Kecskemét, 1884. január-június (12. évfolyam, 1-39. szám)

1884-02-14 / 13. szám

XIII. évfolyam. — 1884. 13. szám. Kecskemét, február 14. csütörtök. Előfizetési díj : Hirdetmények Helyben házhoz hordva, ii- és „Nyitb­éri“ közlemények kr. TJTf \ T JT ¥Y vitányosan Félév. 1/ |i I V I# I A 11 |i I városi és bárósági 3 fit, Negyededre 50 kr. 9^^L 9 lg®* SR9 IH1 9lH I egyházi, egyleti,társulati stb. Egy szám ára G kr. 9 ' A ^9 ^F 9 ' M §885 9 9 I 9 hirdetmények minden egyes Előfizethetni , hl*- I \ ^ W ÁJP I \ A—f Ill. 1 hivatalban, valamint a hely- — ' bélyegdij­beli könyvkereskedésekben, minden beigtatás után 30 kr. Egyes példányok ugyanitt A KECSKEMÉTI FÜGGETLENSÉGI PÁRT Kéziratok kaphatók. . .. .. r. r .. .. vissza nem adatnak. POLITIKAI ÉS KOZMUVELŐDESI KÖZLÖNYE. muM* Hal-piacz, Héjjas-féle ház. Plebánia-utcza 8-dik szám. MEGJELEN CSÜTÖRTÖKÖN ÉS VASÁRNAP. Antisemita mozgalmak a fővárosban. A „Függetlenség“ febr. 11-iki számá­ban olvastuk, tehát e tekintetben a leghite­lesebb forrásból tudjuk, hogy Budapesten, a Józsefvárosban az antisemita­ párt már meg­indította a képviselő-választási mozgalmakat . f. hó 10-én az antisemita érzelmű józsef­városi választó­polgárok gyűlést is tartottak e tárgyban, amely gyűlésen jelen voltak: Istóczy Győző és Vadnay Andor ország­­gyűlési képviselők, Csatár Zsigmond a „híres népszónok“ (a­mint a „Függ.“’ őt nevezi), az öreg dr. Nendtvich Károly, az ifjú dr. Rácz Géza és Szemnecz Emil hírlapírók, akiket már mi is ismerünk. A gyűlés gyakorlati eredménye az lett, hogy egy 100-as bizottság alakíttatott a vá­lasztások előkészítésére és majdan vezetésére. A dolognak ez a gyakorlati oldala bennünket nem érdekel, de érdekel az elméleti rész, érde­kelnek az ott tett nyilatkozatok , érdekelnek pedig annyival inkább, mert azokat jelenlé­tével és hallgatag hozzájárulásával Vadnay Andor felsőkerületi képviselő úr is szentesí­tette. Már­pedig ezek a nyilatkozatok nem egyeztethetők össze sem a függő párt elvei­vel, sem Vadnay Andornak azon ünnepélyes kijelentésével, amelyet megválasztatása alkal­mával a Ladányi-ház udvarán ezerek füle hallatára tett és amely szerint ő a zsidó­ kér­dést „békés úton, törvényes eszkö­zökkel“ kívánja megoldani. Csatár Zsigmond, a „híres népszónok“ kijelentette ugyanis, hogy „neki az emanczi­­páczió nem kell semmi fajtájában.“ Tehát még abban sem, amelyben Vadnaynak kell, t. i. egyénenkénti, érdemszerinti megadá­sában. Csatár kívánja, hogy „minden zsidó, aki 1848. óta jött be az országba, záros ha­táridő alatt kiutasíttass­ák.“ No már, hogy a zsidók kiutasítását mi­ként képzeli „békés úton, törvényes eszkö­zökkel“ keresztül vinni akár Vadnay Andor, akár Szemnecz Emil, aki Csatár után fölszó­lalva „védte pártját a forradalom vádja alól, hisz — úgymond — törvényes eszközökkel is győzhetünk.“ Törvényes eszközökkel! Hiszen a zsidók kikergetése már forradalmi, már törvényen kívüli állapot! Avagy lehet törvényes, békés állapotnak nevezni azt, amikor néhány 100 ezer ember, akiknek alkotmányos úton hozott, királyilag szentesített s az egész nemzet becsülete által garantírozott törvé­nyes szent jogai vannak arra, hogy e hazá­ban „élhet és meghalhat“, nagyban és egész­ben ugyanazon jussal és ugyanazon köteles­ségekkel, mint bármely fia e hazának: ez a néhány 100 ezer ember egyszerre törvényen kívül helyeztetik, szentesített alkotmány, ki­rályi szó és nemzeti becsület sutba dobásá­val minden jogaitól megfosztatik, az ország­ból kikergettetik és a jogegyenlőség nagyobb dicsőségére proklamáltatik a jogtiprás el­mélete ! Aki ezt törvényes állapotnak nevezi és békés úton megoldhatni hiszi, az vagy magát ámítja, vagy másokat akar ámítani. De az az egy bizonyos, hogy az ilyen antisemitizmus­­sal a függ. párt kezet soha nem foghat, annak czéljait és embereit soha nem támogathatja. És váljék a szakadás köztünk és a függ. pártnak ezen antisem­itizmushoz szító elemei közt minél mélyebbre, annál jobb a függ. párt jövőjére nézve. Ne ámítsák hát magukat (ha ugyan az önámitás nem szántszándékos) se Vadnay An­dor, se a többiek azzal, hogy az ő „törvé­nyes, békés“ antisemitizmusuk a valódi an­­tisemitizmus. Dehogy az! A Csatár Zsigóé, meg az Istóczy Győzőé az, akiknek prog­ram­juk: „ki a zsidókkal Magyarország­ból“, — és ami ennek természetszerű füg­geléke, hogy „üsd a zsidót!“ Mert ha űzzük, akkor ütjük is. Antisemitizmus csak egyféle van : a fa­natikus, a felforgató antisemitizmus, amelyet Istóczy és immár Csatár Zsigó képviselnek. Ez ellen az antisemitizmus ellen küzdött a helybeli függő párt tavaly deczemberben, és ez ellen fog küzdeni a országos függő párt most májusban. A függő párt nem akar jogot fosztani, hanem jogot reparálni, jogot egyenlősíteni. A zsidóság azon jogállása pedig, amelyet — nem a régibb törvények — hanem az eman­­czipáczionális törvény formulázott, még mó­dosítást, kiegészítést, reparálást igényel po­litikai, egyházi, közgazdasági és társadalmi téren egyaránt. Ezt sürgette a „Kecskemét“ attól a percztől fogva, amikor az első czikket a zsi­dókérdésben 1882-ik évi 24-ik számában megírta; ennek a szükségnek tett eleget a helybeli 48-as kör s később az országos függ. párt akkor, amikor programm-ponto­­zatait a zsidókérdésben megalkotta. És ez nem közeledés az antisemitiz­mus felé; ez távolodás attól. Mert amíg nem volt a függ. párt álláspontja a zsidó­kérdésben szorosan körülírva,­­ addig vá­dolhatták őt antisem­itikus irányzatokkal. Ma nem teheti azt többé senki. Ott vannak a program­m­pontok, amelyekben az van meg­írva, hogy a függő párt nem anti-semita, ha­nem ha úgy tetszik anti-antisemita; azaz: meg akarja oldani a zsidókérdést — nem úgy mint Csatár és Istóczy — a zsidók nélkül, hanem magukkal a zsidókkal. Állás­pontja nem a létező jog tagadása, hanem a létező jogok egyenlősítése. Aki ezt tartja, az velünk, aki nem, az ellenünk. Hívják azt azután akár Vadnay An­dornak, akár Héjjas Józsefnek. Ennyit akartunk és ennyit tartottunk szükségesnek elmondani a józsefvárosi gyű­lés alkalmából és a 24-iki helybeli pártköz­gyűlés küszöbén. Szolgáljanak az itt mon­dottak részben feleletül a „Kecske Lapok“ 1. évi 4-ik számának „Pártjaink és az anti­semitizmus“ czímű vezérczikkére is. POLITIKAI SZEMLE. BELFÖLD. A KÉPVISELŐHÁZ. A képviselőhöz hétfői ülésében ismét a régi megszo­kott unalom honolt s néhány jelentéktelen tárgy intéztetett el meglehetős gyorsan. Az elnök Cziráky gr. haláláról emlé­kezett meg, mire a bűntettesek kiadására nézve Brazíliával kö­tött szerződés tárgyalása következett, melynél Fenyvessy Ferencz és I­r­á­n­y­i Dániel tettek módosításokat. Ezután a szegedi honvédtiszti lakház és laktanya építésére szük­séges költségfedezet felemeléséről szóló törvényjavaslat következett, mely vita nélkül elfogadtatott. Majd a közös hadsereg katonai nevelő és tisztképző intézeteiben magyar állami alapítványokra elhelyezett magyar ifjakról szóló miniszteri jelentést vették elő. T­at­a­­­y Kálmán többféle megjegyzést tett a katonaképzés és nevelés terén köve­tendő irányelvekre nézve s szeretné, ha az ifjak a János főherczeg által hangoztatott humánus nevelésben részesít­­tetnének. A ház e jelentést tudomásul vette. KÜLFÖLD. AZ EGYPTOMI HÁBORÚ. Az egyptomi háború, mely oly elkeseredéssel folyik, sok borzalmat idézett elő már eddig is. Nem elég most már, hogy oly sok ember elhullott, hogy szegény Hicky pasa is odaveszett, mert helyenként az éhség is kezdi fölütögetni fejét, így Szinkatban, miután a lovakat, ku­tyákat és macskákat már mind megették, a fák leveleit és kérgeit rágják az emberek, csakhogy csillapítsák éhsé­güket és e szomorú helyzetben a szomszéd, úgynevezett „barátságos törzsek“ sem akarnak nekik segélyt nyújtani. Az angolok most Gordon tábornokot küldték Khartunba, kinek az álprófétával egyezséget kellene kötni. Azonban ettől sem várnak sokat, miután azt hiszik, hogy a málidi csakhamar kezébe keríti Khartumot s akkor Gordon tök is az ő fogságába jut, sőt az­ angol lapok kétkednek a sikerben még az ellenkező esetben is, mert nem hiszik, hogy a sikereitől felbuzdult álpróféta s a fanatizált, föltü­zelt hadsereg alkudozásokba bocsátkoznának. A TONKINGI HÁBORÚ. A tonkingi ügyekről Harmand, a Párisba vissza­tért polgári kormányzó a Figaro egyik szerkesztője előtt nevezetes nyilatkozatot tett, melyben reményét fejezte ki, hogy minden jól fog végződni, mihelyt Baknisch el lesz foglalva. Elmondá, hogy a tonkingi nép jámbor, szorgal­mas és békés, melyet könnyű lesz czivilizálni. A keres­kedelem és ipar tekintetében, mint gazdag országot, Fran­­cziaország legjobb gyarmati­nak tartja, mely a belefekte­tendő költségeket sokszorosan vissza fogja fizetni. A fran­­czia csapatok egészségi állapotát a legkedvezőbbnek testi és ezt a jó éghajlatnak tulajdonítja. Általában véve az egész beszéd a felzúdult kedélyeket akarja lecsendesíteni azzal a kedvező biztatással, hogy minden a lehető legjobban fog végződni. Csakhogy e beszéd daczára is tény az, hogy a tonkingiak a szegény keresztény lakosokat ugyancsak ap­rítják ám­­ . A PÁPA ENCZIKLIKÁJA. A római pápa terjedelmes encziklikát intézett a fran­­czia főpapsághoz, melyben a franczia népet dicséri vallá­sosságáért, egyszersmind üdvözli őket buzgalmukért. A konkordátumról szólva, azt bölcs politika sugallatának tartja s hiszi, hogy az okok, melyek miatt annak idejében a konkordátum megköttetett, ma is elegendők annak fen­­tartására. Végül pedig reméli, hogy az érdeklődés, melyet Francziaország irányában tanúsított „meg fogja szilárdítani az egység kapcsát, mely Francziaországot a szentszékkel összeköti s mely mindkét félre nézve mindenkor számos jelentékeny előny kútforrása volt . Ezek amaz encziklika nevezetesebb pontjai. Azonban, tekintve Francziaország je­lenlegi egyházügyi politikáját, a pápa reménye aligha megy teljesedésbe, mert a régi idők s a maiak közt egy hosszú nagy elválasztó vonal áll, melyet nehéz úgy az egyik, mint a másik félnek átlépni. »■. v. SZÍNHÁZ. — Czeczil házassága. — Peleskei nótárius. — „Sohasem kell akarni a lehetetlent !“ Ez az is­mert mondás jutott eszembe, a mikor a szinlapon „Czeczil házassága“ czimszerepét Bodrogi Lillá­nak láttam kiosztva. És bár erősen bíztam Bodrogi Lina tehetségében, mégis féltem attól, hogy a sze­rep nehézségei alatt ha leroskadni nem is, de min­denesetre észrevehetőleg meg fog inogni ez a szépen fejlődő, nagy reményekre jogosító fiatal tehetség.

Next