Katolikus Szemle 30. (1978, Róma)

1. szám - Bogyay Tamás: Az ország és koronája

BOGYAY TAMÁS AZ ORSZÁG ÉS KORONÁJA A szentkorona hazatért. Nem első ízben sok évszázados viszontagságos története folyamán. Az utolsó kétszáz évben háromszor került sor ilyen hazatérésre és mindegyik alka­lommal olyan ünnepi fogadtatásban részesült, amilyenre nem ismerünk példát a korábbi időkből. 1790-ben valóságos diadalmenetben a császári udvari hintón hozták vissza a szentkoronát a bécsi kincstárból Budára. Ez a hazatérés a kalapos király, II. József elképzelte felvilágosult abszolutista összmonarchia végleges bukását és az önálló Magyarország eszméjének diadalát jelentette. 1853-ban a régi, történeti országhatárról, Orsova melletti rejtekhelyéről tért vissza egy királynélküli, megcsonkított Magyaroszágra, amely csak egy volt az osztrák császári birodalom sok tartománya között. Amikor a magyar királyság jelvényeit hozó hadigőzös kikö­tött Budán, mégis uralkodóknak kijáró ünnepélyességgel, ágyúdörgés közepette fogadták a Bach-korszak világi és egyházi előkelőségei. Kerek ötnegyed évszázaddal később, 1978 Vízkeresztjén is királynélküli országba tért vissza a szentkorona. Egy világhatalom külügyminisztere hozta és a repülőtéren meg az Országház kupolacsarnokában megint egy olyan uralmi rendszer rendezett neki mondhatnánk fe­jedelmi fogadtatást, amelynek lényegéhez tartozik a keresz­tény királyság eszméjének tagadása. Történelmi műveltségű magyar, éljen akárhol a világ­ban, nem csodálkozik, hogy még a királynélküli, sőt király­ság­ellenes rendszerek sem merték megtagadni ettől a holt tárgytól a tiszteletet. De mindenütt, a nemzetközi sajtóban is felvetődött az utóbbi hónapokban a kérdés, mivel magya­rázható, honnan ered ez a különös tekintély. Külföldi lapok­ban is riportok hosszú sora jelent meg erről, ugyan nem egy­szer cinikus-ironikus mellékzöngékkel és többnyire elképesz­tő történelmi tévedésekkel. Épp a tévedéseket nem lehet azonban egyszerűen a külföldi újságírók felületessége rová­sára írni. Aki megnézi a magyarországi sajtót is, meglepetve láthatja, hogy a legtöbb képtelenség, néha egész gondolatme­netek is onnan erednek. Pedig a magyar napilapok történeti meg régészeti kérdésekben elég sokszor juttatják szóhoz az illetékes szakembereket. A magyar királyi korona sorsában

Next