Katolikus Szemle 25. (1973, Róma)
1. szám - Békés Gellért: Biblia: kultúrtörténet és kinyilatkoztatás
Békés Gellért BIBLIA: KULTÚRTÖRTÉNET ÉS KINYILATKOZTATÁS A Biblia világa címmel ízlésesen kiállított értékes munka jelent meg a múlt esztendőben Budapesten. Rapcsányi László egy figyelemre méltó művelődéstörténeti beszélgetés-sorozatot gyűjtött össze ebben a kötetben, amely előzőleg a Magyar Rádió tudományos-ismeretterjesztő rovatában hangzott el. (*). Rapcsányi, a beszélgetések vezetője, a kötet előszavában kiemeli, hogy a különböző szakemberek, akikkel a beszélgetéseket folytatta, « kifejezetten a művelődéstörténet szempontjából » elemezték a Bibliát, annál is inkább, mert ez « a kollektív emlékezet páratlanul gazdag olvasókönye és egyik őrzője az egyetemes kultúra alapjainak ». Ez annyit jelent, hogy egy-egy beszélgetés « a legújabb kutatások, régészeti leletek ismeretében villantotta fel a mű történeti értékét és hitelét », továbbá hogy « a Bibliát az ókori Kelet kultúrájának szerves részeként fogta fel, és történeti forrásként értékelte ». Biblia és művelődéstörténet Erről a művelődéstörténeti jelentőségről szólva Rapcsányi azt írja, hogy — amint a szerkesztőségbe érkezett levelek százaiból kitűnik — a rádióhallgatók természetesnek találták, hogy a Bibliát világi könyvnek tekintjük és azt, hogy ez a becses kultúrtörténeti emlékünk értékében egy szinten áll a Védákkal, az Azvesztával, az Iliászszal, az Odüszszeiával, hogy vallási formában öltözött részletei az elmúlt korok népeinek életét tükrözik, és magába olvasztott valóban megtörtént, történelmileg is igazolható eseményeket... Hiszen a társadalom és a gazdaság fejlődésének egyik alapképletét őrzi a "könyvecskék világa", a művészeti és irodalmi alkotások jelentős része pedig érthetetlen a hátteret, ihletet képező bibliai történet ismerete nélkül ». Ennek a hatásnak (*) A Biblia világa. A Magyar Rádió művelődéstörténeti sorozata. Szerkesztette és a bevezetést írta Rapcsányi László. Minerva, Budapest 1972, 317 old.