Kecskemét, 1880. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

1880-07-04 / 27. szám

reimest mindig zavarják. Jakab megérkezik a postáról, hozza az újságot, a postán Mordány Pistának, egy hires zsiványnak személyleirását hallotta , mely Morlai alakjával szerinte megegyezik. Jakab az elfogásra embereket vesz maga mellé s el is fogják Sándort és Sziklási elébe vezetik. Nelli örömmel ismeri meg. Móric újra beszökik s Margit nagy ijedelmére az ebédlőben feldöntve az asztalt, betoppant. Sziklásit megijeszti, hogy Lőrinc számára megkéri Margitot. Jakab levelet hoz Sziklásinak Légházitól, melyben azt írja, hogy miután Morlay meghalt, nem ellenzi leányának Lányai Sándorral való összeköttetését. Morlay meghallja saját halála hírét, melyet maga terjesztett, hogy jegyesével össze ne kelljen kellnie, most, miután a dolog így történt, lemond, mert a szép mátka a hűségről nem igen különös példát adott. Nelli megköszöni a lemondást és Sándoré lesz. De Morlay újra előáll kérési szándékával Margit iránt, Sziklási látván , hogy Margitot így elveszti, mit tegyen most ? az agglegények sorára jutva, gazdaasszonyát elveszi , amely esemény Móricot is megtéríti. E darabban a költő az agglegényeket teszi nevetségessé az idejében való boldog szerelem feltüntetésével. Komikus személyei új alakok s nemcsak a helyzetek által nevetségek, hanem önmagukban is; a látszat és valóság közti összeütközés Móric és Margit által szép megoldatást nyer, míg Szálkay felsülése és utólagos sajnálkozása Sziklási felett még nevetségesebbé teszi a jelenetet. Sziklási nőgyűlölőnek tünteti fel magát, de kezdetben kitetszik, hogy Margitot nem gyűlöli, sőt féltékeny, midőn az Móriccal beszél. Nagy baj neki a leányőrzés; a féltékenység mindig fokozódik benne; fél, hogy Margitot Móric elszédíti; aztán Lőrinc szándéka rémiti meg s kényszerülve van a savanyú almába harapni. Szákai már özvegy, de addig segít Nellit őrizni, hogy öreg szive fiatal lángra gyulad iránta és szerelmet is vall neki térden állva; komikus helyzetbe jut, midőn Móric rajta kapja és lenyomja, maga is letérdel s igyeli Sziklási a társaságot. Majd felajánlja magát, hogy miután Nellit itt nem lehet megőrizni, vigyék az ő házába, de Sziklási nem akarja a tejet macskára bízni, amint Sándor és Nelli nyilvánosan megválják előtte szerelmüket, haragosan ott hagyja őket. Csodálkozik Sziklási esetén és ráfordítja saját mondását az ősz hajakról. Morlay Móric egy jószivű, de ledér világfi, de minden szépbe szerelmes lesz, de nem akar megnősülni. Nelli énekét meghallja és magát is meglátva, szerelmes lesz belé s vesztegetés és fmTangondi*TMj de nem tudja, hogy Nelli az , kit neki eljegyeztek s midőn halála hírét, melyet maga költött, meghallja, sajnálja, hogy igy járt, de már le kell mondani. Sziklási sorsa annyira hat rá, hogy nem akar többé virágról virágra szállani, hanem elhatározza , hogy a legelső szép uralkodjék hódoló szivén. Még itt is következetes marad jelleméhez. Morlay jellemét a költő egy kissé túlzásba vitte, de kedves marad azért, mert az élénk, szellemes társalgás, ha kissé bizarr is, mégis folytonos derültségben tart s maga részére nyer. Nevezetes alak még Margit, Sziklási gazdasszonya, ki mint okos asszony, szereti gazdáját, ha tán elvenné, különben ártatlan és midőn Lőrinc Móric levelét hozza, hogy az ő ártatlanságát valaki Sziklási mellett próbára tenné, számit rá, hogy az elveszi s roszul esik fülének hallani Sziklásinak a szerelemről tett nyilatkozatát, hogy ha van is érzés, mely egy holdestvénél tovább tart, csak gőg és kitüntetés oka. Rémültében Sziklási karjaiba szalad, mert Móricot zsiványnak nézi, midőn a helyzetek céljához vezetik, majd kiszökik örömében a szive s igy Lőrinc szerelme és kedveskedése kárba vész , mert Sziklási hoppon hagyja. Légházy Nelli a darabnak egyik kedves alakja, ki az elzáratásnál jobban szereti Sándort. A vén szerelemvalló elől enyelegve tér ki; sok természetesség van benne, de mint Kisfaludynak majd minden szerelmes nőalakjában: érzelgősség is. Lányai Sándor olyan, mint minden szerelmes, egyoldalú jellem , Morlayra való féltékenysége ad némi érdeket neki, azért kell a darabban lennie ,hogy Móric meg legyen büntetve és hogy legyen Nellit kihez adni. (Folyt, köv.) Ezen iskola, amely 4 osztályból áll, úgy a szülők, mint a tanügy barátok előtt a rövid pár év alatt, amely idő óta fenn áll, a legszebb sikert aratottul ismertetett el. Évi vizsgálata a múlt hó 30-án tartatott meg számos szülő és tanügy barát előtt, ez alkalommal a tanítványok értelmes feleletek, s helyes felfogás által tüntették ki magukat. Ezen tanoda növendékei általában oktattattak mindazon tantárgyakban, amelyek az ellemi iskolák számára rendelvék, ezeken kívül a német nyelv és a kézi munkában. A vizsgák eredménye legfőbb mértékben az intézet tulajdonos k. a. szakavatottsága és ernyedetlen buzgalmának köszönhető. A jelen voltak a legnagyobb megelégedés mellett távoztak, azon óhajnak adva kifejezést, hogy vajha több növendék vétethetnék fel ezen igazán jó intézetbe. II. TANÜGY. A vizsgáknak , amelyek úgy a tanárok, tanítók , mint a tanulók egész évi tehetségének , ügybuzgalmának és szorgalmának hévmérője szokott lenni, vége , — az 1879/80. tanév berekesztve. Mi hírlapírói kötelességünket teljesítve, habár röviden is, kötelességünknek ismerjük városunk iskoláiról. olvasóinknak referálni. I. Mielőtt a hozzánk beküldött iskolai értesítőkkel foglalkoznánk, szükségesnek tartjuk egyik iskoláról, a melyről ilyen tanügyi értesítő tudomásunk szerint kiadva nincs emlékezni meg, értjük a Sziládi Mari k. a. magán leányiskoláját. KECSKEMÉT, 1880. — 27. szám. Julius 4. Szerkesztőségünkhöz beküldetett: A kecskeméti m. kir. állami főreáltanoda 1879 — 80. évi értesítője. Kiadta: Dr. Dékány Ráfael, igazgató. Az értesítő tartalmát a következőben registráljuk: az intézet ez évi történelmében semmi fontosabb mozzanat sem fordult elő. Az igazgatói jelentésből kitűnik, hogy az intézet szertárainak fenntartása és gyarapítására a minisztérium részéről utalványozott évi átalány oly csekély, hogy abból a legszükségesebbeket sem fedezhetni. Az intézet ifjúsága június hó 8-kán ének és szavalattal ünnepelte a királyi pár koronázási ünnepélyének 13-dik évfordulóját, mely alkalommal felolvastattak az önképzőkör tagjai által készített pályamunkák feletti bírálatok is. Az igazgatói jelentés után következik Kiss Lajos, tanár úr értekezése „Az avarok“-ról. Történelmi tanulmány, mely úgy vonzó iránya, mint szorosan hazai történelmünkkel összefüggő tárgyának érdekessége és az események kritikai megvilágítása folytán igen érdekes és tanulságos értekezés. A statisztikai adatokból kitűnik, hogy az intézetnek 149 növendéke volt; ezek közül helybeli születésű 68, vidéki 81 ; — az érettségi vizsgálatnál 9 tanuló érettnek nyilváníttatott, 2visszavettetett, 1 pedig az osztályvizsgálatnál elégtelen osztályzatot nyervén — az érettségi vizsgálatra nem bocsáttatott. A tanári karból irodalmilag működtek: dr. Dékány Ráfael, dr. Szemák István, Hanusz István. *) Ezenkívül a tanári kar ez évben is 11 népszerű, tudományos felolvasást tartott. Az igazgatói jelentés azon óhajtással végződik , hogy már egyszer valahára megszűnnének a reáliskolák. Úrzó-, indokolt,tifla, mesterségét teremtett machinációk, igy ez ifjú intézet háborítatlanul folytathassa működését. A jövő tanévre a beiratások augusztus hó 29-kén kezdődnek. Irodalom és művészet. — A „Vasá rnapi Újság“ június 27-iki száma következő tartalommal jelent meg: „Puskin Sándor.“ — Költemények : „Remény nélkül. Dal a madárról. Szülőföldemen.“ Csengeri Jánostól. — „Kolozsvári élet e század elején.“ Déryné naplójából. •— „Petőfi Sándor kiadatlan arcképe.“ — „Budapesti középidő.“ Hoitsy Páltól. — „Ázsiai fejedelmek Európában.“ Vajda Jánostól. — „A gőzház.“ Verne Gyula regénye. — „Az orosz sereg 1879. január 1-én.“ — „Az iskolaév végén.“ — „Egyveleg.“ — „Petőfi-religuiák.“ „Vasárnapi levél: Királyasszony kertje.“ Porzótól. — Irodalom és művészet, közintézetek, egyletek, egyház és iskola , mi újság? stb. rendes heti rovatok. Képek: Puskin Sándor. — Petőfi utolsó arcképe. Orlay Soma 1849-ki festménye után. — „Vivant vacationes“(képcsoportozat) Gyulai Lászlótól. — A gőzház (egy kép). — Petőfi rajzai és kéziratai: Arany János és Bem arcképe , a nagyszalontai csonka torony, Petőfi Zoltán, Bem írása , stb. A „Világkrónika“ 26-dik száma következő tartalommal jelent meg : „Az orosz nagyherceg újabb leleplezései.“ — „Egy száz tonnás ágyú“ (képpel). — „Spielberg vára“ (képpel). — „Vasco de Garaa, a Kelet-Indiába vezető tengeri út fölfedezője“ (képpel). „1848. és 1851. március 17-ke Bécsben.“ — „Az 1848 —49-iki erdélyi hadjáratból.“ — „Afrikai magyar.“ — „Krokodilvadászat Csehországban.“ — „A rabszolgaságnak uj felvirágozása Egyptomban.“ A „Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyedévre 2 frt., a „Politikai Újdonságokkal együtt 3 frt. — Ugyancsak a Franklin- Társulat kiadóhivatalában (Budapest, egyetemutca 4. sz.) megrendelhető a „Képes Néplap“, legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre tart. — E három hetilap melléklapja a „Világkrónika“ képes hetiközlöny megrendelési ára a Vasárnapi Újság, Politikai Újdonságok vagy a Képes Néplap előfizetői részére negyedévre 50 kr., félévre 1 frt. *) Az értesítőben ugyan nem foglaltatik, azonban nekünk tudomásunk van róla, hogy az intézet tanárai közül irodalmi terén hasznosan működtek az említetteken kívül: Habina János, Sldlosnyay Ambrus, Virányi Ignác és Wissinger Károly urak is. Szerkesztő: — A „Kép es Családi Lapok“ olvasói ismét nagyszerű meglepetésben részesültek. Mehner Vilmos , a lap kiadója rendkívüli kedvezmény gyanánt egészen ingyen oly pontás műlapokat adott lapja előfizetőinek , minőben még külföldi lapok sem részesítették olvasóikat. E két műlap két kitűnő művésznőnknek: Blaháné Lujza asszonynak, a népszínház pacsirtájának s a nem rég elhunyt Paulayné asszonynak szinnyomatú arcképe. Volt alkalmunk e képeket látni s mondhatjuk, hogy azok kivitele valóban oly gyönyörű , hogy semmi kívánnivalót sem hagy fönn. A jövő negyedévben a lap Helvey Laura ismert művésznőnek hasonló arcképét hozza mellékletül. Ily módon a „Képes Családi Lapok“ olvasói szinte észrevétlenül jutnak egy páratlan szépségű, megbecsülhetlen értékű album birtokába, mely minden szalon-asztalnak díszét fogja képezni. Mindez eléggé megmagyarázza azon nagymérvű érdemlett pártolást, melyben a „Képes Családi Lapok“ az olvasó közönségnél részesül. — Rautmann kiadásában Budapesten megjelent „Rautmann Magyar Lexiconá“-nak 56. és 57. füzete, — egy füzet ára 30 kr.; nálunk kapható: Spitzer József és fia, úgy Gallia E. könyvkereskedésükben. Az országos színészeti iskola operai osztályának ez évi vizsgálata. Miután a „Kecskemét“ figyelemmel szokta kisérni az országos közintézetek működéseit, nem mulaszthatom el, hogy e lapok olvasóit az országos színitanodának e hó elsején a nemzeti színházban megtartott vizsgájáról ne értesítsem; magától értetődik, hogy értesítésem a lap keretéhez mérten szűk körre fog szorítkozni. Mindenekelőtt ki kell általánosságban jelentenem, hogy a f. évi vizsgának eredménye a legközelebb múltéhoz viszonyítva, az elfogulatlanul bírálót ki nem elégíthette, nem elégíthette pedig ki azért, mivel a szükséges általános haladást egyáltalán nem lehetett észlelni, ámbár egyesek vizsgálata sikerült is , azonban azt hisszük, hogy ami hiány most mutatkozott, az a jövő évben helyre pótoltatik , s úgy a működő tanárok, mint a növendékek, a most tapasztalt hiányt pótolni fogják. Áttérve azonban a részletekre, ki kell emelnünk : Wachtel Irma kat., aki Opheliát mutatta be , — hangja tiszta , csengő , előadása finom, hibája a lámpaláz. Grünwald Etel k. a. a „Kegyenc nőben“, mint Leonora szerepelt, e szerepében kitüntette magát, szépen énekelt,—úgyszintén Wein Margit szerepét énekelte. Íí(ü'ií'lli a Sz’ü'dé éítökk. a. is, akinek szép, mezzoszoprán hangja érdemes a kiművelésre. Szándékosan hagytam hátra azt az egyetlen egy tagját az intézetnek, aki egymaga tanúsított igen szép haladást, és ez, aki iránt a „Kecskemét“ olvasói leginkább érdeklődnek, értem Handtel Ilka kisasszonyt, Kecskemét szülöttét, akit szülővárosa a múlt téli idény alatti vendégszereplése után előnyösen ismer. A kisasszony általában igen szép haladást tett, gyönyörű alt hangja erősbödött, terjedelemben sokat nyert s csengőbbé vált, felfogása helyesbült. Ízlése finomult s igy általában elmondhatni róla, hogy azon intézetnek, a melyben kiképeztetését nyerte, mindig becsületére válik. A vizsga alkalmával „Mignonban“ a címszerepet, Goudinet, „A király mondta“ operettejében pedig Flarambel marquis szerepét énekelte. Mindkét szerepben hosszas és gondos tanulmányt , kiváló szorgalmat és elvitázhatatlan tehetséget árult el. Amidőn e szép eredményhez őszintén gratulálunk, csatlakozunk azokhoz, akik őt a méltán megérdemlett sűrű tapsokkal és felfelhangzó éljenekkel tüntették ki. Mátray Olivér: ÚJDONSÁGOK. Helyes intézkedés. A kir. járásbíróság hivatalos szobái előtt lévő folyosó szűk és sötét is, télen a hidegben pedig ezeken felül rettentően hideg; és ezen eddig nem lehetett segíteni dacára annak, hogy ott naponta 50—60 igen tisztes férfi és nő, peres fél várta a sort, amig ügyét tárgyaltathatja; most végre S. Kovács József, kir. járásbiró úr erélyének sikerült kivinni, hogy a folyosó ajtóval zárassák el, ezzel aztán az ottani meghűlésből keletkezni szokott betegségeknek eleje vétetik. ■ = Örökbe adandó az anya szegénysége miatt egy egészséges szép 11/2 éves fiúgyermek. További értesítést a szerkesztő ad. — Nevelőül ajánlkozik a szünidőre egy érettségi vizsgát tett volt reál tanuló. — A szerkesztő a további értesítést megadja. (Beküldetett). Inokai viszásságok. Van Inokán két kebelbarát, akik egymással úgy vannak, mint Castor és Pollux, — ezek mindegyike a községnél kisebb és nagyobb hivatalban szolgálnak. Történt, hogy egyiknek szüksége volt a hó lejártával pénzre, hivatali fizetésére, a másik elegendő pénzbőségben lévén, fizetésére szüksége nem volt, ha pénz nélkül szűkölködő fizetését fel akarván venni, a perceptornál azért jelentkezett, az készséggel nyúlt a bankók után, mielőtt fizetett volna, azt kérdezte Tokodytól: „ugye a Lázas pénzét is átveszi?“ — „Nem.“ — „Akkor nem adok pénzt, én csak Lázassal együtt fizetem ki.“ És Tokody nem kapta ki fizetését. Miért ? Tán azért, mert nem volt oly takarékos , mint Lázas, vagy pedig tán, mert a közigazság úgy hozza magával, hogy az egyik ne legyen elébbvaló, mint a másik. No már ilyen nálunk Kecskeméten nem történhetne meg, milyen boldogok is vagyunk mi nagyvárosiak !! ! Veszünk, pusztulunk. A páratlanul álló Mollináry-bakák közé beütött a pusztító fergeteg; csak nem rég írtuk, hogy egy a gyakorlatok közben felakasztotta magát az ő nadrágszijjára, — ma ismét constatálnunk kell egy esetet; egy közülök a héten ismét azt cselekedte, azonban az éber tisztek egyike ezt is észrevette és az ipsét a kellemetlen helyzetből kiszabaditá. — most egyéb baja nincs még, minthogy minden kötözködő szerszámától megszabadítva, fogságban elmélkedik bolondos tette fölött. — Veszélyes kutyaharapás. Várady Pál 14 éves fiát a piacon egy kutya megharapta és pedig annyira súlyosan, hogy ágyban fekvő beteggé vált. Furcsa napszám fizetés. Pál János napszámra járó ember, kukoricáját reszelvén maga megkapálni, hivott napszámosokat, a kikkel azt tisztességgel meg is kapáltatta, nemcsak, de miután napszámosai jól dolgoztak, elvitte testvéréhez is és azét is megkapáltatta. De miután meg vagyon írva, hogy „a munkás méltó az ő bérére“, követelték napszámjukat, ekkor a bölcs kollega azt mondá, hogy nem elég az, hogy enni adtam ebben a szűk világban. De a munkások nem köszönték meg a szép vigasztalást, hanem a rendőrségnél feljelentették ez esetet, amely aztán a hűvösre utasította a bölcs munka- és bérnemadót. Öngyilkosság. A Mollináry-ezred egyik közlegénye a múlt hó 26-kán este 9 órakor, saját lőfegyverével magát agyonlőtte, — a lövés oly erős volt, hogy a szerencsétlenen keresztül menvén , a szoba padlózatának ment s onnét visszaugorva, egy társában is majdhogy kárt nem okozott. — Indokolatlan mulasztás. A Molnár János-féle gyógyszertár és Reiner A. és fia boltja között volt egy deszka átjáró, a melyen sáros időben kevés sárral át lehetett járni, amidőn ott a kövezet az utca közepén elkészíttetett, a deszka átjáró felszedetett, azonban a kövezet csak az utca közepére rakatván, kétfelől mély vízlefolyás hagyatott nogibin _go*yMro(15-is.cyu.nntji0.-ii.rr01, volna, most már aki sár nélkül akar átmenni , kénytelen az egész boltsort megkerülni, ami 1/4 órát vesz igénybe, pedig nagyon bajos ám különösen a gyógyszertárhoz ennyi kerülőt tenni. Ugyan ki bölcselkedte már ezt megint ki? Egy lámpa. Molnár János úr gyógyszertára mellé egy mintalámpa — amelyhez a világítóanyag nevezett gyógyszerész úr által lett volna adandó — felállítása rendeltetett el, — fel is állíttatott a „mintalámpa“ oszlopául egy tanyai kútágashoz hasonló ágas, ezt azonban , miután a felállítás költségeinek felerészbeni viselését is magára vállalt Molnár úr el nem fogadta, hanem egy csinos lámpa felállítását kívánta — elmaradt; ugyan kérdezzük édes bölcs urak ott a városházánál, hát a csínra nem ad már a város semmit ? ! Az országgyűlési képviselő választók ideiglenes névjegyzéke a összeíró küldöttség által összeállítva f. hó 5-től 25-ig d. e. 8 órától 12 óráig, d. u. 2 órától 6 óráig Hankovszky Imre városi tisztviselő felügyelete mellett a városházi tanácsteremben közszemlére lesz kitéve. A délelőtti órákban megtekinthető , a délutáni órákban pedig lemásolható az bárki által is. A reclamátiók 5-től 15- ig írásban adandók be. Figyelmeztetjük rá polgártársainkat, nehogy legszentebb polgári jogaik gyakorlatától mások hibája miatt eletessenek. Aratás. Beköszöntött a nyár s vele városunk közönsége által oly félve reménylett aratás, de melynek eredménye még kétes. Mint eddig mutatkozik vetéseink jól fizetnek, csak azután értékesitésök is aránylagos, s a sok adó, elmúlt évek csapásai által súlytott lakosságunknak legyen valahára javuló állapota. Az iskolai tanévnek vége , megelégülten s reményektől duzzadó kebellel térnek haza, a haza leendő oszlopai s a jövő reményei. De csendesebb is a város, különösen a szerencsésen vizsgázott fiatalság éjjeli duhajkodásai is véget értek s mi is nyugalmasabb éjszakákat remélhetünk. Vonat kisiklás. A magyar államvaspályán Isaszeg és Pécel között e hó 1-én d. e. 9 órakor a 7. számú személyvonat, a felügyelőség mulasztása miatt kisiklott, a locomobil, egy teher és egy 3. osztályú kocsi közöl mélységbe zuhantak, a többi fennakadt, csak a vonatvezető szenvedett zúzódásokat, a többi mintegy 100 utasnak a kiállott óriási ijedtségen kívül mi baja sem lett. A Kukla István Szolnokból szökött s gyilkosságot elkövetett katonát e hó 2kán felakasztották Debrecenben.