Katolikus Szemle 26. (1974, Róma)

1. szám - Szabó Ferenc: Emberi jövő és keresztény reménység

Tanulmányunk ízelítőt akar adni a « reménység teológiá­ja » témakörből, szembesítve a keresztény reménységet az emberi reménykedésekkel és ideológiákkal. Marxtól Moltmannig Mivel Moltmann munkája jórészt válasz Bloch kihívá­sára, mindenekelőtt az ezoterikus marxizmus neves képvi­selőjének eszméit foglaljuk össze. Ernst Bloch 1918-ban megjelent első esszéje, az Utópia szelleme már felveti a re­ménykedés alapgondolatát. A tizes évek elején igen érdekes filozófus-kör alakul ki Heidelbergben: ehhez tartozik nem­csak Bloch, hanem többek között Lukács György is. Hanák Tibor A filozófus Lukács c. kiváló könyvében (2), Lukács pályakezdéséről írva, röviden bemutatja a Max Weber körül csoportosult « iskolát » és a « heidelbergi szellemet ». « Max Weber vasárnaponként fogadta a vendégeket. Köztük volt Stefan George, Karl Jaspers, Emil Lask, Ernst Troeltsch, Bloch és Lukács. A két utóbbi megjelenése valóságos forra­dalmat jelentett. Webert lenyűgözték szellemességükkel, színes fogalmazásukkal, üdítő radikalizmusukkal, az idők közelségébe vetett hitükkel. « Ki a négy evangélista? — kér­dezték akkoriban: Márk, Máté, Lukács és Bloch » — írja Helmut Plessner a Max Weberről szóló megemlékezésé­ben » (3). Tudjuk, hogy Lukács György a világháború végén meg­tagadta « misztikus » múltját. Bloch viszont ebben az időben közzétette az Utópia szellemét, 1938-39-ben pedig megírta Das Prinzip Hoffnung (­ A reménység elve) c. nagy munká­ját, amely először (két kötetben) 1954-55-ben jelent meg. Bloch a fiatal (« hegeliánus ») Marx, a zsidó messianizmus és a kereszténység eszméit ötvözi ebben a különös könyvben. (A keletnémetek « heterodoxnak » ítélték 1954-ben...) Lássuk röviden ennek a « Meta-Religion »-nak főbb tételeit és Molt­mann kritikáját (4). Minden vallás igazi substratuma (állandó alapanyaga), (ugyanannál a kiadónál jelent meg 1967-ben). Franciául: Théologie de l'espérence I-II (« Cogitatio Fidei » sorozat, 50. és 70. kötet, Cerf-Ma­mne, Párizs, 1973).­­ Ezenkívül a Concilium c. nemzetközi folyóirat 59. száma (1970). (2) Hanák Tibor, A filozófus Lukács, Magyar Műhely, Párizs, 1972, 11-31. (3) Uo. 30. (4) Lásd: J. Moltmann, Theologie der Hoffnung (függelék), 313 skk. 2

Next