Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1984 (91. évfolyam, 1-50. szám)

1984-12-16 / 48. szám

t. oktol KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA Szócséplés a világ sóhivatalában A világ sóhivatalában, az ENSZ-nek is nevezett világ­­szervezet New York-i palotá­jában összegyűltek a jeles és kevésbé jeles diplomaták, hogy megvitassák az afganisztáni helyzetet. Trojanovszkij szovjet ENSZ-fődelegátus felszólalá­sának lényege az volt, hogy be kell szüntetni az általa el­lenforradalmároknak nevezett afgán szabadságharcosok kül­földi támogatását. Trojanovsz­kij szerint a szovjet megszállás ellen harcoló afgán ellenállók küzdelmének támogatása jog­talan, és nem más, mint kül­földről irányított beavatko­zás a kabuli kormány belügyei­­be, melyet, mint ismeretes, a szovjet kormány segített ha­talomra öt évvel ezelőtt. Maxey brit ENSZ-nagy­­követ Afganisztán invázióját megdöbbentő és szörnyű mel­léfogásnak nevezte. Az ezt kö­vető háborút Moszkvának nem lett volna szabad elindítani, mert azt soha nem lesz képes megnyerni. A szovjet kormány­nak, mondotta, előbb-utóbb tudomásul kell vennie azt a tényt, hogy katasztrofális hi­bát követett el, és vissza kell vonnia csapatait. Maxey fel­szólította Moszkvát, hogy te­gyen ajánlatot­­ a javasolt ENSZ-határozat figyelembe­vételével — az afganisztáni helyzet rendezésére. Ez a szov­jet népnek és a szovjet kor­mánynak is érdeke. Mindenek­előtt azonban Afganisztán né­péé, amelynek hazáját a szov­jet hadsereg pusztítja. Az Egyesült Államok kép­viselője hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió képtelen akara­tát rákényszeríteni Afganisz­tánra. Kirkpatrick asszony rá­mutatott, hogy a szovjet meg­szálló hadseregnek kellett ma­gára vállalnia a harcok nagy ré­szét, mivel a kabuli bábkor­mány hadserege nemigen haj­landó a saját népe ellen küz­deni. Kirkpatrick így jellemez­te az afganisztáni helyzetet: A háború romba döntötte az amúgy is gyenge afgán nem­zetgazdaságot. A társadalmi élet tönkretétele hasonló a gaz­dasági pusztításhoz. Az elmúlt öt évben a lakosság fele elme­nekült otthonából. Több mint négymillió afgán keresett me­nedéket Pakisztánban és Irán­ban, és kétmillió él otthonától távol, magában Afganisztán­ban. Kirkpatrick utalt Afga­nisztánból visszatért látogatók leírásaira. A városok vagy te­metők, vagy kísértetvárosok. Kabul maga is állandó ostrom­­állapotban él. Afganisztán új urai erőszakkal megszerezhet­ték a hatalmat, de ez nem je­lenti szükségszerűen egy nép meghódítását. Sok esetben pon­tosan az ellenállást teszi szük­ségessé. A történelem azt mu­tatja: Moszkva már régóta arra törekedett, hogy kijárat­hoz jusson a Perzsa-öböl tér­ségéhez Afganisztánon keresz­tül. De az afgán népnek is jo­ga megmutatni, hogy törté­nelmi hagyományainak meg­felelően továbbra is egységes és független államot akar. Franciaország képviselője aggodalmát fejezte ki az af­gán nép növekvő szenvedése miatt. Utalt a Pakisztánban és Iránban élő menekültek ne­héz helyzetére, a határinciden­sekre, és a pakisztáni terüle­tek ellen intézett sorozatos af­ganisztáni támadásokra. Tunézia küldöttje kijelen­tette: az afganisztáni agresz­­szió ügyében Moszkva hami­san értelmezi a nemzetközi jo­got. Moszkvának az afganisz­táni invázióra vonatkozó iga­zolási kísérletét elfogadhatat­lannak minősítette. A semleges és az oroszok­tól egyébként rettegő Ausztria küldöttje­ elég nyakatekerten és a diplomácia tolvajnyelv minden szakkifejezését felso­rakoztatva bár, de hangsúlyoz­ta: Ausztriát mély aggodalom­mal tölti el Afganisztán szov­jet megszállása. Szaúd-Arábia felszólítot­ta a Szovjetuniót, hogy föld­rajzi határoktól függetlenül merje el minden nép jogát a nemzeti önrendelkezéshez. A Szovjetunió ezt megteszi, he­lyesen, a palesztin nép eseté­ben, de ugyanezt kell tennie Afganisztánnal szemben is. Albánia Afganisztán szov­jet invázióját Csehszlovákia 1968-as megszállásához ha­sonlította. Mindkettő mutat­ja a szovjet politika erősza­kos és hódító jellegét. A szov­jet hadsereg felégeti az egész országot, és bűncselekménye­ket követ el gyermekek, asszo­nyok és védtelen polgári sze­mélyek ellen. Albánia szerint nem érdemes tárgyalni az oro­szokkal, mert csakis az elle­nük vívott harccal érhető el igazságos megoldás Afganisz­tánban. (Mellesleg Albániában a világ egyik legsötétebb zsar­noksága tombol, és ha vala­ki, akkor Albánia nem szólhat az emberi jogokról és a sza­badságról. De azért mégis ér­dekes szovjetellenes kiroha­nása.) Kína képviselője szerint az afgán kérdés egyelőre még messze van a megoldástól. Mi­közben a szovjet politikusok megtévesztően a teljes meg­oldásról beszélnek, folyama­tosan erősítik katonai támasz­pontjaikat, stratégiai fontos­ságú új utakat építenek, és mindent elkövetnek, hogy fenn­tartsák Afganisztán megszál­lását. A kínai küldött kormá­nya nevében kihangsúlyozta: Afganisztán megszállása Kí­na biztonságát is fenyegeti. Jugoszlávia nagykövete így beszélt: rendkívül veszé­lyes a nemzetközi kapcsola­tokra, ha az alapvető nemzet­közi jogi elveket önkényesen alkalmazzák. A szovjet álláspontot csu­pán három hűséges csatlós­ország támogatta: Bulgária, Lengyelország, valamint Ká­dár János cseléd-Magyaror­­szága. A közgyűlés ezek után vé­get ért. A diplomaták mentek a dolgukra, a sóhivatalban ki­hunytak a fények, és az afgán nép mészárlása természetesen folyik tovább. * * * * * # Hárommillió márkás emberkereskedelem hány nevet kihúztak a listá­ról, de az üzlet szépen folyta­tódott. Amikor 1969-ben Willy Brandt lett a kancellár, a bon­ni kormány beszüntette az ef­fajta listák összeállítását. Né­hány hónapig szünetelt az üz­let, aztán a keletnémetek ma­guktól jelentkeztek az általuk javasolt névjegyzékkel. Ezt az alkalmat arra hasz­nálták föl, hogy a politikai fog­lyok közé 10—20%-ban köz­­bűntényeseket keverjenek. Nyugat-Németország soha sen­kit nem küldött vissza. Min­den esetben Kelet-Németország döntötte el, hogy ki a politi­kai fogoly. A kiváltott foglyok gyakran minden csomag nél­kül, mindössze egy személyi igazolvánnyal a zsebükben ér­keznek — egyenesen a börtön­ből... A váltságdíj összege az id­ők folyamán szépen emelke­dik. 1963-ban egy fogoly általá­ban 30 000 márkájába került a nyugatnémet kormánynak, ma kétszer ennyibe. Egy tu­dósért vagy akadémikusért többet kell fizetni, mint egy kétkezi munkásért. Nyugat-Németország a pénzt a titkos, úgynevezett 6002-es költségvetésből biz­tosítja, ami a „humanitárius cselekedetek” dossziéja. Az ügylet kezelését közvetítők végzik, és az egész tranzakció általában nem nagyon kap nyilvánosságot. Jelenleg mintegy 6000 po­litikai fogoly van a 65 kelet­németországi börtönben és fogházban. Bonn segítségére várnak. Kelet-Berlinnek örö­kösen szüksége van kemény­valutára, így aztán előszere­tettel gondoskodik az utánpót­lásról is: az eladott foglyok he­lyébe újabb letartóztatottakat dugnak. Vajon ez lenne a módja az emberi jogokért való küzde­lemnek? A humanitárius cse­lekedetek költségvetéséből — és többnyire a nyilvánosság kizárásával — embervásárt folytatni, miközben a kelet­berlini rezsim 35 éve büntet­lenül folytathatja a legalap­vetőbb emberi jogok megsér­tését? Az évi mintegy ezer bör­tönlakó, akit a nyugatnéme­tek megvásárolnak Kelet-Né­­metországtól, megkönnyíti a keletnémet kommunisták gondjait, már ami a túlzsúfolt börtönöket illeti. 1963-ban, két évvel a ber­lini fal fölhúzása után, Kelet- Németország javaslattal for­dult a bonni kormányhoz: ke­ményvalutáért hajlandó eladni politikai foglyait. Az azóta eltelt két évti­zed során 20 036 fogolyért 2 800 000 000 nyugatnémet márkát kaptak a keletnémetek. Az utolsó kiváltott fogolycso­port — 57 férfi és 23 nő — ez év október 24-én érkezett sza­bad földre. Az idei esztendő eddig eltelt hónapjaiban Bonn közel 1800 fogoly szabadsá­gát vásárolta meg. Húsz év óta ez a legmagasabb szám. Konrad Adenauer idején a bonni kormány jegyzéket ké­szített azokról a foglyokról, akiket ki akart váltani. Igaz, a keletnémetek időnként ne­ A gólyák meg a szocializmus A gólyák kipusztulásától kell tartani Magyarországon — olvassuk egy hazai értekezésben, mely adatokkal bizonyít­ja, hogyan csökken a gólyák száma szerte az országban. Egy 1941-ben tartott gólyaszámlálás 21 614 fészkelő párt mutatott ki az országban, 1974-ben már csak 4000 párt találtak a szak­emberek. A magyar népnek hajdan oly kedves és a magyar tájra annyira jellemző madarának pusztulását nemcsak az iparosodás, az élelmiszert biztosító mocsárvilág zsugorodása okozza, hanem az emberek magatartása is. A cikket író biológus megfigyelte, hogy az újonnan épült falusi házak kéményeiről a lakók leverik a gólyafészket, és vidéken ma már tizenötféle gólyariasztó berendezés van hasz­nálatban, mely mind arra szolgál, hogy elűzze a madarakat a lakott területeknek még a környékéről is. A gólyapárok vil­lanyoszlopokra építik fészküket, de ez nem alkalmas hely, és az utódnevelésre is igen kedvezőtlenül hat. A cikkíró keresi az okot: miért változott meg ennyire az emberek magatartása? Érdemes szó szerint idézni a cikk utol­só sorait: „Száz évvel ezelőtt a gólya iránt kegyeletes volt a nép, és valóságos áldásnak tekintette mindenki, ha a házára fészkelt egy gólyapár. A nép akkor összehasonlíthatatlanul szegényebb volt, mégis — úgy tűnik — emberibb értékekkel, érzülettel, természethez, társadalomhoz való viszonyában nagyobb fo­gékonysággal élte az életét. Azóta az egyének jómódú, iskolá­zott emberekké váltak, akik naponta újságot olvasnak, rádiót hallgatnak, tévét néznek, könyvtárba járnak... És mégis, valami nincs rendjén...” Bizony, nincs. Ennek számos jele van, s ezek közül csak egyik a gólyákkal szemben megváltozott magatartás. Szomorú jellemzője a szocialista Magyarországnak és a szocialista em­bernek. (FMH) Második kiadásban megjelent és ismét kapható WASS ALBERT monumentális, közel kilencszáz oldalas, kétkötetes regénye, a KARD ÉS KASZA. Megrendelhető a Vasárnap könyvesboltjában (P. O. Box 2464; Youngstown, Ohio 44509) 30 dollárért, plusz 2 dollár portó. Barátainak, ismerőseinek ajándékozzon karácsonyra Kerecsendi Kiss Márton könyveiből! A magas irodalmi színvonalú könyvek megvásárlásával nemcsak barátainknak szerzünk örömöt, hanem segítjük a súlyosan beteg írót és feleségét is. A RŐZSEPARÁZS és a HETEDHÉTORSZÁG című kötetek (előbbi 14, utóbbi 12 dolláros áron) megrendelhetőek az író feleségénél: 20916 Fairpark Drive Cleveland, Ohio 44126 Enyv nincs, mellébeszélés van Enyvezetten bélyegeket adott ki a keletnémet posta. Postai és egészségügyi funk­cionáriusok a sajtóban, rádió­ban és televízióban oktatják most a népet, hogy ezzel kíván­nak véget vetni annak az egész­ségtelen állapotnak, hogy az emberek nyelvükkel nyálazzák a bélyegek hátát. Ez az elavult módszer ugyanis a fertőzés veszélyét rejti magában, a szo­cialista állam számára pedig semmi más nem olyan fontos, mint polgárainak egészsége. „Óhéber duma” — mondja erre a pesti zsargon. A furcsa bélyegek kiadásának hátteré­ben ugyanis az a tény áll, hogy Kelet-Németországban hóna­pok óta egyszerűen nem lehet 1­984. december 16. Tüzér emlékezés Szent Borbála napján 1984-ben 1945 januárja... A körülzárt magyar főváros végső harcait vívja az éjjel-nappal szakadatlanul hulló félelmetes bombazápor­ban. A több száz orosz üteg pergőtüzében az utolsó sebesült­szállító repülőgépen súlyos sebesülten hagyja el őrhelyét vitéz Almay Béla vk. ezredes. Pár hónap­j a háború véget ér, de számára írott parancs nélkül folytatódik az élet, a Ludovika Akadémián tett lelki parancs követése: „Istennel a hazáért mindhalálig!" A háború pusztítása elöl Nyugatra mentett, ludovikás anya­got tartalmazó ládákat keresi, amelyeket egy évvel koráb­ban ő maga csomagolt be féltő szeretettel. Megdöbbenve érte­sül, hogy a ládákat szállító uszály légitámadás következté­ben Regensburg és Passau között elsüllyedt. Volt tüzértiszt társaival felderítik és egy őszi éjszakán felszínre hozzák a lá­dákat. A muzeális értékű anyag jórészt tönkrement. Egye­dül a Borbála-serleg maradt ép és sértetlen. Az egykori tüzértiszt, Szent Borbála lovagja, kezébe veszi a vándorbotot. Dél-Amerikában, a Dél Keresztje alatt újra élet­re kel Szent Borbálának, a m. kir. tüzérség védőszentjének tisztelete. Mint az egykori Grál-mondakör kelyhe, fényesen csillog a serleg. Fénye összefogja a világon élő magyar tüzé­reket. Vitéz Almay Béla számontartja a bajtársakat, segíti a rászorulókat, gyűjti a tüzér fegyvernem fellelhető emlékeit. Múzeumot létesít az ezernyi műemléknek. Búcsúztatja azo­kat, akik megtérnek a hagyományos Holt Ütegbe. A tüzér baj­­társak szeniorja lesz. Lelki vezető, akinek szózata decemberben, Szent Borbála névnapján végigszáll a földrészeken. Magas korá­val, egészségi állapotával nem törődve vállalta a szolgálatot szíve utolsó dobbanásáig. Ma, midőn Szent Borbála napján emlékesünk, búcsúzunk tőled, szeretett parancsnokunk. Az után végigmentél, a harcot megharcoltad Istennel, hazáért, mindhalálig. Clevelandi hírek A Magyar Csendőrök Családi Közössége december 31-én este 9 órai kezdettel tartja hagyományos szilveszteri bálját a Highland Party Centerben (3030 West 117th Street). Be­lépőjegy: 30 dollár, nyugdíjasoknak és diákoknak 27,50. Az ár­ban benne van a vacsora, az ital, szendvicsek és az éjféli pezsgő. Vacsora este 9 és 11 között. Menü: bécsi szelet, sertéssült körítésekkel, saláta, sütemények, kávé. 11 óra után szendvi­cseket szolgálnak fel. 9-től 2:30-ig díjmentes italfogyasztás. A jó hangulatról a közkedvelt Heged­­s zenekar gondosko­dik. Jegyigénylés és asztalfoglalás vitéz Kernes László telefon­számain. Nappal: 459 2888, este: 741 0392, 00000 A Magyar Harcosok Bajtársi Közösségének clevelandi főcsoportja január 19-én este rendezi meg hagyományos évi bálját a clevelandi rockside-i Holiday Inn nagy báltermében. A részleteket később közöljük. 00000 A XXIV. Magyar Kongresszus november 23-a és 25-e kö­zött tartotta üléseit a clevelandi Bond Court hotel termeiben. A november 23-i ülések: Az Amerikai Magyarok Országos Szövetsége (AMOSZ) tartotta országos gyűlését dr. Nádas János elnökletével. A gyűlés egyhangúan ismét őt válasz­totta meg elnöknek. A magyar nyelv tanításának újabb módszereiről tartott igen érdekes elődást Pintérné dr. Pereszlényi Mária és dr. Lu­­dányiné Nádas Panni. Megalakult a Magyar Sportbajnokok Szakosztálya a Ma­gyar Társaságon belül Szent Királyi János elnökletével. A Szabad Magyar Újságírók Szövetségének közgyűlésén Flórián Tibor elnökölt. A délután folyamán Könnyű László, Kúr Csaba és Búza György megnyitották az emigrációs könyv-, képző-, ipar- és fo­tóművészeti kiállítást. Fél hétkor kezdődött a nagy sikerű irodalmi és művészest. Búzáné Ormay Ildikó Horváth László Szent István kantáta című szerzeményéből énekelt részleteket. Zongorán kísérte a szerző. Dr. Incze Lajos mondott megnyitó beszédet. Márton László magyar dalokat énekelt, zongorán kísérte dr. Demján Ferencné. Jeszenszki Gyöngyi Babits, Kosztolányi és Tóth Ár­pád verseiből adott elő. Halászi László saját szerzeményű dalai­ból adott elő, zongorán kísérte Horváth László. Flórián Tibor Örök városom, Kolozsvár című vallomását olvasta fel. Tollas Ti­bor verseiből adott elő. Horváth László Kodály Háry János cí­mű dalművéből adta elő a Közzenét és a Toborzót. Máté Lász­ló régi magyar énekeket énekelt. Az est műsorvezetője e sorok írója volt. 24-én, szombaton délelőtt tartotta ülését az orvostudomá­nyi szakosztály dr. Raveggin László elnökletével. Az orienta­lisztikai szakosztály ülésén dr. Lengyel Alfonz elnökölt. A mér­nökök és építészek ülésén ifj. Falk Viktor elnökölt. A kongresz­­szus fő témája a Duna-medence elrendezésének kérdése volt. Az ankéton dr. Somogyi Ferenc és dr. Gyallay-Papp Domokos tartott előaadást. Az ifjúsági ankéton Vizsolyi Zsuzsi elnökölt. A Szent László Társaság és Rend ülésén Záhony József elnökölt. Este 7-kor volt a díszvacsora, utána hagyományos bál, mely hajnalig tartott. Vasárnap volt az Árpád Akadémia XIX. közgyűlése. Fló­rián Tibor megnyitója után dr. Somogyi Ferenc jelentése kö­vetkezett, majd Pulváry Károly, Németh Gyula, Homonnay Ele­mér, Kiss János, Könnyű László és Burgyán Aladár tartottak ér­tékes előadásokat. Ormay János vetített képeken mutatta be a Grand Canyonról alkotott körképét. A Magyar Kongresszus záróülésén dr. Nádas János elnö­költ. Elhatározták, hogy a XXV. Magyar Kongresszust és a Sza­badvilági Magyarok IV. Világtalálkozóját itt Clevelandben együtt rendezi meg jövőre a Magyar Társaság. v. Haraszthyné Kapossy Kathy Új kiadásban megjelent Nyírő József: Néma küzdelem című regénye. Kapható a Vasárnap könyvosztályán 16 dollárért (plusz postaköltség).

Next