Kecskemét és Vidéke, 1920. május-december (1. évfolyam, 1-189. szám)

1920-08-07 / 69. szám

Kecskemét, 1920 augusztus 7 Szombat I. évfolyam, 69. szám Henkefflél és Vidék­E ELŐFIZETÉSI ÁRAK­­ Egész évre 240 K. Negyedévre 60 K. Félévre 120 K. Egy hóra 20 K. Telefon­­ 135. Egyes szám I K. FELELŐS SZERKESZTŐ: LETT JÓZSEF. : : *©# : : ÁLTALÁNOS KERESZTÉNY IRÁNY­, FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL ( Kecskemét, III., Arany János­ u. 6. sz. a róm.kath. bérház átjáró udvarában. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. A kormányzó jogkörének kiterjesztéséről törvényjavaslatot terjesztett a kormány a nemzetgyűlés elé. E javaslatból, amelyet bizonyos módosításokkal a kormányzó párt elfogadott, bizonyára rö­videsen törvény lesz. Midőn e nagyjelentő­ségű, sőt talán korszakadotó közjogi válto­zás napirenden van, lehetetlen pár szóval meg nem emlékeznünk e törvény fontossá­gáról és ama lehetőségekről, amelyeket elő­idézhet a nemzet javára, vagy kárára. Ma sokan azt hangoztatják hogy a kenyérkérdés előbbre való a kormányzói jogkör kiterjesztésénél, a házfeloszlatási jog­nak a kormányzó részére való biztosításánál. Mi se tagadhatjuk le a közélelmezés roppant nehézségeit, milliók nyomorát, amelyen se­­gítni a kormány elsőrangú kötelessége. Azonban be kell látni minden tisztán látni akaró magyar embernek, hogy a házfelosz­latási jogról beszélni, ma nem üres fecsegés. A nemzet életébe mélyen benyúlhat és ott irányíthat a főhatalomnak birtokosa, aki az államélet egyik legfontosabb szervének, a parlamentnek működését rendeletével, sra jónak látja, ideiglenesen megszüntetheti. Horthy Miklós ko­mányzónk e jog birtokában majd­nem királyi hatalommal fog rendelkezni. Ez a tény egy csapással véget vethet annak a bizonytalanságnak, amely ma poli­tikai életünkben uralkodik. Ugyanis a nem­zetgyűlés az eddigi jogok szerint, akkor oszlik szét, amikor akarja. Pedig a képviselő urak, kiket, valljuk be, többségükben nem érdemük, hanem az események véletlen sodra emel­ a hatalom polcára, e hatalom­mal a nemzet kárára visszaélhetnek. Sőt úgy látjuk, hogy már vissza is éltek, amit fölösleges bizonyítanunk, mert abból a semmi haszna munkából, amit a képviselőink a nemzetgyűlésen eddig kifejtettek, minden józan látású keresztény magyar ember ma­gától is rájöhet erre. Vájjon ily parlamentben bízhatunk-e? A nemzet előbb utóbb szükségét érezheti annak, hogy a hatalom érdemtelen birtokosai a Dunamenti palotából kilakoltassanak. Ezen folyamat megindításának egyetlen orvosszere az erős hatalom, amely a nemzetgyűlés éle­tébe döntően belenyúlhat. Ezt a hatalmat a házfeloszlatási jog biztosítja a kormányzó­nak. De ha talán nem is lesz szükség arra hogy a nemzetgyűlést a jelen válságos nap­jaiban feloszlassa a kormányzó, mert a fel­oszlatással és az új választások elren­delésével járó kockázat ma veszélyes lehet, lehetetlen be nem látnunk, hogy a kormányzó hatalmának emelése a keresztény irányzat felének hatalmát emeli. Ez a fő pedig a neki adott hatalom­mal bizonyára a keresztény kurzus súlyának és tartalmának emelésén fog dolgozni. E súlyt és tartalmat csak úgy nyer­hetjük meg, ha megteremtjük azt a szilárd talapzatot, amelyen a kereszténység vé­delmét sikerrel lehet eszközölni és amelyről a zsidóság hatalmi túltengése ellen imboly­gás nélkül lehet harcolni. E talapzat, a kormányzó hatalma: a benső rend és a külpolitikai súly záloga. Biztosítéka annak a konszolidációnak, mely a keresztény magyarság fokozódó erősödé­sét és a zsidó plutokrácia gyöngülését vonja maga után. Reméljük is, hogy kormányzónk e hatalmat, melyet neki meg kell föltétlen adni, ily értelemben fogja gyakorolni. Nincs miért kételkednünk ebben. Legújabb. Budapesti tudósítónk jelentései, d. u. V2I o.­­ -------- 1 A bojkott. Bpest. Illetékes helyről nyert értesülé­sünk szerint a bojkott ügyében a kormány­hoz tegnap hivatalos közlés érkezett, amely reményt nyújt arra, hogy a határzár tekin­tetében a legrövidebb időn belül fordulat várható. A lengyelek harctéri sikerei: Varsó. A lengyel vezérkar közlése sze­rint Osztrolenkánál, ahol a 1831 ben a len­gyel szabadságharc élvezett, döntő harc fo­lyik, amelynek során a lengyel csapatok máris jelentékeny sikerek­et értek el. Friedrich István mentelmi jogának felfüggesztése. Bpest. A mentelmi bizottság 111­, pén­teken délben 12 órakor Ereky Károly elnök­­lésével ülést tartott, amelyen Friedrich István kiadatásának kérdésével foglalkoztak. Fridrich személyesen jelent meg a bizottság előtt, melyet arra kért, hogy mentelmi jogát füg­gessze fel. Amennyiben a mentelmi bizottság döntését még a mai nap folyamán a Ház elé terjeszti, nincs kizárva a lehetősége, hogy a Ház nyomban dönteni fog a kérdésben. Óriási földbeomlás: Zalaegerszeg. A gyulakeszi község ha­tárán, az egyik kisgazda birtokán a napok­ban szokatlan földbeomlás történt. Mintegy 40 méter átmérőjű terület 40—60 m. mélységé­ben hirtelen beszakadt. Ez érdekes földtani jelenség tudományos megvizsgálására a Bu­dapesti Országos Földtani Intézet geológu­sokat küld le. Bécsi hazugságok: mit írnak Héjjas Ivánról a bécsi zsidó lapok ? Lapunk hasábjain már részletesen fog­lalkoztunk azokkal a szédületes hazugságok­kal, melyekkel a szökevény bécsi zsidó­kommunisták a külföldet Magyarországra szeretnék uszítani. Most az „Új Lap“ leg­újabb száma közöl néhány szemenszedett hazugságot, melyek a bécsi vörös lapokban láttak napvilágot s amelyek főleg Héjjas Ivánnal foglalkoznak. Göndör Krausz bécsi szennylapja óriási szenzációképpen közli a bécsi vörösöknek leghőbb vágyát képező örömhírt, hogy a keresztény Magyarországnak vége van, a ke­resztények most egymást falják föl s nem­sokára fölvirrad megint a vörös uralom napja. Most ismét a vörös zsidók uralmát letörő nemzeti hadsereg tisztikaráról és kü­lönösen a nekik gyűlöletes erőskezü Héjjas Ivánról találtak ki valami nagyot és meré­szet, mert ha ők kitalálnak, — már pedig egyebet se tesznek, mint kitalálnak — akkor a nagyon is merészen alul nem adják. Egyes részleteket az alábbiakban idézünk abból a fantasztikus meséből, amelyet a külföldi vö­rösök ámítására sütöttek ki ezek az alávaló sajtókapcabetyárok. „A bojkott vasgyűrűjében fuldokló Ma­gyarországból a legfantasztikusabb és legel­­lenőrizhetetlenebb hírek szivárognak ki az általános pánikról és kétségbeesésről. A halálvergődés legtökéletesebb ábrája mered Magyarországból az utálkozó világ szeme elé . . . Arról érkezik hír a bojkottált és az egész világból kiközösített Magyaror­szágból, hogy Héjjas Iván, a rablógyilkos tiszti- és ébredő­ bandáinak élén Budapest ellen vonul, a nemzetgyűlést szétveri, a kor­mányt letartóztatja, Horthy kormányzót hi­degre teszi és megcsinálja a tiszti bandák­kal nyílt és minden álarc nélküli rémuralmát. Már nem is arról van szó, hogy kato­nai diktatúrát teremtenek Héjjasék, hanem ennél sokkal többet akarnak: a tizenhárom­­próbás gyilkosok véres diktatúráját. A nem­zetgyűlés szétverésével, a kormány és a kor­mányzó letartóztatásával egyidejűen nagy­szabású vérengzést rendeznek Héjjasék: pogromot és iszonyú munkásirtást. . . A Budapest ellen vonuló Héjjas banda dolga azonban nem lesz egészen könnyű, mert a józanabb gyilkosok fel szeretnék venni Hájasékkal a harcot. Állítólag a kormányhoz és kormányzó­hoz „hű csapatok“ védeni akarják Budapes­tet és nincs kizárva, hogy nyílt összetűzésre, véres harcokra kerül a sor . . . A győzelem bizonyára Héjjaséké lesz, akikhez kellő pillanatban maga Horthy is hajlandó csatlakozni. Mindezeket a készülő borzalmakat a Budapestről tömegesen mene­külő emberek beszélik és beszéli a leírha­tatlan izgalmak közt vergődő Magyarorszá­gon mindenki. Aki teheti, hanyathomlok menekül Magyarországból és napról-napra érkeznek Bécsbe olyan férfiak, akiknek a keresztény kurzus megteremtésében jelenté­keny szerepük volt. Magyarországon fene­kestül fölfordult minden, a következő napok és órák a legborzalmasabb eseményeket jel­zik és a keresztény kurzus nyílt haldoklása vette kezdetét. Borzasztó hullaszag árad Budapest felől és jellemző a helyzet reménytelenségére, hogy az óvatosabb gyilkosok, a gyáva tiszti­betyárok is tömegesen kezdenek menekülni Magyarországból.“ A szemérmetlen zsidó nagyotmondás­­nak ez aztán klasszikus példája. Hát hol van itt általános pánik és kétségbeesés a bojkott miatt? Ki akar itt Budapest ellen vonulni a bécsi vörös zsidók lúdtalpas csür­­héjén kívül? Hol vannak itt kormányzóhoz és kormányhoz hűtlen csapatok ? És kik azok, akik innen menekülnek? Még csak azt se lehet mondani, hogy a zsidók, mert sajnos, nagy részük vígan nyaral a balatoni és más magyar fürdőkben. A külföld az itt lévő képviselői útján meggyőződhetik, hogy mindabból, amit Göndör-Krauszék ki­találtak, egyetlen szó sem igaz. A legjellem­zőbb a dologra, hogy azóta, amióta azt ír­ták, hogy „a következő napok és órák a legborzalmasabb eseményeket jelzik“,­­ nem kevesebb, mint egy hónap múlt el és ime, nem történt semmi, aminek Krauszék bécsi társasága örülhetne. — külföldi honosok figyelmébe. A 30 BM. 1920. sz. belügyi rendelettel a külföldi honosoknak elrendelt jelentkezése f. évi aug. 6-án lejár; figyelmeztetem a jelentkezésre kötelezett idegen honosokat, valamint azok szállásadóit és házigazdáit, hogy amennyiben a jelzett határidőig jelentkezési kötelezettsé­geiknek nem tesznek eleget, az illetők ellen kihágás miatt az eljárást a legszigorúbban meg fogom indítani. Daly Zoltán rendőr­­kapitány.

Next