Kecskemét és Vidéke, 1920. május-december (1. évfolyam, 1-189. szám)

1920-09-26 / 110. szám

2. oldal. Kecskemét és Vidéke 110. szám. Kecskemét népoktatásügye. Az iskolázatlanság szégyenletes arányokat ölt. A községi népiskolákra vonatkozó jelentés.­­ (Folytatás.) A pusztai iskolák nagy része, melyek­ben a tanítás november második felében kezdődött meg, ugyan e hó végén, fűtő­anyag hiány miatt bezárult. Ez lett a sorsuk a belterületi iskoláknak is. A tanítások csak március hó közepén kezdődtek meg újra, de rövid egy hónapi tanítás után ismét kátyúba jutott a népokta­tásügy szekere. A városban ugyanis 10, a pusztákon 15 tanító rendeltetett ki mezőgazda­­sági statisztikai adatok összeírására és gabona rekvirálásra. Így április hó 13-tól 28 ig 22 osztály tanító nélkül maradt. Az elmúlt tanévben a városban csak 36 tanterem állott a népiskola rendelkezé­sére, melyben 60 osztályt kellett elhelyezni s igy természetesen a növendékek csak fél­napos tanításban részesülhettek. Az ismétlő­ iskola osztályait 1916. év óta nem lehetett megnyitni s igy az ismétlő iskola növendékei már négy év óta nem részesültek oktatásban. Nem soroljuk fel a közs. népiskolákra vonatkozó jelentés egyéb elszomorító és megdöbbentő adatait, csupán még arra utalunk, hogy a háború előtt is 2—3 ezer volt a beiskolázatlan tankötelesek száma Kecskemét területén, s így jogosan tehetjük fel azt, hogy ez a szám ma megduplázódott, annál is inkább, mert — dacára annak, hogy a város lakosainak száma az utóbbi évek­ben tetemesen megnövekedett, — a beirat­kozott tanulók száma, különösen a pusztai iskolákban évről-évre kevesebb lett. Nemcsak ezekből az adatokból, de városunk népoktatásügyét távolabbról szem­lélve is megállapíthatjuk, hogy a kecskeméti nép elemi kultúrájában évről-évre fokozatos hanyatlás állott be. Hogy e hanyatlás megakadályozására a tanítótestületek és tanügyi hatóságok min­den lehetőt elkövetnek, az köztudomású. Hi­szen éppen a tanítóság tudja legjobban, hogy hova sülyedt az ifjúság fizikai és er­kölcsi tekintetben azóta, mióta nincs rendes tanítás az iskolákban, mióta egymásra van­nak zsúfolva az osztályok, mióta nem mű­ködnek az ismétlő­ iskolák, a tanonciskolák. De hiába igyekeznek pótolni az oktatás hiá­nyait, hiába igyekeznek enyhíteni a nagy szellemi ínségen, melybe jutottunk, ha mű­ködésük elé a város részéről tapasztalt m­eg nem értés és közömbösség leküzdhetetlen akadályokat gördít. Hiába a leglelkiismeretesebb és leg­­odaadóbb munka, ha nincsenek meg a siket feltételei. E feltételeket a város vonja és vonja meg az iskoláktól akkor, mikor azok szá­mára elegendő helyiségről nem gondoskodik, mikor annyi eréllyel meg kultúrérzékkel nem rendelkezik, hogy az iskolák helyiséged fel­szabadítsa, mikor 7 iskolát bezárat tanító­­hiány miatt ma, mikor a menekült tanítók ezrei várják az elhelyezést, mikor a tanítókat elvonja hivatásuk teljesítésétől azzal, hogy gabonaelosztáshoz, összeíráshoz használja fel őket. A város vezetősége akasztja meg az iskolák normális működését akkor, mikor az iskolák ügyeinek intézését hozzá nem értőkre bízza. Kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy a város nem tud megfelelni annak a nagy feladatnak, melyet reá a népoktatás ügye ró, nem képes kivezetni az iskolákat abból a kulturális csődből, amelybe juttatta azért városunk népoktatásügyének fellendí­tése érdekében feltétlenül szükségesnek tar­tanók a kecskeméti községi népiskolák mi­előbbi államosítását! E kívánságra ezúton is felhívjuk a kir. tanfelügyelő figyelmét, ki a polgári­ fiúiskola szervezésének kérdésével tanúbizonyságát adta annak, hogy ismeri Kecskemét kultu­rális szükségletét. Feltétlenül hisszük, hogy ezeket az adatokat hivatalos úton a kultusz­kormány tudomására hozza s azok orvos­lására megteszi a szükséges intézkedéseket. A szegény diák. Néhány nap múlva egy hónapja, hogy megnyíltak az iskolák. Kitárultak a nagy kapuk, hogy a tanulni vágyó ifjúságot, a nemzet reményét, a jövő élet polgárait be­fogadják, hogy előkészítést nyerjenek arra a küzdelmes, de egyúttal szép feladatra, ame­lyet sokat szenvedett, megalázott és szétda­rabolt hazánk, a megcsonkított Magyarország vár tőlük. Ismét hangosak reggel az utcák. G­yermekarcok tűnnek fel mindenünnen és sietnek az iskola felé. A legtöbbnek mintha szomorúság ülne az arcán, bágyadt szemével, mintha a messze bizonytalan jövőbe tekintene. Pedig nem a bizonytalan jövő bántja, a jelenben van, a jelennek él és nem ringatja magát a jövő kiszínezett és homokra épített légváraival. Nem! Nem erre gondol a szegény diák ! Helyzetének sivársága, a jelennek nyo­morúsága szorítja össze szívét, lelkét és gondterhes felhők ülnek ki arcára. Másként volt régen! Még a szegény diák is tejes­kávéra ébredt fel reggel, vidáman vette kezébe a könyvet és boldog megelégedéssel, örömteljes arccal ment az iskola öreg épülete felé. Erinek ma csak emléke él, csak a kró­nikások említik ezt. Most a szegény diákból gyorsan öreg diák lesz, mert folyton a meg­élhetés gondolata gyötri. Apja szegény és kívüle még testvérkéi is vannak. Az édesapa csekély fizetést kap. Ruha és cipő kell, de miből élnek akkor? Ezek, ezek a gondolatok ülnek ki a szegény diák arcára, ezért nem tud vidám lenni. Ezen azonban lehet segíteni. Segíteni kell, m­íg nem késő. Öleljük magunkhoz a szegény diákot! Tegyük lehetővé, hogy idő előtt ne gyűlölje meg a világot. Szárítsuk fel a szegény diák könnyeit, amelyeket kicsi, fekete kenyerére hullat. Szegény hazánknak derék, jellemes ifjakra van szüksége. A ke­resztény társadalmon múlik, hogy ez úgy legyen. Fogadjuk szívesen azokat a diákokat, kik a Kath. Tápintézet gyűjtőiveivel beko­pogtatnak. Adjuk oda azt, amit nélkülözhe­tünk, adjunk csak keveset is és akkor a Tápintézet megvalósíthatja azt a nemes fel­adatot, amelyet maga elé kitűzött és sok szegény diák áldani fogja azokat, kik ado­mányaikkal hozzájárultak ahhoz, hogy művelt emberré lehessen. B. Gy. Jugoszláv terror a karinthiai népszava­záson. Felfegyverzett terrorcsapatok azzal fenyegetik a karinthiaiakat, ha Ausztria mel­lett szavaznak, akkor felgyújtják az ingatla­naikat. Lloyd George tárgyalása meghiúsult a bányamunkásokkal és ezért szeptember 29-én kiírják a választásokat. Popescu ezredes a magyar-román vasúti forgalom megindításáról úgy nyilatkozott, hogy a tervezett járatok valamennyiét aligha lehet megindítani. A meglevő lokomotív­­készlet nem fedezi a szükségletet sem Magyarországon, sem Romániában. Mi a magunk részéről kötelességünk­nek fogjuk tartani, hogy a kultuszminiszter legközelebbi látogatása alkalmával felhívjuk figyelmét népoktatás ügyének szomorú álla­potára és okaira. Rövid fairek« A lettek és litvánok általános mozgó­sítást rendeltek el. Mindkét ország határain nagy csapatösszevonások történnek. Sorsára hagyják a corki polgármestert. Az írek kísérlete a polgármester szabadon­­bocsájtása érdekében kudarcot vallott. Az amerikaiak nem avatkoznak Anglia bel­­ügyeibe. Belső forradalom tört ki Törökország­ban. A Boszporuszban állomásozó török csapatok lázadoznak. Az olasz kormány és a fiumei meg­szállók közt nyílt összetűzésre kerül a sor. Fiumét az olasz kormány blokáddal fenyegeti. A kis­antant alakulása Lengyelország érdekeit sérti. A lengyel kormány arról tanács­kozik, hogy milyen magatartást tanúsítson a kis­antanttal szemben. Mindenburg megjósolja Németország fényes jövőjét. Azt mondta, ki Németország­ért vérzett, nem vérzett hiába. Szerbek a horvátok ellen. A szerb sajtó állandóan támadja a horvátokat, mert olyan autonómiát akarnak, mint­ amilyen az oszt­rák-magyar monarkia idejében volt. T­illerand a francia köztársaság elnöke. Millerandot 695 szavazattal a köztársaság el­nökévé választották meg, összesen 892 sza­vazatot adtak be. Az abszolút többség tehát 197 szavazat volt. NAPI tv ÍR­ESC. Naptár: 1920. évi szeptember 26. Vasárnap. — Róm. kath.: Ciprián. — Protestáns: Jusztina. — Görög-orosz: 1920. szept. 13. Euszták. — Nap­kelte 5 óra 53 perc, napnyugta 5.5 óra 49 perc. Időjárás: A központi meteorologiai intézet jelentése szerint a következő időjárás várható: Száraz meleg. — A 0T10­6. Országos Elnökségének MOVE katonai hetilap kiadóhivatala könyv­terjesztési osztály létesített, melynek célja a MOVE tagjait, hivatásos és nyugdíjas tiszte­ket, továbbszolgáló altiszteket és a csendőr­ség tagjait előnyös feltételek mellett havi részletfizetés ellenében könyvekhez juttatni. A könyvosztálynál bármely Budapesten meg­jelent könyv megrendelhető, még pedig: 100 koronát kitevő összegig havi 10 korona, 100—200 koronát kitevő összegig havi 20 korona, 200—400 koronát kitevő összegig havi 40 korona, 400—600 koronát kitevő összegig havi 50 korona, 600—800 koronát kitevő összegig 70 korona és 600—1000 ko­ronát ka­vő összegig havi­­30 korona részlet­­fizetés ellenében. A megrendelt könyveket a megrendelő veszélyére az első részlet és a szállítási díj utánvételezése mellett szállítják.. A raktáron levő könyvek a MOVE hírlapban vannak hirdetve. Tekintettel arra, hogy a ked­vezményt csak a MOVE tagok élvezhetik, megrendelés csak a MOVE kecskeméti fő­osztálya útján történhetik.­­ A nővédelmi misszió felkéri azokat a tagjait, akik inspekciót vállaltak, hogy eme kötelességüknek a meghatározott napo­kon d. u. pontosan megfelelni szívesked­­­jenek. , . Ismét emelték a villanyáramdíjat A törvényhatósági bizottság a mai közgyűlésén egyhangúlag elfogadta a városi tanácsnak a villanyáram egységárának felemelése tárgyá­ban előterjesztett javaslatát,,­mely szerint szept. 1-től kezdve a villanyáram egységára hektáwatt óránként a következő: Magánhá­zakban 1 K 50­ f., üzletekben, kávéházak­ban,­ mulatóhelyeken stb. 2. K, közintézetek­ben 1 K 20 f. és motorral dolgozó üzemek­nél szintén 1 K 50 fillér. A Galántai Fekete Béla festőművész, a kecskeméti Révész csoport agilis és kép­zett titkára, mint már megírtuk, szeptember 26-án, azaz vasárnap d. u. 6 órakor az új kollégium dísztermében nagyszabású elő­adást tart a magyar nemzeti szépről. Az előadást nagyszerű vetített képek magyaráz­zák. A 20 koronás jegyet Szél Nándor, G. Fekete Gyula és Burián Lajos könyvkeres­kedésében kaphatók. — A Nővédelmi misszióban a hivatalos órák d. u. 2—5-ig vannak. — Országos szövetkezeti kongresszus. A Magyarországi Szövetkezetek Szövetsége október 22 én tartja III. országos kongresz­­szusát, amelyre az összes hazai szövetkeze­tek meghívót kaptak. A kongresszuson tár­gyalás alá kerül a szövetkezeti haladás iránya külföldön és nálunk, a nemzetközi hazai áruforgalom, a szövetkezeti termelés és érté­kesítés kérdése, a földbirtokreform és a szö­vetkezetek az ipari szövetkezetek üzleti be­kapcsolása a többi szövetkezetek üzletkörébe, a szövetkezeti törvény reformja és a szövet­kezeti ügy minden időszerű problémája. — Dr. Gyenes Sándor ügyvéd, hadi­fogságából visszatérve, ügyvédi működését Kisfaludy­ utca 13. szám alatt újból meg­kezdette. Nem szavakkal diadalmaskodunk a zsidóságon, hanem tettekkel!

Next