Katolikus Szemle 25. (1911)

4. szám - Könyvismertetések és birálatok - Tóth-Szabó Pál: Walter Gyula: Overberg Bernárd

mondja, hogy Ballagi Aladár nem «sine ira et studio» írta munkáját. Igaza van, de dicsérjük is érte Ballagi Aladárt. Ezen a munkán, ennek a munkának minden lapján ott kell ülnie a lelkiismeretlenséggel, felüle­tességgel és tudományos szélhámossággal szemben «ira»-nak és az igazságért, nyelvészetünk becsületéért buzgólkodó «studium»-nak. Jól védett várakat csak kemény, lelkes rohammal lehet bevenni. A Ny. Sz. várának a sajtóban s a pajtáskodó tudós világban igen sok volt a bás­tyája, sánca, erőssége s jól emlékezhetik Szily Kálmán, hogy Békési Emil, valamint az ő első, «sine ira et studio» való támadásait milyen könnyen visszaverték. Ez a vár csak Ballagi Aladár kemény támadásaira dőlt meg s azt, hogy az új támadások, az új könyvek még ma sem feleslegesek, mi sem bizonyítja jobban, minthogy olykor még a Magyar Nyelvben is egyre-másra találkozunk olyan utalásokkal, amelyek a Ny. Sz.-t mint kútforrást, mint tekintélyt emlegetik. Id. Overberg Bernárd: Kilenc képpel. Irta : Walter Gyula dr. Budapest, 1911. 100 oldal. Fürstenberg Ferenc báró, a kölni választófejedelemség egyházi kormányzója, a harmincéves háború zivataraiban válságba jutott nép­oktatást föllendíteni óhajtván, tanügyi bizottságot szervezett, melybe meg­hívta Overberg Bernárdot, a még fiatal, de már jóhírnevű everswinkeli segédlelkészt is. Overberg (szül. 1754. május 1.) a bizottság leghivatottabb és legszorgalmasabb tagjának bizonyult. A bizottság utasításai, rendel­kezései túlnyomólag az ő műve voltak. Inkább a gyakorlat embere volt. Ezért munkásságának javarésze a münsteri normális iskolára esett. Azt az elvet vallván, hogy eredményes népoktatás csak kellően képzett taní­tókkal eszközölhető, elsőrangú feladatnak tartotta a tanító- és tanítónő­képzést. A tanítás művészetének annyira mestere volt, hogy még olya­nok is látogatták előadásait, akik nem készültek tanítópályára. Az ő érdeme, hogy 1822-ben fölállították Bürenben a kath. tanító-, 1832-ben Münsterben az első állami tanítónőképző intézetet. Elveit «Utasítások a célszerű tanításra nézve» c. alatt bocsátotta közre. Ma is értékes munka. A halál valósággal a kathedráról szólította el. (1826. nov. 9.) Hálás tanít­ványai s honfitársai diszes szoborral tisztelték meg emlékezetét. Ez a nemes érzés vezette Walter Gyulát is, mikor a jeles pedagógus áldásos életét, munkásságát színes, vonzó nyelven, világos, jól tagozott előadás­ban megírta. Élvezettel olvastuk végig a derék könyvet, a legmelegebben ajánljuk mindazok figyelmébe, kik a kath. pedagógia múltja iránt érdek­lődnek. Tóth-Szabó Pál dr.

Next