Katolikus Szemle 18. (1966, Róma)
3. szám - Gill Claes: Gloria Victis (vers)
A lelkiismeret mellett a diplomácia volt a másik tényező (14), amely a magyar ügyet nemzetközileg « vitte ». Sajnos szabadságunk a nyugati diplomáciának nem célja, hanem pusztán eszköze lett. A magyar ügy alkalmas volt a Szovjetunió gyengeségének, szószegésének, megbízhatatlanságának, brutalitásának, a koegzistenciális szólamok komolytalanságának a bizonyítására és az erre való hivatkozás jó eszköz volt arra, hogy a szovjet tábor agresszivitását fékezze, aktivitását ellensúlyozza, vagy egyszerűen arra, hogy a szovjet vezetőket bosszantsa. Persze egy ilyen diplomáciai eszköz, amelyet lényegileg csak negatív módon használtak fel, előbb-utóbb elkopik, elveszti értékét. Ezért a nyugati diplomácia néhány év előtt « ejtette» a magyar ügyet és még arra se használta fel, hogy az elejtés fejében valami komoly ellenértéket alkudjon ki a Szovjetuniótól. Az az erős visszhang, amelyet a magyar forradalom tizedik évfordulójának emlékezési ünnepségei és kiadványai kiváltottak, azt mutatja, hogy a nyugati lelkiismeret még nem felejtett. Arra a kérdésre, hogy a nyugati diplomácia előveszi-e még a magyar ügyet, csak a történelem adhat választ. Gloria Victis Gloria Victis! Emlékezzetek az elesettekre, kik hűlt ajakkal ma is hirdetik, a győzelemnek végső percekig őrzött reménye éltüknél mégis több nekik. Gloria Victis! Emlékezzetek, kik élni megmaradtak, a halállal is dacolva, mivel a gyermeküknek holnap enni kell s szívük halk dobbanásán kívül semmi, semmi jel. (Fordította: Tollas Tibor) (14) Némely nemzetközi akcióban a lelkiismeret és a diplomácia egyaránt szerepet játszott, például a magyar ügy ENSZ elé vitelében. 222 Claes GUI