Kecskemét és Vidéke, 1889. január-november (1. évfolyam, 3-39. szám)
1889-01-17 / 3. szám
3. szám. KECSKEMÉT meglátogatása, vagy a templomba áldozat hozatal végett. A ház körüli dolgok férfi cselédek által végeztetnek s képzelhető, hogy mily unalmas lehet életök, a folytonos elzártság és tétlenségben. Unalmukban hajukat, szemöldökeiket és körmeiket festik, felhalmozott díszeikben és ékszereikben turkálnak, hol egyiket, hol másikat illesztgetvén magukra. Nem ritkán véres verekedésre is vetemednek. Friss levegő élvezése, végett esténként felülnek lapos háztetejükre s ott beszélgetnek. Az özvegyeknek van a legrosszabb dolguk és miután a lányok legkésőbb 10 éves korukban férjhez adatnak, sok özvegyen marad. Ezeket a többi nők gyűlölik, durva ruhában kell járniok, s valószínűleg sajnálják, hogy az angolok beszüntették az özvegy- égetést, mert nyomorult életöknél többre becsülnék az elégetést. A kínai koldusokról egy Sehanghaiban megjelenő hírlap meglepő dolgokat közöl. A többi között azt mondja, hogy aki a kínai koldusnak gazdag alamizsnát ad, olyat tett, mint mikor nálunk valaki jó biztosítási ügyletet köt. A városokban hatalmas szövetkezeteket alkotnak a kéregetők, és azon kereskedő, aki az üzletében megjelenő koldust, miután az kérését előadta és egy jó darabig türelmesen várakozott, üres kézzel elbocsát, biztosan számíthat arra, hogy üzletét egy félig kiéhezett csorda feldúlja, ami pedig a leghidegvérűbb kínait is kihozza sodrából. Miután azily szövetkezetek sokkal hatalmasabbak ellenfeleiknél, mert nekik semmi veszteni valójuk sincs, ugyancsak felhasználják az alkalmat és az alamizsna szakadatlanul folyik be hozzájuk. A marokkói postaintézmény mai napig is valóságos ókori állapotot tüntet fel. A postai szolgálat félig kiéhezett sovány és meztelen Arab küldönczök által nyomorult fizetésért, a leghűségesebben és leggyorsabban végeztetik. Gyalog járnak rengeteg erdőkön, egetverő magas sziklákon keresztül. Átúsznak olyan folyókat, melyeknek a ló neki nem menne. Folyton kuczogva haladnak; a legnagyobb forróságban néha napokig nem jutnak egy csepp vízhez, fát pedig nagyon ritkán látnak. Táplálékuk az úgynevezett dura-sütemény és néhány datolyából áll. Éjjel néhány óráig pihennek, hogy azonban soká ne aludjanak, illetve hogy el ne késsenek, elalvás előtt egyik lábukra kötelet kötnek s azt meggyujtják, és ha önmagukból idejekorán fel nem ébrednek, felébreszti őket a fájdalom, mikor a kötél tüze talpukhoz ér. Járásuk gyorsabb az öszvérénél, mert az öszvér Tangertől Fezig 5 nap alatt ér el, a postaküldönct pedig ezen utat 3 és fél nap alatt teszi meg. Kecskemét és Vidéke tározója: Honthy István. Az alispán gyerekei. (Regény.) A „Kecskemét és Vidéke“ számára irta: Porzsolt Kálmán. I. A hazatérő. (Folytatás.) Zoltán pedig sietett bátyját felkeresni. Midőn ennek szobájába lépett, Lászlót nagy munkában találta. Konyákig fel volt gyűrve mindkét kabát újja; egy görbe diszkard fényesitésével volt elfoglalva. A mint László megpillantotta a belépőt, nagy robajjal eldobta a kardot s a tisztitó követ magától és kitárva mindkét karját, magához ölelte öcscsét. — Isten hozott öcsém, köszönöm, hogy épen most jöttél haza, látni fogod az én első fellépésemet a vármegyében ! Hal-