Kecskemét, 1886. január-június (15. [14.] évfolyam, 1-26. szám)

1886-01-03 / 1. szám

1. szám e­ lyiségében évi rendes közgyűlést tart, melyre a kör tagjai e helyen is tisztelettel meghi­vatnak. B­ó­d­o­gh L­a­j­o­s, a 48-as kör elnöke. — Ti»*tnyitá» a kath. egyháznál. A helybeli róm. kath. egyháztanács múlt vasárnap tartott ülésén elhatározta, hogy miután január 2-án a szervezeti szabályzat általa le fog tár­gyaltatni, január 3-án délelőtt 16 óra­­k­o­r tisztújító gyűlést tart. Ezen gyűlésen fog az elhunyt dr. Kocsis József pénztárnok állása is választás útján betöltetni és a kath. gymna­­siumnál szervezett házfelügyelő is ekkor fog megválasztatni. A pénztárnoki állás évi 700 frt javadalmazással lett összekötve. Az iskolaépület felügyelője pedig 240 frt évi fizetést, természet­beni lakást, esetleg 60 frt lakbért fog kapni. — Szerkesztő változás. A „Kecskeméti L­ap­ok“-nak nyolcz hónapon át volt szerkesztője dr. Tassy Pál jogtanár a múlt év végén a lap szer­kesztésétől visszalépett, — a lap szerkesztését az új évvel új szerkesztő — de érdemes régi író — főtisz­­telendő H­an­usz István reáliskolai tanár vette át.­­ „A kecskeméti közs. tanítótestület“ által az „E­ötvös-alap“ és az „Országos tanítói árva­ház“ javára, az „Olvasó­kör“ termeiben, folyó január 9-én tartandó hangversenynyel egybekötött zártkörű tánczestélyre a meghívók már kibocsáttattak. — Belépti-díj : sze­mélyenként 1 frt, családjegy 2 frt 50 kr. — Jegyek előre válthatók Gallia E., Scheiber József, Fehér Márton és Falta Lajos kereskedésében. A hangver­seny műsorozata : 1. „I­­­k a operakivonat.“ Doppler Károlytól, zenekarra átírta Nemesszeghy István zenetanár, előadja a műkedvelő ifjak zenekara 2. „Népdal egyveleg“ Zimay L.-tól, előadja a dalárda. — 3. „Szavalat“, előadja Bán Julia k. a. — 4. „Hegedű duett“, előadják Nemes­szeghy István és Soós Ferencz. — 5. Rajnai bordal“, Liszt F.-től előadja a dalárda. — 6. „Szavalat“ előadja Kerekes József.­­­ 7. Szép Szöszke“, polka-mazur Mikus Irmától, előadja a műkedvelő ifjak zenekara. — Kezdete 7 órakor. A­kik esetleg meghívót még nem kaptak, de arra igényt tartanak, szíveskedjenek jelentkezni a rendezőségnél, — mely egyúttal örömmel jelenti, hogy a baranyai tisztet Dömötör Sándorné úrnő volt szives elvállalni. — Uj pártelnök. Városunk függetlenségi és 48-as pártjának 1885. decz. 26-án tartott közgyűlése dr. Horváth Ádám jogtanár pol­gártársunkat pártelnöknek megválasztotta. A köz­gyűlés lefolyását lapunk mellékletén közöljük, h úgy szintén az új pártelnöknek ott olvasható meghívóját pártunk tagjainak figyelmébe ajánljuk. — Társas-estély. Az országos tanári egye­sület „Kecskeméti körének“ formája alatt mint­egy 15­00 főnyi, leginkább tanárból álló tár­saság jött össze a „Próféta“ helyiségeiben a múlt évi dec­ember hó 30-án este. A csekély­számú jelenlevők zene mellett, élénk víg társal­gás közepette éjfélen túl mulattak együtt. A legnevezetesebb körülmény különben az, hogy a különben jól sikerült estélyen — mintha csak összebeszélés történt volna — egyetlen toaszt sem mondatott! Hiába, változa­tosság gyönyörködtet. . . — Hornyik-album. Amint jó forrásból ér­tesültünk, városunknak az irodalommal foglal­kozó férfiai a boldog emlékezetű Hornyik János emlékezetére egy Hornyik-albumot szándékoz­nak kiadni, melynek tiszta jövedelme egy Hor­­nyik-emlék felállítására fordíttatnék. Minden­esetre csak örülhetünk e nemes czélú mozga­lomnak, melynek a legszebb sikert kívánjuk. — Jutalomjátékok. Kedden január hó 5-én Hevesy Józsefnek jutalmául színre kerül: „Görgei, vagy a világosi fegyverletétel“ cz. tör­téneti színmű a 48—49-ki szabadságharczból merítve. Irta Dalnoky Gaál Gyula. A darab egészen új jelmezekkel fog színre kerülni, az előforduló néma képletekhez, u. m. „a világosi fegyverletétel, Görgei álma, a fehér leány“ — szükséges díszleteket teszi a jutalmazandó. — Csütörtökön jan. 7-én T­o­­­n­a­­­n­é jutalmául a „Csókon szerzett vőlegény“ cz. ki­tűnő bohózat fog előadatni. Nem tartjuk fölös­legesnek e helyen felhívni a közönség figyel­mét mindkét jutalmazandó TM. Az eddigi juta­lomjátékok is alig hoztak néhány krajczár hasz­not az ütőtöknek, ez pedig nagyon elkedvelenítő hatással van a legjobb és legszorgalmasabb színészre is. Pedig ha azok a családok, melyek tehetnék, de nem járnak színházba, csak lega­lább a jutalomjátékok alkalmával vennének je­gyeket,a színház tele lenne s ők meg sem éreznék azt a csekély kiadást. Azért még egyszer figyel­mébe ajánljuk a közönségnek mindkét jutalma­­zandót, mert bizony megérdemlik a pártfogást s mert Tolnaynénak már egyszer úgyis elma­radt épen a közönség hiányában a jutalom­­játéka. Jutalomjátékok alkalmával azt a csekély áldozatot pedig nagyon sokan meghozhatnák a szinügynek! — A 48 -as kör tánczvigalma. A hely­beli 48-as kör január 24-én tartja meg a „P r­ó­f ó t­a“ termében tánczvigalmát, a meg­hívók most állíttatnak ki, — a hét végén szét­küldésük már megkezdetik. — Melyik Kecskemét legrendesebb utczája ? Erre a kérdésre egy nem érdekelt fél a halasi-nagy-utczát nevezi meg, mint ahol nyá­ron rendesen öntözik a ládákat, s most pedig, mikor síkos az út, nem késnek homokkal, ha­muval stb. behinteni. Bizonyára követendő jó példa, melynek gyakorlása a házi uraknak nem sok pénzbe és fáradtságba kerülne. Talán rendőrileg is kötelezhetők volnának erre ? — Előléptetés. Muraközy Gyula tvszki joggyakornok a helybeli törvényszékhez alj­e­gy­­z­ő­v­é neveztetett ki. Gratulálunk a jeles tehet­ségű és közkedveltségnek örvendő ifjú megérde-­­ melt kitüntetéséhez. — „Hamisbankó.“ Lapunk olvasói emlé­keznek, hogy a múlt évben a fenti czím al­att Somogyi János iparos polgártársunk egy népszínművet­ irt, melyet Sághy színigazgató akkor zsúfolt ház előtt elő is adatott. A népszín­műről akkor bírálatot is mondtunk s a ker­dő szó némely hibáitól eltekintve, attól a költői hiva­­tottságot nem tagadtuk meg. — Ezen népszín­műre vonatkozólag bizonyos köröktől hozzánk az alábbi sorok intéztek, a melyet itt egész terjedelemében közlünk: „Tekintetes Szerkesztő úr! Jelen sorainknak szíveskedjék l. lapjában tért engedni. Emlékezve azon élvezetes estélyre, melyet a múlt évben helybeli fiatal írónk So­mogyi János úr, Sághy Zsigmond színtársulata által bemutatott „H­a­m­i­s b­a­n k­ó“ cz. nép­színművével szerzett, melyre vonatkozólag, tisz­telettel hívjuk fel városunkban működő színigaz­­gatóság figyelmét, miszerint tudjuk azt, hogy színigazgató Jáni János úrnak az ő deficites vi­lágában egyedüli boldog álma a­­ teltház, mely álmának teljesülésére biztos garanciát azon körülmény nyújt, ha Somogyi ügyes népszín­művét s az ahhoz Szabados Géza zenedei igaz­gató úr által szerzett még ügyesebb zenét meg­szerzi és mi­hamarább előadatja. Kecskemét, 1885. deczember 31. Hazafias tisztelettel: Több szinpártoló.“ — Elefog­lalt bor, Zubornyák György kocsmárostól a korcsmai engedély többszöri kihágás miatt megvonatván, a jó keresetteli eleste után élete párját tartani nem volt haj­landó, miért is azt szépen ott hagyta, annál könnyebben, mivel a pap által sem voltak összekötve. A menyecske azon­ban élelmesebb volt, mert magára hagyatva, engedély nél­kül is folytatta a bormérést, mely körülmény azonban a ren­dőrség tudomására jévén, tőle a bor elkoboztatott ■ nyilvá­nos árverésen eladatott. — Dísz­deszka. A kath. egyháztanács múlt vasárnap tartott gyűlésén elrendelte, hogy hivatalos hirdetései és a falragaszok részére ké­szíttessék egy olyan fekete tábla, amilyen a Szűcs Ferencz-féle házon is van.­­ Ezen meg­hagyás folytán a gondnokság azután készíttetett pár „ferslag“ deszkából a parochia sarkára egy olyan táblát, mely a házat is teljesen dísztelenné teszi. A tábla nem tanúskodik a gondnokság jó ízléséről.­­ — Kérelem. Mindazok, akik a jót. nőegy­letnek f. évi január 16-iki báljára tévedésből meghívót nem kaptak, szíveskedjenek hozzám fordulni. Dr. Horváth Mihály egyl. titkár. — Korcsmár veszekedés. Nagy Mihály szabó a múlt héten nagy keservében muzsikáltatta magát Bagi István vásárszéli korcsmájában, de a „dadáknak“ fizetni nem volt hajlandó, hanem inkább azoknak „azs anyjukat sértegette“, mi Bóbán László prímást méltó haragra gyullasztván, a sértést visszautasította, mire a Nagy Mihálylyal levő Bajáki Gergely felugorván, a nála levő somfa-bottal Bóbán Lászlónak úgy a búbjára tapintott, hogy azon „S“ alak­ban — mint a sértett czigány is magát kifejezte — „folytonossági hiány támadt.“ — Az ügy, a kapi­tányság előtt van. — Figyelmeztetés a gazdákhoz. Figyel­meztetjü­k gazdálkodó polgártársainkat, hogy az új­évkor fogadott cselédjeiket a kapitányi hivatalnál beíratni el ne mulasszák, mert a beiratás elmulasz­tása esetén a megbirságoltatáson kívül egyébb kelle­metlenségeknek is ki lehetnek téve. — Tenyész-bikák vásárlása és ela­dása. A földmivelés-, ipar- és kereskedelem­ügyi m. kir. miniszter az ország közgazdasági előadóihoz, köztük városunkban id. Szeless Kál­mán úrhoz is, a tenyész-bikáknak országos te­nyésztési czélokra évenkint megejtetni szokott általános vásárlása végett leiratot intézett, mely az 1886-ik évben megtartandó vásárlások és ela­dásokra főbb vonalaiban igy intézkedik : A tiszta magyar fajta bikákból csakis 2­/a—3 évesek fognak vásároltatni. Fekete-tarka bikák meg nem vétetnek. — Az eladásra szánt állatok a közgazdasági előadónál 1886 január hó első felé­ben a tulajdonosok által okvetlen bejelentendők, mert az előadó jan. 20-ig azokról jelentését a miniszterhez megtenni köteles. — A községek által megszerezni óhajtott tenyész-állatokról a jelentés pedig febr. 15-ig terjesztendők fel. — Az eladásra felajánlott bikák a miniszter meg­bízottja által február és márczius hóban fognak megszemléltetni, amikor is azok vételára meg fog határoztatni. A megvásárlott bikák átvétele a lehetőséghez képest ápril 15-ig meg fog tör­ténni, s azok ára a miniszter utalványozása után ki fog fizettetni. Ha az eladott állatok ápril 15-ig a kincstár által át nem vétetnek, az eladónak az átvételig azok tartásáért — na­ponként és darabonként 2 kgrm. zabot és 7 kgrm. szénát számítva — 35 kr tartási dij fog fizettetni. — Az eladásra, úgy a magán te­nyésztők és községek által eszközlendő vételekre vonatkozó bővebb értesítéssel a fent nevezett közgazdasági előadó szolgál. — Leálczázott csaló. 1885. évi deczember hó 20-án vasárnap reggel a piaczon egy jó állapotban levő czifra kivarott subát 10 frtért adott el Tóth J. edényárusnak egy vidéki fiatal ember, holott a suba jóval többet ért, a mely körülmény Horváth Lajos rendőrbiztos gyanúját fel­keltvén, a legényt letartóztatta, ki magát Nagy János Fe­rencz jászkerekegyházi lakosnak vallotta s azt állította, hogy felesége Kóczián Margit elhalálozván, a temetési költségek fedezésére akart a suba árából pénzt csinálni. Vallomása al­kalmával tanúsított magaviselete még inkább gyanúsnak tűnvén fel, továbbra is letartóztatva hagyatott s csakugyan többszöri kihallgatás és szembesítés után kivallotta, hogy ő nem Nagy, J. Ferencz, hanem Tűzkő Ferencz kerekegyházi lakos és a subát Alpár-Ujfaluról Schweiger Nándor dohányos kertészétől lopta, kinél dohánytesomózni napszámban volt. A suba kiadatott tulajdonosának, az ügy pedig áttétetett a kis járásbírósághoz. -- Tisztességes életmód fiatal leányok­nak! Újvidéken és Pancsován a m. kir. se­lyemfonodákban több munkásnőre szükség lévén, miután azok ott helyben kellő számban meg nem szerezhetők, a földmivelés-, ipar- és ke­res­kedelemügyi miniszter kénytelen azok meg­szerzését az ország más vidékein megkísérleni, e végből a közgazdasági előadók ennek eszközlése végett megkerestettek. Ily leirat érkezett váro­sunk közgazdasági előadójához id. Szeles­ Kál­mán úrhoz is, melyből az alábbi értesítést kö­zöljük: A selyem-fonodákban való munka köny­­nyü és az tágas, nagy, szellős termekben vé­geztetik. — Nagy testi erőt a munka nem igé­nyel, de annyival inkább kitartóan pontos figyel­met. — Legalkalmasabbak ezen munkára egész­séges, jól kifejlődött és 14—16 évkor közt levő leányok. — Fizetésük ezen leányoknak mind­addig m­ig tanonczok, koruk ügyességük és szor­galmukhoz képest 9 és 11 forint közt váltako­zik havonként; e mellett lakásukról és a szüksé­ges ágyneműről is az illető selyemfonó gyár gondoskodik, valamint az útiköltség is a gyár részéről fedeztetik. — Élelmezésükről azonban a leányok önmaguk kötelesek gondoskodni. — Egyelőre ötven ily gyári­ munkás leányra van szükség , és az esetben, ha a munkás leányok ezen száma egy községből vagy vidékről volna beszerezhető, úgy akkor a gyár részéről a mun­kás leányokon felül ugyanazon községből vagy vidékről még egy korosabb nő is alkalmaztat­nék, kinek szolgálati kötelességében állana egy részt, a munkás leányok számára főzni, más­részt a felügyeletet felették gyakorolni. — Ezen nő fizetése havonta 30 forint lenne. — Ha pedig a leányok szorgalmuk és ügyességükkel a munkát annyira elsajátítják, hogy az első félév után a nagyobb ügyességet kívánó dologgal is megbíz­hatók, úgy akkor fizetésük havonkint 14 frtra, ha pedig később a fonást is elsajátították 18 frtra felemeltetik. •— Netáni betegség esetén a gyógyítás ingyen eszközöltetik. — A munkába lépés ideje 1886 márczius hó 1-ső napja. — Bővebb értesítést id. Szeless Kálmán úr nyújt, kinél a jelentkezések folyó január hó vége előtt okvetlen megteendők. — Szerkesztői üzenet. Bird I. Hely­ben. Elkésve küldetvén be, nem volt közölhető. KECSKEMÉT. EGYVELEG. * Váratlan eredmény. A: Hallgassa csak barátom, hogy mi történt velem. Ablakomban valami kis zöldet akarván látni, csináltattam egy csinos kis ládát, tele vetettem virág maggal, meg­öntöztem és képzelje mi lett belőle? B. Bizonyosan valami szép virág ? A. Dehogy! r­en­dőr jött fel hozzám, mert a víz lefolyt az utczára. * Cseléd fogadásnál. Asszony: Cselédkönyvedben az áll, hogy h­a vagy. Cseléd: Oh igen. Tessék csak a szeretőmet megkérdezni, 10 esztendeje vagyok hozzá hűséges! * A szabók ellenőrzése sehol sem volt olyan szigorú, mint 1730-ban Angliában. A kelmét, mielőtt a szabónak átadták pontosan megmérték, midőn a ruha kész volt, azt minden kelme darabká­val együtt újólag meg mérték s ha kevesebb súlya volt, a szabót szigorúan megbüntették. * Az i r ó t o­ll a k tartóssága. Mi a kik annyi réz és aczéltollat elpusztítunk nem is gondoljuk, hogy a régiek milyen sokáig használtak egy alkalmas lúd-, vagy más tollatt, így például Sac­­chini, a tudós jezsuita nagy munkáját írva h­é­t éven keresztül használt egy és ugyanazon tollat. Álla­­t­­­u­l Leó pedig 4­0 éven keresztül irt ugyanazon hattyutollal s meg siratta, mikor véletlenül elveszett. * Melyik a legkedvesebb hang? Szülőknek a gyermek első kaczagása; inyenczeknek a pezsgő durranása; vadásznak a vad hangja ; fá­radt öregnek a kályha sistergése; tánczosnak a szép tánczzene; urfinak az ostorcsattogás; katonának, dob, trombita és golyófütyülés; szél-málnárnak a szél búgása ; fösvénynek a pénz csengése stb. Mennyi különböző hang! * A szórakozott tanár. A híres Nean­­der tanár, a­ki szórakozottságáról is nevezetes volt, egy barátjánál volt vendég egy estén. Az eső szinte szakadt s a házi úr arra kérte vendégjét, hogy ne menjen haza ilyen borzasztó időben, hanem marad­jon nála hálui. Neander vonakodott, mert mint ind­uló se háló inge, se sapkája stb, nincs vele. Midőn a barát újólag sürgeté a maradásra, Neander egyszerre csak f­eltűnt, kis idő múlva visszatért magával hozva egy kis csomagot s e szavakkal kö­szöntött be: „No most már itt maradhatok, elhoz­tam hazulról mindent, ami szükséges az itt háláshoz!“ * Mértékletesség. Egyik apa: Ba­rátom a te fiad igazán mértéktelen; minden este 8 — 10 pohár sört bevág. Másik apa: Uh, de aztán más tekintetben mértékletes á­m ! így például vizet — egyáltalában nem iszik. *A borhamisítás büntetése. Hogy mily szigorúan büntették a múlt században a borha­misítást, arról tanúságot tesz egy német uralkodó 1752-ks rendelete, melyben a borhamisítót „min­den kegyelem nélkül kötél által való halállal“ rendeli büntetni. Valamivel ke­vesebb, a jelenleginél azonban több szigorúság ma sem ártana a borhamisítókkal szemben. * Kétértelmű válasz. Béres: Tekin­tetes uram kérem alássan egy zsidó van oda künn az udvaron a nagy ökröt akarja megnézni. U­r : Jól van, megláthatja, azonnal megyek! * Kölcsönös bók. Két úr utazik a vasúton. Az egyik reágyújt a szivarra s oda tartja utitársa orra elé e szavakkal: „Nos, mit mond e szivar illa­tához?“ Másik úr: „Úgy tetszik, mintha disznó­­sörtét égetnének olyan kellemetlen szaga van.“ Első úr: Talán csak nem ért oda szivarom az ön szakáiéhoz? * Gonosz ezérzás. B. asszony, aki isme­retes arról, hogy gyakran zajos jelenetek színhe­lyévé teszi házát, egy ismerőshöz így szól: — Szeretném magamat férjemmel együtt lefestetni; 1886. január 3. nem alálhat valakit ? — De igen, Werner urat, ő csatakép-festő. * Elhamarkodta. Két ur a hűvös hullá­mok hátán ringatja magát; egyszerre összetalálkoz­nak. — Ah, ön az kedves barátom?Jó, hogy talál­kozom önnel ! Meg akartam hívni holnap estére hoz­zánk. Feleségem­ szívesen látja. — Köszönöm s el­fogadom. Milyen toilletteben ? Tán Irakban? Ments isten ! Jöjjön úgy, amint van ! * Azok a gyermekek. A nagybácsi ször­nyen kényes orrára, mely a természet különös sze­szélyénél fogva, pirosas fényben dereng. Képzelhetni megütközését, mikor a kis Toto ezt a megjegyzést teszi: „Nézd csak mama! A nagybácsi nem úgy tesz mint te. Te az ajkadra kened a pirositót, ő pe­dig az orrára !“ * Fenomenális tüneménynek volt szem- és fültanúja a napokban a párisi rendőrkapi­tányság. Két rendőr egy Martin Lujza nevű koldus­­asszonyt fogott el, aki a Notre Dame templom lép­csőin lebzselt s a­kinek a következő tábla lógott a nyakában: „Nincs se lakásom se kenyerem és száz éves vagyok.“ A rendőrségnél azonban kitűnt, hogy az asszony még csak 65 éves. M. Breton ren­dőrkapitány erre így szólt a fogolyhoz: „Maga csa­lást követett el, de mivel életemben először hallom, hogy egy asszony öregebbnek és pedig majdnem még egyszer öregebbnek mondja magát, ezúttal elen­gedem büntetését.“ Páris egész női közönsége, mint jelentik, mély megbotránkozással olvasta a koldus­­asszony eljárását. KÖZGAZDASÁG. HELYI GABNAÜZLETI TUDÓSÍTÁS. 1885. Tisztabúza métermázsánként deczember 31. 7.20-7.30 Kétszerbúza „n 6.00—6.05 Rozs „ 11 5.40-5.50 Árpa „ 11 5.80—6.00 Zab ,,i­ 6.10—6.20 Tengeri kecskeméti „ 4.75—4.80 Tengeri 6 bánáti ,, ii 5.00 — 5.05 Új ii 0.00-0.00 Csöves „ ii 0.00 - 0.00 Köles „ ii 5.30—5.60 Burgonya „ ii 1.80-2.10 Széna „ ii 3.40—3.50 Szalma ,, ii 1.40-1.50 Szalonna kilója 0.38-0.40 SERTÉSVÁSÁR. Az első magyar sertéshizlaló részvénytársaság heti jelentése. Budapest — Kőbánya, 1885. deczember 31. Átlagos hetiárak: magyar válogatott ára 260—320 klgrm. nehéz 47-47 kr.; 180-240 klgrm. nehéz 42—44 kr.; öreg sertés 300 kl­gr. felül 44—45 kr.; vidéki sertés 40 43 kr.; transitóban: szerbiai 36-42 kr., romániai 00—00 kr.­tiszta súlyban; magló-— kr. kilo­grammonként. Eleségárak: tengeri 5 frt 35 kr., új 0 frt 00 kr. árpa 6 frt 20 kr. „Kecskemét és Kőrös gyümölcskeres­kedelme“ czim alatt emlékezik meg a „P. N­.“ városunk és Nagy Körös gyümölcskereskedéséről, és K­a­d­a Eleknek a napokban közzétett czikké­­ből sorol föl pár érdekes adatot. Mielőtt Kada Elek­nek azon érdekes czikkét egész terjedelmében hoz­nánk, itt most csak a „P. H.“ által közölt czikkecske reprodukálására szorítkozunk. Nevezett lap így ír : „Volt már alkalmunk ráutalni e helyen e két derék magyar város virágzó gyümölcskereskedelmére. Most Kada Elek foglalkozik e tárgygyal hosszasabban és több érdekes adatot sorol föl. A két városnak "a nyári gyümölcs-idény alatt naponta külön telig"vonat áll rendelkezésére, a­mely kizárólagosan gyümölcsöt szállitván, fennakadás nélkül megy Ausztriába s ott a Nándor vasút által átvétetvén, azonnal személyvo­­nati sebeséggel továbbittatik. Ezáltal lehetővé van téve, hogy a kecskeméti és körösi baraczkot és szil­vát, valamint a meggyet nemcsak Dresda vagy Ber­lin, hanem Moszkva és Szt. Pétervárott is élvezhetik. Ez az intézkedés szüli azt az eredményt, hogy míg Körös és Kecskemét azelőtt Halas város mintájára csak tengelyen volt képes termésének egy részét olcsó árban értékesíteni, ma már olyanok a viszo­nyok, hogy 1883 ban Körös 794 tonnát, Kecskemét 2135 tonnát, az 1884 ik rossz esztendőben Kőrös 624 tonnát, Kecskemét 1057 tonnát és végre 1885- ben október 15-éig maga Kecskemét már 4022 ton­nát szállított ki a külföldre és szállít még most is nagy mennyiségben­ — A hatvanas években tette meg az első kísérletet NI a­n d te I Károly kecske­méti gyógyszerész és Pataki Vilmos kecskeméti pékmester, hogy Oroszországba küldtek gyümölcsöt és dinnyét. Ezek voltak a nagy úttörők s ma már lassanként oda fejlődött a dolog, hogy nem­csak a lengyel, német és olasz nagykereskedők tar­tózkodnak állandóan a gyümölcsérés ideje alatt Kecs­keméten, hanem a kecskeméti kereskedő is összeköt­tetésben van Lengyel, Orosz, Poros­z-, Bajor- és S­z­á­s­z­o­r­s­z­á­g­g­a­l is. Tehát nem egészen három évtized alatt tekintélyes gyümölcske­­reskedő várossá fejlődtek, mert amint látták azt, hogy a gyümölcs értékesíthető, azonnal nagyobb gondot fordítottak a tömeges termelésre. — Valóban e példából sok magyar város okulhatna.“ Az angolok mint borkészitők. Az olvasók némelyikét talán meg fogja lepni s mégis valóságon alapszik, hogy az angolok is, ha­bár Angolországban nem terem szőlő, bort készíte­nek. Az angol nép páratlan a gyakorlati életben s mindig szem előtt tartotta azt az alaptételt: ha a hegy nem jön én hozzám, el­megyek én hozzá. Miután Anglia ködös ege alatt a szőlő nem te­nyészik, a praktikus angolok fölkeresték a szőlőt

Next