Katolikus Szemle 16. (1902)
9. szám - Értekező czikkek, elbeszélések - Trikál József: Az Unam Sanctam Bulla (Első közlemény)
AZ UNAM SANCTAM BULLA. (Első közlemény.) Ez év novemberében hatszáz éves jubileumát éri el az Unam Sanctam bulla. Rövid tartalommal ötszáz évnek világnézletét foglalja magában. Az az erőbefolyás, hatalom, amelyet az egyház a középkor közjogi és politikai viszonyainak és a hivek, a népek meleg szeretetének következtében nyert, benne lelkünk előtt megjelenik. Akkor keletkezett, midőn az egyházi hatalom dicsőségének, fényének tetőpontját elérte, de egyúttal akkor is, midőn az új idők, új eszmék, új nézetek megkezdik őrlő munkájukat. A pápaság lassan-lassan veszít politikai jelentőségéből és e bulla, amely a múlt időknek maga a chartája, botránykővé válik. Annál hevesebben ostromolják, mennél inkább erősbödik, kialakul, izmosodik a világi hatalom. Pedig minden intézményt a kor teremt meg, az idő szül. Az egyházi hatalomnak középkori fényét is a népek jóváhagyása, akarata teremtette, a fejlődés pedig szükségessé tette. Más szempontból támadták hajdan és más okból a jelenben. Szép Fülöp és a franczia királyok távol óhajtották tartani maguktól a pápaság politikai befolyását és ezt elérték. Most, mióta a csalatkozhatatlanság dogmáját a vatikáni zsinat kimondotta, tartanak e bulla gyakorlati jelentőségétől, mintha az egyház az államot ismét hatalma alá szeretné vetni. Ezen dolgozat keretében célunk kimutatni, hogy VIII. Bonifácznak nem volt szándéka hitelvileg kimondani a pápaságnak világi ügyekben való beavatkozási jogát. Ami pedig a bulla dogmatikai kijelentését illeti, az nem vonatkozik egyébre, mint hogy lelkiekben az egyház fejének mindenki engedelmeskedni tartozik. Mivel a bullának tartalma annyira erőteljes és szinte meglepő hatalommal, tekintélylyel jelenik meg, szükségesnek tartom azt beleilleszteni a középkor gondolatvilágába; előttünk kell állnia, mily természetű volt a pápák világiakban való befolyása, hogy azután a kitűzött czélunkhoz eljussunk.