Katolikus Szemle 14. (1962, Róma)
1. szám - ESZMÉK ÉS MŰVEK - Tóth László: Négy verseskötet
Négy verseskötet Az elmúlt esztendő végén versgyűjtemény látott napvilágot, kettő « kézirat gyanánt », litográf nyomással, korlátozott példányszámban, más kettő pedig a kölni Amerikai Magyar Kiadó gondozásában, ízléses, korszerű nyomdai külsőben. Az egyik litografált kötet Pesti József Vörös Iszlám című egyéni gyűjteménye, amely körülbelül 150 verset tartalmaz, föltehetően a szerző első teljes gyűjteményét. A mű olvasásakor az az érzésünk, hogy a szerző bora, még nem palackérett, még nem csillogóan tiszta. Vulkanikusan szenvedélyes egyéniség ellenőrizetlen kitörései ezek a versek, a kitörés pillanatnyi eufóriás lázának kritika, és műgond nélküli sietős megrögzítései, amelyek azonban a higgadt és igényes olvasót nem tudják magukkal ragadni, még akkor sem, ha a versek alapintuícióival esetleg egyet ért. Ez a szenvedélyes, sietős munkamódszer, vagy talán inkább a módszer teljes hiánya okozza azt, hogy a versekben gyakori a képzavar, sok a durva formahiba, az elnagyolás, az ízléstelen eredetieskedés. Gondosabb válogatás, műgonddal elvégzett csiszolás és higgadt kritika sokat használhatott volna ennek a kötetnek, amely még az erjedő, forró must jellegével bír. * * * A második ugyancsak litografált külsőben megjelent verseskötet voltaképpen 15 külföldön élő magyar költő műveiből összegyűjtött antológia, amely Ottawában jelent meg, csinos amatőr kiadásban, Kovách Angelus kapucinus barát, ottawai magyar lelkész szerkesztésében. A szerkesztő, — a kötetecske elé írt előszóban — azt írja, hogy m ez a kis versgyűjtemény az öt éves Forradalom hősei előtti hódolat szeretne lenni. Célja, hogy megismertesse és megszerettesse az ő szellemükben alkotó száműzött magyar költőket». Nem törekszik teljességre, és voltaképpen nem is az irodalom ismerőihez szól, hanem csupán az a célja, hogy «alkalmas legyen arra, hogy enyhítse a modern költőkkel szemben érzett közönyt és tartózkodást ». Az antológia szerkesztője alapos ismerője kell, hogy legyen a külföldi magyar lírának, úgyszólván minden jelentősebb idegenben élő magyar költő helyet kapott a kis gyűjteményben. Sulyok Vince, Tűz Tamás, Tollas Tibor, Lökkös Antal, Cs. Szabó László, Kannás Alajos, Gömöri György éppúgy benne foglaltatnak e kötetben, mint Csiky Ágnes Mária, vagy Kisjókai Erzsébet. * * * Az Amerikai Magyar Kiadó gondozásában megjelent két verseskötet közül az elsőt Csighy Sándor írta Védjetek meg engem címen. A mintegy harminc költeményt tartalmazó füzet eléggé ismert nevű szerző műve, amit azonban a tökéletesen elfogulatlan kritika nem fogadott szívesen. Várady Imre egyetemi tanár — Csighy Sándor korábban megjelent öt verseskötetéről írt összefoglaló kritikájában már 1958-ban megállapította, hogy « verseiben kevés a bensőség varása, kevés az élmény hitele, s hogy azok nem egyszer egyhangúak ». Várady az « időszerűtlenné vált retorikát », « túladagolt harsányságot », « az érzelmek elkiáltását » és a « félmodern költői nyelv elfakult cicomáit» kifogásolta pár évvel ezelőtt megírt kritikájában. Ezek a megállapítások ma is változatlanul fennállanak, s a magunk részéről csupán a mindenáron meghökkenteni akaró eredetieskedés elfogadhatatlan törekvésének vádját tehetjük hozzá. * * * Az Amerikai Magyar Kiadó másik verseskötete Mezey Sándor Parázs című közel ötven verset magában