Állami Katona József gimnázium, Kecskemét, 1907
I. Hazai történetünk állatregéihez. Adott a Kecskeméti Főreáliskola 1904. évi értesítője gyűjteményt »Állatregék hazai történetünkben és népmondáinkban« címen. Elérte pedig a gyűjtőt a sorsa, hogy azóta is lelt néhányat olvasgatás közben, mikor nem keresett. E váratlan leleteket közöljük itt, kiegészítésül az előzőhöz. A Képes Krónika szerint a magyar őshaza szászdali nagy erdejében griffek fészkelnek, vadászsólyom madarak költenek, a nevek kerecset. Turul madár van a Csáktornyai Zrinyi-emléken is. A sangalleni krónika magyarvér-ivó érckakasról szól. Mikor a sangalleni kolostort 924-ben megszállották portyázó magyarok, megakadt a csapat szeme az aranyozott érckakason, mely a templom tetejét ékesítette. Föl is vállalkozott két vitéz a levételére, de egyikük lezuhantában halálát lelte. Ez volt a magyarvér-ivó érckakas név eredete. A Szent Istvántól alapított bakonybéli apátság első apátja, Szent Gellért, irás közben egyszer elszunditott, mi az ég választottain is megeshetik. Történt pedig azalatt, hogy farkastól üldözött szarvasünő menekült hozzá borjával. A megriadt anyaszarvas elfutott onnan is, de fiát ott hagyta és ijedtében az ügyetlen kis állat az apát úr tintatartóját fölborította, annyira ragaszkodott pedig a megvédelmezőjéhez, hogy oldala mellől többé nem távozott. Más alkalommal sebzett farkas feküdt a klastrom ajtaja elé, sőt be is ment és nem tágított, mig a szent őt meg nem gyógyította. Nála maradt ez is és a szarvasborjúval megfért békességben. E legendát Szent Gellért életirója után Katona históriája tartotta fönn. Csattanósabb volna pedig, ha ugyanazon farkast szerepelteti vala az életiró, amelyik a borjú anyját üldözte. A váci csodaszarvasról Dr. Tragor Ignác, a Váci könyv 1907. 13. lapján úgy szól, hogy a szarvas monda a pogány magyarok ősvallásából került a krónikákba. A régi vándor énekmondóknál, a regősöknél a bömbölő szarvas a napimádók kultuszában a Nap tavaszi és téli fordulatát jelentette: »A szarvas a nyilatlan nyílt egekből gyalogösvényen löhögél le, homlokán hozza a felkelő Napot, veséjén az égi csillagokat, szarva ezer ágbogában ezer gyertya gyujtatlan gyulád, oltatlan alszik.« Szerepel mondáinkban a szarvas nemcsak a krimi vadászaton, de a bakonybéli legendában is, — sőt mivel a váci közhit megállapítja, hol lakott Vácz