Katolikus Szemle 14. (1962, Róma)
1. szám - ESZMÉK ÉS MŰVEK - Pálinkás László: Egy darab középkor
foglaló gyűjteménye, amely felülmúlja ugyan a kiadó által publikált előző kötetet, de hangja nem felel meg mindenben a modern líra követelményeinek.. Szókincse Választékos, de néha erőltetett. Nyelve és ritmusa hol népdalszerűi, hol meg az erotikus hátterű férfilíra stilizált monológja, de a képzavarokat nem sikerül mindig elkerülnie. TÓTH LÁSZLÓ Egy darab középkor GABRIEL, ASTRIK L.: Skara House at the Mediaeval University of Paris. History, Topograhpy, and Chartulary. Notre Dame (Ind. USA), 1960, The Mediaeval Institute, University of Notre Dame. 8 , 195 old. XXX képtábla. «Texts and Studies in the History of Mediaeval Education» N. IX. « Napjainkban, midőn oly sok szó esik a nemzetközi kapcsolatokról és oly nagyhangon hirdetik a szellemi együttműködés és a kulturális közeledés szükségességét a különböző nemzetek között, könnyen hajlamosak vagyunk a tudatlanság súlyos "vasfüggönyét" borítani azokra az eredményekre, amelyeket ezen a téren a keresztény középkor egyetemein egyszerű és alázatos tanárok és tanítványaik elértek» — vezeti be legegyszerű és alázatos tanárok és tanítványaik elértek » — vezeti be legújabb könyvét a Szerző, aki éppen a középkori egyetemek körül zajló diákélet és tanulmányi rendszerek egyik legkiválóbb, általánosan elismert szaktekintélye. Mivel azonban a Szerző a jelen esetben analitikus történeti részletmunkát kíván adni, a továbbiak során, sajnos, nem fejtegeti a bevezető sorokban felvetett és mélyreható igazságot magában foglaló problémát, így az elindított gondolatmenetet nekünk kell kiegészíteni: azért van ez, mert a középkorban a kereszténység eszméi vezették az embereket, irányították a kultúrát és a nemzetek életét, ezek az eszmék pedig egyetemesek, universálisak, értelmük mindig és mindenütt egy; ma a racionalizmus és a materializmus irányítja az emberek és nemzetek nagy részét, tanaik mögött azonban nem egyetemes érvényességű eszme, hanem megosztottságot eredményező egyéni érdeke 611, mely a szellemi együttműködés — és tegyük hozzá: a békés koegzisztencia — egyébként szépen hangzó frázisaiba is mérget és viszálykodást kever. A középkori egyetemeken a különböző nemzetek tanulóiból alakult csoportok, a natio-k, nagyon szépen megfértek egymás mellett, de a káptalanokban vagy a királyi kancelláriákban is egymás mellett ültek a Párisban, Bolognában, Krakkóban vagy Prágában tanult klerikusok, hisz mindenünnen ugyanazt az egyetemes keresztény kultúrát vitték haza és a latin nyelv révén minden nemzet művelt fia megértette a többi nemzet fiait. Ennek a szép kornak egy fejezetét eleveníti fel a Szerző, midőn a párisi egyetem mellett létezett svéd tanulmányi alapítványok történetét írja meg saját levéltári kutatásai alapján. A svédek a szabad művészetek fakultását kitevő négy natio közül az angol-német natiohoz tartoztak a dánokkal, norvégekkel és skótokkal együtt. Házaik vagy kollégiumaik a XIII. sz. végén tűnnek fel Párisban s közöttük legfontosabb volt Skara svéd városka káptalanja által létesített alapítvány, mely mintegy 150 éven keresztül állott fenn. Ha számításba vesszük, hogy Skara városa ma sem éri el a 10.000 lakost, akkor talán könnyebben megértjük, menynyi áldozatkészség és a keresztény kultúra egyetemességének milyen nagyfokú tudata kellett ahhoz, hogy ez az eldugott messzi északi városka elküldje fiait tanulni Párisba, mint tették a többi, püspökséggel és káptalannal rendelkező városok is mint