Kecskemét és Vidéke, 1920. május-december (1. évfolyam, 1-189. szám)

1920-09-26 / 110. szám

Kecskemét, 1920. szeptember 26 Vasárnap I. évfolyam, 110. szám HHSkemétésifitéle ELŐFIZETÉSI ÁRAK­­ Egész évre 240 K. Negyedévre 60 K. Félévre 120 K. Egy hóra 20 K. Telefont 135. Egyes szám I K. FELELŐS SZERKESZTŐ: JUSZT FERENC. : : : : ÁLTALÁNOS KERESZTÉNY IRÁNY U. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL­­ Kecskemét­ III., Arany János­ u. 6. sz. a róm. kath. bérház átjáró udvarában. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Félrendszabályok.­­ A világ megy, halad, csak mi mara­dunk. Hol van az az erős, bátor férfiú, aki minden párttekintetet félretéve, megalkuvás nélkül merné határozott mederbe terelni a dagadó árként höm­pölygő eseményeket? Nem tagadjuk, merészség kell a mai zavaros helyzet kibogozásához, de nem szabad fukar­kodnunk a merészséggel. Meg kell ra­gadnunk minden életrevaló eszmét és meg is kell valósítanunk! Németországban elfogadták az ál­talános munkakötelezettségről szóló törvényjavaslatot. Minden felnőtt férfi és nő bizonyos időre állami munka­­szolgálatra vonul be s két keze mun­kájával segíti újra alkotni a háborúban pusztulásnak indult hazáját. Nálunk Kirchner Hermann altábornagy még a Huszár-kormány idejében megalkotta a kötelező állami munkáról szóló ja­vaslatát. Ha egy kis bátorság van ben­nünk, megelőzhettük volna ebben a németeket. De a ráérünk, majd meg­látjuk, szerencsétlen hazánk két ősi átka, aktacsomók képében ráült az életrevaló javaslatra. Míg másutt tes­tet öltött az ige, nálunk kicsinyes kí­sérletezéssel telt az idő. De nem! Itt is történt valami. A földmivelésügyi miniszter rendeletet adott ki, amely bizonyos kénysze­rtő rendszabályokkal fenyegeti meg a gaz­dákat arra az esetre, ha a mezőgaz­dasági termelésben az ő hibájukból kifolyólag csökkenés vagy pangás kö­vetkeznék be. A rendelet jót akar, biztosítani kívánja a munkát a legfon­tosabb termelési ágban. Tehát megint a gazdákon kezdik, mint valamikor az ármaximálást. Jól emlékszünk, hogy ez a jogosan és jogtalanul sokat ke­serített osztály, akkoriban általános ár­megállapítást követelt az egész vona­lon. Csak sokára lett abból valami, de akkor már halálos ellenségekként álltak szemben a gazdák és a többi társadalmi osztály. Nagyon jól tudjuk, hogy ma sem múlt el egészen emiatt a keserűség. Ez az új rendelet alkalmas arra, hogy ezt a kínos ügyet még jobban elmérgesítse. A méltányosság azt kí­vánja, hogy ha egyáltalán szükség van erre a rendeletre, ne maradjon félrend­szabály. Kényszerítő feltételek szorít­sanak munkára minden osztályt és munkatényezőt, legyen az gazda, ipa­ros, tisztviselő, vagy munkaalkalmat nyújtó tőke. Megelégedés fakad egységes in­tézkedések nyomán, de elkeserítenek­­a félrendszabályok! Ne féljünk me­résznek látszó cselekedettől sem! i Fáy István főispán beiktatása.­­ A városi közgyűlés. Feltűnően kevesen jelentek meg a f. hó 25-én, szombaton d. e. 9 órakor meg­tartott városi törvényhatósági közgyűlésen, amelynek legkiemelkedőbb mozzanata Fáy István főispán beiktatása volt. A közgyűlésről tudósításunk a követ­kező : A gyűlést a beiktatási szokásos forma­ságok miatt távollevő főispán helyett Sz. Majthényi Miklós polgármester nyitotta meg. Horkay tb. főjegyző, miután felolvasta a pót­tárgysorozatot, tudomására hozta a gyűlés­nek, hogy a belügyminiszter Fáy Istvánt kormánybiztosi állásától felmentette, egybe­n azonban kinevezte városunk főispánjává. Erre ősi szokás szerint tb. bizottsági tagok­ból álló küldöttség kereste fel a kis bizott­sági teremben várakozó főispánt. A küldött­ség, amelynek tagjait a polgármester jelölte ki, bevezette a főispánt a közgyűlési terembe, ahol elfoglalta az elnöki széket. A polgármester üdvözlő szavainak el­hangzása után, a főispán letette az esküt és rövid beiktatási beszédet mondott. Beszédében hangsúlyozta, hogy amióta a közigazgatásnak szentelte munkásságát, valósággal összeforott a­thatósági autonóm szervezet szellemével. A jó közigazgatást tartja a legfontosabbnak. A jó közigazgatás érdekében pedig egymás megértésére, tekin­télytiszteletre van szükség. Éppúgy, mint az országos politikában is. A terrort nem he­lyesli, az alulról jövőt éppúgy nem, mint a felülről jövőt. Ápolni kell a tekintélytisztele­tet, a megértésre való hajlandóságot. Külö­nösen szeretnünk és tisztelnünk kell a nem­zeti hadsereget. Beszéde végén kitért hazánk mai válságos helyzetére, amelyet nem lát vigasztalannak. Reméli, hogy a nagy ember nem sokáig késik és jobbra fordítja hazánk sorsát. Lesz még egyszer ünnep Magyar­­országon. Tapsok kisérték a főispán beszédét, amelynek elhangzása után Horkay tb. fő­jegyző emelkedett szólásra és azon örömé­nek adott kifejezést, hogy Kecskemét városa végre elérte óhajának teljesülését, külön fő­ispánt kapott. Evvel a beiktatás véget ért. A főispán átvette az elnöklést. A beiktatott főispán be­­jelentette, hogy dr. Eördögh Ferencet tb. fő­­orvossá, Sikari Kovács Józsefet, Biró Benőt tb. jegyzővé, Szentkirályi Tóth Lászlót és Dömötör Dezsőt pedig tb. fogalmazóvá ne­vezte ki. A polgármesteri jelentés felolvasása után a főispán a napirend második pontjául Faragó Béla javaslatára a tanács azt a ja­vaslatát tűzte ki, amely a háztulajdonosok béremelésére vonatkozó kérelmet és az al­kalmatlan idegeneknek a városból való ki­utasítását tartalmazza. A javaslatot dv. Szabó azon módosításával fogadták el, hogy a ha­tóság vegye revízió alá a 25 év óta hono­sítottak ügyét és azokat kik 1914. óta köl­töztek be a városba. Hangoztatta, hogy ne tűrjük a jövőben, hogy a parazita zsidók a nyakunkon legyenek. Több átirat ismertetése és elfogadása után 3 hónappal meghosszabbították a mozgóképháznak adott kísérleti időt, mivel eddigi működése nem nyújt alapot arra, hogy ismét beszüntessék. Csupán július havá­ban 124,909, augusztusban 124,914 korona volt a mozi bevétele. A vakokat gyámolító egyesület részére 5000 korona évi segélyt engedélyezett a köz­gyűlés. Főbb határozatok : Papp György volt városi főkapitány nyugdíját, évi 14.944 koronát megsza­vazta a közgyűlés. Négy szegénysorsú kecskeméti szüle­tésű orvostanhallgató részére fejenként 5000 5000 koronás évi segélyt szavazott meg. A bugac-monostori erdőkben kiterme­lendő fa hazaszállítására szükséges 15 km-es iparvasút építéséről a tanács javaslatát elfo­gadta. Az építés költségére 2 millió­­koronát engedélyezett. Vitézi telkek céljaira 200 katasztrális hold földet szavazott meg a közgyűlés, majd elfogadta a városi tanácsnak a kiscsalánosi 23 holdas katonai gyakorlótérnek a helybeli hadirokkantak részére leendő haszonbérbe­adása tárgyában előterjesztése javaslatát. Hasonlóképpen hozzájárult a szentki­rályi gazdaságban levő már omladozó ha­talmas juhszin kijavításához. Ezután a MOVF átirata került sorra. A MOVE augusztus 19 én tartott választ­mányi ülésén állást foglalt azon támadások­kal szemben, melyek az utóbbi időben érték és átiratban kérte a közgyűlést, hogy e tá­madásokat helytelenítse. A közgyűlés telje­sítette a MOVE kérését. Sternlieb budapesti vendéglősnek a köz­ségi kötelékbe való felvétele iránt benyújtott kérvényének elutasítása után. Révész Sándornak 3 havi szabadság iránti kérelmét elfogadta a t­. bizottság. A színházi cukrászdát évi 16,000 ko­ronáért Faragó István cukrásznak adta bérbe 3 évre a közgyűlés. Elfogadta még a közgyűlés a városi tanácsnak a felsőpusztaszeri pusztaház, bog­nár, szülésznő és mezőőri lakás javítási munkálataira póthitel engedélyezése tárgyá­­ban előterjesztett javaslatát és a villanyáram egységárának emeléséhez is hozzájárult. (Napi hírek közt olvasható.) A közgyűlés utolsó tárgya volt a főis­pán kérelme, amelyben a városházán egy megfelelő lakosztálynak rendelkezésre bocsá­tását kérte. A bizottsági tagok számában már jól megfogyatkozott közgyűlés hozzájárult ahhoz, hogy a városháza I. emeletin a ta­nácsteremtől a főjegyzői hivatalig (beleértve annak helyiségét is) terjedő hivatali helyi­ségeket magánlakásul és hivatalos helyisége­kül rendelkezésre bocsássák a főispánnak. A közgyűlés 11 órakor ért véget. Legújabb. Budapesti tudósítónk jelentései, d. u. 7*1 ó. A pécsi törvényhatóság ügye. A pécsi polgármestesteri hivatalban dr. Doktor Sándor vezetésével küldöttség jelent meg és felszólították Mendvics polgármestert, hogy adják át a városi tisztviselők helyüket az újonnan megválasztottaknak. Mendvics e kívánság teljesítését megtagadta, mert az szerinte törvénytelen. Linder itt közbeszólt, hogy nem engedi izgatni a lakosságot és követelte, hogy Mendvicset tartóztassák le. Ez nem történt meg, azonban Mendvicset ,családjával együtt kiutasították s már meg is érkezett Sárdra, Baranya­ megye meg nem szállott részeinek jelenlegi székhelyére. Hir szerint a város összes régi tisztviselői lemon­danak állásukról. Galánthay Fekete Béla vasárnap délután 6 órakor előadást tart az új kollégium

Next