Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1983 (90. évfolyam, 1-50. szám)
1983-12-25 / 49-50. szám
december 25. Könnyű László: Könyvekről Vadnay Zsuzsa: ROMA MESÉLŐ KÖVEI I. München: Herp, 1983. Puha kötésben 92. oldal, Thorsten Arheim rajzaival. Ara: postaköltséggel 6 dollár, amely a rendeléssel együtt a szerző címére küldendő: 13 Romerio, CH—660 — Locarno, Switzerland, Europe. Ha a mai irodalomban létezik még a csevegés című műfaj, akkor abban Rospigliosi-Pallavicini hercegné, a budapesti születésű Vadnay Zsuzsa újságíró-szépíró a vezető helyet foglalja el. Utánozhatatlan bájjal, eleganciával, szellemességgel tud csevegni Rómáról, történelmi helyeiről, műemlékeiről és lakóiról. S bár nem tart szigorú kronológiai sorrendet, apró történeteit témájuk szerint csoportosítja: Az antik Róma, A szén város, Különös állatok, A „gyengébb” nem (egy női íróra jellemző a női történetek különválasztása), és Utoljára, de nem utolsósorban. Ez utóbbinak érdemes felsorolni az alcímeit is, hogy lássuk, mi minden fér el egy ilyen csoportosításban: A kutak kútja (Trevi), Spanyol tér, Francia lépcső, Különös lóversenyek, Róma gonosza (Grillo), Tiberis szigete, A művészek bosszúja, A nagy csúfolódó (Pasquino), és végül Az eliziumi mezők (Protestáns temető). Vadnay Zsuzsa 1949-ben került Rómába, s évekig idegenvezetéssel foglalkozott. A turisták figyelmének lekötésére gyűjtötte össze ezeket az egyes látványosságokhoz fűződő apró történeteket (vannak, melyek nem hosszabbak két paragrafusnál). Ezek a pillanatképek, mozaikok előbb angolul, majd svédül és dánul jelentek meg. És most az író jóvoltából magyarul is napvilágot láttak. Tegye ezt a kulturális vállalkozást kifizetővé a magyar olvasók lelkes pártolása! A szerző publikált egyébként egy-egy athéni, római útikalauzt is, melyek szintén dánul jelentek meg Kutatást végzett a Vatikánban a Reader’s Digest kiadásában megjelenő, XXIII. János pápáról szóló életrajzzal kapcsolatban. Külön szólni kell legalább néhány szót Torsten Arheim művészi illusztrációjairól. Ezek a kevés vonallal oly sokat mondó tollrajzok néha szerényen meghúzódnak egy-egy sarokban, néha átszaladnak a másik oldalra is. Egy nagy művész tudatos alárendelései ezek a szerző mondanivalóinak, a fekete-fehér hatás tökéletes kihasználásával. — Már ezek is könyvritkasággá avatják ezt a szép római könyvecskét. Vadnay Zsuzsa történetei a nemzetközi utazóknak készültek, s csak itt-ott villannak fel (Liszt Ferenc, Lászay János) magyar vonatkozások. Pedig a téma sokkal szélesebb. (A vatikáni levéltár, képtárak, magyar műemlékek, híres művészeink, íróink, tudósaink emléke.) Vadnay Zsuzsa kitűnő hely-,nyelv-, történetismerete, verbális kedve, magyar lelkesedése létrehozhat egy újabb kötetet: Róma magyar emlékei címmel, mely a magyar művelődésnek valamelyik világnyelven való ismertetésével sokkal többet használhat, mint egy sorozat tudományos munka. 2 gfflfegr Eltitkolt adalékok Amerika legyöngítőiről Az amerikai alkotmányban nem történik említés azokról, akik akarva, nem akarva, nyíltan vagy titokban Amerika legyöngítésével foglalkoznak. Ilyen tevékenység miatt senkit sem lehet vád alá helyezni, senkit sem lehet perbe fogni, letartóztatni, megbüntetni. És mégis: az állam legyöngítése oda vezethet, hogy az amerikai nép — legyöngített állapota egyenes következményeképpen — egyik háborút a másik után veszítheti el; erkölcsi állapota tehetetlenné teszi az ellenállásra, és készebbnek tartja magát a megadásra, mint a győzelemre. A legyöngített nép nem is álmodik már győzelemről, s abban reménykedik, hogy kompromisszumokkal, egy tőle idegen kisebbségnek való behódolással, az ellenség búzával és technikai felszerelésekkel való gazdagításával, Amerikát gyűlölő primitív népek segítségével, a belső forradalmat szító és annak megtörését követelő elemek szabadlábon tartásával, a „demokraták’’hatalmon tartásával legalább saját élettartama idejére biztosítja magának a napi televíziót, a napi élelmet, a napi sportot s a jövővel szembeni tökéletesen könnyelmű életformát. Hogyan működnek ezek a legyöngítők? Kik ők? Hogyan csinálják mindezt a mindenkori ellenség vételen örömére? Erről szól ez a mű. (A kötet megrendelhető a Vasárnap könyvosztályán — P. O. Box 2464, Youngstown, Ohio 44509 — 10 dollárért és egy dollár postaköltségért.) KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA DR. CSIKÓS ZOLTÁN: Sztálin emléke kísért 1937-ben, Sztálin uralmának tetőfokán, a szovjet kormány első ízben törvényesítette a kínzást, mint nyomozó és büntető módszert. 1953-ban, Sztálin halála után azonban kiközösítették a szovjet nyomozó és büntető eszközök sorából. Azóta — egészen mostanáig — ha elő is fordult, csupán helyi jelenség volt, amellyel a túlbuzgó vagy szadista hivatalos személyek éltek. Egyetlen hely, ahol rendszeresen folyt a kínzás, az elmegyógyintézet volt, azonban nem fizikai kínzás formájában, hanem gyógy- és kábítószerekkel. Természetesen több ízben s több oldalról felvetődött a kérdés, hogy a szovjet kormány vajon nem tér-e vissza a sztálini módszerekhez, és ennek keretében nem törvényesítik-e újból a kínzást? Újabban több olyan eset történt, amelyek valószínűsítik ennek a bekövetkeztét. A szovjet kormány jelenleg mind szorosabbra fűzi az ún. szocialista fegyelmet, rendszabályozza a dolgozó osztályt, a nyugati stílusú viselkedést és kapcsolatokat elítéli, mindinkább kierőszakolja a KGB tisztelését, sőt, dicsőítését. Legújabban a rendszerrel egyet nem értő szovjet polgárok (a szakadárok) nyugatra kicsempészett információi szerint a kormányzat, ha nem is törvényesítette nyíltan a kínzásokat, de felhatalmazta a KGB ügynökeit, hogy alkalmazzanak fizikai kínzásokat. Az a tény pedig, hogy az információk szerint a kínzásokat széles körökben jól ismert személyek ellen alkalmazzák, egyrészt arra mutat, hogy a KGB- nek adott engedély a legfelsőbb szovjet vezetéstől származik, másrészt pedig a szovjet vezetés nemcsak nem akarja titkolni ezt a tényt, ország-világ tudtára akarja adni, hogy ez a valódi szovjet módszer, és ezt vegye tudomásul mindenki, akinek valami dolga van a szovjet kormányzattal. Bár az informáló üzeneteket kicsempésző szakadárok — a letartóztatástól félvén — meg akarják őrizni inkognitójukat, jól ismertek a Szovjetunióban utazgató nyugatiak előtt, és ezek szerint az információk igazak és hitelesek. Újabban három személy esete került a Nyugaton nyilvánosságra. 1. Alekszej Szmirnov, komputerspecialistát, aki azelőtt az egyik szovjet minisztériumban dolgozott, a börtönben 30 alkalommal verték meg, majd miután megtagadta bűnössége beismerését, tíz évre ítélték. A bűne az, hogy titokban a Mostani esetek krónikája című, az emberi jogelvekkel foglalkozó lapot szerkesztette. 2. A másik áldozat Anatolij Korjagin elmeorvos volt, aki nyilvánosan kritizálta az elmeorvosi kezelésnek politikai célokra való használatát. Korjagin esetében a kínzási módszernek egy „magasfokú” formája vált ismertté. A kínzások alatt a cella ablakait szándékosan nyitva hagyták, hogy a jajgatás messze távolra elhallatsszék. 3. A harmadik áldozat Szergej Hodorovics, az Orosz Szociális Alap hat éven keresztül volt adminisztrátora. Ennek a szervezetnek a feladata a politikai foglyok és azok hozzátartozóinak anyagi segítése volt. Hodorovicsot ez év áprilisában Moszkvában elfogták és hazaárulással vádolták. Most a felesége megbízható helyről úgy értesült, hogy férjét a moszkvai Butyirka börtönben úgy összeverték, hogy a koponyája megrepedt. És ezt a kínzást addig folytatják, míg beismeri bűnösségét. 1979 óta csaknem valamennyi szakadár csoportot vagy földalatti működésre kényszerítették, vagy a KGB fokozódó terrortevékenységével szétrombolták. Jelenleg a Nyugaton mintegy 1000 szakadár bebörtönzéséről vannak hiteles adatok. Most az a kérdés, hogy miért történt és történik mindez? A felelet egyszerű: a szovjet diktatúra kénytelen volt belátni, hogy a Nyugattal sohasem lehet békés partner. Más szóval: békés koegzisztencia során a Nyugaton sohasem tud olyan politikai, szociális és gazdasági változásokat létrehozni, amelyek segítségével közelebb jutna világhódító tervei megvalósításához, mint ahogy azt Sztálin utódai elképzelték. Hogy pedig időt és fáradságot spóroljon, bemutatkozva valódi oldaláról, felmondta a koegzisztenciát. Egyben igyekszik saját problémáit maga megoldani. Ezeknek a problémáknak egyike 250 milliónyi népének a kívánt politikai, szociális és gazdasági vonalon való megtartása. Sztálin ezt terror alkalmazásával tette, a jelenlegi kormány is ehhez akar visszatérni. Hogy ez sikerül-e? Ez az, amit nem lehet tudni. Krisztus Jézus született, örvendezzünk, néki öröméneket zengedezzünk! Békességgel teli karácsonyi ünnepeket kívánnak Híveiknek és magyar testvéreiknek a Szentháromság Egyházközség nevében Fr. Ciprian Károly O.F.M. Barberton, Ohio ISBN 0-920004-09 1 THE LAST BATTLE FOR SAINT STEPHEN S CROWN Please send: The Last Battle for Saint Stephen's Crown $30.00 Sales tax per book 51.95 (Only in Ohio) Postage per book 5 3.00 A documentary of the recent history of the Hungarian Holy Crown Attila Simontsits 4118 Ridge Road Apt. h Brooklyn. Ohio 44144 Attila Simontsits 15. oldal Boldog és örvendetes karácsonyi ünnepeket kívánnak a VASÁRNAP olvasóinak a Szent Imre Egyházközség nevében Szőcs Dénes Németh Róbert ferences atyák Fairfield (Connecticut) .