Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1977 (84. évfolyam, 1-50. szám)
1977-01-09 / 1. szám
8. oldal KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA Szabadságharcos küldöttség az amerikai szakszervezeti központban Tollas Tibor, a Magyar Szabadságharcos Világszövetség alelnöke, washingtoni tartózkodása alatt Gereben István, a Szövetség washingtoni képviselője és Laping András, az intézőbizottság tagja kíséretében december 15-én látogatást tett az AFL—CIO washingtoni központjában. George Meany, az AFL—CIO elnöke, a pár nappal előbb végrehajtott szemoperáció következtében nem lehetett jelen a találkozón. Képviseletében Ernst Lee, a szakszervezet nemzetközi ügyekkel foglalkozó osztályának igazgatója fogadta a szabadságharcosokat. A küldöttség köszönetét fejezte ki azért a töretlen támogatásért, amelylyel a magyar szabadság ügyét, a Szabadságharcos Szövetség célkitűzéseit és a magyar szabadságharc huszadik évfordulójának méltó megünneplését támogatta, elősegítette. Meany elnök nyilatkozatát, amelyet a Magyar Szabadságharcos Szövetség rendezésében lebonyolított emlékünnepségeken felolvastak, külön köszönte meg a küldöttség. A Szabadságharcos Szövetség köszönetének kifejezéseként Laping Ferenc az általa szerkesztett „REMEMBER HUNGARY 1956” képes album Meany elnöknek dedikált példányát, Gereben István pedig Batuz (Maár Miklós) neves magyar szabadságharcos festőművész „HUNGARY 1976” című festményét adta át Ernst Lee-nek. Az európai magyar szabadságharcosok, az Európai Szabad Magyarok Kongresszusa és általában az európai magyarság hálájának és elismerésének jelképéül Tollas Tibor, az általa szerkesztett „GLORIA VICTIS 1956” című verseskötet dedikált példányait ajándékozta az AFLACIO vezetőinek. A küldöttség hosszasan elbeszélgetett Lee igazgatóval, aki biztosította a Szabadságharcos Szövetség képviselőit arról, hogy az AFLACIO a továbbiakban is tántoríthatatlanul küzd azoknak az elveknek a megvalósításáért, amelyeket Mindszenty és Szolzsenyicin képviselnek. A szakszervezet nemzetközi ügyeinek irányítója ígéretet tett arra, hogy az AFLACIO a MAGYAR SZABADSÁGHARCOS SZÖVETSÉGnek egy szabad Magyarország megteremtéséért folytatott küzdelmét töretlenül támogatni fogja a jövőben is ugyanúgy, ahogy azt a múltban tette. Tollas Tibor és Gereben István a külügyminisztériumban Tollas Tibor, a Nemzetőr szerkesztője, az Európai Szabad Magyarok Kongresszusának tagja, rövid washingtoni látogatása során Gereben István, a Közös Magyar Külügyi Bizottság titkára kíséretében tisztelgő látogatást tett az Egyesült Államok külügyminisztériumában. Tollas Tibor tájékoztatta az amerikai külügyminisztérium magyar ügyekkel foglalkozó tisztviselőjét az európai magyarság Amerika magyar vonatkozású külpolitikai vonalvezetéséről alkotott véleményéről. Kifejezte azt az aggodalmat, amit Richardson kereskedelmi miniszter nem régen, budapesti látogatása során tett, és a magyar Szent Koronára vonatkozó kijelentést okozott az európai és az amerikai magyarság körében. Tollas Tibor ismertette azt a tényt, hogy az erdélyi magyarság sorsát, Amerika ezzel kapcsolatos állásfoglalását Európában is figyelemmel kísérik. Tollas Tibor rámutatott arra, hogy a magyar kommunista rendszer lényegében nem változott 1956 óta. Most is, mint akkor, a szovjet fegyveres erők jelenléte tartja hatalomban az országot. A magyar gazdasági élet teljes egészében a Szovjetuniótól függ, annak kiszolgáltatottja. Kifejezte azt a reményét, hogy az új adminisztráció külpolitikáját az emberi jogok biztosítása fogja vezérelni nemcsak Afrika, de Közép- és Kelet-Európa vonatkozásában is. OCEAN TRAVEL 1071 Bathurst St., Toronto, Canada M5R 3G8 Tel.: 534-2874 & 534-1347 OLCSÓ UTAZÁSOK UTLEVÉL - VÍZUM - AUTÓBÉRLET - BIZTOSÍTÁS FORDÍTÁS - ROKONOK KIHOZATALA IKKA — TUZEX — COMTURIST — IBUSZ GYÓGYSZER — VIRÁG KÜLDÉSE “The House Of Insurance" Lezak Insurance Agency Shaker Heights, Ohio 44122 3645 Warrensville Ctr. Road Phone: 283-8100 Established 1925 AUTO — HOMEOWNERS - BUSINESS — LIFE I K K A j Pénzküldés és szabadválasztású árucikkek, öröklakás, autó, háztartási felszerelések, életjáradékbiztosítás. VI R A G és koszorú küldés, skrapogás, sírkövek. TUZEX Pénz és csomagküldés Csehszlovákiába ROMANIABA Pénz és csomagküldés, Kelet Németország- ba és Lengyelországba úgyszintén GYÓGYSZERKÜLDES a leggyorsabban KÖZJEGYZŐLEG: hitelesítések, fordítások, garancia- és megbízólevelek , FORDULJON BIZALOMMAL HOZZÁNK TRAN S E X 424 Bloor Street West TORONTO, ONT., CANADA Telefon: (416) 923-1193 M5S 1X5 1 1977 január 9. ESZMÉLKEDÉS OLVASÁS KÖZBEN: A sarló-kalapács bilincseiben ÍRTA: KRUPA SÁNDOR O. F. M. (a FERENCES ATYÁK KIADÁSA, YOUNGSTOWN, OHIO, 1976, 366 OLDAL.) HA A DIKTATÚRA nem veszítené el eszét (amint elveszíti), papot sohasem hurcolna börtönbe. Mert ezzel nem gyengíti, hanem csak erősíti az Egyházat. Amelyet pedig éppenséggel gyengíteni kíván a bebörtönzéssel. Mert igaz, emberi gyengéinél fogva a börtönterror megrettenthet papokat is, azonban ugyanakkor hitvallóvá, sőt, vértanúvá is teszi őket, és ezek a vértanúk győznek a börtönök, börtönőrök, tortúrával hóhérolók, sőt, a diktátorok felett is. Ezt bizonyítja most az újonnan megjelent könyv és annak száműzetésben élő írója, fr. Krupa Sándor ferences atya. Idézi is az egyik börtönőr kijelentését, amely bizonyítja, rettegtek ettől a gondolattól a diktatúra pribékjei. Mondják is: „A börtönben nem akarunk szenteket és mártírokat csinálni!" De Krupa Sándor megjegyzi: „Úgy látszik, sikerült nekik...” Ezeknek a műveknek az olvasása előtt könynyen mondjuk ki az irodalmi műfaj meghatározásakor: börtönnapló. Pedig Krupa Sándor könyve nem börtönnapló, hiszen a mai pártdiktatúra börtöneiben a szolgaság, a megalázottság olyan emberemésztő poklában élnek a foglyok, ahol a naplóírás elképzelhetetlen. Krupa Sándor műve több, mint börtönnapló. Egy rabbá tett papból áradó lelki vetülete annak, amit a Magyarország felett uralkodó párt börtöneiben az ártatlanul börtönbe hurcolt magyarokkal elkövet. Az eseményeket frissen megőrző ferences lélek mutatja meg ebben a könyvben a baromi kegyetlenségnek, embert alázó-gyalázó körmönfont kínzásoknak, a gonoszul előre kitervelt testi és lelki szakadatlan és korlátlan nyomorúságnak azokat a képeit, amelyeket a könyv visszaad. És ezt nem lehetett naplóba szedni, csak — esetleg — túlélni. De ennek a szörnyűségfolyamnak, amelybe az ártatlan, a szegénységért dolgozó ferences barátot belevetették, nem lehet őszinte kifejezője a jól csiszolt széppróza sem. Nem szépíró munkája ez, hanem a győztesé. Akit vertek, gyötörtek, szégyenítettek, aláztak és gyaláztak, pofoztak, rugdaltak, halála felé lökdöstek éheztetéssel, embertelen nyomorúsággal, poloskák tengerével, torkára növő daganatokkal. Amikor most elmondja mindezt, a „mindent”, az egészet kell elmondja. Amit legyőzött. A könyv győzelmi jelentés, mert megírása bizonyítja, hogy a pap lelkét nem sikerült a börtönalvilág terrorjával megölni, és győzelme ezzel a könyvvel lett teljes. Ebben a győzelmi jelentésben nem adhat naplószerű jelentést a lényegtelenről, de ki sem hagyhat semmit, ami jelentős. Különös értéke a könyvnek, hogy a papi lélek vetületén kapjuk a győzelmi jelentést, a győztes lélek frisseségével és egységében. Ez volt írói szándéka. És szándékát megvalósította. MA MÁR VILÁGOSAN LEHET LÁTNI, és ezt bizonyítja Krupa Sándor könyve is, hogy amíg a francia forradalom terrorjának a vérszagú guillotin lett a szomorú szimbóluma, addig a kremli, a marxista-leninista-sztálinista terror szörnyű szimbóluma a védtelen rabokkal kegyetlenkedő, bestiális ávós börtönőr lett. Ennek a kanális agyú, bestiális természetű figurának a megjelenítésekor az író nem törekedhet mesterkedő szépprózai csínra, mert az képtelen ezt a terrort leírni. Nem készíthet ezeknek a küzhödt napoknak és gyilkos éveknek a leírásához egységes szerkezetet sem, mert akkor elvonná a figyelmet attól, ami ebben a buta terrorban a legrémítőbb vadság volt, hogy a minden nap adódó legkisebb véletlent is felhasználta gonoszkodó kegyetlenségre. Az író, amikor ezekről a szörnyű évekről beszámol, nem folytathat jól artikulált dialógust azzal, ami történt, hiszen akkor hazudna. Mert a börtönben nemhogy dialógusra, de még monológra sem volt lehetőség, hacsak valaki elmebetegséget nem színlelt. Csak a pártparancs számított: a lélek fogságba ejtése az aljasságok aljasságaival börtönzárkában, folyosókon, koporsókban, tusozók alatt, bűzló küblik és árnyékszékek megalázottságában. És szó, vita nélkül. Börtönőr-állatok által, akik a börtönbe hurcoltakat a maguk színvonalán állatokká akarták tenni, mielőtt elejtették őket. Ennek elmondása nem történhetett politúrozással, egységes szerkezettel, szellemi fortisszimóba emelkedő összecsapással, átalakulással. A buta és vad valóságot kellett elmondani, a teljes poklot a maga pokolbűzével, mert ez mutatta ennek a papi léleknek igazi győzelmét, győzelmének valódi méretét. A börtönökben elkövetett szörnyűségek prését kellett visszaadni, azt a bestiális vadságot, amelyet az osztályharcos, kötelező butasággal párosítottak. A maga egyetemességében a műnek ez sikerült is. Megjeleníti a börtön minden állati ocsmányságát, buta kegyetlenségét, nyers cinizmusát. A maga kitérőivel, az előadás egyenetlenségével, stiláris bökkenőivel. Hiszen ebben a börtönvilágban a szellem az embertelenség gyötrelmeinek vasmarkából mindenfelé kitér, versek, műdalok és vallásfilozófiai magasságok felé. Amerre csak talált szellemi kitérőt a kibírhatatlan fizikai szenvedés alól. És a börtön-ocsmányság, buta kegyetlenség és durva cinizmus minden nap kiszámíthatatlan egyenetlenségeket okozott, bökkenőket és buktatókat készített és jajdító fájdalommal csapott a védtelen rabemberre. Ezeket érzékelteti a mű előadásában is, azért képes a munka összbenyomása az olvasóval megértetni az osztályharcos börtönök kannibáli ravaszságtanát: úgy kell lenyelni, elemészteni a kezükre adott rabot, hogy többé soha senki se találhassa meg. És ezt az osztályharcos természetet a mű összbenyomása feledhetetlenül alakítja ki az olvasóban. Az olvasó érti, hogy a diktatúra éppen olyan buta, mint amilyen kegyetlen és éppen olyan kegyetlen, mint amilyen buta. Az egyetlen kérdés, hogy honnan kezdik nézni, kegyetlensége vagy butasága felől. És ez a legnagyobb emberi nyomorúság. MÉG EBBEN A BORZALOMBAN, a butaság és kegyetlenség nyomorúságában is akad ember, aki a börtönben is nyíltan ellenáll. Igaz, az ilyet egyszerűen őrültnek tartják. Vagy talán az is? Krupa Sándor sem tudta eldönteni, de könyvének azok a legfájdalmasabb és legmegrendítőbb oldalai, amikor ezekről a börtönökben és a börtön alvilági módozatai között és ellen tiltakozó magyar emberekről ír. Maga sem tudja eldönteni, ki volt köztük a szimuláns, ki volt az őrült és ki volt a próféta. Íme, egy példa: — Isten prófétája vagyok! — mutatkozott be. Kisebb termetű, sovány, fiatal ember. Szeme zöld fényben égett. Mozdulatai nyugodtak. Mikor a szobaparancsnok megmutatta neki a küblit, kereken kijelentette: — Én nem használom! Én nem disznó vagyok, hanem Isten prófétája. Ilyen piszok érintésével nem szennyezhetem be magam... Egyik éjjel arra ébredtem, hogy nagy csendben felveszi az egyik küblit és úgy teszi az asztalra .. Majd Bibliával a kezében ráül a tetejére. S onnét, mint Jeremiás a kút során ülve, a kút mélyéről feltekintve, halkan olvassa az egyik zsoltárt: „Meddig, ó, Uram, meddig felej-tesz el engem?...★ Jönnek az örök hosszú arccal. Megyünk a cellájába. Szűk cellájának falán Integer Magyarország hatalmas térképe. Integer Magyarország. Hogy nem dől össze ez a börtön! A falra mázolva.Jó sötétbarnával. Nagy, határozott, tenyérnyi vonalakkal. Budapest... Balaton... Ózd. Ott bukott le prófétánk, a gyárban .. A zárkában borzalmas bűz. A művész-próféta — mert ez a térkép az ő alkotása — mezítelenül a szalmája közepén ül. Amikor Magyarországon az Integerre gondolni is kész kötelet jelentett... ★ Rákoskeresztúr egyik állomására akkor érkezünk délután, amikor az emberek hivatalból, gyárakból dőltek hazafelé. Az őrök szerettek volna bennünket üresebb villamosba tenni. Jól láthattak bennünket az emberek. Sokan hozzánk is jöttek, körüljártak, bámultak. Az őrök körülálltak bennünket. Mikor már sokan tolongtak körülöttünk, prófétánk kidugta fejét az őrgyűrűből. Feje fölé húzta megbilincselt kezét. Megrázta láncait és nagy hangon beszélni kezdett: — Hé, hé, emberek! Magyar testvéreim! Ide figyeljetek! Őreink búgták a fülébe: — Hallgass, te örült! Szétverjük a pofádat! A próféta azonban tűzben volt: — Magyar Testvéreim! Látjátok a bilincseimet? Tudjátok, miért vertek láncba? Mert az ózdi vasgyárban letéptem a vörös zászlókat, mikor az orosz küldöttség jött. Darabokra téptem. Sorba mind az egész úton. Mit akarnak ők itt? Mit akar a vörös uralom? Az őrök egészen elébe álltak: — Itt lövünk le a helyszínen, ha nem fogod be a szádat! De ő csak a másik oldalra húzta a fejét, még magasabbra tartotta láncolt karját s mivel látta, nagy az érdeklődés, még hevesebben folytatta. Az őrök már nem is szóval, hanem puskaaggyal akarták elhallgattatni. Másként nem merték bántani a nép előtt, hát puskaaggyal verték a lábát. Borzalmas volt. Mellettem állt. Verik, verik kegyetlenül. Csak az ő lábát verik, holott mindannyiunk hitét hirdeti és mindenki sorsát harsogja. Ő azonban meg se moccant... Aztán eltűnt és többé nem látták, senki sem tudja, mit tettek vele. És Krupa így állapítja meg, a vörös uralom börtöne senkit sem nyert meg a diktatúrának. Aki túlélte vagy szimuláns lett vagy megörült vagy prófétává vált. A FERENCES BARÁT halálra váltan került ki a börtönből. De a halálos beteget mielőtt kiengednék, még egyszer megverik, leütik, letapossák a földre, összerugdalják, összetörik. Talán, hogy biztossá tegyék, ne sokáig húzza már kint sem. Azonban kiállja. Hogy átvegye édesanyjától a testametumot: — Fiam, én már nem sokáig élek. Azt sem tudom, találkozom-e még majd veled... Azért most szeretném neked megmondani a testamentumomat: fiam, küzdj a kommunizmus ellen! Szóval, tettel! Az életbenmaradásod nem véletlen. Az Isten akarhatja, hogy küzdj a sátáni fajzat ellen és ha egykor lehet, mondd el a világnak is, milyen pokoli a módszerük, hogyan ölik, gyilkolják az emberek ezreit. És hívő anyák sohasem küldték fiaikat igazságtalan harcra. Igen, a diktatúrának sohasem lett volna szabad papokat börtönbe vetni. A lelket szégyeníthetik, tagadhatják, a testen át kínozhatják, elnémíthatják a testi beszédben, tébolyba dönthetik, de sohasem foghatják el. A lélek isteni természete szerint szabad. És a kremli diktatúrának egész reménytelensége ebben mutatkozik. A lehetetlenre törekszik. A lelket akarja fogságába kényszeríteni. Krupa Sándor könyve a papi lelken átvetítve mutatja ezt a reménytelen merényletet. Szépítés, csinosítás nélkül. KÖNYVE csatlakozik a száműzetésben megjelent tanúságtételekhez. A diktatúra későn ébredt rá, hogy milyen veszélyes a száműzött könyv, és most mindenki ellen támad, aki szabad földön tanúságot tesz. Szeretne a száműzöttekkel leszámolni. De hiába minden erőfeszítés. A száműzetésbe jutott magyar lelkek ittmaradnak könyvek alakjaiban. Emlékezzünk Mikes Kelemen leveleire és Kossuth Lajos irataira. Emlékezzünk rá és a diktatúra is emlékezik bizonyosan rá, hogy a száműzetésben írott műveknek milyen hatása volt a magyar népre. A diktatúra eddig azt hitte, elég, ha elpusztítja az új Mikes Kelemeneket. Ha kieresztett vagy kiküldött, nyílt és leplezett ügynökeivel maratja, fojtogatja, elnémítja őket. Bízott abban, hogy egyszer csak felfordulnak, elnémulnak, az intrikákban és rágalmakban megcsömörlenek és elhallgatnak. Ez mind így lehet. De elfeledkeztek a könyvekről. A száműzetésben megjelent szabad magyar könyvek akkor is élni és szólni fognak, ha alkotóik így vagy úgy már elhallgattak. És ezeket a könyveket semmiféle, még a legravaszabb, a legálnokabb ügynök sem tudja szétbontani, elbuktatni, elnémítani vagy elkedvetleníteni. A Kremlben kiszámították, hogy a száműzöttek ekkor vagy akkorra biztosan mind elhallgatnak. Azt elfeledték, amit most már látnak, hogy közben tanúságukat könyvekben a szabad világnak és a szabad jövőnek már átadták. Minden száműzött könyv, ha bátor és tanúskodni mer, egy-egy erős magyar lélek. — Amely már a könyvek halhatatlan hangján beszél. És ha sikerülne a Kremlnek az egész szabad világot felgyújtani és elégetni,, akkor sem tudná a száműzetésben megjelent valamennyi tanúságtevő könyvet elhallgattatni. A száműzöttek győzelme, hogy a magyar nép a bujdosó magyar könyvekben egyszer úgy fogja olvasni az igazságot, mint ahogyan olvasta Mikes Kelemen leveleiben és Kossuth Lajos irataiban. Krupa Sándor könyvét, mint ilyen tanúságot, meg kell venni és a jövőre el kell tenni. Bizonyítja a ferences lélek győzelmét a börtönhatalom felett — amelynek pedig rabja volt. Nagy győzelem, kevés embernek adatik meg. (1976. XII. 26.) Eszterhás István Megjelent KRUPA SÁNDOR C. F. M. "A sarló-kalapács bilincseiben 11 című könyve a „VASÁRNAP” kiadásában A 368 oldalas könyv ára: papírkötésben 10.00 dollár; vászonkötésben 15.00 dollár, plusz portóköltség. Kapható: a VASÁRNAP könyvosztályán (1739 Mahoning Avenue, Youngstown, Ohio 44509, USA.) — A keménykötésű példányok csak karácsony utánra készülnek el.