Kecskemét, 1898. január-június (26 évfolyam, 1-26. szám)
1898-01-01 / 1. szám
1. szám. 6. Helybenhagyta a közgyűlés az egyességet, hogy a puszta-monostori róm. kath. egyház és a város közös templom s iskola területét telekkönyvileg is elkülönítsék. 7. (7—12. előadó Fekete István). Leckner Ödönnek a közgyűlési terem terveiért és a munkálatok vezetéséért járó művezetői díj fejében 2000 irtot állapít meg a közgyűlés, amelyből már korábbi határozat folytán 1000 frtot kifizettek. Ez ügy kapcsán, a főispán igen tapintatos és helyes indítványára, általános éljenzés között jegyzőkönyvi köszönetet szavaztak ifj. Bagi László főjegyzőnek, mint aki a városház építése ügyének összes és fölötte bonyolult és nehéz adminisztráczióját vezette. 8. .Jóváhagyták az ut, ez a lámpavilágitás kezelésének 1896. évi eredményéről tett jelentést. Az előirányzat 8 ezer forint volt, a tényleges kiadás 7028 frt, ami kisebb az előző évi 7260 írtnál is. Muraközy Pál városgazdának az anyagszerek kezeléséért 50 frtot szavaztak meg. 19. Egyhangúlag felemelte a közgyűlés, a Kecskeméti Jótékony Nőegylet ipariskolájának évi segélyét 300 frtról 600 írtra állandóan, Györffy Balázs felszólalása értelmében. 10. A belügyminiszter jóváhagyta a város 1896. évi költségvetését. 11. Az árvaszéki tartalék-alap jövedelmei felhasználása tárgyában kelt belügyminiszteri leirat szerint fog ezentúl a város eljárni, mert nagy a c. ez. minisztérium bölcsessége s ahhoz muszáj alkalmazkodni. Szerencse, hogy ezúttal aváros kára nélkül. És még nagyobb szerencse, hogy a papír olcsó is, türelmes is ... 12. Elfogadták a tanács javaslatát Biczó János és Sztankay Lajos ipariskolai rajztanítók nyugdíjjogosultsága és korpótlék iránti igénye tárgyában. Hogyne! Hiszen a javaslat törvényen, szabályrendeleten és gyakorlaton alapult. Ezért a referáda 36 részét szívesen elengedték volna a közgyűlés tagjai. 13., 14. (13—15. előadó Mészáros József, rekedtsége folytán ifj. Bagi László.) A th. bizottsági tagok kellő számban lévén jelen, végleg megszavazták a Kurucz-tér melletti és a Dudogh Sándor által felkért üres telkek eladását. 15. Tudomásul szolgált, hogy a belügyminiszter jóváhagyta a Szentháromság-tér, a Mezei-utcza szabályozási tervét. Ez ügybe a közoktatásügyi m. kir. miniszternek is van beleszólása, amelylyel azonban eddig késett. Sürgető felterjesztést intéznek hozzá. 16., 24. (16—27. előadó Szegedy György.) Helybenhagyták a monostori 36, a bugaczi 26 részlet nyárfa, az ágasegyházi 21 részlet nád, a szikrai 33 részlet nyárfa és ugyanannyi fűzfa, a vágójárási 48 részlet akácz és nyárfa, a nagynyiri 41 részlet a czethali 32 részlet nyárfa eladását. Mindezen eladások jóval becsáron fölül történtek. 25. Elhatározta a közgyűlés, hogy a kiscsalányosi nyomási földekből a szántásra alkalmas részleteket 3 évre haszonbérbe adja. Igen helyesnek tartjuk, hogy a tanács elejtette ezen földek eladásának tervét. Ez a nyomás különösen értékes közelségénél fogva s később bizonyosan jól fel lesz használható bármily városi czélra. 26. Elfogadta a közgyűlés, hogy a város és Szappanos János ágasegyházi földjei késítése ópiummal vagy cocainnal. A szokásos iszákosnak kevésbbé lesz ártalmas a kávé, mint a szeszes ital, de mindazonáltal az is csak káros hatású marad. A felnövekedő nemzedéknél azonban szem előtt kellene tartanunk, hogy mindezen ingerlő szer a rendes táplálkozásból száműzessék, és megkísérleni a táplálkozásban változtatást eszközölni. Ami a jelenleg használatban levő pótszereket illeti, melyek a babkávét ugyan olcsóbbá teszik, de azt sem ízletesebbé, sem az egészségre előnyösebbé nem teszik, úgy gyógyszempontból ezek is csak bajnak mondhatók, mely a szegényeket és gyengéket legkeményebben sújtja. Minthogy pedig ezen pótszerek már csak őrölve kerülnek a kereskedelembe, többnyire bebizonyult utánzatoknak és az egészségre ártalmas keverékeknek vannak kitéve. Az egyedüli kávé-pótszerek, melyek az egészségre nézve ártalmasnak nem mondhatók, a gabonanemetekből előállítottak; ezek előállítása újabb időben az árpának pörkölése, vagy még inkább annak malátázása által eszközöltetik. Az árpa ugyanis a malátázás által olynemű változást szenved, hogy a benne lévő keményítő egy része dextrinné (keményítő czukorrá) változik, minek következtében vízben olvadékonyabbá és könnyen emészthetővé lesz. Mindezen készítmények azonban azon hátrányban szenvedtek, hogy a felöntésnek íze nagyon is lisztes, émelygős és üres, vagy keserű és fanyar volt, úgy, hogy magukban vagy babkávéval keverve huzamosabb ideig nem élvezhetők, mi a mai napig létező összes úgynevezett malátakávékról mondható, melyek egyszerűen malátából vagy pörkölt árpából állanak. Előhaladása részben tehát nem történt. Egészen másképpen áll a dolog az ismeretes Kathreiner-féle maláta-kávéval, melynek előállítása által nyeretett először ezen nevet megérdemlő maláta-kávé. Ebben nincsenek meg ezen hátrányok. Ennek előállításánál a legfontosabb körülmény abban áll, hogy egy új találmány álól sikerült egyúttal a külön módon malátázott árpának a kávé gyümölcséből készített kivonat hozzáadásával a babkávé ízét és zamatját megadni. Ezen Kathreiner-féle készítés által egy a maga nemében egészen összehasonlíthatatlan készítmény nyeretik, melyből őrlés után oly leöntést kapunk, melynek íze a babkávét nagyon megközelíti, anélkül, hogy ennek egészségellenes hátrányaival bírna. Ennek színe, szaga és íze a kísérletnél a babkávéval annyira egyező, hogy tejjel keverve és kenyér hozzáadásával a különbség alig észlelhető. Ennek előállítását kifürkészendő, már sok előkelő vegyész és gyógyász, úgymint Pettenkofer, Ziemsen, Virchow, Aubry, Mansfeld, Hofman orvostudorok a Kathreiner-féle készítményeket alapos elemezés alá vette. Mint utolsó, dr. Hueppe Nándor ismert gyógyász Prágában, elemezte azokat. Az elemezés eredménye volt, mi itt főérdekkel bírhat, legény anyagokban vagy növényi fehérnye 9.31 °/0 - tól egész 10.81 °/0 -ig és kivonati anyagokban, tehát tápértékben 44.67°/0-tól 5 5°/0 tartalomig. A készítmények továbbá más idegen és ártalmas alkatrészektől menteseknek bizonyultak. Ennek következtében ezen malátakávé olvadékony fehérnye, zsír, kivonati anyagok, különösen keményítő-czukor tartalmánál fogva nagyon is figyelemre méltó tápszernek tekinthető, és eme sikerhez még annak ingerlő hatása is hozzájárul. Ennek ingerlő erősítő hatása a babkávé ellenében már előre is érvényesül és utólagos tompító és bénító hatással nem bir. Mindenekelőtt nem bir semminemű káros hatással az emésztésre, úgy, hogy ezen készítmény, eltekintve az itt említett Vasárnap, január 2-án: Vereshajú. (Páratlan bérlet) Hétfőn, 3-án: Kaméliás hölgy. N. Rápolthy Katinka újonnan szerződtetett tag első fellépte. (Páros bérlet.) Kedden, 4-én: Czigány. Jubiláris díszelőadás Breznay Géza tiszteletére. (Bérletszünet.) Szerdán, 5-én: Egy szegény ifjú története. N. Rápolthy Katinka újonnan szerződtetett tag második fellépte. (Páratlan bérlet.) előnyöktől, a minden körülmények közöti káros hatású babkávé helyett mindenkinek, de különösen gyermekeknek, vérszegény leányoknak és gyenge idegzetű asszonyoknak legjobban ajánlható. Amennyiben azonban a babkávénak sok évi megszokása a Kathreiner-féle maláta kávéra az átmeneteit megnehezíti, úgy az minden esetre a legjobb vegyítőszernek mondható, mert nagyobb mennyiségben vegyítve, saját részével a babkávét ízletesebbé teszi és annak az egészségre ártalmas hatását bizonyos tekintetben elenyészti, miért is a Kathreiner-féle maláta-kávé ezen tekintetben is a legjobban ajánlható. Továbbá a gyermek táplálkozásához megkívántató tej a Kathreiner-féle maláta-kávéval vegyítve, igen kellemessé és ízletessé válik. Mindezek után a Kathreiner-féle maláta-kávé a babkávét minden tekintetben teljesen helyettesíti, az említett esetekben pedig a babkávéhoz a legjobb keveréknek bizonyult, mi különösen népségünk munkásosztályára egészségügyi szempontból a legnagyobb fontossággal bír, melynél nemcsak az élvezeti, hanem a táplálkozási tényező is nagy szerepet játszik és nagy fontossággal bir. Dr.B.H. KECSKEMÉT 1898. január 1. kött a mesgyét akként rendezték, hogy ezáltal Szappanos János tulajdonába 28 kath. hold jusson holdanként 50 írtjával. 27. Helybenhagyták az ughi vasúti állomás mellett a szikrai közlegelőből 44 (292 holdas) részlet árverésen történt eladását. Átlagos vételár 191 frt. 28. (28—33. előadó ifj. Bagi László.) A városi közönség részére szükségelt könyvkötő munkák készítését zárt ajánlati verseny útján Pataky István könyvkötő nyerte el. 29. A törvényhatósági igazoló választmány elnökéül a főispán kinevezte Dömötör Sándort, tagjaivá Muraközy Jenőt (új), Tatay Jenőt és dr. Horváth Mihályt (új). Ezt megelőzőleg e bizottság tagjaiul választotta a közgyűlés Szappanos Istvánt 101, Györffy Balázst 80, Kovács Sándort 70, Szabó Mártont 66, Tóth Ignáczot 64 szavazattal. Szavazatot kaptak még:dr. Horváth Mihály 62, Rapcsányi István 50, Szokolay Mihály 41, dr. Kovács Mihály 36, Diószeghy József 1 szavazatot, 4 szavazat érvénytelen volt. 30. A törvényhatósági számonkérőszék tagjaivá az eddigieket: t. i. Dömötör Sándort és Muraközy Józsefet választották meg. 31. A törvényhatósági leállítási bizottság maradt a régi, vagyis választott elnök id. Szeles Kálmán, választott tisztviselőtag Szegedy György tanácsnok, kinevezett becslők Sándor László, Héjas József, Papp Ferencz. Kinevezett állatorvos Bartha Gergely. 32. A közigazgatási bizottságba megválasztották Györffy Balázst 64, Nagy Lajost 63, Laukó Károly és Szabó Mártont 62, Szokolay Mihályt 61 szavazattal. Szavazatot nyertek még Tatay Jenő 58, Muraközy József 58, dr. Horváth Mihály, Rapcsányi István, Szappanos István 57—57 és Diószeghy József 1 szavazatot. 33. Az árvaszéki pénzek elhelyezésére a közgyűlés egyhangúlag a Kecskeméti Takarékpénztár Egyesületet jelölte ki. Ezzel a díszteremben tartott első közgyűlés véget ért. Az olajfa. Irta: Hanusz István. Pindaros görög költő azt mondja, hogy Herakles az olajfát az Istros (Duna) folyó árnyékos forrásaitól hozta. És noha nem gondolt ő a Badeni nagyherczegség Schwarzwaldjára, hol a Duna eredetét veszi, hanem a Pirenék francziaországi lejtőire, mert azt hitte, hogy az ős Ister forrásai ott vannak, mégsem adhat neki a növényföldrajz igazat, mert az olajfának, legalább annak a fajtának, melyet az emberi kultúra meghódított, kelet az ősi hazája, nyűgat felé onnan terjedezett el és teljesen meghonosodott. Itália sajátságos lombzöldjét legerősebben jellemzik az olajfák, mond Viktor Hehn, mégpedig az Olea pallens, melyet a régiek Flava vagy Fulva Oliva-nak neveztek. Messziről halavány szürke-zöld alapszínű miatta a táj, mintha köd és hamu nyugodnék rajta. Összehasonlítható bár az olajfa a mi füzeink lombozatával, de attól mint ég és föld úgy különbözik. Csodálatosnak írja Goethe olasz útjában az olajfát, majd olyan az, mint nálunk a fűz, kifogy a derekának a fabele, összevissza hasadozik a kérge és mind a mellett erőteljes külsejű. Megtetszik a fáján is, hogy nagyon lassan nős, mert mondhatatlan finom a szövete. A levele egész fűzszerű, de gyér számú a gályákon. Firenze körül minden hegyet az koszorú, csak Arezzo-nál ritkul már inkább. A rá fölfutó repkény ellen védekezni elegendőkép nem bir, noha neki csakúgy árt, mint más fának és könnyű is volna tőle megóvni. 1890-ben január 14-én volt Tivoliban az olajszüret; a makknagyságú bogyókat vigan rázták a fákról, mint P. Schachinger látta. Állilag 600 évig élnek ott az olajfák; vannak is százados törzsek ott s annyira átlyukgatták üregek, hogy az ágaik súlyát alig bírják. Csak a tulajdonos gondja tartja fönn, hogy össze nem roskadnak. A bogyóik alakja annál inkább megközelíti a gömböt, minél több ápolásban részesül a termőfajuk. Raguza kertjei a Sergio hegy oldalában vannak, írja Herman Ottó s az olajfa-lombozatnak megfelelő halvány-zöld övet alkotnak a város fölött. Az olajfa ott oly jelentőségű, mint Alföldünkön a búza. Nyolcz fa után megél egy család, húsz fa már vagy orvosság, száz fa gazdagság. Óvják s ápolják is a talajt s a fát minden telhető gonddal, mert a föld nem közönséges föld s az olajfa termése élet. Minden kert egy széles terrasz s ez övet képez a hegy oldalán, fölötte ismét terrasz-öv s igy tovább a Sergio oldalán fölfelé. Ezek az olajfának a termőhelyük s átlag véve gazdagon fizetik a reájok fordított munkát. Büszke Korfu sziget az olaja mennyiségére, 3 millió fát számítanak ott. Hihetetlen, mennyi olajat fogyasztanak el egyéb világítóanyag híján, midőn a templomok számtalan lámpáiban éjjelnappal ég és mégis annyira a közjólét alapja ott az olajnyerés, hogy ha a szokottnál bővebben üt be a szürete, a legnagyobb pénzzavarból is képes a sziget népét kiszabadítani, annyi jut kivitelre. A kis Paxo sziget egymaga átlag 8000 mázsa olajat ad évente. Kréta szigetnek valódi élettőkéje az olajfa; sűrű, hatalmas erdőket alkotó haszonfa az ott, némely olajligetnek több kilométer a kiterjedése. Kevés pedig a gond rájuk, az ágakat nem nyesik, a talajt alattuk nem javítják, miért nem minden esztendőben hoznak jó termést; pl. az 1886/7. évi 55 millió kilogrammos bogyótermésre 1887/8-ban csak 12 milliós következett, mintha pihenőt akartak volna a fák csinálni. Van kerek, tojásdad és hosszas fajtájú bogyó Krétában és azok mindenikéből ütnek olajat, kiválasztják pedig előbb a házi használatra szánt selejtősebb minőségűt, a kivitelre szánt résznek a neve pirinoladha. Ez a sziget legjobb adóalapja, mely csak 1889-ben a török kormánynak 700,000 frt bevételt biztosított. Az olajfa tenyészete hajdan virágzott Kis- Ázsiában Amisus és Sinope között is a tenger parton, ahol ma nyoma sincs már, sőt emleget Strabo Sinnada és Docimia között a félsziget belsejében 11 km hosszú olajfa erdőt, amelynek ma csak híre van. Ma csupán a délibb fekvésű Samsun és Trebisonde partvidékre szorítkozik a tenyészete, valamint a nyugati és déli partokra, hol Lydia, Jonia, Karia termesztik, de csekély és silány eredménynyel, Cilicia partvidékén azonban már vadon is föllép. A Libanon hegységnek első és legfontosabb jellemző fája az olajfa, mely ott is fölötlik törzsének szeszélyes alakulásával. Ritkán látni egyenesen nőtt karcsú törzset, majd mindenik lecsepült, villámtól hasogatott; a régi fák odvasak, áttörtek, reezések, mint valami harangláb, alul halommal áll körülöttük a föld, hogy görcsös gyökérzetöket elfödje, mely mintegy erőszakosan törekszik abból kibontakozni. Az ilyen fantasztikus alakú törzseken nem nyugszanak erős főágak és azokból sarjadó karok, hanem egész sűrű galynyaláb, vékony sutnyókból, veszszőkből. Ha a szem egy-egy olajfa ligetet áttekint, a minő Kúra tartományban van Shueifat mellett százezerig számlálható törzsekből áll, olyan altafás erdő képe áll előtte, amely falábakon látszik nyugodni. Nincs tájképszépítő vonás benne; fakó, világosszürkén fénylő lombozata a vidékre ernyedt, komor színt áraszt, azt hinné az ember, hogy sűrű porréteg lepte el a leveleit. És hogy az olajfával az ember kibéküljön, írja Fraas, annak művelődéstörténeti fontosságára kell gondolnia s az áldásra, melyet az arra a vidékre áraszt. (Vége köv) SZÍNHÁZ. Az úvvégi műsor nem volt fölöttébb érdekes. A Délibábok czímű új népszínmű nem nyerte meg a közönség tetszését, habár sikerülten került színre; ellenben a Kanári szigetek herczegnőjének második előadása határozott tetszésben részesült, mert jobb is volt az elsőnél. Sajátságos, hogy a mű legfinomabb szépségei majdnem elsiklanak a közönség figyelme elöl, míg a kirívóbb részek azt mindjárt megragadják. A tábornoki kettőst, melynek érdeme nem a magában eléggé közönséges dallamában, hanem jól kidolgozott bevezetésében áll, ismételtették. Szintilyen ismétlésben részesült az angol kettős, amit különben a Lévay-testvérpár megnyerő jelenségének kell tulajdonítanunk. Kellemes estét szerzett közönségünknek az egyrest alatt színre került Szerelmi varázsital és Huszárszerelem. Az előbb említett operettere vonatkozólag már a múlt évben is megírtuk volt, hogy helyesebben viselné a Varázsital vagy Bájital egyszerű czímét. Németh (Péter), Lévay Margit (Rózsi), Breznay (borbély), Markovics Margit (Margit), Tóth Elek (Lajos), Oláhné (Brigitta) részint énekükkel, részint játékukkal, jó együttest adtak vele. Németh szépen énekelt, hanem legkevésbé se tudjuk, mi indíthatta arra, hogy a szin elé járuljon s az egyik szélső páholyban ülő hölgyeket pezsgővel kínálja meg! Megkímélhette volna a zavartól, melyet hirtelen megjelenésével nekik okozott. A Huszárszerelem, ez üde magyar vígjáték mint mindig, úgy most is mulattatató volt. Vihary és Győré a két Barkóst személyesítették, Markovics Margit ezúttal hangulatot tudott adni szerepének (Anna); a huszárszerelem jellemzését csípős humorral mondta el. Mátray (Hüppig), Mérey (Hüppigné), M. Várhidy Rózsa (Sárika), Breznay (lelkész), Tóth Elek (Kálmán), Bagi (Pista), Bethleni (Berényi), Oláhné (Zsuzsi) is egyenkint s együttesen mind oda hatottak, hogy a közönség szórakozzék és minél többet tapsoljon. Kommen Jolán k. a., szinitanodát végzett növendék vendégfölhete alkalmából 1 dolovai nábob leánya és Csiky vígjátéka. A nagymama került színre. A vendég az elsőben Szentirmaynét, a másodikban Márthát játszta. Itt a szó legszorosabb értelmében kezdővel van dolgunk, olyan kezdővel, aki mindent az iskolai törvény utasításai szerint tanult be. Nyilván tehetséget fedeztek fel benne, mert amit tett, azt ügyesen tette. A színpadon könnyűden mozog, csinosan társalog, folyékonyan beszél. Jövő tanulmánya bizonyára megedzi tehetségét arra, hogy a színi pályán haladást tegyen. A Dalovai nábob leánya ezúttal másodszor került színre ez évadban, a Nagy mamát először láttuk. A czímszerep vivőjét, Nagynét nyílt jelenetben kitapsolták. Az előadás jó volt, a főbb szerepeket Győré (ezredes), Bagi (Ernő), Tóth Elek (Kálmán), Várhidy Rózsa (Piroska), Markovics Margit (intézeti tulajdonossal), Kövessy Ilona (Galambosné), Breznay (lelkész) játszták. Mátray (Tódorka) és Oláhné (Szerafin) drasztikus alakításukkal megnevettették a közönséget. Kommen Jolán k. a. Mártha szerepében jóval szerencsésebb volt, mint Szentirmaynéban. Ki is hívták. tő. sor :