Kecskemét, 1907. január-június (35. évfolyam, 1-25. szám)
1907-01-06 / 1. szám
1. szám kézségeit, a legszerencsétlenebb. A tanyai gyerek pedig csak télen ér rá tanulni. Ha azután a puszták vadvirágai csaknem iskola nélkül nőnek fel, álszenteskedő modorban foglalkozzunk a nép romlottságával, műveletlenségével. Közkórházunk ügye is vajúdik. Ennél a fontos ügynél sincs a kultúrérzéknek semmi nyoma. Ne feledjük, uraim, annyit a kerék föl, amennyit le! Az is bizonyos, hogy ha a városban járványszerű kór lépne fel, hát ami bőrünk is kockáztatva lenne, akik esetleg nem szorultunk kórházi zupára. Sőt a népfürdő szüksége is nyil- vánvaló. A mi fürdőink nem alkalmasak arra, hogy egy 60—70 ezer laakosú város igényeit kielégítsék. Ha valaki csak egy kicsit kultur embere rögtön észreveszi városunk ebbeli fonyatékosságát is. A fürdőszobák közönséges nyári mosókonyhák, minden kényelem és csin nélkül. Ha e lap terjedelme megengedné, akár teleírhatnánk minden oldalát olyan felszólalásokkal, amelyeket meg kell tűrni, meg kell hallgatni De amit nem lehet egyszerre elvégezni, azt el lehet más alkalommal és többszörre. Rá fogunk térni mindannyiszor városunk kultúrkérdéseire, ahányszor azt a szükség úgy kívánja, a közérdek úgy parancsolja. A közvélemény asztalánál nem hallgathatunk el semmit lelkiismeretfurdalás nélkül. Lehet, hogy a legtöbbször ez a válasz: Nincs pénz, nincs födezet De tegyen.’ Egy város vezetésében ez a művészet. Okos gazdálkodással a parlagon heverő leszmék, tervek mind megoldást nyerhetnek. S lehet, hogy így még azt is megérjük, hogy az utcák nyári locsolása nem lesz a távol jövő zenéje. Mert mégis csak tűrhetetlen állapot, hogy télen pocsolyába akarnak bennünket fullasztani, nyáron meg arra kényszerítenek, hogy időnap előtt azzá váljunk, amiből lettünk. Nyári időben a port métermázsa számra nyerjük és egyáltalában nem nyugtalanítanak bennünket az abban tanyázó baciltuskák. Egy vadonatúj esztendő áll előttünk, tehát nemcsak az elmélkedésre, hanem a cselekvésre is van időnk bőven az év végig. És ne feledjük, hogy a kultúrigényeket nem apasztani, hanem fejleszteni kell. Mert a síkos járdákhoz nem kis közük van a minden kultúraérzéket nélkülöző nyárspolgárias tunyaságnak, közönyösségnek. A törvénykönyv pedig itt amennyit használ, annyit árt. Lucifer. HÍREK A Rákóczi-kor története. A város hazafias határozata. A néhány hónappal ezelőtt lezajlott Rákóczi-ünnepek alatt az örömmámorban úszó törvényhatóságok a legkülönbözőbb hazafias határozatokat hozták. De legelső volt e tekintetben is Kecskemét th. város törvényhatósága. A nagyságos fejedelemnek városunkban felállítandó lovasszobrára 150.000 koronát szavazott meg; ezenkívül egy határozatot hozott, mely szerint 2000 koronát szavazott meg egy, a Rákóczi-kor történetét ismertető nagyobbszerű munkára. És egyben azt is elhatározta, hogy az összes megyéket és törvényhatóságokat átiratban fölkeresi, hogy e szép terv kiviteléhez járuljanak ők is hozzá. A törvényhatóság e határozata nem szorul külön dicséretre. Beszél maga a tett. Nem szorul méltatásra és magyarázatra, hiszen érzi mindenki, hogy azt a kort, melyben kacagányos őseink, a déli kurucok vezéreikkel élükön oly sok, hősi modokba illő tettet vittek jéghez, még nem írták meg teljesen és kimerítően, hozzá illő fenséggel. A város átiratára a napokban érkezett meg Sáros vármegye válasza, melyben kifejti, hogy az ő törvényhatósága már úgy a kassai, mint a késmárki ünnepeken anyagiakkal is tevékenyen vett részt és igy őrsiár Kecskemét th. város átiratához csak erkölcsi tekintetből járul hozzá. És igaza van. Sárosmegye nem kimélve költséget, fáradtságot, mindent elkövetett, hogy a Rákóczi-ünnepek minél méltóbbak legyenek azokhoz, kiknek emlékére tartattak De különben azóta is hozott anyagi áldozatot, amennyiben saját költségén egy tót nyelvű könyvet íratott és adott ki a Rákóczi-korról, hogy ezáltal terjessze tót ajkú atyánkfiai kézt a Rákóczi kultuszt. Reméljük azonban, hogy a többi törvényhatóság anyagiakkal is hozájárul a terv kiviteléhez. És ha esetleg szűkmarkúságból egyetlen fillér nélkül jönne vissza az átirat, mi hisszük és reméljük, hogy a mi törvényhatóságunk díja egymagában ösztönözni fogja az írókat a pálma elnyerésére s vajha ezt, amiképen a kecskemétiek ajánlották meg, úgy Kecskemét fiai is nyernék el. (k. —) —v Kinevezés. Francsek Gusztáv tanárjelöltet a vallás- és közoktatásügyi miniszter a helybeli áll. főreáliskolához segédtanárrá nevezte ki. —v Uj hadnagyok, új év alkalmával Ő felsége a király Fritz Rezső, Füredi István és dr. Kozacsek Elek honvéd gyalogsági hadapród őrmestereket tartalékos hadnaggyokká, léptette elő. — Új bizottsági tagok. A th. bizottságbanmegüresedett helyeket vasárnap töltötték be választás útján. Mind a három kerületien a függetlenségi és 48-as párt hivatalos jelöltjei győztek és pedig: a 11-ik kerületben megválasztattak dr. Bárány József, Bibó Zsigmond és ifj. Zilahy István; a 111. kerületben Sváb Kovács István földbirtokos, a IV-ikben pedig Bodri Imre választatott meg egyhangúlag. — Letört a bimbó. Az élet virágzó rózsatőéről a rideg halál fagyos lehelete egy alig fesésnek induló bimbót hervasztott le. Szabó Gyula kir. aljárásbiró két hónapos leánykán, Magduka, szállt föl a ragyogó egekbe, mérhetetlen fájdalmat hagyva a szüői szivekben. A korán elhunyt kis halottról a gyászoló család a következő gyászjelentést adta ki: „Alulírottak fájdalomtól megtört szivvel jelentik szeretett kis leányuknak, Szabó Magdukának, folyó hó 4-én, életének 7-ik hónapjában történt elhunytát. A kedves kis halott hült tetemei folyó hó 6-án délelőtt fél 11 órakor fognak a Vl tized, 252. számú házból az ev. ref. egyház gyászszertartása szerint a budai úti ev. ref. temetőben örlik nyugalomra tétetni. Kecskemét, 1907. évi január hó 5-én. Áldás és béke lengjen jó korán elhunyt drága kis hamvakon ! Szabó Gyula, édes apa. Szabó Gyuláné Sz. Mária édes anya.“ — Hímen. Újév napján tartotta eljegyzését Búzás József helybeli tanító Gröber Erzsikével, Gröber Nándor tekintélyes iparos kedves leányával. — Szoborbizottság. A Rákóczi-szobor felállítása ügyének előkészítésére a közgyűlés 15 tagú bizottságot küldött ki, melynek tagjai a következők: dr. Garzó Béla, Gömöry Sándor, Hajdú József, Hanusz István, dr. Horváth Mihály, Kecskeméti Vilmos, dr. Kiss Albert, Mayerfi Zoltán, Mészáros János, dr. Iványosi Szabó László, id. Szappanos Elek, Szappanos István, dr. Szeless József dr. Tóth György és Tomory Jenő. — Kitüntetés: Biró Ármint, a volt országos vas- és fémkiállítás titkárját a kiállítás körül szerzett nagy érdemei elismeréséül a király a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntette ki. A kitüntetett, Barna Sándor bútornagykereskedő sógora. — Iratkozások az akadémián. A helybeli ev. ref. jogakadémián az 1906—907. év második félévére a beiratkozások folyó hó 7-én veszik kezdetüket és tartanak 15-éig bezárólag. Az előadások azonban csak 23-án kezdetnek meg. — Eljegyzés. Dreszter Margitkát Homonitay Károly eljegyezte Ferendiáról. — A Polgári Kör közgyűlése. A Polgári Kör a múlt vasárnap nem tarthatta meg rendes évi közgyűlését, mivel a tagok nem voltak jelen határozatképes számban. A közgyűlés újabb határideje holnap, azaz vasárnap (január 6) d. u. 3 órára tűzetett ki, amelyre a tagok szives megjelenését kéri az elnökség, mivel és a közgyűlés az alapszabályok értelmében határoz. A közgyűlés igen igen érdekesnek ígérkezik s kívánatos, hogy azon a tagok minél nagyobb számban vegyenek részt. — Halálozás. Részvéttel vettük az alábbi gyászjelentést. Mély megilletődéssel tudatjuk, hogy régi ügybuzgó hivatalnokunk Szeley Antal úr folyó hó 2-án, éjjel 2 órakor 69 éves korában jobblétre szenderült. A megboldogultat, ki 19 éven át szolgálta hű odaadással intézetünket folyó hó 4-én d. e. 11 órakor kisérjük a gyászházból (Kecskemét VII. t., Sarkantyú utca 139.) utolsó útjára a Szentháromság temetőbe. Emlékét, mint kötelességtudó derék hivatalnokét mindenkorra kegyelettel fogjuk megőrizni. Kecskemét, 1907. évi január hó 2. A Fonciére Pesti Biztositó Intézet kecskeméti főügynöksége. — A Rongyos Egyesület közgyűlése. A Rongyos Egyesület f. évi január 13-án, vasárnap d. e. 10 órakor tartja az áll. polgári leányiskola dísztermében évi rendes közgyűlését, melyre az összes tagokat tisztelettel meghivja. Kecskemét, 1907. január 2. az elnökség. Tárgysorozat: 1. Elnöki jelentés az egylet működéséről. 2. A számadások bemutatása. 3. A tisztikar és a választmány megválasztása. 4. Indítványok. — A cimbalom története. Abból a nevezetes alkalomból, hogy a 10,000-ik cimbalom is elkészült hazánkban, a pedálos cimbalom neves feltalálója Schunda V. József hangszergyáros a fenti cím alatt egy ügyesen rendezett könyvet adott ki, melyben a cimbalom fejlődésének képét nyújtja, kezdve az ezelőtt néhány évezreddel Ázsiában diva Kin nevezetű hangszeren, mint amely a cimbalom h ősének van elismerve és végezve a nemesített, a világhódító pedálos cimbalmon. Könyvében a gyárából kikerült 10,000 cimbalom hovaszármazásáról is beszámol. Természetesen legtöbb maradt Magyarországon, de igen sok került Európa minden egyes országába is. Ezenkívül Amerikába 91 drb, Egyptomba 4 drb, Ausztráliába 4 drb. Sőt még Indiába is elkerül a szivetlelket megindító hangszer, amennyiben oda is kivittek 2 darabot. Említésre méltó az a körülmény, hogy Schunda kiváló cimbalmaiért Kecskeméten kapta az első aranyérmet, az 1872. évben tartott országos iparkiállításon. KECSKEMÉT 3. oldal