Állami Katona József gimnázium, Kecskemét, 1888
Egy lap irodalmunk történetéből. Ismertetésem tárgyául nem kerestem oly themát, melyről sokat ígérve szólhatnék; — megmaradtam kedvelt szülővárosom igénytelen falai között s itt kerestem azon bujdosó csillagokat, melyek — egy-két kiemelkedő nagyságot kivéve — vagy korán letűnvén észrevétlenek maradtak a nagy világ előtt, vagy a nemzeti nagy átalakulások zavaros tömegében csak kicsiny pontokat képezvén, ismeretlenek maradtak. Ne tekintse hát a t. olvasó ezen ismertetésemet olyannak, mely az „általános érdekeltségű“ czímre igényt tartana; — nagyon kis ponttal foglalkozik ez, mely a magyar irodalomtörténetnek csak egy szerény lapját foglalja el s e pont csakis Kecskemét város fiait s azon ügybarátokat érdekli, kik e parányi csillogásban is fényt látnak, mert az a nemzeti haladás dicssugarának egy paránya, e városnak pedig ragyogó dicssugára. Hogy Kecskemét város már a középkorban meglehetős szerepet játszott, azt olvashatjuk Hornyik János történelmi művéből, mely ma a legrészletesebben megismertet bennünket a várost érdeklő ős viszonyokkal. A homokbuczkák nem képeztek itt a fejlődésre nézve chinai falat, mert — mint bebizonyíthatjuk — mindig haladt a korral . . . sőt ha az ország egyik-másik városában támadtak oly férfiak, kik hírek fényével elárasztották az országot, városunk még ebben sem engedett semmit a dicsőségből, hanem megteremtő Katona Józsefet! Egyszóval hire- neve e század elején már oly nagy lett, hogy legnagyobb dalnokaink egyike, Petőfi is dalkoszorújába fűzi eme tájszólásunkat is örökké megőrző dalában: „Híres város az aatódon Kecskemét“. S mi ezt elhisszük; elhisszük egész komolyan, ha a becsmérelők egész serege kaczag is szemünk közé, mert tudjuk, hogy mennyit érdemel az a város, mely ősidőktől fogva úgy a szellemi, mint az anyagi téren figyelemreméltó haladást képes felmutatni. De Kecskemét íróiról akarok szólani. Ha figyelembe vesszük azt, hogy a „Tudományos Gyűjtemény” a maga idejében korszakteremtő folyóirat volt, akkor büszkén mutathatunk !*