Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1976 (83. évfolyam, 1-50. szám)

1976-12-12 / 47. szám

1976 december 12. KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA NEHÉZ FERENC: Erdély síró lelke szólalt meg Thiery H. Ilona irodalmi délutánján Szép kulturális munka folyik a Los Angeles-i Szent István Egyházközségben­ ­, ’­rs Los Angeles az utóbbi pár év alatt a külföldi magyar kultúra egyik legfontosabb fellegvárává emelkedett. 1976-ban sehol sem rendeztek annyi irodalmi, tudományos és művészeti előadást,­­ mint itt. Ezeknek az előadásoknak fő lebonyolí­tási helye a Szent István Egyházközség portája volt. Az egyházközség plébánosa, ft. Horváth Benedek premontrei kanonok, szívesen bocsá­totta rendelkezésükre az egyházközség helyisé­geit azoknak, akik az emigrációs magyar kul­túra érdekében önzetlenül dolgoznak.­­Az egyházközség hétvégi magyar iskoláját több mint száz növendék látogatja. Csuka Ge­­rőné, Kalló Erzsébet, Thomé Józsefné dicsére­tes munkát végeznek a gyerekekkel. A cserké­szek gyűlései is az egyházközségi helyiségekben folynak. Az iskolateremben a Magyar Mérnökök­­Baráti Köre tartja havonta összejöveteleit, ame­lyeken nagyon komoly tudományos és művészeti előadások hangzanak el. Legutóbb dr. Felsőőry Attila agysebész, Silberhorn Tibor festőművész és dr. Balás Árpád természetgyógyász tartottak n­agy sikerű előadást. A Szent István Egyesület a Rákóczi-év alkal­mából tartott előadássorozatot, amelynek elő­adói Nehéz Ferenc és Abonyi László voltak.­­A Szabadságharcos Világszövetség helyi szer­vezete rendezéseinek is a Szent István Egyház­­község adott hajlékot: itt folyt le Tollas Tibor szerzői estje s itt tartották az 56-os szabadság­­harc 20. évfordulója alkalmából rendezett ban­kettet is. Az irodalmi előadások iránt, örvendetes mó­don, Los Angelesben egészen rendkívüli érdek­lődés nyilvánul meg. A Tollas Tibor, Nehéz Fe­renc, Ilosvai Selymes Judit nagy sikerű irodal­mi estek után Thiery H. Ilona rendezhette meg­­szerzői délutánját az idén a Szent István Egy­házközség dísztermében. A szerzői délután a Los Angeles-i magyar kulturális élet kiemelkedő ese­ménye volt. Thiery Ilona szerzői délutánja voltaképpen abból az alkalomból rendeződött, hogy mostaná­ban jelent meg BOLYONGOK című első novel­láskötete. A szerzői délután ugyanolyan szellem­ben­­folyt fe, mint amilyen szellemet .­a könyv áraszt: Erdély lelke sír a könyv hasábjain, s a műsor gondosan összeállított számai is főként Erdélybe vittek el bennünket, ahol mostanság is, nagy oka vagyon a könnyezésre az ott élő magyarságnak. Időszerű volt a könyv megjele­nése és időszerű volt a Thiery-délután megren­dezése is. Erdély síró lelke szólalt meg mind­kettőben, úgy, hogy a kopjafás temetők sírjaira ültetett virágok, sziromkönnyeik hullatása köz­ben is reményt mosolyogtak felénk. Igazi író tellett ahhoz, hogy ezt ugyanazon egyidőben is kifejezésre juttassa. A műsort fj. Horváth Benedek vezette be köl­tőjén szép prológussal. Az irodalomtanár szak­értelmével méltatta azt a munkát, amit Thiery Ilona kereken egy negyedszázada végez az emig­rációs magyar irodalom területén. Nánay Márta »•„Karácsony a Hollywood Boulevardon” című Thiery-novellát olvasta fel kiváló előadókészség­gel. Neszlényi Judit, a nagyszerű zongoramű­vésznő, két Chopin-etüdöt játszott hatalmas si­kerrel. Thiery Judith édesanyjának „Őszi gon­dolatok” című versét szavalta el pompásan, szív­vel, majd a BÁRSONY TERA című egyfelvoná­­sos dráma következett, amelynek címszerepé­ben Szörényi Éva, a Nemzeti Színház nagy mű­vésznője csillogtatta meg ismét klasszikus mű­vészetét. És itt álljunk meg egy percre. Egészen hősiességszámba megy már az az ál­dozatkészség, amellyel ez a nagy művésznő vi­seltetik az idegenben is élni akaró magyar iro­dalom iránt. A Los Angelesben rendezett iro­dalmi megmozdulásoknak Szörényi Éva csaknem minden alkalommal szereplője volt, s ha azt lát­ta, hogy a megmozdulás csakugyan a komoly irodalom jegyében történik, a legnagyobb kész­séggel, minden tiszteletdíj igénye nélkül vállalta a szereplést. Még olyankor is, amikor a beteg­ágyból kellett fölkelnie, hogy ígéretét beváltsa. Óriási ajándék ez, nemcsak a messzeségbe me­nekült, örök magyar gondolatot képviselő ma­gyar irodalom, a száműzött író meg költő szá­mára, hanem annak a közönségnek is, amely itt is igazi művészetet, nemzeti színházi magasla­tot, a legnagyobbakhoz felérő magaslatot élvez­heti, még akkor is, ha ezt az élvezetet olyan egy­szerű kis színpadról kapja is, mint a Los Ange­­les-i Szent István Egyházközség színpada. A BÁRSONY TERA című drámai játék igen szép sikert aratott, úgy is, mint írásmű. Szörényi Éva feledhetetlen alakítása mellett dicséret il­leti a másik szereplőt, Boros Barnabást is. A műsor második részében Leh-Rosen Ildikó angolul és franciául énekelt sanzonokat (ez volt az egyetlen szám, amely nem illett bele a műsor hangulatába). Ilosvay Selymes Judit, az ő egyé­ni, ízes, mindig megkapó művészetével a „Séta a dombon” című novellát olvasta fel. Liszt Fe­renc „Szerelmi álmok” című szerzeményét Ele­kes Klára adta elő gordonkán, Elekes Denise zongorakíséretével: a két, nagyon tehetséges fia­talnak szép sikere volt. — Végül pedig maga a szerző, Thiery H. Ilona lépett a színpadra és ol­vasta fel egyik legszebb, lelket lenyűgöző írását, a Keresztes Erzsébetről szóló történetet. A fel­olvasás után hosszú tapssal ünnepelte a közön­ség a szerzőnőt.★ Szép délután volt. Kissé belenyúlt már az es­tébe, de nem volt baj. Erdélyi tájakon jártunk, hegyeken, amelyeknek a hósubáját ezüstté va­rázsolta a holdfény. A hegyek alatt fenyőből összetákolt házacskákba léptünk be, amelyeknek belsejében karácsonyfa állt és gyertya pislákolt rajtuk. Körülötte magyarok ültek, gyerekek, fel­nőttek, de az egyetlen gyertya fényében is mo­solyra virágzott az arcuk. Kicsi mosolyra, de reménykedőre... ­k(: NYOMDÁJA ) mindenféle nyomtatványokat, • könyveket, • okmányokat,­­ • belépőjegyeket, • színlapokat, • levélpapírokat, • borítékokat stb., legolcsóbban, legszebben és leggyorsabban készít el magyar, angol, spanyol, német, vagy más nyelveken. • offset- és magasnyomás • saját fotólaboratórium Vidéki megrendeléseket gyorsan és teljes megelégedésre szállítunk. Számos köszönőlevél van birtokunkban! Kérjük katolikus egyleteink pártfogását! MAGYAROK VASÁRNAPJA 1739 MAHONING AVENUE YOUNGSTOWN, Ohio 44509 Telefon: (216) 799-2600 Lapunk kitűnően felszerelt * Az erdélyi magyarság ügye — Jogosan tehetné fel bárki a kérdést: miért is alakult a Committee for Human Rights in Rumania nevű magyar szervezet? — így kezdte előadását Hámos László ennek a nem több, mint tízhónapos alakulatnak az elnöke. Majd így foly­tatta: — A kezdeti cél egyszerű és szerény volt: tüntetést akartunk rendezni New Yorkban, a 93. utcai román ENSZ-misszió előtt, tiltakozásként az erdélyi magyarság elnyomása ellen. Erre a munkára egyetlen más meglevő szervezet sem vállalkozhatott ilyen vagy olyan okok miatt, de mi, egy maréknyi magyar származású fiatal, vál­lalhattuk a feladatot. A rendőrségi engedély kérésekor ki kellett találnunk egy nevet, hogy az ívet kitölthessük. így született meg a CHRR, melynek azóta ismertté vált a neve Washing­tontól Bukarestig és még tovább is.­­ * Az Amerikai Erdélyi Szövetség rendezte az előadást november 13-án a New York-i Magyar Házban és ennek a szereplői elsősorban a CHRR vezetői voltak, akik ebben a minőségükben elő­ször léptek a nyilvánosság elé. — De hát ha már megrendezte a tüntetést, miért maradt a CHRR mégis életben, az egyik politikai akciót a másik után indítva? — ez volt a másik kérdés, melyre Hámos László felelt: — Azért, mert ez az ifjú szervezet úgy látta, a romániai magyarság helyzete csak rosszabb lett, tehát tenni kell valamit. Mások is látták, hogy nemcsak barbár kommunista rendszerrel állunk szemben, hanem az ebbe kevert vad na­cionalizmussal is. Az előadó elmondta a továbbiakban, hogy a CHRR teljesen reális alapokon dolgozik, roman­tikus álmok mellőzésével. A lehetőségeket keresi az adott körülmények között. Vannak egészen konkrét és hatékony eszközök, módszerek, me­lyek alkalmazásával nyomást gyakorolhatunk a bukaresti kormányra. Romániának sikerült elhi­tetni ebben az országban, hogy Bukarest a Szov­jetuniótól független úton jár és ezért az amerikai támogatást megérdemli. Ezt a felfogást támad­tuk a kormánynál és gyengítettük a kongresszus tagjai közt — mondta az előadó. — A most ér­vényben levő kereskedelmi törvényt a Szovjet­unióra szabta a kongresszus — így Romániától is a szabad kivándorlást követelte a kereskedel­mi előnyök ellenében. Mi ez ellen tiltakoztunk, kérve a kongresszus tagjait: követeljék a keres­kedelmi előnyök ellenében azt, hogy a bukaresti kormány adja meg a romániai magyarságnak a megillető emberi jogokat. A beszámoló előtt Sándor István vetített ké­peket mutatott be a New York-i és washingtoni tüntetésről, a termet zsúfolásig megtöltő közön­ség ismételt és zajos tapsban adott kifejezést tetszésének. A CHRR másik vezetőségi tagja Brogyányi Jenő volt, aki bőséges magyarázatot adott: ho­gyan szerveződött meg a New York-i és a wash­ingtoni tüntetés, hogyan mozdult meg az ame­rikai magyarság, pénzbeli és más támogatással. Nemcsak az amerikai magyarok küldtek pénzt, hanem érkeztek adományok más földrészekről is. A CHRR még a New York-i tüntetés előtt felmérte hogy az amerikai angol nyelvű hírközlő szervektől nem sok támogatást remélhet, ezért vált szükségessé oldalas hirdetést tenni közzé a New York Timesban, kedvezményesen ugyan, de mégis súlyos dollárezresekért, de ennek a hir­detésnek nagy sikere volt. A washingtoni tün­tetés előtt a washingtoni román nagykövetség is elhelyezett egy hirdetést a Washington Post­­ban, de azt vajmi kevesen olvasták el, részben azért, mert rendkívül apró betűkkel szedték és csapnivaló angolsággal fogalmazták. Balogh Gyuláné (sz. Bodnár Ágnes) a CHRR pénzügyi helyzetéről adott rövid, számszerű je­lentést. A szervezet akciói sok pénzt emésztet­tek fel és ezek közt külön is nagy tétel a posta­­költség, mert a CHRR — más, kiterjedt levele­zése mellett — időnként tájékoztatót küld áldo­zatos támogatóinak. Itt jegyezzük meg, hogy en­nek a mindenképpen ifjú szervezetnek már kom­­puterezett címlistája van, ezen tízezer olyan ma­gyar szerepel, aki valami módon segített. Ezek rövidesen összefoglaló jelentést kapnak. Veress Bulcsu bölcseleti síkra vetítette a CHRR eddig elvégzett munkáját. — Elsősorban a politikai realitásokat vettük szigorúan szemügyre — mondta többek közt. — Ezek nem azonosak a tíz évvel ezelőttiekkel és tíz év­ múlva megint mások lesznek. Munkánk térben és időben korlátok közé van fogva. Tér­ben: az Egyesült Államok területén tevékenyke­dünk. Időben: most. Az itt és a most fogalma tehát igen fontos, hogy megfelelő perspektívá­ban szemléljük, amit a CHRR elérni törekszik Hangsúlyozta: — Nekünk itt és most nem le­het fontosabb feladatunk, mint segíteni abban hogy a romániai magyarság megmaradhasson magyarnak!”★ Képet festett az előadó arról is, milyen mér­tékben növekedik a romániai magyarság beol­vasztásának veszélye. Közismert, hogy totalitá­riánus államban az egyén élete a kisebbség ké­nye-kedvére ki van szolgáltatva. A román sovi­niszta türelmetlenség nap mint nap fokozódik De ez nem minden. A 20. század utolsó negyedé­ben a kisebbség ellen dolgoznak olyan — általá­ban haladást jelentő — fejlemények is, mint a társadalom mobilitásának megnövekedése, vagy a tömegkapcsolatok robbanásszerű fejlődése. Korunkban feltörődik a hagyományos falusi és kisvárosi közösség. Az elmúlt időkben nemze­dékek sora gazdálkodott ugyanott, de ma a fia­talabbak útrakelnek: munkát, iskolát, karriert magasabb fizetést, melegvizes lakást keresve. Meglazulnak vagy eltépődnek az ősi gyökerek. Nem vitás, hogy a román állam még céltudato­san dolgozik is, a szétszóródást elősegíti! Vagy ott van a televízió, a népek ópiuma. Ro­mániában két év óta heti két és félóra magyar adás van. De aki megvette a készüléket, máskor is nyitva tartja, hiszen faluhelyen ez az ablak a világra. A néző nap mint nap új jelenségeket, fogalmakat ismer meg. De ezeket már románul tanulja meg, mert ez marad egyetlen forrása... Ostobaság azt gondolni, hogy az ENSZ segít. Vagy ha fájdalmunkat világgá kürtöljük, egy­szerre mellénk állnak a nemzetközi politikai élet­ből a daliák. Magunk vagyunk ebben a küzde­lemben! És dőreség volna hordószónoki fogások­hoz nyúlni, meg kell rágni minden mondaniva­lónkat. Vannak járható utak és vannak fogan­tyúk, melyekbe kapaszkodhatunk. Ilyen például az emberi jogok fogalma. Az emberi jogokba a nemzeti kisebbségek jogai is beletartoznak. Jo­guk van, hogy megkülönböztetés nélkül kultú­rájukat ápolhassák, nyelvüket használják. Az erre vonatkozó nemzetközi egyezményeket Ro­mánia is jóváhagyta, a legfontosabb ezek közül márciusban lépett életbe. Az előadó rámutatott arra, hogy a CHAR ed­digi küzdelme jó eredményeket hozott, ha nem is teljes győzelmet. Ez csak az első menet volt. Januárban immár jobban megszerveződve, a célpontok alapos ismeretében lehet újabb ro­hamra indulni. Dukász Anna, a sepsiszentgyörgyi színház volt igazgatója erdélyi költők verseiből mondott el néhányat — nagy sikerrel, vél). Pályázati hirdetmény A Magyar Máltai Lovagok Szövetsége keretében működő „Irodalmi Tanács” a „Lehel” irodalmi díj ala­pítójának megbízása alapján és az alapítvány jövedel­méből IRODALMI PÁLYADÍJAT tűz ki. Magyar nemzetiségű vagy magyar eredetű írók olyan magyar nyelvű irodalmi vagy tudományos érté­kű kiadatlan művei kerülnek jutalmazásra, amelyek tárgyuknál és feldolgozásuk módjánál fogva alkalma­sak arra, hogy a magyarságnak a keresztény szellem, a nyugati kultúra és a magyar haza védelmében be­töltött évezredes szerepére fényt vessenek és hozzájá­ruljanak e szerep tudatosításához és ismeretének ter­jesztéséhez. A pályadíj 800 USA-dollár, melynek odaítélése fe­lől az „Irodalmi Tanács” által választott háromtagú bíráló bizottság dönt. Ha egyetlen pályamű sem felel meg a fenti követelményeknek, a pályadíj nem kerül kiosztásra. Kivételes esetekben két egyenértékű pálya­mű szerzői között a pályadíj megosztható. A díjnyertes mű (művek) kiadásáról az „Irodalmi Tanács” gondoskodik. A szerzőt munkája kiadásából, vagy annak bármely módon való felhasználásából szár­mazó tiszta jövedelem 50 százaléka illeti. Ezzel szem­ben a szerző, a pályadíj felvételekor, köteles szerzői jogairól az alapítványt kezelő intézmény javára lemon­dani. Kéziratot nem őrzünk meg s nem küldünk vissza. A pályázati határidő 1977. május 31. A névtelen pályamunkák — a szerző nevét és címét tartalmazó zárt, jeligés borítékkal együtt — három gépelt pél­dányban „Lehel Irodalmi Díj” titkársága, 00193 Róma, Cia dei Corridari, 48. (Ufficio Ungherese) címre kül­dendők. „Faluról falura" New Jersey szívében (NEW BRUNSWICK, Regős Cserkészek.) Amikor a Princeton University, majd az Egyesült Államok elnöké­nek, Woodrow Wilsonnak ,népi önrendelkezési jogi esz­méje meghazudtolásával Magyarország kétharmad részét négymillió magyarral együtt idegen uralom alá hajtották, érthetően nagy volt a szomorúság és a vesztett háború miatti szegénység az óhazában. A szegénységre írt, or­vosságot találni csak évtizedek verejtékes munkájával le­hetett — a szomorúságra azonban a lélekben kellett vá­laszt találni. „FALURÓL FALURA” volt ennek a válasznak a jel­szava. Laurisin Lajos, az Egyesült Államok számos ma­gyar központjában is járt énekművész szervezésében re­gős énekkar alakult mely pompás műsorral lépett fel az ország megannyi részében. Elképzelhetjük, milyen vigasz­taló hatást értek el mindenüra, hiszen a szólistájuk nem volt más, mint a magyar népdal legkimagaslóbb alakja: Cselényi József. New Brunswickban, ahol a világszerte szétszórt ma­gyarságot személyesen felkereső Mindszenty bíboros ha­talmas szobra áll a róla elnevezett téren — New Bruns­wick magyar cserkészei most szintén regős hetet rendez­nek a Plum Street 66. szám alatti székházukban, így lel­kesítik az 1956-os budapesti vérfürdő 20. évfordulóján az oda látogatókat és így ismertetik, szerettetik meg né­pünket azokkal is, akik eddig nem mindig jót hallottak felőlünk. Kedden, november 23-án este volt az ünnepélyes megnyitása a népművészeti kiállításnak. Erdélyi szobát is rendeztek be, magasan vetett ággyal, rokkával, mázas edénydíszekkel. A zalai parasztház konyháját is bemutat­ták eredeti felszereléssel, főzőeszközökkel. Remekbe ké­szült hímzéseknek, szőtteseknek se szeri, se száma. Más­más tájakat képviselő színpompás párnák, sőt 18. század­beli népművészeti régiségek voltak a kiállítás kimagasló látványosságai. Az ősi darabok mellett bemutatásra kerültek az el­múlt évtizedben vásárolt népművészeti érdekességek, sőt a népi mintára itteni szorgos kezek készítette tárgyak. Pásztorkunyhóban bogrács, eredeti suba, a terem közepén eredeti népviseletbe öltöztetett bábuk forogtak a boltíves, tornácos ház udvarán. És mivel a New Brunswick-i Regős Cserkészek ren­dezték a sok-sok munkával járó nőművészeti kiállítást, esténként természetesen minden nap népviselet-bemutató, népi hangszer koncert és a vidéki vásárokra emlékeztető mézeskalács szív, huszár árusítás volt. A kiállítás novem­ber 28-án ért véget. 7. oldal MEGJELENT a Burg Kastli magyar gimnázium énekkarának első hanglemeze. Az 1956-os forradalom 20. évfordulójára készült hanglemez kórusműveivel a Kastli Magyar Gimnázium bizonyítékát adja annak, hogy hűen szolgálta a rendeltetést és célt, amelyet a sok-sok lelkes segítőkész magyar jelölt meg a világraszóló magyar intézmény alapításakor: a magyar nyelv, a magyar kultúra és hagyomány ápolását. Az 1­956-os forradalom 20. évfordulója karácsonyán az egyik legszebb magyar karácsonyi ajándék! A 45 RPM-es, Stereo lemez ára 5­ 00 dollár Megrendelhető az összeg egyidejű beküldésével a Vasárnap Könyvosztályán: 1739 Mahoning Ave., Youngstown, Oh. 44509, vagy: Dr. Papp Gábor, Hung. School Care Club, 16403 Southland Ave., Cleveland, Oh. 44111. A lemez tartalmából: Bárdos: Székely Himnusz: Halmos: Jubilate Deo omnis terra; Bartók: Levél az otthoniakhoz, stb.

Next