Kecskemét, 1900. január-június (28 évfolyam, 1-25. szám)

1900-01-07 / 1. szám

ÜXVIÍI. évfolyam. !■ szám Kecskemét, 1900. január 7. Előfizetési (lij : /ben házhoz hordva, vidékre postán küldve: >ész évre - - - - 5 frt — kr. élévre - - - - - 2 frt 50 kr. Negyedévre - - - - 1 frt 25 kr. Egy szám ára 10 kr. Előfizethetni a lapra a kiadóhivatal­ban, valamint a helybeli könyvke­reskedésekben. Egyes példányok kaphatók a kiadó- hivatalban és a helybeli könyvkeres­kedésekben. Kéziratok vissza nem adatnak. Szerkesztői iroda: II. tized, Plébánia-utcza 8-ik szám. KECSKEMET FÜGGETLENSÉGI ÉS NEGYVENÉYOLCZAS PÁETI POLITIKAI ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI KÖZLÖNY. MEGJELEN MINDEN VASARNAP. Hirdetmények és „Nyílttéri“ közlemények jutányo­sán számíttatnak. Hivatalos: u. m. városi és bíró­sági 3 frt, — egyházi, egyleti, társu­lati stb. hirdetmények minden egyes beiktatása 2 frt. Bélyegdij minden beiktatás után 30 kr. Előfizetési és hirdetési dijak a kiadó- hivatalnál Kecskeméten fizetendők. Kiadóhivatal: II. tized, Plébánia-utcza 8-ik sz Felhívás előfizetésre. Az 1900-ik évvel lapunk pályafutásának XXVIII-ik évfolyama kezdődik. E hosszú múlt alatt, minden viszontagságok között hűségesen szolgálta a „Kecskemét“ a függetlenségi és 48-as párt elveit. Ezen Jcivül tevékeny részt vett városi közügyeink megbeszélésében. Tette mindezt lapunk teljesen önzetlenül, szigorúan tárgyilagosan és minden melléktekiutetek nélkül. Ez lesz lapunk iránya a jövőben is. Epen ezért nekünk nincs szükségünk hangzatos fel­hívásokra. Egyszerűen azt kérjük, hogy t. olvasó közönségünk ezentúl is legyen szives bennünket támogatni jó munkánkban s igyekezzék ezáltal lehetővé tenni azt, hogy kitűzött czéljainkat mentői nagyobb mértékben szolgálhassuk. Legyen tehát szabad kérnünk az előfizetések megújítását s lapunk terjesztését! Az előfizetési módozatok lapunk homlokán olvashatók. Hazafias üdvözlettel A „Kecskemét“ kiadóhivatala: Sziládi László kiadótulajdonos. szerkesztősége: Dr. Horváth Ádám felelős szerkesztő. A Kerekes F. főmérnök városssahályozási tervezete. Kerekes Ferencz, városunk érdemes fő­mérnöke értékes újévi ajándékkal lepte meg városunk közönségét. Elkészítette és pedig rövid idő alatt, formális megbízatást nem is várva, azon előmunkálatokat, amelyeknek az alapján megállapítható városunk új szabályo­zási terve, amelynek minél előbb való elké­szülte általános óhaj. Szerencsésnek érezzük magunkat, hogy az új évet azzal nyithatjuk meg, hogy lapunkat ezzel a nagyszabású tervezet közlésével éke­síthetjük föl. Kérve-kérjük t. olvasóinkat, hogy legyenek szívesek éber figyelemmel kísérni ezt a rendkívül fontosságú tervezetet. Kedves kötelességünk első sorban a kitűnő munkálat közlése. Azután megtesszük észre­vételeinket minden irányban. Előre is jelez­zük azonban, hogy a mi nézetünk majdnem teljesen egyező a főmérnök úr nagybecsű véleményével. Midőn ezt a tervezetet közönségünk lelki- ismeretes figyelmébe, megfontolásába ajánl­juk, el nem mulaszthatjuk meleg, hálás köszö- netiink nyilvánítását derék főmérnökünk iránt, aki temérdek folyó dolga mellett, aránylag rövid idő alatt elvégezte azt az óriási munkát, amelyért másutt ezreket és ezreket kell ki­fizetni. Kerekes főmérnök úr nemcsak e jelentését készítette el, hanem az ahhoz szükséges rajzokat is. Valóban nem hihettük, hogy ilyen tökéletes anyaghalmaz álljon azon tényezők rendelkezésére, amelyek hivatva vannak e kérdésben határozni. Bármi legyen is e tervezet sorsa, annak elkészítésével Kere­kes Ferencz mindenkorra mintaképévé vált a lelkes, városunk haladásáért buzgó, önzetlen, önfeláldozó tisztviselőknek. Ezt a rengeteg munkát, önzetlen buzgal­mat csak úgy hálálhatjuk meg, hogy mindent elkövetünk a tervezet mielőbb való létesítésére. A legforróbb köszönet Kerekes Ferencz- nek addig is, akinek jeles tervezetéről szóló jelentését itt közöljük egész terjedelmében: • Tekintetes Tanács! A 71/897. sz. közgyűlési végzéssel a város szabályozási tervének elkészítése kimondatván, ennek következtében az 5738/97. számú tanács­végzéssel utasittatott a th. mérnöki hivatal, hogy az általános szabályozás-tervezet mikénti keresz­tül vitele s foganatosítása tárgyában tegyen ki­merítő jelentést. Ezen utasításnak megfelelőleg, 1898. február hóban 4429. szám alatt egy elég kimerítő jelen­tésben elmondottam véleményemet arra nézve, hogy az egész város rendezését minő elvek mel­lett és minő alapon gondolnám foganatosít­tatni. E jelentősem kapcsán és annak kiegészítéséül becsatoltam a város belterületének térképét is, melyen főbb vonásokban fel volt tüntetve, hogy az egész belterületre kiterjedő szabályozást mi módon gondolnám. Ezen térképen kívül bemutattam nagyobb léptékű (8" —100 öl) rajzokban a Nagy-Te­met ő-, V á s á r i-n a g y-u fez a, Széchónyi- utcza, Mezei-utcza, Trombita-, Cson- g rá d i-n a g y-u t ez a, Sétasor, valamint a piaczi te re k előleges szabályozási terve­zetét. Egyszersmind kimutattam, hogy a város ren­dezésének munkálatai, beleértve a telkeknek és utczáknak újból való felmérését és a város újon­nan való lejtmérezését is, mintegy 35,400 írtba kerülne, vállalati úton biztosítva. A városi Tanács e jelentést és mellékleteit tárgyalás czóljából a szabályozási bizottsághoz tette át. E bizottság a tárgyalásokat 1898. nov. hó 19-én meg is kezdette és némi megszakításokkal 1899. márczius hó 7-ig folytatta is. A tárgyalási jegyzőkönyvből különösen há­rom dolgot kívánok, mint lényegesebbet, ki­emelni: a) A Vásári-nagy-utcza szabályozási vonalának megállapításánál a bizottságban el­térők lóvén a vélemények, a bizottság nagy része a költségekre való tekintetből azon álláspontra helyezkedett, hogy az csak a II. tized 114. sz. házig nyittassák ki egyenes irányban, onnan pe­dig a jelenleg érvényes szabályozási vonalak ha­gyassanak meg. Ezen megállapodással szemben 1899. jan. hő 16-án 58. m. sz. alatt iktatva, külön véleménye­met írásban beterjesztettem. b) 1899. márcz. 7-iki ülésében a bizottság el­határozta, hogy az »Országos Tanítói Árva ház« telke mellett és avval párhuzamé sau vezetett útak egészen a város széléig (a Mária-szöllő-sorig) hosszabbittassanak meg, s elhatározta, hogy a két út közzé eső területnek, mely fekvésénél fogva villaszerű építkezésekre különösen alkalmas, kisajátítását a városi Tanács­nak javasolni fogja. c) Általában a bizottság az egész bel­területre vonatkozó szabályozási kérdések­kel foglalkozván, azt találta czélszerűbbnek, hogy a szabályozási tervek elkészítése ne válla­lati úton biztosittassék, hanem annak elkészíté­sével a th. mérnöki hivatal bizassék meg. Bár'a bizottságnak ezen megállapodása sem tanácsi, sem közgyűlési határozatban a mérnöki hivatallal nem közöltetett, — mindazonáltal, te­kintve a dolog fontos és sürgős voltát, — e for­mális hiba daczára a városi szabályozás tervé­nek elkészítésébe bele fogtam, s azt a hivatal személyzetének segódkezése mellett elkészítvén, van szerencsém további tárgyalás czéljából be­terjeszteni. I. Belterület nagyobbitása, szelvények szaporítási Mielőtt a tervezet interpretálásába bele csátkoznám, megjegyezni kívánom, hogy a vá: belterületének háromszögelési alapon való/új bóli felvételére, valamint az egyes telkeknek, ut­czáknak és tereknek újból való felmérésére nem terjeszkedtem ki, és pedig két okból. Először azért, mert erre a sok időt és pontos eljárást igénylő munkára a dologgal amúgy is eléggé megterhelt mérnöki hivatal, jelenlegi személyze­tével, egyéb teendői mellett úgy sem lett volna képes, másfelől azért, mivel azt tapasztaltam, hogy aSziládiLajos mérnök által 1860—62. években készített belterületi szelvények a vá­rosi telkek, utczák és terek nagyságait elég pon­tossággal tüntetik elő, úgy, hogy azokat vitás kérdések alkalmával megbizhatólag lehet hasz­nálni. Minthogy azonban a Sziládi által készített 19 drb. belterületi szelvény csak a jelenleg be­épített területeket, jelenlegi utczákat és belső tereket öleli fel, vagyis 583 kataszt. hold és 684 [J-ölnyi területre terjeszkedik ki, s mint­hogy a város rendszeres továbbfejlődése érdeké­ben a belterület nagyobbitása s tervszerű beosz­tása okvetetlenül szükséges volt, a Sziládi-féle 19 drb szelvényt, újabb felmérés alapján még 13-mal pótoltam, vagyis a jelenleg megállapított belső terület most már 32 szelvényen van térképezve. A belterület tervezett határát, amint azt a becsatolt térkép tünteti fel: K e 1 e t r ő 1: a Magyar Államvasút vonala, Délről: az Epreskert sarkától a hizlaló telep északi és déli sarkáig, onnan pedig a Fü- löpszállási h. é. vasút és a kis-kőrösi út keresz­tezéséig húzott egyenesek, Nyugatról: az előbb említett ponttól a Rudolf lovassági laktanya izsáki-út melletti sar­káig vont s innen a laktanya telkének hátsó vo­nalával párhuzamosan futó, annak átellenes sar­kától 110 ölre meghosszabbított egyenes vona­lak képezik. Éjszakról pedig az előbb említett ponttól a Máriaváros keleti külső sarkától 110 öl távol­ságban megállapított egyenes, innen a Görög- temető-köz és Mária-köz metszéséig, továbbá a Vacsi-köz torkolatáig s onnan a nagy-kőrösi-út és a Magyar Államvasútak vonalának kereszte­zéséig húzott egyenesek. Az igy körülrajzolt rész összesen 1286 hold 1468 Q-öl területet foglal magában, vagyis 706 hold 790 [J-öllel többet, mint a régi belterület. A Sziládi-féle szelvéuyek elkészülte óta 27 óv telt el. Ezen idő alatt a városban százakra menő új epület emeltetvén, azok a jelenleg ér­vényben levő szabályozási vonalra helyeztettek Tines!. ÚJ ÉVI ÁBRÁNDOK. 1900. Gtömöry Frigyestől. Itt hagylak már innen-onnan Fényben úszó gyöngy világ, Melynek ölén Istent dicsér Minden bokor, minden ág. Itt virul az éden kertje, Nem kerestem máshol azt; Itt éltem át évente a Bűvös-bájos szép tavaszt. S most itt ülök kandallómnál, Lobog, pattog bent a tűz, Mig odakint a hóvihar Gonosz egy játékot űz. Mig odakint jeges útján Süvöltve fut a kerék És a tömött felhők miatt Nem tekinthet szét az ég: Addig én itt a melegben Szobám falai közül Nézem, a mint a förgeteg Zúgva jön s tovább röpül. Itt merengek ablakomnál A letűnt évek felett, Áldást hozó volt e pályám, Vagy megtörte lelkemet? Megtörte azt a balsorsnak Mélyre ható ereje, És az egymást hűn követő Csalódások tengere. Jó hogy a tél, — az a másik — Az agg kornak zord tele, Beköszöntött nálam is már És az enyészet vele. Az enyészet! Igen, mert ha Ez a tél majd véget ér, Nem követi több kikelet S örök semmiségbe tér. Gyógyír e gondolat nekem, Enyhíti keservemet, S meggyógyítja gyökeresen Az én árva lelkemet. S te csak zörgess még tovább is Ablakomon, hóvihar És hű társad, az a rémes, Fékevesztett zűrzavar. Úgy sem soká tarthattok már, Elkerget a déli szél S hoz magával virág-özönt S a természet újra él. Nekem pedig innen-onnan Az időnek forgása, Agg koromnak fogytán, végén, A síromat megássa. De addig is elérhet még A balsorsnak fegyvere És a közöny, s a lesújtó Csalódások tengere. Jaj! elszökött a malaczom! Irta: Bogosa Endre. Kutyházy Andor úr ő nagysága, aki foglalko­zására nézve tisztességben nem annyira megőszült, mint nyugalmazott magasabb rangú állami hivatal­nok volt egy vidéki városban, közvetlenül a vasút mellett fekvő értékes nagy szöllőbirtokával sehogy sem tudott boldogúlni. Először kiadta felesmüvelésre. S véletlenül mindjárt olyan felest fogadott föl, akit a gondviselés számos apró rajkóval áldott meg: épen hetecskén valának ők, mint a gonoszak. Nohát ez a kezelési mód nem vált be. Mert el lehet gondolni, mennyi gyümölcsöt fogyasztott el ez a hét éhes kölyök naponta a kedves papájával és mamájával együtt. Hát még mikor a különféle gyü­mölcs- és szőllötermést hajnalonként a piaczra kel­lett vinni elárusitás végett: váljon ki őrködhetett a feles fölött? Kutyházy úr, mint figyelmes férj, nem akarhatta azt, hogy a drága felesége, ellenőrzés végett, a piaczra már éjfél után 2 — 3 órakor, a pugris felessel kikutyagoljon, s ekként a nagyságos asz- szonyt megillető kényelmében kíméletlenül meg­zavarja. A szakácsnét a világért se lehetett hábor­gatni. A szobaleány pedig olyan nagy kisasszony volt, hogy kereken kijelentette, hogy biz ö az Isten­nek se kel föl olyan korán ! (No persze, mikor va­csora után naponta sokáig elkacsalódott fess führer- jével, s álmos volt a szentem!) így osztán a feles művelésnek az lett a vége, hogy Kutyházy úrnak keserűen kellett tapasztalnia, hogy ö nem feles, hanem tán harmados sem. Megpróbálta hát ő nagysága a szőllöjét haszon­bérbe kihelyezni. Hátha jobb lesz igy! Jaj, de szerencsétlenségére olyan infámis áren­dással gyűlt meg a baja, aki még azt is oda merte vágni Kutyházy úrnak : hogy mivel a szőllő haszná­lata most az övé, hát azért ne igen bátorkodjék a nagyságos úr erre a szöllöbirtokra annyiszor ki-ki sétálni, s a fölhúzott barázdákat össze-vissza gá­zolni, mert igy lesz, meg amúgy lesz! No az igaz, hogy ez a politikus csizmadia tudá­lékos olvasottságában vagy inkább tán nyegle elbi­zakodottságában, remekül összezavarta a tulajdon- és bérleti jog fogalmát. Végre is kénytelen volt ö nagysága arra fanya- odni, hogy kapást fogadjon föl, aki bizonyos meg­szabott bérért s természetbeni szolgálmányokért ke­zeli majd a szöllőt. Talált is egy Rezegi István nevezetű embert, aki­nek neve, mint igen ügyes kapásé, már rég idő óta ismeretes volt a városban. — No, hála Istennek! — mondogatta magában Kutyházy úr, most már ternót csináltam. Ez a Re- lzegi István bizonyára úgy gondját viseli majd a szöllöbirtokomnak, hogy igazi élvezet lesz beléje járogatni. Rezegi István Ígért is fűt-fát, s hogy majd meg­mutatja ő, hogyan kell a villa eiőtt szeszélyes stíl­ben beállított parkot olyan karban tartani, hogy a diszbokrok, a drága csemeték és különböző szin- vegyületü exotikus virágcsoportok csak úgy moso­lyognak Kutyházy úr ő nagysága s nagybecsű csa­ládja és kiváló tiszteletre méltó úri vendégei felé, midőn a paradicsomnak is beillő parkot megtekinteni méltóztatnak.

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék