És ime, mégis, a fogyatkozott, letarolt, széttépett, felakasztott magyar nemzet röppenti fel Közép-Európában és Kelet-Európában 1703-ban a szabadság fecskefarkas lobogóit. A tragikumból így tör elő az erő, ami mindig a csoda jellemzője. ★ VAGY LEHET-E MÁS NÉVVEL illetni azt a történelmi fordulatot, hogy 1848-ban a magyar nemesi nemzet a maga előjogait nemcsak feladja a szabadság tragikus romlásának és elmaradottságának korában, hanem fegyvert is ránt és harcot is kezd a nagyhatalomnak számító császár ellen, hogy az ország jobbágyainak biztosítsa a politikai nemzetben való egyenlőséget. Tekintet nélkül arra, hogy a jobbágy milyen nemzetiségű. — És hogy aztán a jobbágysággal egyetemessé váló nemzetnek követelje a szabadságot. 1848-ban minden valamirevaló európai nép beszélt a szabadságról, ez igaz. Azonban a párizsi forradalom, amely már február 22-én barrikádokat emel, olyan alkotmányba torkollik, mely újra csábítja a diktatúrát. Az 1847-es éhínség következtében kiéleződő német forradalmi hangulat német egységet keres, Berlinben sortüzet is adnak a forradalmárokra, de egy királyi és színpadi megalázkodás Berlinben elcsendesíti az izgalmakat. Bécsben a külvárosokban a munkásság gyújtogatja a gyárakat, a belvárosokban az egyetemi ifjúság tüntet, Metternichet a császári udvar rémülten elbocsátja. De egy Metternich-ellenes palotaforradalom győzelmével a császár, a katonaság és a vidék erejével véget vetnek a bécsi szabadságküzdelemnek is. Az olaszországi szabadságküzdelem Radetzky elöl meghátrál és csak akkor kap új erőre, amikor a magyar szabadságharc ereje felemelkedik. De végül még ez a fellángolás sem segít. A prágai kétrétű események sem jutnak el szabadságharcig. A cseh nacionalizmus védi a bécsi udvart a prágai munkásság nyílt zendülésbe megy át, hogy a végén a vezetők az osztrák alkotmányozó gyűlésben a Reichstagban a Habsburg-hűség kényelmét válasszák a küzdelem helyett. Beszéd mindenütt folyt, lárma is volt, sőt még zendülés is volt több helyen a szabadságért, azonban egyedül a magyar nép bizonyítja a márciusi csodában és az utána következő szabadságharcban, hogy a szent szövetség olyan pogány ügy, amelynek csikorgó fékei és főként csikorgó főnöke, Metternich ellen, a szabadság haladásáért harcolni kell. És már egész Európa belenyugodott, amikor 1849-ben a két akkori nagyhatalom, a bécsi, császári és a moszkvai cári nagyhatalom összesített katonai erejére van szükség, hogy vérbe, rabságba, elnyomásba fojthassák a csodatevő magyar népet. ★ ÉS KI TUDTA EDDIG más szóval megmagyarázni 1956 magyar szabadságharcát a moszkvai vörös cárral szemben? Felkeltek a keletnémetek, háborogtak a lengyelek is, de a magyar szabadság kivívásával és hősi harcával 1956- ban megint csak a magyar nép bizonyította, hogy a kremli diktatúra egyáltalán nem forradalmi rendszer, hanem olyan könyörtelen zsarnokság, amely ellen kell éppen a forradalom és a szabadságharc. Ki tudná másképpen meghatározni 1956-ot, mint magyar csodának mondani? ★ ÉS ÉPPEN EZT SZERETNÉM ELMONDANI, 1956-ra emlékezve. Mintegy összefoglalva mindazt, ami az 56-os magyar forradalmi szó(Folytatás a nyolcadik oldalon.) Különleges szovjet tervek Nagyegyházán írta: Sárkány György Szeptember 12-i számunkban jelentettük, egy Bécsben járt magyar bányászcsoport közlése alapján, hogy Bicske és Nagyegyháza között magyar kutatók, akik szénlelőhely után kutattak, találtak is barnaszénmezőt, azonban a szénmező alatt mást is találtak. Éspedig urántelepet is fedeztek fel a föld mélyén. A beszámoló így szólt tovább: „ A nagyegyházi uránlelet „Magyar szakemberekből álló kutatócsoport, hogy a jelenlegi villamosenergiai nehézségekre megoldást találjon, szén után kutatott a Dunántúlon. A szakemberek kutatása sikerrel is járt, mert Bicske és Nagyegyháza között valóban találtak barnaszénmezőt. Hogy ez a kutatásuk milyen válságos és végzetes eredménnyel járhat Magyarország népére, ma még nem lehet tudni. Ugyanis a bányászok szerint a kutatócsoport a barnaszénmező alatt mélyen — egy urántelepet is felfedezett... A magyarországi diktatúra a leletet azonnal jelentette Moszkvának. Megérkeztek titokban a szovjet ellenőrző szakemberek és megállapították, hogy a nagyegyházi urániumtelep — így nevezték el — Európa eddig legdúsabb telepe. Azonnal elrendelték, hogy az uránleletről nem szabad beszélni, hanem azt kell hangoztatni, hogy a sürgős és nagy méretű mélybányászatra azért is szükség van itt, mert a szén alól bauxitot hoznak majd fel. A bányászok ezen mulatnak, mert szerintük még nem találtak olyan szénbányát, amely alatt bauxit lett volna.” # Új mélyművelésű bánya Most aztán a diktatúra is megszólalt és köntörfalazva próbál ködösíteni. Nem meri egyenesen azt mondani, hogy uránt pedig nem találtak, hiszen ezt eddig a hazai közönség elől eltitkolták, és ha egyszer kiengednék a híradást, még ha cáfolat formájában is, a híradás megerősítése a hazai bányász körökben könnyen menne. Tehát a diktatúra elhallgatással kezdi, de takargatásként beszámolót ad ki Magyarország ásványkincseiről. Amint ilyenkor szokásos, a csiklandós feladatot az illetékes miniszter helyettesére bízták, akit később, ha kell, nyomtalanul el lehet tüntetni helyéről. Dr. Kapolyi László tehát nyilatkozott. Az energiatermeléshez szükséges szénbányászatról beszél. — Megerősíti a Bécsben járt bányászcsoport állítását, mert ezeket mondja: „A szén legjobb hatásfokkal villamosenergiatermelésre használható. Ennek megfelelően indul meg az észak-dunántúli térségben mintegy 2000 megawatt kapacitású új szénerőmű építése, s annak ellátására 4, összesen 8 millió tonna évi termelésű új, mélyművelésű bánya létesítése.” # Magyar—szovjet államegyezmény Nagyegyháza ügyében Ez lenne a Bicske-Nagyegyháza közötti barnaszénmező kitermelésének hivatalos megerősítése. Azonban ez alkalommal már hallgat a krónika arról, hogy oroszok fognak itt bányászni. Nem ismétlik el, amit a Népszabadság még július 13-án elmondott. Akkor a Népszabadság elárulta, hogy orosz mélyművelésű bányarendszert létesítenek. A Népszabadság szerint: „Ezek a megfontolások tehát a Dunántúli Gyűjtőerőmű mielőbbi megépítése mellett szólnak. Viszont a csaknem kétezer megawattos szénerőmű és az azt kiszolgáló új, mélyművelésű bányák létrehozása túlmegy a magyar ipar lehetőségein, a szükséges berendezések idejében való elkészítését magunk nem tudnánk megoldani. A most megkötött magyar—szovjet államközi egyezmény azonban, amely szerint a Szovjetunió szállítja a szükséges legfőbb berendezéseket mind a bányákhoz, mind az erőműhöz, s egyéb segítséget is ad a beruházáshoz, lehetővé teszi, hogy a dunántúli erőmű építéséhez az eredetileg tervezettnél hamarabb, s így a Bükki Energetikai Kombinátot megelőzve kezdhessünk hozzá. A Szovjetunió a bányák nyitásához gépeket, berendezéseket szállít, részt vesz a tervezésben, szakembereket ad, geológiai fúrásokat, különleges munkákat végez.” Keserűen figyeljük ezt az agitprop játékot a magyar nép ásványkincsével, és valósággal ijesztőnek találjuk a Bicske és Nyáregyháza között lelt urán ásványkincs után nyúló szovjet mohóságot. Azt ugyanis egy pillanatig sem hisszük el: a Kreml, hogy a Kádár-diktatúra energiagondjain segítsen, a magyarországi barnaszén feltárásáért új mélyművelésű bányaüzemeket rendszeresítsen (amely a magyarországi ipar lehetőségeit meghaladja) Nagyegyházán, szállítva a szükséges berendezéseket, segítséget a beruházáshoz, sőt, kivezényelve Magyarországra a tervezőket és „különleges” szakembereket... És mindennek lebonyolítására nem kisebb embert küldtek Budapestre, mint Vitalij Morozovot, a szovjet minisztertanács közgazdasági bizottságának (gyarmatügyi hivatalának) elnökhelyettesét. Inkább bizonyít, mint cáfol A Magyar Távirati Iroda cáfolata túl óvatos, túl erőtlen és túl halvány, inkább bizonyított, mint cáfolt. Az igazság kibújt a szovjet zsákból, mielőtt a zsák száját befoghatták volna. A Politikai Foglyok Világszövetsége elnökségi ülést tartott A Volt Magyar Politikai Foglyok Világszövetségének elnöksége 1976. október 30-án tartotta meg elnökségi ülését a Philadelphia melletti Magyar Tanyán. Az ülést Helcz Tibor a Szövetség amerikai elnöke nyitotta meg és beszédében méltatta a szabadságharc és a politikai foglyok szervezete megalakulásának 20. évfordulóját. Beszámolt a Szövetség és a Szabad Magyar Jogászok Világszövetsége által kidolgozott és a Közös Magyar Külügyi Bizottság által támogatott „Amnesztia Felhívás"-ról. Az európaiak képviseletében Tollas Tibor alelnök tartott beszámolót. Javasolta egy Világ Rabtalálkozó öszszehívását 1977-ben, áldozócsütörtök utáni héten, Máriacellben, ahová ezidőben több magyar zarándokol el Mindszenty bíboros sírjához. Továbbá bejelentette Fehérváry István rabtárs: „BÖRTÖNVILÁG MAGYARORSZÁGON” című könyvének — melyet a Világszövetség is patronál — sajtó alá rendezését. A könyvhöz még aki tud, küldhet adatokat börtönéletéről. A könyvet már most elő lehet jegyezni a szerzőnél 10 dollárért, cím: Fehérváry István 1308 Dan Diego, Santa Fe, N. M. 97501. A továbbiakban az amerikai szervezet bemutatta a „Szabadulás” című, félévenként megjelenő közlönyének legújabb számát. Ekkor Tollas Tibor javasolta, hogy a „Szabadulás” legyen az egész világon élő rabtársak hivatalos értesítője. ígérte az európai Magyar Politikai Foglyok Szövetsége anyagi és szellemi támogatását a „Szabadulás” bővített számainak előállításához. Az értekezlet a javaslatot elfogadta. Bocskay József, a Világszövetség chicagói szervezetének elnöke és a Vándorzászló Bizottság vezetője, levélben köszöntötte az értekezletet és beszámolt olaszországi útjáról, melynek során meglátogatta a menekülttáborokat és több mint ezer dollár gyorssegélyt osztott szét a rászoruló menekülteknek. Bácskai H. Béla (Philadelphia), aki a Világszövetség amerikai és kanadai főtitkára megbízásából vett részt az értekezleten, a személyeskedések megszüntetését kérte. Indítványt terjesztett elő, mely szerint mindazokat a tagtársakat, akik nyilvánosan rágalmazzák és sértegetik egymást, a Világszövetség állítsa a Személyi Kérdések Bizottsága elé összeférhetetlenség címén. Végezetül Tollas Tibor Csaszkóczy Emil, a Világszövetség európai elnökének levelét olvasta fel, melyben az egységet sürgeti. Az európaiak úgy érzik, hogy a szabadságharc 20. évfordulója után szükségesebb mint valaha a magyar egység megőrzése és a szoros együttműködés a két kontinens magyarsága között. A jól sikerült ünnepi ülésen a Világszövetség európai, kanadai és amerikai elnökségének tagjai vettek részt, illetve képviseltették magukat. Levélben köszöntötték az ülés részvevőit Kővágó József a Világszövetség díszelnöke, Kaszás Gyula kanadai társelnök és dr. Varga László, a Szabad Magyar Jogászok Világszövetségének elnöke. Az ülés végén a megjelentek részt vettek a Magyar Szabadságharc 20. évfordulójának emlékünnepélyén, amelynek szónoka Tollas Tibor volt és ahol a Világszövetség „Amnesztia Felhívásá”-t Helcz Tibor olvasta fel. Jelentés a Könnyű-kampányról (A Könnyű Congress, Könnyű Election Committee jelenti.) A november 2-i választáson Könnyű Ernő magyar származású amerikai republikánus képviselőjelölt nem érte el a remélt győzelmet. Pénzhiány miatt nem tudott a szükséges mértékben hirdetni, leveleket küldeni, alkalmazottakat tartani, és így csak a szavazatok egyharmadát tudta megszerezni. Az első magyar képviselőjelölt törekvése országos érdeklődést váltott ki. Egyes magyarok, közületek, példamutatóan támogatták törekvését. Mások azonban megelégedtek passzivitással, tanácsadással, vagy néhány dollárral tartották megoldhatónak az ügyet. Sajnos ezek a próbálkozások nem hozták meg a kívánt eredményt. Az áldozatok azonban nem voltak hiába, mert a jelölt nagyszerű küzdelmet vívott és ismertté tette a nevét. Ez, kedvező körülmények között, megkönnyítheti törekvését, ha 1978-ban újra indulna a választáson. Könnyű Ernő ezúton is hálásan köszöni magyar barátainak, intézményeknek és a sajtónak a szíves támogatást, ígéri, hogy a magyar ügyről a jövőben sem feledkezik meg. Szíves üdvözlettel: Könnyű Választási Bizottság Emlékezzél a táborokban élő menekültekre! Tisztelt Szerkesztőség! Róma, 1976. XI. 5. Hálásan köszönjük az újságokat, melyeknek a menekülttáborban levő magyarok nagyon örülnek. — Egyben kérjük, szíveskedjenek a mellékelt segélykérő levél szövegét lapjukban leközölni, hiszen magyar honfitársaink ügyéről van szó! Előre is köszönjük és kegyelemteljes karácsonyt és boldog újévet kívánunk. Kedves Magyar Testvérek! Közeledik a karácsony, amikor minden ember igyekeszik örömet szerezni másoknak. Ezért remélem, hogy magyar honfitársaim, akik a nyugati világban viszonylag jólétben élnek, most sem feledkeznek el a menekülttáborokban levő magyarokról, köztük várandós anyákról, kis- és többgyermekes családokról. Áldozatos lelkülettel Isten további segítségét is kiérdemelhetjük. Szívből kívánok Isten kegyelmében gazdag karácsonyi ünnepeket és boldog újévet! P. Salamon Z. László OFM Cap. az olaszországi menekültek lelkipásztora U. J.: Az ajándékcsomagok vámtalanítását lehetővé tevő olasz állami szerv megszűnt, ezért az adományokat lehetőleg pénzben (csekken) kérjük. Előre is hálás köszönet a megértő támogatásért.