Kecskemét és Vidéke, 1938. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1938-07-04 / 27. szám

2- oldd KECSKEMÉT ÉS VIDÉKE 1938. július 4. Főispáni installáció A magyar autonómiának egyik színes, lelkes, magyaros megnyilvánulása volt min­idig a főispáni installáció. Sajnos, a kecs­keméti installáción már csak egy-két dísz­magyar ruha jelképezte a magyarosságot, de ez annál mélyebben gyökerezett a szí­vekben. Kecskemét th. bizottsága, de a város közönsége is osztatlan lelkesedéssel, biza­lommal fordult az installált főispán, dr. Kiss Endre személye felé. A csütörtök délutáni főispánt iktató közgyűlésen zsúfolt terem éltette, ünnepelte Kiss Endrét, aki a hivatalos eskü letétele után remekbeszabott beszédben vázolta az alábbi munkaprogramját: — Nyugodt, kemény az elhatározásom, hogy a vállalt feladatomhoz fogom mérni cselekvéseim erejét. Négy és fél évvel ez­előtt szóltam e helyről, amikor Kecskemét meg nem osztott bizalmát először élvezhet­tem. Munkásságomat bármilyen kemény kritika is felülbírálhatja, de vele egyetér­tően mondhatom el: ha a 4 év szenvedés­sel, gondokkal teli volt is és célom csak­ részben valósulhatott is meg az elemi csa­pások és egyéb ki nem védhető bajok mi­att, de Kecskemét jövőjébe vetett hitem meg nem erőtlenedett. — Ezzel a hittel állok most is itt. Méltán kérdezhetik, mi az ok, hogy átadom a helyemet? Ki kell jelentenem, hogy e méltóságért nem küzdöttem, érte egy lépést sem tettem addig, míg a felső helyről az egyenes és nyilvános kérdés fel nem té­tetett és én ekkor vállaltam. Hogy miért vállaltam, indokaim: a világháborús pálya­futásom négy évig tartott, de sohasem avat­koztam bele sorsomba. Csak egyetlenegy­szer, amikor önként másodszor is visszatér­tem a frontra! Másodszor: úgy éreztem, hogy Kecskemétért egy olyan síkban küzd­­hetek, amelyen a négy évvel ezelőtt vál­lalt feladatokat jobban megközelíthetem. Ehhez járul harmadik indokként a segítő tisztviselőtársaim iránti szeretet, hogy a nem várt előrehaladásommal minél többen jussanak jobb állásba. — Mély megilletődéssel emlékezem meg elhalt elődeimről, Beniczky Ferencről, Gullner Ferencről és gróf Ráday Gedeon­ról, úgyszintén a még élő, volt főispánokról, Zsitvay Tiborról és Fáy Istvánról, ez utób­binak érdemeivel a legközelebbi közgyűlés foglalkozik majd. — Új elhívatásom, kormányzati funk­ciók végzése az autonómia tiszteletben tartásával. Az autonómia tisztelete és érté­kelése nálam benső és mély átérzés. En­gedjék meg, hogy itt ennek kis érvényesü­lését kérjem. A jövőben a t­. bizottság­ban felszólalók ne csak a bizottságot, annak elnökét, hanem az autonómia képviselőjét (a polgármestert) is szólítsák meg. — Kormányom politikájába bővebben nem bocsátkozom, hiszen a miniszterelnök úr teljes részletességgel ismertette. Csak azt kell hangsúlyoznom, hogy jobboldali mint amilyen 18 évvel ezelőtt elindult és melynek még most is híve vagyok. Jobbol­dali, — krisztusi, nemzeti és szociális tar­talommal. E jobboldali politikának Kecske­méten kell legjobban érvényesülni, hiszen itt van a magyarság kohója. A józan ma­gyar kecskeméti ész tudja, mit kell tenni, hogyan kell viselkedni. Ahogy most nyitott ajtó és ablak mellett aludhasson Kecskemét polgársága. Aki ezt nem akarja, szigorom­mal találkozik szemben. Hangoztatta ezután, hogy Kecskemét vezet a gyermekszaporulatban, kell tehát, hogy ezt a kormány észrevegye és család­­mentő politikáját Kecskeméten is éreztesse és a kecskeméti gyermekek életszínvonalát emelje. Oda fog hatni, hogy a kormány meglássa Kecskemét népében rejlő erőt. — Az új nemzeti politikában — foly­tatta — meg kell említenem a honvédséget. Ki kell jelentenem, hogy Kecskemét a »negyedik rangot« csak a helyőrség kér­désében érte el és így közelben tapasztal­hatta a magyar honvédség felemelő erejét. — A kormány második, sarkalatos po­litikája a kisember-politika. Kecskemét né­pe vegye észre, hogy ezt őrá szabták. Az ifjúság kérdésével is foglalkozott a főispán. Elmondotta, hogy polgármestersé­ge alatt mennyit tett az ifjúságért (szellemi inségmunka, munkaszolgálat, stb.) — Hiszem, hogy a kecskeméti ifjú­ságnak állami és egyéb pályákon elhelyez­kedéséhez fokozottabb segélyt tudok majd nyújtani. De az ifjúság készüljön fel a versenyre és ne higgje, hogy­ csak politikai úton lehet állásba jutni. — Bizalmat kérek és bizalmam van a helyi politika iránt. Közösen, politikai fel­fogások mellőzésével meg kell látnunk azo­kat a hullámokat, melyekre felszállva, fe­lülemelkedhetünk. Az egyházak szerény munkása voltam eddig, a jövőben is fel­ajánlom nekik munkásságomat. Engedjék meg, mint frontharcos főispán, a Háborús emlékmű felállításában segítsek. Megemlékezett a szegénygondozás lel­kes munkásairól, majd kijelentette, hogy pénzügyi és gazdasági téren együtt akar működni a várossal. Lelkesen fog dolgozni az ipari, kereskedelmi, export és napszá­­mosi munkaalkalmak teremtésén. — Együttes erővel emeljük fel Kecske­mét népét — fejezte be beszédét — a munka és a jó eredmény lelkesítő magas­ságába. Hogy minél előbb megírhassák a Viharsarok fordítottját az Ellen-Viharsar­kot, a boldog Kecskemétet. Én hiszek Kecs­kemétben, hogy ezt a gazdasági feladatot vállalja. Ez a munka, melybe Kecskemét népét hívom, az élet politikája. Remélem, az Isten megsegíti a munkájában és amit eddig az egyik kezével elvett, pótolja bú­­sásan a másikkal. Isten áldja Kecskemétet. Kiss Endre nagyvonalú beszéde után Kovára Sándor pápai prelátus szólt a th. bizottság nevében. Lelkes, segítséről, biza­lomról tanúskodó beszédét így fejezte be: — Én nem tudom ma szebben —úgy­mond — mélyebb átérzéssel köszönteni fő­ispán urat, mint azzal az őszinte vallomás­sal, hogy mi mindazt, amit Istentől adott vezérünkben 4 évvel ezelőtt megláttunk, ma is valljuk. Követésében soha egy perc­ben meg nem álltunk, minden munkájában és minden törekvésében várakozásainak — s­ ma ünnepélyesen megvallom — folytatta — hogy rendíthetetlenebből hiszek Kiss Endre vezetői elhivatottságá­ban, mint négy évvel ezelőtt. Akkor hit­tem, mert ismertem lelkét és ma hiszek, mert lelkén és szívén túl ismerem mun­káját és ennek a munkának lenyűgöző bi­zonyítéka előtt minden városát szerető em­bernek meg kell hajolnia. Kovára Sándor prelátus így fejezte be beszédét: — Főispán Ur! Beszédének minden szavát elfogadjuk, de azt az egyet ünne­pélyesen ígérjük, hogy soha magára nem hagyjuk. Nem fogunk Főispán Ur mellől elmaradni, hanem Kecskemét népe osztatla­nul, egy szívvel, egy lélekkel megy, segít, dolgozik, fárad és utolsó lehelletéig hűséges marad ahhoz a vezéréhez, aki érte él, szen­ved és ég. Főispán Úr! Ezekkel a szavak­kal tett vallomást az egész ország képvi­selete előtt és mi ezeket a szavakat imád­sággá magasztosítva arra kérjük, Jézus Krisztust, Aki egyedül tudja egységbe fog­ni széthulló magyarságunkat, hogy áldja meg a mi Főispánunkat! Áldja meg lelki és testi erővel, áldja meg soha nem szunnyadó világossággal és a pünkösdi lélek bölcses­ségével! Áldja meg úgy, hogy ezért a népért éljen, égjen, de soha el ne égjen, hanem igen sokáig a mienk maradjon. Főispán Úr! Vezessen, mi hűséggel indulunk nyomába! Az ellenzék részéről Sándor István ország, képviselő szólalt fel és így is biz.­ nyította, hogy Kecskemét érdekeiért haj­landó az ellenzék a főispánt segíteni. A felejthetetlen, szép installációt az Úri Kaszinóban 300 terítékes társasvacsora követte. Bélyeggyűjtők figyelmébe ! A m. kir. Posta augusztus hó 12-től 21 -éig fogja a »Szent István« emlékbé­lyegeket blokk alakjában forgalomba hozni. Az emlékbélyegeket augusztus 12-étől de­cember 31-ig bérmentesítésre fel lehet használni. A blokkból 100.000 darab ké­szül, azonkívül külön kerül forgalomba 10 és 20 filléres em­lékbélyeg is, melyek mindegyikéből ugyancsak 100.000 darab fog készülni. Mindezen bélyegek felárral ke­rülnek forgalomba. A blokk a felár figye­lembe vételével 3 , 48 fillér, a 10 filléresé 20 fillér, a 20 filléresé pedig 40 fillér lesz. Miután a Bélyeggyűjtő Egyesületek Orsz. Szövetsége megállapodott a postával, hogy a tagegyesületek igényeit, úgymint az O. R. B. E. K. blokknál a Szent István emlékbélyegeknél is biztosítani fogja. Minden egyes tag úgy a blokkból, mint a 10 és 20 filléres emlékbélyegekből legfeljebb 10—10 darabot igényelhet. Elő­jegyezni lehet július 6-ig a Kecskeméti Bélyeggyűjtők Egyesülete titkáránál, Mi­kulások Lajosnál, lakik: III. Szent Imre utca 6. sz. alatt. Befizetni augusztus 6-ig lehet. INGATLAN FORGALOM özv. Frey Jakabné Bimbó Julianna templomdűlői 5 hold szántó-szőlő ingatla­nát megvették Bimbó János és társai 1150 pengőért. Farkas József Csongrádi­ út 47. sz. a. 95.25 nsz.-ös telkű házát megvette Farkas Ferenc és neje Szabó Etelka 900.— P-ért. Begidián Kristóf öreghegyi dűlői 600 nsz.-es szántó ingatlanát megvették Gyap­jas Pálné és neje Bán Julianna és Somoki, Lidia 1070.a pengőért. Törkölyök átvétele megkezdődött Átvétel egész nap Kecskemét th. város Köz­ponti Szeszfőzdéjében. Gumibélyegzők megrendelhetők a Hungária-nyomdában — Árverés a zálogházban. A zálogház­ban július 9-én és követőleg elárverezik az 1937. dec. 16—1938. február 16-ig el­zálogosított 1419—295 sorszámú arany, ezüst és ékszertárgyakat, valamint a 24979 —2996 sorszámok közé eső egyéb ingókat. Az árverés előtt 3 nappal csak kiváltani (és nem meghosszabbítani) lehet a zálog­cédulákat. Ugyanezen idő alatt új tárgyakat nem vesz be a zálogintézet. RÁDIÓ MŰSOR. HÉTEN, JÚLIUS 4. BUDAPEST I.: 6.45: Torna, utána hanglemezek. 7.20: Étrend. 10: Hírek. 10.20: Társasági hírek 1863-ból. 10.45: Kis mesék. 12.05: Bocskai Imre zongorázik, közben 12.30: Hírek. 1.30: Szalonzene.

Next