Katolikus Szemle 14. (1962, Róma)

1. szám - ESZMÉK ÉS MŰVEK - Tóth László: Négy verseskötet

Négy verseskötet Az elmúlt esztendő végén vers­gyűjtemény látott napvilágot, kettő « kézirat gyanánt », litográf nyomás­sal,­­ korlátozott példányszámban, más­ kettő pedig a kölni Amerikai Magyar Kiadó gondozásában, ízlé­ses, korszerű nyomdai külsőben. Az egyik litografált kötet Pesti József Vörös Iszlám című egyéni gyűjteménye, amely körülbelül 150 verset tartalmaz, föltehetően a szer­ző első teljes gyűjteményét. A mű ol­vasásakor az az érzésünk, hogy a szerző bora, még nem palackérett, még nem csillogóan tiszta. Vulkani­kusan szenvedélyes egyéniség ellen­őrizetlen kitörései ezek a versek, a kitörés pillanatnyi eufóriás lázának kritika, és műgond nélküli sietős megrögzítései, amelyek azonban a higgadt és igényes olvasót nem tudják magukkal ragadni, még ak­kor sem, ha a versek alapintuícióival esetleg egyet ért. Ez a szenvedélyes, sietős munka­módszer, vagy talán inkább a mód­szer teljes hiánya okozza azt, hogy a versekben gyakori a képzavar, sok a durva formahiba, az elnagyolás, az ízléstelen eredetieskedés. Gondosabb válogatás, műgonddal elvégzett csiszolás és higgadt kriti­ka sokat használhatott volna ennek a kötetnek, amely még az erjedő, for­ró must jellegével bír. * * * A második ugyancsak litografált külsőben megjelent verseskötet vol­taképpen 15 külföldön élő magyar költő műveiből összegyűjtött antoló­gia, amely Ottawában jelent meg, csinos amatőr kiadásban, Kovách Angelus kapucinus barát, ottawai magyar lelkész szerkesztésében. A szerkesztő, — a kötetecske elé írt előszóban — azt írja, hogy m ez a kis versgyűjtemény az öt éves For­radalom hősei előtti hódolat szeretne lenni. Célja, hogy megismertesse és megszerettesse az ő szellemükben al­kotó száműzött magyar költőket». Nem törekszik teljességre, és volta­képpen nem is az irodalom ismerő­ihez szól, hanem csupán az a célja, hogy «alkalmas legyen arra, hogy enyhítse a modern költőkkel szem­ben érzett közönyt és tartózkodást ». Az antológia szerkesztője alapos ismerője kell, hogy legyen a külföldi magyar lírának, úgyszólván minden jelentősebb idegenben élő magyar költő helyet kapott a kis gyűjtemény­ben. Sulyok Vince, Tűz Tamás, Tollas Tibor, Lökkös Antal, Cs. Sza­bó László, Kannás Alajos, Gömöri György éppúgy benne foglaltatnak e kötetben, mint Csiky Ágnes Mária, vagy Kisjókai Erzsébet. * * * Az Amerikai Magyar Kiadó gon­dozásában megjelent két verseskötet közül az elsőt Csighy Sándor írta Védjetek meg engem címen. A mint­egy harminc költeményt tartalmazó füzet eléggé ismert nevű­ szerző mű­ve, amit azonban a tökéletesen elfo­gulatlan kritika nem fogadott szí­vesen. Várady Imre egyetemi tanár — Csighy Sándor korábban meg­jelent öt verseskötetéről írt össze­foglaló kritikájában már 1958-ban megállapította, hogy « verseiben ke­vés a bensőség vará­sa, kevés az él­mény hitele, s hogy azok nem egy­szer egyhangúak ». Várady az « idő­szerűtlenné vált retorikát », « túl­adagolt harsányságot », « az érzel­mek elkiáltását » és a « félmodern költői nyelv elfakult cicomáit» ki­fogásolta pár évvel ezelőtt megírt kritikájában. Ezek a megállapítások ma is változatlanul fennállanak, s a magunk részéről csupán a mindená­ron meghökkenteni akaró eredeties­kedés elfogadhatatlan törekvésének vádját tehetjük hozzá. * * * Az Amerikai Magyar Kiadó másik verseskötete Mezey Sándor Parázs című közel ötven verset magában

Next