Kecskemét, 1891. január-június (20. [19.] évfolyam, 1-26. szám)

1891-01-04 / 1. szám

XX. évfolyam. 1. szám. Kecskemét, 1891. január 4. Előfizetési dij: helyben házhoz hordva, vidékre postán küldve^ Egész évre - - - - 5 frt — kr. Félévre ......................2 frt 50 kr. Negyedévre - - - - 1 frt 25 kr. Egy szára ára 10 kr. Előfizethetni a lapra a kiadóhivatal­ban, valamint a helybeli könyvke­reskedésekben. Egyes példányok kaphatók: a kiadó- hivatalban, Gallia E., Scheiber József és Harkay József kereskedésében. Kéziratok vissza nem adatnak. Szerkesztői iroda: II. tized, Plebánia-utcza 8. szám. FELHÍVÁS előfizetésre. Lapunk a bekövetkezett új évvel XX ik évfulya mába lépett. Már ezen körülmény is fölmenti a szer­kesztőséget attól, bogy programmot adjon. A szerkesztőség s a lap iránya ma­rad a régi. Felelős szerkesztő továbbra is dr. Horváth Adám marad, aki igyekezni fog úgy a helybeli, mint a vidéki munkatársakat továbbra is megnyerni la­punk számára. Újabb áldozatot hoztunk, hogy mind arra nézve, ami városunkban történik, bő és pontos tudósításo­kat hozzon a „Kecskemét.“ A kiadóhivatalt s a lap .technikai részét ezentúl is S z i I ád i László fogja vezetni, aki e téren min­den lehetőt megtesz a jövőben is, miként eddig. Mindezekkel szemben kérjük a t. közönség fokozott támogatását.. Talán szerénytelenség nélkül mondhatjuk, hogy úgy a szerkesztőség, mint a kiadóhivatal hoz a lap érdeké­ben annyi áldozatot, amelylyel szemben a t közön­ség, különösen pártunk t. tagjai részéről viszonzást kérhetünk. Az előfizetési feltételek a lap homlokán olvas­hatók. Kecskemét, 1891. január hó. A szerkesztőség és kiadóhivatal. Tisztújitás után. A tisztújitás megtörtént. Eredményéről lapunk más helyén adunk számot. Sokat le­hetne Írnunk a tiozlüjitás előzményeiről, le­folyásáról és következményeiről; foglalkoz­nunk lehetne laptársunknak, a „Kecskeméti Lap>k“-nak e tárgyban a múlt számában megjelent czikke némely nem egészen helyes és tapintatos részleteivel. Ma már azonban czéltalan, sőt káros lenne minden aprósággal bíbelődni. Bevégzett tény áll előttünk, ame­lyen változtatni nem lehet, amelyben meg kell nyugodnunk. És épen ezért csupán arra szorítkozunk, hogy a legtárgyilagosabban ki­emeljünk egy s más részletet, amelynek a jö­vőre nézve is erős kihatása van. Mindenekelőtt a leghatározottabban ta­gadásba vesszük azon állítást, mintha pár­tunk „bármely egyezséget mere­ven visszautasított“ volna. Ez nem történt. Nem fogadta el s ma sem fogadná el pártunk az oly módon létrejött s az olyan A KECSKEMÉTI FÜGGETLENSÉGI ÉS 4 8-AS PÁRT POLITIKAI ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI KÖZLŐ MEGJELEN MINDEN VASAKNA P. Hirdetmények és „Nyílttéri.“ közlemények jutAnyo- san számíttatnak. Hivatalos: u. m. városi és bíró­sági 3 frt, — egyházi, egyleti, társu­lati stb. hirdetmények minden egyes boigtatása 2 frt. Bélyegdij minden beigtatás után 30 kr. zetési és hirdetési dijak fizeten- kiadóhivatalnál Kecskeméten Kiadóhivatal: tized, Plebánia-utcza 8. szám. egyezségi ajánlatot, melyről a tisztújitás előtt volt szó. Miben állott ezen egyezség? A pályázati határidő lejárta előtt mintegy 48 órával, a midőn még azt sem lehetett tudni, vájjon kik s mely állásokra pályáztak : megállapittatott egy névsor az összes állásokra nézve. Oly névsor, amelyen az egyezség nem sikerülése daczára a tisztújító közgyűlés kormánypárti többsége is változtatott kormánypártiakra nézve. Kérdünk minden elfogulatlau egyént, helyes eljárás volt-e ez? Ezt az egyezséget nem fogadta el pártunk. Ha a pályázati határidő lejárta után ösz- szeülnek a két párt kiküldöttei s érett meg­fontolás után közmegegyezéssel egy névsort állítanak össze, amelynél a legfőbb szempont a város jóléte; ha azon állásokra nézve, a melyre megegyezés köztük nem létesülhetett, a szabad választásra bízzák a kérdés eldön­tését — Ha az egyezkedés nem csupán a tiszt­újitás napjára, hanem a megválasztandó tisz­tikar működési idejére ajánlhatott volna; ha pártunk biztosíttatott volna arról, hogy ez újabb hat óv alatt nem lesz kitéve oly eljá­rásnak, hogy legképesebb tagjait csak azért, mert nem kormánypártiak, iskolaszóki és egyéb politikailag közömbös bizottságokból szándékosan kihagyják — Ha az egyezkedési ajánlat arra is kiter­jeszkedett volna, hogy egy prograinmszerű működési terv állapíttassák meg az újabb hat évre, amely szerint mindkét részről biztosít­tatott volna a közönséget jelenleg fogtálhoz tató tervek közül mindazoknak sikere, ame­lyek valóban a város javára szolgálnak — Ha megállapittattak volna bizonyos ter­vekre nézve azon határok, amelyen túl aggo­dalom s koczkázat nélkül menni alig lehet. Akkor b i z o n y ár a párt un k a nyújtott kezet előzékenyen elfo­gadta volna, mert ilyen egyezség csakis javára szolgálhatott volna városunknak. Le­hetővé tette volna a tervszerű munkát min­den akadály nélkül, megóvta volna a tervek kivitelét minden esetlegességektől s meg­szüntette volna a mai napság mindkét tábor­ban bőven felhangzó aggodalmakat és pana­szokat. Ne keressük ma már, hogy kiknek a hi­bája volt, hogy ilyen egyezség nem ajánlta­tott és létre nem jött, de tegyük el azt a ta­núságot a jövőre nézve, hogy nem kicsinyes, csupán személyekre vonatkozó, hanem ko­moly, férfias s a közügyek minden ágára ki­terjedő program imszerü egyezségről lehet csak helyes'en szó. Pártunk legtöbb jelöltje nem választatott meg. De azok, akik az egyezségben ben fog­laltattak, kettő kitételével megválasztattak. És e pontnál az i*zsághoz hi ven ki kell emelnünk azon dicséretes eljárást, amelyet az árvaszéki elnöki állás betöltésénél a pol­gármester követett. Nem akarjuk fejtegetni e pontnál a választás esélyeit, mert már ma­gában véve elismerésre méltó volt az, hogy pártunk érdemekben megőszült derék tagját még a koczkázatnak sem akarták kitenni. A főispán eljárása szigorúan törvényes és alkotmányos volt. A közgyám választásúnál azonban nézetünk szerint tévesen mondta ki a többséget, de amint halljuk, ezért a volt, tiszteletreméltó közgyám kárpótol tat n i fog. Egyebekben a főispán eljárása a választási aktusnál teljesen kifogástalan volt. A kinevezésekre nézve sok ellentétes vé­leményt hallottunk, amelyeket mind előso­rolni hosszas lenne. Egyet azonban ki kell emelnünk. Anélkül, hogy az új főkönyvelő képességeiből és érdemeiből bármit is levon­nánk, nem tudjuk helyeselni a volt főköny­velő mellőzését. Lehettek és voltak is hibái, de ezek nem voltak olyanok, amelyek miatt a mellőzés indokolható lenne. Nem különösen azon .érdemek mellett, amelyeket a város anyagi ügyeinek rendezésében szerzett. Egyike ő ige:; !;ereseknek, akik váratunk anyagi ügyeit a legalaposabban s legbehatúbban is­merik s ezért távozását határozott veszt'ség­nek tartjuk. Végül pedig készséggel, őszintén és min­den hátsó gondolat nélkül adjuk meg a visz- hangot azon tapintatos szavakra, amelyeket a polgármester a tisztújító közgyűlés befe­jeztével igen helyesen mondott. Azt kívánta ugyanis, hogy a küzdelem személyes és kel­lemetlen részeit felejtsük el s ne vigyük azt a városházára, otthonunkba. Mi e szavakat teljes jelentőségükben aláírjuk. Biztosítjuk az újonnan megválasztott tisz­tikart, hogv pártunkat és lapunkat egyedül a tárgyilagos kritika fogja vezérelni. Bizto­sítjuk, hogy mindazt, amit városunk érdeké­ben jónak, hasznosnak és czélszerűnek talá­lunk, nemcsak nem ellenezzük, de támogatni . fogj n kTEfJffSer övei. Viszont ha valamit hely­telennek, károsnak, czélra nem vezetőnek tar­tunk, ellenezni fogjuk azt — de minden sze­mélyeskedés és gyűlölség nélkül. Csakis igy lehetséges — ha velünk szem­ben hasonlóan viselkedik a tisztikar és a kor­mánypárt — minden formális egyezség nél­kül is megvalósítani mindazokat, amelyeket föntebb egy komoly, férfias egyezség kellé­keiül kijelöltünk. Előttünk most is, mint a tisztújitás előtt és miként mindenkor, a jövőben is egyedül a közönség érdeke, városunk haladása és jóléte lebeg czélul s jelszavunk marad: M indent a város javáért! Talfáji/ IC UTCZÁ1NK KÖVEZÉSE. Az 1890. évi I. t. ez. a községi közutak rendezését és építését új közmunka adóval ezé- lozza a kivánalmaknak megfelelőig lassanként előbbre vinni. Ezen törvényezikk alapján városunk közútai és utczái is nemsokára a „sárfészek“-ből kivet­kőznek és szilárd, por nélküli kövezeten járhatunk. Már a kövezési tervezet is kész van a legköze­lebbi 3 évre s a tavaszszal már foganatba is vételik. Ezen tervezet szerint a Csougrádi-nagy- utczának még kövezetlen része a jövő évben koczka tracbyt kővel lesz kikövezve, folytatólag pedig vagy 200 méter hosszúságban (kár, hogy nem tovább is) görbe vasastéglával, továbbá a Jbidai-nagy-utcza belső része szintén koczka tra ;hyt kővel, a többi része pedig a város szé­léig szobi fejecske kővel és a Szolnoki-utcza a váiós széléig görbe vasastéglával. E szerint a következő 3 év alatt városunk kövezetlen főbb utAái is szebbé és járhatóbbá lesznek téve, még pedig sokkal jobb kövezési móddal és anyaggal, mint, az eddigi „macadam“, mely épen nem al­kalmas a legnagyobb forgalmi utczák kövezésére, mei4 nyáron nem győzik vízzel a rettentő por miatt, a többi időszakokban pedig a sár miatt kellemetlenek. Ha pedig figyelembe vesszük azt is, hogy a trachyt fentartási költséget sem igényel annyit, mint a „macadam“, mely évenként a városnak igen sok költségébe kerül, csak helyeselni tud­juk annak használatát, annyival is inkább, mert tartóssága is megfelel a czélnak, ugyanis a be­lőle készült kövezet, mivel a koczkákat, ha az egyik oldala már a használattól elkopott, még négyszer lehet fordítani, és igy. tekintve az it­teni forgalmat, eltart legalább is 60—65 évig. Csak azt az egyet nem tartjuk helyesnek, hogy fejecske követ is használnak, melynek csak egy oldala sima s igy csak 15 évig tart; az igaz, hogy jelentékenyen olcsóbb, de ha azt vesszük, melyik ér többet, már pedig arra igen TinesA. ÚJÉVI ÜDVÖZLET. Megvirad Nem soká Másik év Reggele. Kedvesem ! Kebledet Vaj' mivel Tölti be? Lesz e búd, Bánatod Itt levő Hajnalán ? Vagy megint Boldogan Éled át Szőke lány ? Nem tudom, Mit hozand : Ámde él Istenem ; Látja, mint Üt tanyát Szümben a Félelem. Rám tekint, Bátorít: Üdvözöld Kedvesed’. Kérj, kivánj: Teljesül, Mert híven Szereted. Vedd ki hát Részedet Szőke lány: Üdv8zavara : A jövőt Hozzá rád Istenem Boldogan._ Tartsa meg Jő soká Életed’ S bú nélkül, Mig szivem, Mig szived Porba buli S egyesül. Adja, hogy Jól tegyem Százezer Dolgomat. Adja, hogy Fölvigyem Még kicsiny Voltomat. Akkor oszt’ Akkor oszt’ Kézbe kéz, Kecskemét Szívre szív, Régi, szép Ajkra ajk, Temploma 8 jegygyűrű Mondja meg Űzzön el Nyitva áll Vágyat és Üdvösök Bús sóhajt. Szép hona. (Nagy-Kajdacs.) Tóth István. AZ ÚJÉVI NÉVJEGY. Irta: Grósz Gizella. Rózsás arczocskáját férje keblére rejté és apró kezeivel szorosan átölelé nyakát, mire az gyengé­den, de határozottan kibontakozott öleléséből. — Itt az idő, Iluskám, most már nem késhetem tovább, másként lemaradok a vonalról, ami ránk nézve nagyon, de nagyon kellemetlen volna. Nos, hát pá édes angyalom. Az újévi üdvözleteket telszé séd szerint elolvashatod majd, a feleleteket elvég­zem én visszatértemkor. Még egy búcsúcsókot s aztán — fare well! Az asszonyka azonban kitéröleg hátrahajtá für­tös fejecskéjét és mosolyogva mondá: — Azt csakis egy feltétel alatt kapod meg! — Nos, és mi legyen az ? — Hogy a téli bundádat el vigyed magaddal, mert rettentő hideg van künn. Oh én nem szeretnék most helyzetedben lenni! — Amint parancsolod, édesem! Csak hozasd elő. Most tehát megkapom a feltétel „ 1 Az asszonyka megadta azt neki dupla kamattal. Azután előhozatla a nagy bő útiköpenyt és férje gyors léptekkel sietett végig a folyóson a hintóig. — Oh a rossz, mennyire siet tőlem szabadulni! — suttogá mosolyogva az asszonyka. Később elő­vette rejtekhelyéről azl a munkás kis hímzést, mely- Iyel újévre meg akarta férjét lepni. A minta rendkí­vül csinos volt s képzeletében már maga előtt látta férje hűséges szemeinek hálás tekintetét. * Sylvester estéje eljött és Iluska férje pontosan beváltá szavát. Az esti vonattal érkezeti és gyors léptekkel sietett lakása felé. Az ablakok ki voltak vi­lágítva s ujjongva gondolá: — Ez Iluska műve, ő vár reám! — És megkettőzteté lepleit. Pár perez múlva a lépcsőkön haladt fel s apró léptek zaját hallá, melyek elébe sietlek. — Ez Iluska lesz! — gondolá örömmel, de meunyire csalódott, midőn a szobaleány rémült ar- czát látta maga előtt. — Itthon van a nagysága? — kérdé gyorsan. — Oh igen. — Egészséges, nincs semmi baja? — Majd megmondom az igazát, nagyságos uram!- viszonzá halkan a leány. —■ Bizonyosat magam sem tudok. A nagysága szobájába van bezárva és senkit sem ereszt be. A fiatal férj rémülten sietett neje boudoirja felé, hol ismételten kopogott.-- Beteg vagy Iluskám! Szólj, az Istenre kér­lek, ne remits el! — Semmi válasz. Hirtelen eszébe jutott, hogy a szoba túlsó végén egy tapéta ajtó is van, mely előtt könnyű kisbútordarab áll. Aztköny- nyü lesz belaszitani. Egy kis zajjal ugyan, de mégis sikerült behatolnia és meglepetten nézett körül. Egészen elrejtve, egy halom takaró s párna között siránkozott kis felesége s ö haladéktalanul sietett hozzá: — Iluskám, lelkem, mi bajod? Beteg vagy? — kérdé gyengéden. — Én nem vagyok a te Iluskád ! — szólalt fel egy siránkozó, gyermeteg hang a takarók közül — sem beteg nem vagyok, — csak ... csak ... na­gyon szerencsétlen és megcsalatott... — Szerencsétlen, megcsalatott? — ismédé férje, mintha nem bírná felfogni e szavak értelmét. De hát mi baj érhette kis feleséget rövid távol­léte alatt? Körülnézett. Öltönyei ott bevertek szé­kén, szépen, simán összehajtogatva, mint rendesen. Eszébe jutott egy regény, melyet a múltkoriban ol­vasott. Annak a hősnője is megcsalatik férje által és midőn a hűtlen hazatér, olt találja nejét kétség­beesve, őrjöngve, szétvetett öltönydarabjai között. Itt minden) rendesen, a maga helyén lát, tehát ko­moly baj nem lehet. Ismét iparkodott neje vala­melyik kezecskéjét megkériteni, de nem sikerült. — Iluskám, szólj bál, én nem érlelek, mit jelente­nek ezek az iszonyú szavak ? Egy pereznyi csend uralkodott a szobában, az­tán hirtelen felegyenesedett az asszonyka s könny­ázott arczát férje felé fordítva, szaggatottan feleié: — Azok azt jelentik, hogy te megcsaltál engemet, kijátszottál utazásaiddal, és hogy én nagyon, na-

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék