Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1976 (83. évfolyam, 1-50. szám)

1976-11-21 / 44. szám

AtlCr 1-7S LOUIS SZATHARY 2218 N LINCOLN AVE CHICAGO ILL 60614 Amerika egyetlen katolikus Catholic Hungarians* Sunday magyar hetilapja ■■ ... ----------------- ----------.aagasa Egyes szóm óra: 30 cent KIADÓHIVATAL: — EDITORIAL OFFICE: Price of one copy: 30 cents 1739 Mahoning Avenue, Youngstown, Ohio 44509 — Telefon: (216) 799-2600 The only Catholic Hungarian Weekly Newspaper in the U.S.A Dr. Eszterhás István: Csodatevő nép csodahirdető gyermeke vagy, Száműzött! ★ AZ EGYÉNI VISSZAEMLÉKEZÉSEK, az emberi fájdalmat félő és örömet ölelő természe­te szerint, előbb az események fájdalmas feljaj­­dulását vagy a boldogság felújjongását idézik. De később, évek elteltével a felidézett, egyéni emlékek megszépülnek, mind szebbek lesznek, a visszaemlékezőt már csak édes-bús hangula­tokkal töltik el. Az öröm és a bánat rezgése szinte egybeolvad. Ugyanazon az enyhülő húron rezeg. ★ EZ NINCS ÍGY a nemzeti emlékezéssel. A történelmi nemzet ezer évre emlékezik. Az egyé­ni emlékezés még fogyatkozó. Az események ko­mor és derűs kontúrjait összeolvasztó, fájdalmát vedlő feledékenységgel enyhül évről-évre.­­ A nemzeti emlékezés azonban már nem fogyatkozó, hanem gyűjtő emlékezés, amely az események fényét, tragikumát a következő nemzedékek ta­nulságkereső fókuszán mindig élesebben és éle­sebben, a kontrasztokat őrizve, vetíti a nép jövő életébe. És így, minél távolabb kerülünk időben nemzeti eseményeinktől, annál tanulságosabb, világosabb, áthatóbb és gyújtóbb lesz a nemzeti emlékezés világa, fénye. A mi nemzetünk emlékezetében különösen a szabadságharcok azok a csodálatos események, amelyeknek múltból világló fénye sohasem gyen­gül. Joggal, hiszen megmagyarázhatatlan, törté­nelmi csoda maradt, hogy ugyanabból a társa­dalmi, gazdasági sorból, ugyanazokból a poli­tikai viszonyokból, politikai eredőkből Közép- Európában és Kelet-Európában miért éppen a magyar nemzet kelt fel mindig az emberi s nem­zeti szabadság önérzetében és követelésével? ★ UGYAN MIÉRT ÉPPEN a nagyságos feje­delem, Rákóczi Ferenc bontott lobogót „Pro Li­bertate”, 1703-ban, amikor a magyar nemzet volt a legkivérzettebb állapotban? Hiszen a ma­gyar népet akkor még egy emberöltő sem vá­lasztotta el a 150 éves, gyilkosan vérszívó török hódoltságtól, Buda visszavételétől és a zentai csatától. És a török másfélszázados megszállás, dúlás, rablás elnéptelenítette az ország déli fe­lét. Ugyanakkor a nemzet másik része a Habs­burg császár zsoldosainak megszállása alatt élt, amely a török által meg nem szállt területen csi­­gázta el a nép életerejét. A szultán 150 éven át az ország felét, a tejjel-mézzel folyó magyar Dél­vidéket lakatlan, tartott pusztává tette. Ugyan­akkor a császár északon akasztófával kínálta a magyar szabadságot, keleten pedig leválasztotta az országról Erdélyt, megcsonkította Hungária teljes egységét, aminek nyomorúságát a mai na­pig is magyar emberek milliói szenvedik. És ime, mégis, a fogyatkozott, letarolt, szét­tépett, felakasztott magyar nemzet röppenti fel Közép-Európában és Kelet-Európában 1703-ban a szabadság fecskefarkas lobogóit. A tragikum­ból így tör elő az erő, ami mindig a csoda jel­lemzője. ★ VAGY LEHET-E MÁS NÉVVEL illetni azt a történelmi fordulatot, hogy 1848-ban a ma­gyar nemesi nemzet a maga előjogait nemcsak feladja a szabadság tragikus romlásának és el­maradottságának korában, hanem fegyvert is ránt és harcot is kezd a nagyhatalomnak számí­tó császár ellen, hogy az ország jobbágyainak biztosítsa a politikai nemzetben való egyenlősé­get. Tekintet nélkül arra, hogy a jobbágy milyen nemzetiségű. — És hogy aztán a jobbágysággal egyetemessé váló nemzetnek követelje a szabad­ságot. 1848-ban minden valamirevaló európai nép beszélt a szabadságról, ez igaz. Azonban a pári­zsi forradalom, amely már február 22-én barri­­kádokat emel, olyan alkotmányba torkollik, mely újra csábítja a diktatúrát. Az 1847-es éhínség következtében kiéleződő német forradalmi han­gulat német egységet keres, Berlinben sortüzet is adnak a forradalmárokra, de egy királyi és színpadi megalázkodás Berlinben elcsendesíti az izgalmakat. Bécsben a külvárosokban a mun­kásság gyújtogatja a gyárakat, a belvárosokban az egyetemi ifjúság tüntet, Metternichet a csá­szári udvar rémülten elbocsátja. De egy Metter­nich-ellenes palotaforradalom győzelmével a császár, a katonaság és a vidék erejével véget vetnek a bécsi szabadságküzdelemnek is.­­ Az olaszországi szabadságküzdelem Radetzky elöl meghátrál és csak akkor kap új erőre, amikor a magyar szabadságharc ereje felemelkedik. De végül még ez a fellángolás sem segít. A prágai kétrétű események sem jutnak el szabadsághar­cig. A cseh nacionalizmus védi a bécsi udvart a prágai munkásság nyílt zendülésbe megy át,­­ hogy a végén a vezetők az osztrák alkotmányozó gyűlésben a Reichstagban a Habsburg-hűség ké­nyelmét válasszák a küzdelem helyett. Beszéd mindenütt folyt, lárma is volt, sőt még zendülés is volt több helyen a szabadságért, azonban egyedül a magyar nép bizonyítja a már­ciusi csodában és az utána következő szabadság­­harcban, hogy a szent szövetség olyan pogány ügy, amelynek csikorgó fékei és főként csikorgó főnöke, Metternich ellen, a szabadság haladá­sáért harcolni kell. És már egész Európa bele­nyugodott, amikor 1849-ben a két akkori nagy­hatalom, a bécsi, császári és a moszkvai cári nagyhatalom összesített katonai erejére van szükség, hogy vérbe, rabságba, elnyomásba fojt­hassák a csodatevő magyar népet. ★ ÉS KI TUDTA EDDIG más szóval megma­gyarázni 1956 magyar szabadságharcát a moszk­vai vörös cárral szemben? Felkeltek a keletné­metek, háborogtak a lengyelek is, de a magyar szabadság kivívásával és hősi harcával 1956- ban megint csak a magyar nép bizonyította,­­ hogy a kremli diktatúra egyáltalán nem forra­dalmi rendszer, hanem olyan könyörtelen zsar­nokság, amely ellen kell éppen a forradalom és a szabadságharc. Ki tudná másképpen megha­tározni 1956-ot, mint magyar csodának mon­dani? ★ ÉS ÉPPEN EZT SZERETNÉM ELMONDA­NI, 1956-ra emlékezve. Mintegy összefoglalva mindazt, ami az 56-os magyar forradalmi szó­(Folytatás a nyolcadik oldalon.) Különleges szovjet tervek Nagy­egy­házán írta: Sárkány György Szeptember 12-i számunkban jelentettük, egy Bécsben járt magyar bányászcsoport közlése alapján, hogy Bicske és Nagyegyháza között ma­gyar kutatók, akik szénlelőhely után kutattak, találtak is barnaszénmezőt, azonban a szénmező alatt mást is találtak. Éspedig urántelepet is fe­deztek fel a föld mélyén. A beszámoló így szólt tovább: „ A nagyegyházi uránlelet „Magyar szakemberekből álló kutatócsoport, hogy a jelenlegi villamosenergiai nehézségekre megoldást találjon, szén után kutatott a Dunán­túlon. A szakemberek kutatása sikerrel is járt, mert Bicske és Nagyegyháza között valóban ta­láltak barnaszénmezőt. Hogy ez a kutatásuk mi­lyen válságos és végzetes eredménnyel járhat Magyarország népére, ma még nem lehet tudni. Ugyanis a bányászok szerint a kutatócsoport a barnaszénmező alatt mélyen — egy urántelepet is felfedezett... A magyarországi diktatúra a leletet azonnal jelentette Moszkvának. Megérkeztek titokban a szovjet ellenőrző szakemberek és megállapítot­ták, hogy a nagyegyházi urániumtelep — így nevezték el — Európa eddig legdúsabb telepe. Azonnal elrendelték, hogy az uránleletről nem szabad beszélni, hanem azt kell hangoztatni,­­ hogy a sürgős és nagy méretű mélybányászatra azért is szükség van itt, mert a szén alól bau­­xitot hoznak majd fel. A bányászok ezen mulat­nak, mert szerintük még nem találtak olyan szénbányát, amely alatt bauxit lett volna.” # Új mélyművelésű bánya Most aztán a diktatúra is megszólalt és kön­­törfalazva próbál ködösíteni. Nem meri egyene­­­sen azt mondani, hogy uránt pedig nem talál­tak, hiszen ezt eddig a hazai közönség elől el­titkolták, és ha egyszer kiengednék a híradást, még ha cáfolat formájában is, a híradás megerő­sítése a hazai bányász körökben könnyen men­ne. Tehát a diktatúra elhallgatással kezdi, de takargatásként beszámolót ad ki Magyarország ásványkincseiről.­­ Amint ilyenkor szokásos, a csiklandós feladatot az illetékes miniszter helyet­tesére bízták, akit később, ha kell, nyomtalanul el lehet tüntetni helyéről. Dr. Kapolyi László tehát nyilatkozott. Az energiatermeléshez szük­séges szénbányászatról beszél. — Megerősíti a Bécsben járt bányászcsoport állítását, mert eze­ket mondja: „A szén legjobb hatásfokkal villamosenergia­termelésre használható. Ennek megfelelően in­dul meg az észak-dunántúli térségben mintegy 2000 megawatt kapacitású új szénerőmű építése, s annak ellátására 4, összesen 8 millió tonna évi termelésű új, mélyművelésű bánya létesítése.” # Magyar—szovjet államegyezmény Nagyegyháza ügyében Ez lenne a Bicske-­­Nagyegyháza közötti bar­naszénmező kitermelésének hivatalos megerősí­tése. Azonban ez alkalommal már hallgat a kró­nika arról, hogy oroszok fognak itt bányászni. Nem ismétlik el, amit a Népszabadság még jú­lius 13-án elmondott. Akkor a Népszabadság el­árulta, hogy orosz mélyművelésű bányarendszert létesítenek. A Népszabadság szerint: „Ezek a megfontolások tehát a Dunántúli Gyűjtőerőmű mielőbbi megépítése mellett szól­nak. Viszont a csaknem kétezer megawattos szénerőmű és az azt kiszolgáló új, mélyműve­lésű bányák létrehozása túlmegy a magyar ipar lehetőségein, a szükséges berendezések idejében való elkészítését magunk nem tudnánk megol­dani. A most megkötött magyar—szovjet állam­közi egyezmény azonban, amely szerint a Szov­jetunió szállítja a szükséges legfőbb berendezé­seket mind a bányákhoz, mind az erőműhöz, s egyéb segítséget is ad a beruházáshoz, lehetővé teszi, hogy a dunántúli erőmű építéséhez az ere­detileg tervezettnél hamarabb, s így a Bükki Energetikai Kombinátot megelőzve kezdhessünk hozzá. A Szovjetunió a bányák nyitásához gépeket, berendezéseket szállít, részt vesz a tervezésben, szakembereket ad, geológiai fúrásokat, különle­ges munkákat végez.” Keserűen figyeljük ezt az agitprop játékot a magyar nép ásványkincsével, és valósággal ijesz­tőnek találjuk a Bicske és Nyáregyháza között lelt urán ásványkincs után nyúló szovjet mohó­ságot. Azt ugyanis egy pillanatig sem hisszük el: a Kreml, hogy a Kádár-diktatúra energiagond­jain segítsen, a magyarországi barnaszén feltá­rásáért új mélyművelésű bányaüzemeket rend­szeresítsen (amely­ a magyarországi ipar lehe­tőségeit meghaladja) Nagy­egyházán, szállítva a szükséges berendezéseket, segítséget a beruhá­záshoz, sőt, kivezényelve Magyarországra a ter­vezőket és „különleges” szakembereket... És mindennek lebonyolítására nem kisebb embert küldtek Budapestre, mint Vitalij Morozovot, a szovjet minisztertanács közgazdasági bizottsá­gának (gyarmatügy­i hivatalának) elnökhelyet­tesét.­ ­ Inkább bizonyít, mint cáfol A Magyar Távirati Iroda cáfolata túl óvatos, túl erőtlen és túl halvány, inkább bizonyított, mint cáfolt. Az igazság kibújt a szovjet zsákból, mielőtt a zsák száját befoghatták volna. A Politikai Foglyok Világszövetsége elnökségi ülést tartott A Volt Magyar Politikai Foglyok Világszövetségének elnöksége 1976. október 30-án tartotta meg elnökségi ülését a Philadelphia melletti Magyar Tanyán. Az ülést Helcz Tibor a Szövetség amerikai elnöke nyitotta meg és beszédében méltatta a szabadságharc és a politikai foglyok szervezete megalakulásának 20. év­fordulóját. Beszámolt a Szövetség és a Szabad Magyar Jogászok Világszövetsége által kidolgozott és a Közös Ma­gyar Külügyi Bizottság által támogatott „Amnesztia Fel­­hívás"-ról. Az európaiak képviseletében Tollas Tibor alelnök tartott beszámolót. Javasolta egy Világ Rabtalálkozó ösz­­szehívását 1977-ben, áldozócsütörtök utáni héten, Mária­­cellben, ahová ezidőben több magyar zarándokol el Mind­­szenty bíboros sírjához. Továbbá bejelentette Fehérváry István rabtárs: „BÖRTÖNVILÁG MAGYARORSZÁGON” című könyvének — melyet a Világszövetség is patronál — sajtó alá rendezését. A könyvhöz még aki tud, küldhet adatokat börtönéletéről. A könyvet már most elő le­het jegyezni a szerzőnél 10 dollárért, cím: Fehérváry István 1308 Dan Diego, Santa Fe, N. M. 97501. A továbbiakban az amerikai szervezet bemutatta a „Szabadulás” című, félévenként megjelenő közlönyének legújabb számát. Ekkor Tollas Tibor javasolta, hogy a „Szabadulás” legyen az egész világon élő rabtársak hi­vatalos értesítője. ígérte az európai Magyar Politikai Fog­lyok Szövetsége anyagi és szellemi támogatását a „Szaba­dulás” bővített számainak előállításához. Az értekezlet a javaslatot elfogadta. Bocskay József, a Világszövetség chicagói szerveze­tének elnöke és a Vándorzászló Bizottság vezetője, levél­ben köszöntötte az értekezletet és beszámolt olaszországi útjáról, melynek során meglátogatta a menekülttáboro­kat és több mint ezer dollár gyorssegélyt osztott szét a rászoruló menekülteknek. Bácskai H. Béla (Philadelphia), aki a Világszövet­ség amerikai és kanadai főtitkára megbízásából vett részt az értekezleten, a személyeskedések megszüntetését kér­te. Indítványt terjesztett elő, mely szerint mindazokat a tagtársakat, akik nyilvánosan rágalmazzák és sértegetik egymást, a Világszövetség állítsa a Személyi Kérdések Bizottsága elé összeférhetetlenség címén. Végezetül Tollas Tibor Csaszkóczy Emil, a Világszö­vetség európai elnökének levelét olvasta fel, melyben az egységet sürgeti. Az európaiak úgy érzik, hogy a szabad­ságharc 20. évfordulója után szükségesebb mint valaha a magyar egység megőrzése és a szoros együttműködés a két kontinens magyarsága között. A jól sikerült ünnepi ülésen a Világszövetség európai, kanadai és amerikai elnökségének tagjai vettek részt, il­letve képviseltették magukat. Levélben köszöntötték az ülés részvevőit Kővágó József a Világszövetség díszelnö­ke, Kaszás Gyula kanadai társelnök és dr. Varga László, a Szabad Magyar Jogászok Világszövetségének elnöke. Az ülés végén a megjelentek részt vettek a Magyar Szabadságharc 20. évfordulójának emlékünnepélyén,­­ amelynek szónoka Tollas Tibor volt és ahol a Világszö­vetség „Amnesztia Felhívásá”-t Helcz Tibor olvasta fel. Jelentés a Könnyű-kampányról (A Könnyű Congress, Könnyű Election Committee jelenti.) A november 2-i választáson Könnyű Ernő magyar származású amerikai republikánus képviselőjelölt nem érte el a remélt győzelmet. Pénzhiány miatt nem tudott a szükséges mértékben hirdetni, leveleket küldeni, al­kalmazottakat tartani, és így csak a szavazatok egyhar­­madát tudta megszerezni. Az első magyar képviselőjelölt törekvése országos érdeklődést váltott ki. Egyes magyarok, közületek, pél­damutatóan támogatták törekvését. Mások azonban meg­elégedtek passzivitással, tanácsadással, vagy néhány dol­lárral tartották megoldhatónak az ügyet. Sajnos ezek a próbálkozások nem hozták meg a kívánt eredményt. Az áldozatok azonban nem voltak hiába, mert a je­lölt nagyszerű küzdelmet vívott és ismertté tette a nevét. Ez, kedvező körülmények között, megkönnyítheti törek­vését, ha 1978-ban újra indulna a választáson. Könnyű Ernő ezúton is hálásan köszöni magyar ba­rátainak, intézményeknek és a sajtónak a szíves támoga­tást, ígéri, hogy a magyar ügyről a jövőben sem feledke­zik meg. Szíves üdvözlettel: Könnyű Választási Bizottság Emlékezzél a táborokban élő menekültekre! Tisztelt Szerkesztőség! Róma, 1976. XI. 5. Hálásan köszönjük az újságokat, melyeknek a mene­külttáborban levő magyarok nagyon örülnek. — Egyben kérjük, szíveskedjenek a mellékelt segélykérő levél szö­vegét lapjukban leközölni, hiszen magyar honfitársaink ügyéről van szó! Előre is köszönjük és kegyelemteljes karácsonyt és boldog újévet kívánunk. Kedves Magyar Testvérek! Közeledik a karácsony, amikor minden ember igyeke­­­szik örömet szerezni másoknak. Ezért remélem, hogy ma­gyar honfitársaim, akik a nyugati világban viszonylag jólétben élnek, most sem feledkeznek el a menekülttábo­rokban levő magyarokról, köztük várandós anyákról, kis- és többgyermekes családokról. Áldozatos lelkülettel Isten további segítségét is kiérdemelhetjük. Szívből kívánok Isten kegyelmében gazdag karácso­nyi ünnepeket és boldog újévet! P. Salamon Z. László OFM Cap. az olaszországi menekültek lelkipásztora U. J.: Az ajándékcsomagok vámtalanítását lehetővé tevő olasz állami szerv megszűnt, ezért az adományokat lehetőleg pénzben (csekken) kérjük. Előre is hálás köszö­­net a megértő támogatásért.

Next