Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1979 (86. évfolyam, 1-50. szám)
1979-05-20 / 20. szám
1979. május 20.1 Egy iskola, mely kétfelé vált A 10. évfordulóra készült Emlékkönyvből ítélve 1970-ben látszólag még nem volt különösebb baj. Az iskola igazgatója, Sándor András megszívlelendő szavakkal vezette be az emlékkönyv tartalmát: “Sokak véleménye az volt — és még ma is vallják —, hogy új hazájuk irányában csak úgy lehetnek lojálisak, ha az óhazától elszakadnak. Ez téves felfogás. Aki régi hazájától mindenáron el akar szakadni, új hazájának sem lesz megbízható polgára soha. . . Régi hazánkkal kapcsolatos érzésünk olyan, mint egy jó gyermek szeretete szüleivel szemben. A gyermek felnő, új otthont, családot alapít, de szüleivel szemben mindig megőrzi szeretetét.. Az alapítóknak, az Öregdiákok Szövetségének Fodor Dezső, a Szülők Bizottsága elnöke mondott köszönetet. Szavaiban felidézte az idegenbe szakadt magyar szülők fájdalmas meddőségérzését, mikor gyermekeik beolvadására gondolnak. Tollas Tibor így írt erről: “Még érti anyja, apja titkos nyelvét, De barátnői között ledobja terhét. . . Albumunkban Miskolcot, Budapestet Csak átlapozza, nem sejti, mit vesztett, ő sem sejti, a folyton fogyó ország, Hogy forrásunkból nem folyó lesz — holtág.’’ “Tollasnak ebben a versében minden magyar anya, apa keserve benne zokog” — írta Fodor Dezső. Az Öregdiákok által fenntartott iskola azonban reményt nyújt arra — úgymond —, hogy “New Brunswickon forrásunkból nem holtág lesz, hanem folyó.” Vajon mi lett a forrásból? Íme, az iskola története — dióhéjban: Az 1960/61-es első tanév a Rutgers Egyetem által rendelkezésre bocsájtott tantermekben indult 44 tanulóval, egy alsó és egy felső osztállyal. Magyar írást és olvasást Schmidt Béláné, magyar nyelvet és irodalmat Nagy Károly, történelmet pedig Gyenge Béla tanított. Az óvodába kb. 30 gyermek iratkozott be. Velük a Kalocsán óvónőképzőt végzett Rockenstein Andrásné foglalkozott, és teszi ezt a mai napig. Férje okleveles tanító. Az 1961/62-es tanévben már három osztály volt 76 tanulóval, Szőke József igazgató vezetése alatt, ugyanazokkal a tanítókkal. Az 1962/63-as tanév 84 tanulóval kezdődött, de már négy osztályban folyt a tanítás. KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA Ami elválaszt. Magyar iskolaügy New Brumswicken A magyar iskolaügy komoly hagyományokra tekint vissza ebben a legmagyarabb amerikai központban. “New Brunswick városa felé úgy tekint Amerika magyarsága, mint a magyar szó erős végvára felé, hol óvodás kortól egyetemi fokozatig folyik anyanyelvünk tanítása, s hol egyházak és az egyesületek egész sora végzi a maga sajátos módján a magyar nyelv ápolásának módját. E sorokat a helyi Magyar Öregdiák Szövetség által létrehívott Hétvégi Iskola 10. évfordulójára, 1970-ben kiadott emlékkönyv előszavában olvashatni Nt. Bertalan Imre tollából. Ugyanott ő rámutatott arra, hogy az iskolaügy New Brunswickon majdnem olyan régi, mint az egyházak maguk, melyek keretén belül több mint fél évszázadon keresztül folyt a magyar nyelv rendszeres tanítása. Ma is folyik, és hogy e folyást időnkint viharos hullámok fodrozzák, az más kérdés, melyre szintén rámutatunk a következőkben. A magyar tanítás ugyanis nemcsak komoly, de bonyolult ügy is New Brunswickon, melynek érzékeltetésére elég talán felsorolni, hol folyik magyar oktatás a városban: 1. Az államilag elismert Szent László elemi iskolában, mely az egyetlen állandó nyolcosztályos iskola az Egyesült Államokban — sőt az egész szabad világon. Ez nem jelenti azt, hogy az egész tananyag oktatása magyarul történik. A magyar nyelv tanítása csupán a tanmenetbe beépített tantárgy. 2. A Szent László iskola keretén belül két napi óvoda is működik. Az egyik az ún. pre-school kindergarten ötévesek számára, mely teljesen angol nyelvű. Ez idő szerint mintegy 50 gyermek jár ebbe az óvodába. Kb. ugyanennyi jár a teljesen magyar nyelvű mindennapi óvodába, mely egy nemrégiben Magyarországról érkezett képesített óvónő vezetése alatt áll. Ez eddig három magyar tanítási intézmény. A két óvoda szolgáltatja jórészt az utánpótlást a Szent László elemi iskola számára. Ez utóbbiból azután sok tanuló jár a New Brunswickon működő két hétvégi iskolába: az egyik az egyházak és cserkészek által fenntartott Széchenyi Hétvégi Iskola, ahová ez évben kb. 100 tanuló jár, a másik az öregdiák Szövetség által fenntartott egyházaktól és egyesületien független Hétvégi Iskola, ahol a tanulók létszáma kb. 60. Itt is van külön óvoda. Mindezen felül a Magyar Református Egyház Vasárnapi Iskolájába is járnak mintegy 120-an; ebből 35-en tanulnak magyar nyelvet. Az elöljáróban említett hullámverés a hétvégi magyar iskolák működése nyomán keletkezett, melyek közül az Öregdiákok Hétvégi Magyar Iskolája tekint vissza hosszabb múltra. Ennek ismertetése nélkül nem lehet a New Brunswick-i iskolaügy állását, sőt, a helyi társadalom képletét sem megérteni. Ez az oka annak, hogy az öregdiákok iskolájával ehelyütt részletesen foglalkozunk. Az 1963/64-es tanév 72 tanulóval fejeződött be különösebb változás nélkül, kivéve, hogy Sándor András lett az igazgató. 1964/65-re 77 tanuló iratkozott be. Tamás Tamás és felesége ekkor csatlakoztak a tanítói karhoz. Az 1965/66-os tanévre 78-an jelentkeztek, s ekkor merült fel először komoly formában megfelelő tankönyvek hiányának kérdése. Az emlékkönyv megemlíti, hogy az iskola egyik tanítója, Nagy Károly által “Magyar iskolák az Egyesült Államokban” címmel megírt tanulmány angolul is megjelent egy amerikai szaklapban. Magyarországon Kodály Zoltán, Nagy Károly írására reagálva, cikket írt az amerikai 23 magyar iskola kérdésében. Ösztönzésére elkezdték tankönyvek küldését az iskolák számára. Az öregdiákok iskolájának tantestülete — nyilván Nagy Károly ösztönzésére — véleményt nyilvánított, mely szerint szükséges lennne egy országos magyar iskolaközpont megszervezésére a tanítás összehangolására. Az 1966/67-es tanévben 166 tanuló iratkozott be, ami fokozta a tankönyvek hiányát. Ekkor bukkantak fel először a Budapesti Tankönyvkiadó által kiadott magyar irodalmi olvasókönyvek az iskola tankönyvei között. (Ebben az évben jelentette meg az időközben Rutgers Egyetemen ledoktorált Nagy Károly “A vallásról” c. vallásellenes röpiratát, mely nagy megrökönyödést keltett New Brunswickon.) 1967/68-ban a tanulók száma "a közbejött kedvezőtlen események következtében” jelentékenyen lecsökkent. Az óvodába 38 és az iskolába csak 24 (?) tanuló iratkozott be. Sándor András igazgató egészségi állapotára való tekintettel felmentését kérte. 1968/69-re javult a helyzet. Visszajött az igazgató, s a tanulók száma megint felemelkedett, ezúttal 99-re. Ez a szám a következő, 1969/70-es jubileumi évben 109-re ugrott. Közben megalakult 21 taggal az iskola énekkara is. * * * A jubileumi emlékkönyv végén hosszabb tanulmány jelent meg Nagy Károly tollából “Szubkultúrát — vagy integrációt?” címmel, melyben a szerző javasolta, hogy “egy állandó jellegű csoportot vagy szervezetet kellene létrehozni írókból, pedagógusokból, tankönyvszerkesztőkből és másokból a külföldi magyar iskolák rendszeres támogatására. A javaslat pontjai között szerepelt a magyarországi Tankönyvkiadótól származó könyvek beszerzése, külföldi magyar tanítók magyarországi iskolalátogatásainak sponzorálása, nyári iskolatáborok létesítése, s szakmai tanfolyamok szervezése külföldi magyar tanítók számára. Csupa olyan programpont, melyet az odahaza létesített Anyanyelvi Konferencia tűzött zászlajára többek között Váci Mihály kezdeményezésére. A “forrás” kétfelé ágazik Az iskola történetében érzékelhető Budapest felé fordulás elsősorban az egyházak és nemzeti irányzatú szülők nemtetszését váltotta ki. Ez a nemtetszés tettekre váltódott 1973. aug. 27-én, amikor is egy szülőkhöz és tanulókhoz intézett körlevél jelentette be, hogy a New Brunswick-i magyar egyházak és cserkészcsapatok védnöksége alatt új Széchenyi Magyar Hétvégi Iskola kezdi meg működését az 1973/74-es tanévben Sándor András vezetése alatt. A körlevelet Fodor Dezső, Oláh Károly, Schmidt Béla, Szőke József, Tóth Andrásné, Vajtay István és dr. Márkus Dénes írták alá. Egyházi személyek, diplomatikus módon, nem szerepeltek az aláírók között, de támogatásuk felől nem volt kétség, beleértve Füzér Julián atyát és Nt. Bertalan Imrét. A régi iskola tanerői és tanulói azután megoszlottak. Volt, aki maradt, volt, aki átjött az új iskolához, elsősorban Sándor András igazgató és a legtapasztaltabb tanerő, Móré Andrásné, aki odahaza a Il. kerületben 22 iskola szakfelügyelője volt. Már-már úgy látszott, hogy az öregdiákok iskolája nem tudja kiheverni a csapást, azonban erőteljes toborzással sikerült a válságot átvészelnie, és a tanulók létszáma az évek múltával mindkét iskolában (és óvodában) lassan-lassan emelkedett. Ezzel a fejleménnyel magától megválaszolódott a kérdés: vajon érdemes volt-e, helyes volt-e, kontroverziális körülmények között, egy iskolából kettőt csinálni. Igenis, helyes volt, mert ezáltal, két iskola erőfeszítése révén majdnem kétszerannyi tanulót sikerült az iskolákban való részvételre toborozni, mint amennyi a régi iskolába járt. Magyarságmentés, akármelyik oldalon is végzik, mindenek felett való közös érdeket szolgál. Ez pedig mindnyájunkat össze kell kössön, mégha világnézeti válaszfalak is keletkeztek közöttünk. Budapest befolyásának növekedése Ezt az elvet hallgatólagosan elfogadták az Öregdiák iskola ellenfelei is, és ennek köszönhető, hogy a szakadás óta eltelt években az iskola működése ellen nem gördítettek további akadályokat. Még akkor sem, amikor egyre inkább nyilvánvalóvá vált az Öregdiák iskola egyes vezetőinek, eminensen pedig Nagy Károlynak aktív együttműködése a budapesti kormány által létesített Anyanyelvi Konferenciával. Ez majdnemhogy keblére ölelte az Öregdiákok iskoláját, melyről dicsérő hangú kommentárok jelentek meg az otthoni sajtóban. Elhallgatva a New Brunswickban működő többi iskola létezését is. Magyarországon nyomott iskolakönyvek nagy számmal érkeztek és érkeznek a New Brunswick-i iskolához, ahonnan azután egy részük szétküldésre kerül az Amerikaszerte működő többi magyar iskola címére. Sok tanító felhasználja pl. a “Tarka lepke”, valamint “ABC olvasókönyvet”, úgyszintén Szende Aladár dr.: “Magyar szavak világa” c. könyvét, melyekhez hasonlót az emigráció eddig, sajnos, nemigen tudott produkálni. A Budapest részéről állandósult “morális” támogatás és az iskola vezetőinek egyre inkább Magyarország felé forduló arculata hovatovább arra az általános meggyőződésre vezetett New Brunswickon és azon túl is, hogy az öregdiákok Hétvégi Magyar Iskolája az otthoni kormányzat, illetve Anyanyelvi Konferencia kitartott intézménye, s általa kirakatba állított mintaiskola. Ez ellen a beállítás ellen az iskola vezetői, Nagy Károly, valamint Csergő Miklósné igazgató, férjével együtt hevesen tiltakoznak, s rámutatnak arra, hogy az iskola fenntartásához szükséges évi kb. 7000 dollárt az Öregdiák Szövetség saját maga teremti elő, beleértve az otthonról érkező tankönyvek kedvezményes vásárlását. Ez a tiltakozás, lehet bár jogos, nem számol azzal, hogy a politikában a látszata valóságként hat. A Magyar Öregdiák Szövetség kezünkben lévő év végi elszámolása szerint a Szövetség az elmúlt adóévben összesen 3840,52 dollárt vett be, míg összkiadása 3842,53 dollár volt. Ebből 2447 dollárt fordítottak az iskolára. A hiányzó összeget valószínűleg az évi 70 dolláros tandíjakból fedezik.* A lényeg azonban nem is ez, hanem hogy milyen a tanítás iránya, minősége a kontroverziók középpontjában álló iskolában? Több oldalról vett értesülésünk és saját magunk által kialakított benyomás szerint a tanítás az iskolában a régről megszokott szakértelemmel folyik. Vallást viszont nem tanítanak. Az igazgatói tisztség már hét esztendő óta Csergő Miklósné kezében van, aki a vele legalább egyenlő befolyással rendelkező Csergő Miklóssal együtt nyugodt, hozzáértő módon intézi az adminisztrációt, jóllehet egyikük sem hivatásos nevelő. A tanulók világnézeti befolyásolására kísérlet nem történik, s a tanítók legtöbbjét jó viszony fűzi a másik hétvégi iskola tanítóihoz. Vonatkozik ez a kitűnő megjelenésű Csergő házaspárra is, akiknek pedig Budapest felé való orientálódása nemigen tagadható már azon oknál Mit tanulnak a gyermekek a Magyar Öregdiák Szövetség Iskolájában? Az 1978-ban kiadott ismertető szerint a tanmenet a következő volt: Az óvodások játékos foglalkozásait Rockenstein Andrásné vezette, Nagy Piroska segítségével. A Csokonai osztály átmenetet nyújt az óvodai és az iskolai anyag között Müller Jenőné vezetésével a Tarka lepke címmel, az Anyanyelvi Konferencia által kiadott könyv felhasználásával. Játék, tánc, ének, beszélgetés szerepelt a tanrenden. A Petőfi osztály anyaga a magyar írás, olvasás készségeinek alapszintű elsajátítása. Ebben az osztályban Eszlári Béláné 6—10 éves korú gyermekeket tanított szintén Budapesten nyomott első és második osztályos olvasókönyv felhasználásával. A Rákóczi osztály 10—12 éves tanulóit dr. Bakos Dénesné irodalomra, nyelvre, helyesírásra, fogalmazásra tanította. Történelmi és földrajzi beszélgetések is szerepeltek a programon. Dr. Szende Aladár: Magyar szavak világa c. tankönyvet használták, melyet szintén az Anya- nyelvi Konferencia adott ki, fogva sem, mert leányuk, Zsuzsa, az Anyanyelvi Konferencia ösztöndíjasaként a budapesti Eötvösi Loránd Tudományegyetemen tanul. Csergőék túlnyomórészt magyarországi lapokat, folyóiratokat olvasnak, s csupán hébe-hóba vesznek kézbe emigrációs jellegű kiadványokat. Ez viszont az ő ma-' gánügyük. Lényegesebb az, hogy az iskolájukat propagá-ló kiadványaik, beszámolók, nyomtatványok jó ízlésre, szakértelemre vallanak, s “public relations” terén első díjat érdemelnek. Sokan kérdezik: honnan telik rá? Egyik ilyen, múlt évben megjelent kis nyom-:utatványban így ír Csergő Miklósné: “Iskolánk nem rendelkezik tekintélyes anyagi forrásokkal, és gyakran sok nehézséggel kell meg- küzdenünk, de bátran mondhatjuk, hogy az iskola ■' mindig számíthat arra a mintegy 300 családra,' akik az iskola támogatói... A magyar kultúrát az ' becsüli igazán, aki magával és másokkal szemben is a minőségre tart igényt. Mi, ebben a New Brunswick-i magyar közösségben ebben a hitben és szellemben dolgozunk.” Az elöljárókból kitűnőleg ez a minőség megvan. De megvan a mennyiség is, mert fennálláso- á nak 18 esztendeje alatt az iskola közel 1000 ma-gyar gyermeket bocsájtott ki padjai közül, meg , mentvén őket a magyarságnak. A körülötte dúló kontroverziók ellenére pedig ez a legfontosabb: a magyarságmentés. Az iskola vezetőségének egyik legélesebb világnézeti ellenfele, egy kiváló New Brunswick-i magyar vezető erre utalt mikor ideológián felülemelkedve, tiszteletreméltó tárgyilagossággal előttünk kijelentette: az Öregdiákokiskolájának megszűnése veszteség lenne a magyarság számára. Ehhez magunk részéről egy pesti költőnek lapunk más helyén is idézett verséből egy szakaszt fűzünk: “Magyarnak lenni: ez sem féltékenység, nem sértődés, nem nagy szent gyűlölet. Mese, hogy van turáni átok: testvért üldözni, ölni. Káin-bélyeget viselnénk? Nem! Ennek hitelt ne adjunk ha azt akarjuk, hogy még fennmaradjunk.” A Kossuth osztály 12—16 éves tanulóinak Tamás Tamás tanított történelmet történelemkönyv nélkül. (Ilyen történelemkönyv kiadására az Anyanyelvi Konferencia eddig nem mert vállalkozni. Ha történelmünket hűen ábrázoló könyvet küldenének ki, akkor ellentétbe kerülnének az otthon folyó történelemhamisítással. Ha magyarországi iskolák történelemkönyvét kísérelnék meg külföldre küldeni, akkor saját magukat lepleznék le, lehullana az álarc...) A Kossuth osztály “irodalmi műhely "-ének tanára dr. Nagy Károly volt. E csoport tananyagát a Szegeden szerkesztett Kincskereső c. ifjúsági irodalmi folyóirat anyaga képezte. Egy odahaza készülő, Szende Aladár és Ginter Károly által szerkesztett Beszéljünk magyarul c. könyv egyes részleteit elemezték. Az angol nyelvűek Bessenyei osztályában Somogyi Veronika foglalkozott rendszeresen a magyarnak mint idegen nyelvnek tanításával szintén a Tarka lepke felhasználásával. A felnőttek Washington osztályában dr. Nagy Károly és Van-Sertima Mária tanították a magyart mint idegen nyelvet. Dénes Lászlóné zeneelméletet tanított Kodály-módszerrel egy 12 tagú csoportnak, és Orvos Józsefné népművészetet, népi hímzést egy 14 tagú kisleány csoportnak. Vallásoktatás, imádkozás az iskolában nincs.• 23. oldal . . .és ami összeköt 1 X Telephone (201) 2-46-2662 X The American Hungarian i Studies Foundation DR. ALEXANDER SZEMERE| 117 Somerset StreetX OFFICE HOURS 636 EASTON AVENUE f j BY APPOINTMENT SOMERSET. N. J. 08873 : • * New Brunswick, New Jersey 08903 fiI