Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1979 (86. évfolyam, 1-50. szám)

1979-05-20 / 20. szám

1979. május 20.1 Egy iskola, mely kétfelé vált A 10. évfordulóra készült Emlékkönyvből ítél­ve 1970-ben látszólag még nem volt különösebb baj. Az iskola igazgatója, Sándor András megszív­lelendő szavakkal vezette be az emlékkönyv tar­talmát: “Sokak véleménye az volt — és még ma is vall­ják —, hogy új hazájuk irányában csak úgy lehet­nek lojálisak, ha az óhazától elszakadnak. Ez téves felfogás. Aki régi hazájától mindenáron el akar szakadni, új hazájának sem lesz megbízható pol­gára soha. . . Régi hazánkkal kapcsolatos érzésünk olyan, mint egy jó gyermek szeretete szüleivel szemben. A gyermek felnő, új otthont, családot alapít, de szüleivel szemben mindig megőrzi szere­­tetét.. Az alapítóknak, az Öregdiákok Szövetségének Fodor Dezső, a Szülők Bizottsága elnöke mondott köszönetet. Szavaiban felidézte az idegenbe sza­kadt magyar szülők fájdalmas meddőségérzését, mikor gyermekeik beolvadására gondolnak. Tollas Tibor így írt erről: “Még érti anyja, apja titkos nyelvét, De barátnői között ledobja terhét. . . Albumunkban Miskolcot, Budapestet Csak átlapozza, nem sejti, mit vesztett, ő sem sejti, a folyton fogyó ország, Hogy forrásunkból nem folyó lesz — holtág.’’ “Tollasnak ebben a versében minden magyar anya, apa keserve benne zokog” — írta Fodor Dezső. Az Öregdiákok által fenntartott iskola azonban reményt nyújt arra — úgymond —, hogy “New Brunswickon forrásunkból nem holtág lesz, ha­nem folyó.” Vajon mi lett a forrásból? Íme, az iskola története — dióhéjban: Az 1960/61-es első tanév a Rutgers Egyetem által rendelkezésre bocsájtott tantermekben indult 44 tanulóval, egy alsó és egy felső osztállyal. Ma­gyar írást és olvasást Schmidt Béláné, magyar nyelvet és irodalmat Nagy Károly, történelmet pedig Gyenge Béla tanított. Az óvodába kb. 30 gyermek iratkozott be. Velük a Kalocsán óvónő­képzőt végzett Rockenstein Andrásné foglalko­zott, és teszi ezt a mai napig. Férje okleveles ta­nító. Az 1961/62-es tanévben már három osztály volt 76 tanulóval, Szőke József igazgató vezetése alatt, ugyanazokkal a tanítókkal. Az 1962/63-as tanév 84 tanulóval kezdődött, de már négy osztályban folyt a tanítás. KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA Ami elválaszt. Magyar iskolaügy New Brumswicken A magyar iskolaügy komoly hagyományokra tekint vissza ebben a legmagyarabb amerikai köz­pontban. “New Brunswick városa felé úgy tekint Ame­rika magyarsága, mint a magyar szó erős végvára felé, hol óvodás kortól egyetemi fokozatig folyik anyanyelvünk tanítása, s hol egyházak és az egye­sületek egész sora végzi a maga sajátos módján a magyar nyelv ápolásának módját. E sorokat a helyi Magyar Öregdiák Szövetség által létrehívott Hétvégi Iskola 10. évfordulójára, 1970-ben kiadott emlékkönyv előszavában olvas­hatni Nt. Bertalan Imre tollából. Ugyanott ő rá­mutatott arra, hogy az iskolaügy New Brunswick­­on majdnem olyan régi, mint az egyházak maguk, melyek keretén belül több mint fél évszázadon ke­resztül folyt a magyar nyelv rendszeres tanítása. Ma is folyik, és hogy e folyást időnkint viha­ros hullámok fodrozzák, az más kérdés, melyre szintén rámutatunk a következőkben. A magyar tanítás ugyanis nemcsak komoly, de bonyolult ügy is New Brunswickon, melynek érzékeltetésére elég talán felsorolni, hol folyik ma­gyar oktatás a városban: 1. Az államilag elismert Szent László elemi is­kolában, mely az egyetlen állandó nyolcosztályos iskola az Egyesült Államokban — sőt az egész szabad világon. Ez nem jelenti azt, hogy az egész tananyag oktatása magyarul történik. A magyar nyelv tanítása csupán a tanmenetbe beépített tan­tárgy. 2. A Szent László iskola keretén belül két napi óvoda is működik. Az egyik az ún. pre-school kin­dergarten ötévesek számára, mely teljesen angol nyelvű. Ez idő szerint mintegy 50 gyermek jár ebbe az óvodába. Kb. ugyanennyi jár a teljesen magyar nyelvű mindennapi óvodába, mely egy nemrégiben Ma­gyarországról érkezett képesített óvónő vezetése alatt áll. Ez eddig három magyar tanítási intézmény. A két óvoda szolgáltatja jórészt az utánpótlást a Szent László elemi iskola számára. Ez utóbbiból azután sok tanuló jár a New Brunswickon működő két hétvégi iskolába: az egyik az egyházak és cser­készek által fenntartott Széchenyi Hétvégi Iskola, ahová ez évben kb. 100 tanuló jár, a másik az öreg­diák Szövetség által fenntartott egyházaktól és egyesületien független Hétvégi Iskola, ahol a ta­nulók létszáma kb. 60. Itt is van külön óvoda. Mindezen felül a Magyar Református Egyház Vasárnapi Iskolájába is járnak mintegy 120-an; ebből 35-en tanulnak magyar nyelvet. Az elöljáróban említett hullámverés a hétvégi magyar iskolák működése nyomán keletkezett, melyek közül az Öregdiákok Hétvégi Magyar Is­kolája tekint vissza hosszabb múltra. Ennek is­mertetése nélkül nem lehet a New Brunswick-i iskolaügy állását, sőt, a helyi társadalom képletét sem megérteni. Ez az oka annak, hogy az öreg­diákok iskolájával ehelyütt részletesen foglal­kozunk. Az 1963/64-es tanév 72 tanulóval fejeződött be különösebb változás nélkül, kivéve, hogy Sán­dor András lett az igazgató. 1964/65-re 77 tanuló iratkozott be. Tamás Tamás és felesége ekkor csatlakoztak a tanítói karhoz. Az 1965/66-os tanévre 78-an jelentkeztek, s ekkor merült fel először komoly formában meg­felelő tankönyvek hiányának kérdése. Az emlék­könyv megemlíti, hogy az iskola egyik tanítója, Nagy Károly által “Magyar iskolák az Egyesült Államokban” címmel megírt tanulmány angolul is megjelent egy amerikai szaklapban. Magyaror­szágon Kodály Zoltán, Nagy Károly írására rea­gálva, cikket írt az amerikai 23 magyar iskola kérdésében. Ösztönzésére elkezdték tankönyvek küldését az iskolák számára. Az öregdiákok isko­lájának tantestülete — nyilván Nagy Károly ösz­tönzésére — véleményt nyilvánított, mely szerint szükséges lennne egy országos magyar iskolaköz­pont megszervezésére a tanítás összehangolására. Az 1966/67-es tanévben 166 tanuló iratkozott be, ami fokozta a tankönyvek hiányát. Ekkor buk­kantak fel először a Budapesti Tankönyvkiadó által kiadott magyar irodalmi olvasókönyvek az iskola tankönyvei között. (Ebben az évben jelen­tette meg az időközben Rutgers Egyetemen ledok­torált Nagy Károly “A vallásról” c. vallásellenes röpiratát, mely nagy megrökönyödést keltett New Brunswickon.) 1967/68-ban a tanulók száma "a közbejött ked­vezőtlen események következtében” jelentékenyen lecsökkent. Az óvodába 38 és az iskolába csak 24 (?) tanuló iratkozott be. Sándor András igazgató egészségi állapotára való tekintettel felmentését kérte. 1968/69-re javult a helyzet. Visszajött az igaz­gató, s a tanulók száma megint felemelkedett, ezúttal 99-re. Ez a szám a következő, 1969/70-es jubileumi évben 109-re ugrott. Közben megalakult 21 taggal az iskola énekkara is. * * * A jubileumi emlékkönyv végén hosszabb ta­nulmány jelent meg Nagy Károly tollából “Szub­kultúrát — vagy integrációt?” címmel, melyben a szerző javasolta, hogy “egy állandó jellegű cso­portot vagy szervezetet kellene létrehozni írókból, pedagógusokból, tankönyvszerkesztőkből és má­sokból a külföldi magyar iskolák rendszeres támo­gatására. A javaslat pontjai között szerepelt a magyarországi Tankönyvkiadótól származó köny­vek beszerzése, külföldi magyar tanítók magyaror­szági iskolalátogatásainak sponzorálása, nyári is­kolatáborok létesítése, s szakmai tanfolyamok szervezése külföldi magyar tanítók számára. Csupa olyan programpont, melyet az odahaza létesített Anyanyelvi Konferencia tűzött zászlajára többek között Váci Mihály kezdeményezésére. A “forrás” kétfelé ágazik Az iskola történetében érzékelhető Budapest felé fordulás elsősorban az egyházak és nemzeti irányzatú szülők nemtetszését váltotta ki. Ez a nemtetszés tettekre váltódott 1973. aug. 27-én, amikor is egy szülőkhöz és tanulókhoz intézett körlevél jelentette be, hogy a New Brunswick-i magyar egyházak és cserkészcsapatok védnöksége alatt új Széchenyi Magyar Hétvégi Iskola kezdi meg működését az 1973/74-es tanévben Sándor András vezetése alatt. A körlevelet Fodor Dezső, Oláh Károly, Schmidt Béla, Szőke József, Tóth Andrásné, Vajtay István és dr. Márkus Dénes írták alá. Egyházi személyek, diplomatikus mó­don, nem szerepeltek az aláírók között, de támo­gatásuk felől nem volt kétség, beleértve Füzér Julián atyát és Nt. Bertalan Imrét. A régi iskola tanerői és tanulói azután megoszlottak. Volt, aki maradt, volt, aki átjött az új iskolához, elsősorban Sándor András igazgató és a legtapasztaltabb tanerő, Móré Andrásné, aki odahaza a Il. kerület­ben 22 iskola szakfelügyelője volt. Már-már úgy látszott, hogy az öregdiákok is­kolája nem tudja kiheverni a csapást, azonban erőteljes toborzással sikerült a válságot átvészel­nie, és a tanulók létszáma az évek múltával mind­két iskolában (és óvodában) lassan-lassan emel­kedett. Ezzel a fejleménnyel magától megválaszo­­lódott a kérdés: vajon érdemes volt-e, helyes volt-e, kontroverziális körülmények között, egy iskolából kettőt csinálni. Igenis, helyes volt, mert ezáltal, két iskola erőfeszítése révén majdnem kétszer­­annyi tanulót sikerült az iskolákban való részvé­telre toborozni, mint amennyi a régi iskolába járt. Magyarságmentés, akármelyik oldalon is vég­zik, mindenek felett való közös érdeket szolgál. Ez pedig mindnyájunkat össze kell kössön, mégha világnézeti válaszfalak is keletkeztek közöttünk. Budapest befolyásának növekedése Ezt az elvet hallgatólagosan elfogadták az Öregdiák iskola ellenfelei is, és ennek köszönhető, hogy a szakadás óta eltelt években az iskola mű­ködése ellen nem gördítettek további akadályokat. Még akkor sem, amikor egyre inkább nyilvánva­lóvá vált az Öregdiák iskola egyes vezetőinek, eminensen pedig Nagy Károlynak aktív együtt­működése a budapesti kormány által létesített Anyanyelvi Konferenciával. Ez majdnemhogy keblére ölelte az Öregdiákok iskoláját, melyről dicsérő hangú kommentárok jelentek meg az ott­honi sajtóban. Elhallgatva a New Brunswickban működő többi iskola létezését is. Magyarországon nyomott iskolakönyvek nagy számmal érkeztek és érkeznek a New Brunswick-i iskolához, ahonnan azután egy részük szétküldésre kerül az Amerika­szerte működő többi magyar iskola címére. Sok tanító felhasználja pl. a “Tarka lepke”, valamint “ABC olvasókönyvet”, úgyszintén Szende Aladár dr.: “Magyar szavak világa” c. könyvét, melyek­hez hasonlót az emigráció eddig, sajnos, nemigen tudott produkálni. A Budapest részéről állandó­sult “morális” támogatás és az iskola vezetőinek egyre inkább Magyarország felé forduló arculata hovatovább arra az általános meggyőződésre ve­zetett New Brunswickon és azon túl is, hogy az öregdiákok Hétvégi Magyar Iskolája az otthoni kormányzat, illetve Anyanyelvi Konferencia ki­tartott intézménye, s általa kirakatba állított mintaiskola. Ez ellen a beállítás ellen az iskola vezetői, Nagy Károly, valamint Csergő Miklósné igazgató, férjével együtt hevesen tiltakoznak, s rámutatnak arra, hogy az iskola fenntartásához szükséges évi kb. 7000 dollárt az Öregdiák Szövetség saját ma­ga teremti elő, beleértve az otthonról érkező tan­könyvek kedvezményes vásárlását. Ez a tiltako­zás, lehet bár jogos, nem számol azzal, hogy a po­litikában a látszat­a valóságként hat. A Magyar Öregdiák Szövetség kezünkben lévő év végi elszá­molása szerint a Szövetség az elmúlt adó­évben összesen 3840,52 dollárt vett be, míg összkiadása 3842,53 dollár volt. Ebből 2447 dollárt fordítottak az iskolára. A hiányzó összeget valószínűleg az évi 70 dolláros tandíjakból fedezik.­­* A lényeg azonban nem is ez, hanem hogy mi­lyen a tanítás iránya, minősége a kontroverziók középpontjában álló iskolában? Több oldalról vett értesülésünk és saját magunk által kialakított be­nyomás szerint a tanítás az iskolában a régről megszokott szakértelemmel folyik. Vallást viszont nem tanítanak. Az igazgatói tisztség már hét esz­tendő óta Csergő Miklósné kezében van, aki a vele legalább egyenlő befolyással rendelkező Cser­gő Miklóssal együtt nyugodt, hozzáértő módon intézi az adminisztrációt, jóllehet egyikük sem hivatásos nevelő. A tanulók világnézeti befolyá­solására kísérlet nem történik, s a tanítók legtöbb­jét jó viszony fűzi a másik hétvégi iskola tanító­ihoz. Vonatkozik ez a kitűnő megjelenésű Csergő házaspárra is, akiknek pedig Budapest felé való orientálódása nemigen tagadható már azon oknál Mit tanulnak a gyermekek a Magyar Öregdiák Szövetség Iskolájában? Az 1978-ban kiadott ismertető szerint a tanmenet a következő volt: Az óvodások játékos foglalkozásait Rockenstein And­rásné vezette, Nagy Piroska segítségével. A Csokonai osztály átmenetet nyújt az óvodai és az iskolai anyag között Müller Jenőné vezetésével a Tarka lepke címmel, az Anyanyelvi Konferencia által kiadott könyv felhasználásával. Játék, tánc, ének, beszélgetés szerepelt a tanrenden. A Petőfi osztály anyaga a magyar írás, olvasás kész­ségeinek alapszintű elsajátítása. Ebben az osztályban Eszlári Béláné 6—10 éves korú gyermekeket tanított szin­tén Budapesten nyomott első és második osztályos olva­sókönyv felhasználásával. A Rákóczi osztály 10—12 éves tanulóit dr. Bakos Dénesné irodalomra, nyelvre, helyesírásra, fogalmazásra tanította. Történelmi és földrajzi beszélgetések is szere­peltek a programon. Dr. Szende Aladár: Magyar szavak világa c. tankönyvet használták, melyet szintén az Anya-­­ nyelvi Konferencia adott ki, fogva sem, mert leányuk, Zsuzsa, az Anyanyelvi­ Konferencia ösztöndíjasaként a budapesti Eötvösi Loránd Tudományegyetemen tanul. Csergőék túl­nyomórészt magyarországi lapokat, folyóiratokat­ olvasnak, s csupán hébe-hóba vesznek kézbe emig­­rációs jellegű kiadványokat. Ez viszont az ő ma-' gánügyük. Lényegesebb az, hogy az iskolájukat propagá-­­ló kiadványaik, beszámolók, nyomtatványok jó íz­lésre, szakértelemre vallanak, s “public relations”­ terén első díjat érdemelnek.­­ Sokan kérdezik: honnan telik rá? Egyik ilyen, múlt évben megjelent kis nyom-:­u­tatványban így ír Csergő Miklósné: “Iskolánk nem rendelkezik tekintélyes anyagi­ forrásokkal, és gyakran sok nehézséggel kell meg-­ küzdenünk, de bátran mondhatjuk, hogy az iskola ■' mindig számíthat arra a mintegy 300 családra,­­' akik az iskola támogatói... A magyar kultúrát az '­ becsüli igazán, aki magával és másokkal szemben­­ is a minőségre tart igényt. Mi, ebben a New­­ Brunswick-i magyar közösségben ebben a hitben és szellemben dolgozunk.” Az elöljárókból kitűnőleg ez a minőség meg­­van. De megvan a mennyiség is, mert fennálláso- á nak 18 esztendeje alatt az iskola közel 1000 ma-­­­gyar gyermeket bocsájtott ki padjai közül, meg­ ,­ mentvén őket a magyarságnak. A körülötte dúló­­ kontroverziók ellenére pedig ez a legfontosabb:­­ a magyarságmentés. Az iskola vezetőségének­­ egyik legélesebb világnézeti ellenfele, egy kiváló New Brunswick-i magyar vezető erre utalt mikor ideológián felülemelkedve, tiszteletreméltó tárgyi­lagossággal előttünk kijelentette: az Öregdiákok­­iskolájának megszűnése veszteség lenne a ma­gyarság számára. Ehhez magunk részéről egy pesti költőnek lapunk más helyén is idézett verséből egy szakaszt fűzünk: “Magyarnak lenni: ez sem féltékenység, nem sértődés, nem nagy szent gyűlölet. Mese, hogy van turáni átok: testvért üldözni, ölni. Káin-bélyeget viselnénk? Nem! Ennek hitelt ne adjunk ha azt akarjuk, hogy még fennmaradjunk.” A Kossuth osztály 12—16 éves tanulóinak Tamás Tamás tanított történelmet történelemkönyv nélkül. (Ilyen történelemkönyv kiadására az Anyanyelvi Konferencia eddig nem mert vállalkozni. Ha történelmün­ket hűen ábrázoló könyvet küldenének ki, akkor ellentét­be kerülnének az otthon folyó történelemhamisítással. Ha magyarországi iskolák történelemkönyvét kísérelnék meg külföldre küldeni, akkor saját magukat lepleznék le, lehullana az álarc...) A Kossuth osztály “irodalmi műhely "-ének tanára dr. Nagy Károly volt. E csoport tananyagát a Szegeden szer­kesztett Kincskereső c. ifjúsági irodalmi folyóirat anyaga képezte. Egy odahaza készülő, Szende Aladár és Ginter Károly által szerkesztett Beszéljünk magyarul c. könyv egyes részleteit elemezték. Az angol nyelvűek Bessenyei osztályában Somogyi Veronika foglalkozott rendszeresen a magyarnak mint idegen nyelvnek tanításával szintén a Tarka lepke fel­­használásával. A felnőttek Washington osztályában dr. Nagy Károly és Van-Sertima Mária tanították a magyart mint idegen nyelvet. Dénes Lászlóné zeneelméletet tanított Kodály-mód­­szerrel egy 12 tagú csoportnak, és Orvos Józsefné nép­művészetet, népi hímzést egy 14 tagú kisleány csoportnak. Vallásoktatás, imádkozás az iskolában nincs.­­• 23. oldal . . .és ami összeköt 1 X Telephone (201) 2-46-2662 X The American Hungarian i Studies Foundation DR. ALEXANDER SZEMERE| 117 Somerset StreetX OFFICE HOURS 636 EASTON AVENUE f j BY APPOINTMENT SOMERSET. N. J. 08873 : • * New Brunswick, New Jersey 08903 fiI

Next