Kecskemét, 1907. január-június (35. évfolyam, 1-25. szám)

1907-01-06 / 1. szám

1. szám kézségeit, a legszerencsétlenebb. A tanyai gyerek pedig csak télen ér rá tanulni. Ha azután a puszták vadvi­rágai csaknem iskola nélkül nőnek fel, álszenteskedő modorban foglalkoz­zunk a nép romlottságával, művelet­­lenségével. Közkórházunk ügye is vajúdik. Ennél a fontos ügynél sincs a kultúrér­­zéknek semmi nyoma. Ne feledjük, uraim, annyit a kerék föl, amennyit le! Az is bizonyos, hogy ha a városban járványszerű kór lépne fel, hát ami bőrünk is kockáztatva lenne, akik esetleg nem szorultunk kórházi zu­pára. Sőt a népfürdő szüksége is nyil-­ vánvaló. A mi fürdőink nem alkalma­sak arra, hogy egy 60—70 ezer la­a­kosú város igényeit kielégítsék. Ha­ valaki csak egy kicsit kultur embere rögtön észreveszi városunk ebbeli fon­­yatékosságát is. A fürdőszobák kö­­zönséges nyári mosókonyhák, minden kényelem és csin nélkül. Ha e lap terjedelme megengedné, akár teleírhatnánk minden oldalát olyan felszólalásokkal, amelyeket meg kell tűrni, meg kell hallgatni De amit nem lehet egyszerre elvégezni, azt el lehet más alkalommal és többszörre. Rá fogunk térni mindannyiszor városunk kultúrkérdéseire, ahányszor azt a szükség úgy kívánja, a közérdek úgy parancsolja. A közvélemény asztalánál nem hallgathatunk el semmit lelkiismeretfur­­dalás nélkül. Lehet, hogy a legtöbb­ször ez a válasz: Nincs pénz, nincs födezet De tegyen.’ Egy város vezetésé­ben ez a művészet. Okos gazdálko­dással a parlagon heverő leszmék, tervek mind megoldást nyerhetnek. S lehet, hogy így még azt is megérjük, hogy az utcák nyári locsolása nem lesz a távol jövő zenéje. Mert mégis csak tűrhetetlen állapot, hogy télen pocsolyába akarnak bennünket fullasz­­tani, nyáron meg arra kényszerítenek, hogy időnap előtt azzá váljunk, ami­ből lettünk. Nyári időben a port mé­­termázsa számra nyerjük és egyáltalá­ban nem nyugtalanítanak bennünket az abban tanyázó baciltuskák. Egy vadonat­új esztendő áll előt­tünk, tehát nemcsak az elmélkedésre, hanem a cselekvésre is van időnk bő­ven az év végig. És ne feledjük, hogy a kultúrigényeket nem apasztani, hanem fejleszteni kell. Mert a síkos járdákhoz nem kis közük van a min­den kultúraérzéket nélkülöző nyárs­polgárias tunyaságnak, közönyösség­nek. A törvénykönyv pedig itt amennyit használ, annyit árt. Lucifer. HÍREK A Rákóczi-kor története. A város hazafias határozata. A néhány hónappal ezelőtt lezajlott Rákóczi-ünnepek alatt az örömmámorban úszó törvényhatóságok a legkülönbözőbb hazafias határozatokat hozták. De legelső volt e tekintetben is Kecskemét th. város törvényhatósága. A nagyságos fejedelemnek városunkban felállítandó lovas­szobrára 150.000 koronát szavazott meg; ezenkívül egy határozatot hozott, mely szerint 2000 koronát szavazott meg egy, a Rákóczi-kor történetét ismertető nagyobbszerű munkára. És egyben azt is elhatározta, hogy az ös­­­szes megyéket és törvényhatóságokat át­iratban fölkeresi, hogy e szép terv ki­­viteléhe­z járuljanak ők is hozzá. A törvény­­hatóság e határozata nem szorul külön dicséretre. Beszél maga a tett. Nem szorul méltatásra és magyarázatra, hiszen érzi mindenki, hogy azt a kort, melyben kaca­­gányos őseink, a déli kurucok vezéreikkel élükön oly sok, hősi modokba illő tettet vittek jéghez, még nem írták meg teljesen és kimerítően, hozzá illő fenséggel. A város átiratára a napokban érkezett meg Sáros vármegye válasza, melyben kifejti, hogy az ő törvényhatósága már úgy a kassai, mint a késmárki ünnepeken anyagiakkal is tevékenyen vett részt és igy ő­rsiár Kecskemét th. város átiratához csak erkölcsi tekintetből járul hozzá. És igaza van. Sárosmegye nem kimélve költ­séget, fáradtságot, mindent elkövetett, hogy a Rákóczi-ünnepek minél méltóbbak legyenek azokhoz, kiknek emlékére tartattak De kü­lönben azóta is hozott anyagi áldozatot, amennyiben saját költségén egy tót nyelvű könyvet íratott és adott ki a Rákóczi-kor­­ról, hogy ezáltal terjessze tót ajkú atyánk­fiai kézt a Rákóczi kultuszt. Reméljük azon­ban, hogy a többi törvényhatóság anya­giakkal is hozájárul a terv kiviteléhez. És ha esetleg szűkmarkúságból egyetlen fillér nélkül jönne vissza az átirat, mi hisszük és reméljük, hogy a mi törvényhatóságunk díja egymagában ösztönözni fogja az írókat a pálma elnyerésére s vajha ezt, amiképen a kecs­kemétiek ajánlották meg, úgy Kecs­kemét fiai is nyernék el. (k. —) —v Kinevezés. Francsek Gusztáv tanár­jelöltet a vallás- és közoktatásü­gyi minisz­ter a helybeli áll. főreáliskolához segédta­nárrá nevezte ki. —v Uj hadnagyok, új év alkalmával Ő felsége a király Fritz Rezső, Füredi István és dr. Kozacsek Elek honvéd gyalogsági hadapród őrmestereket tartalékos hadnag­­gyokká, léptette elő. —­ Új bizottsági tagok. A th. bizott­ságban­­megüresedett helyeket vasárnap töl­tötték be választás útján. Mind a három kerületi­en a függetlenségi és 48-as párt hivatalos jelöltjei győztek és pedig: a 11-ik kerületben megválasztattak dr. Bárány Jó­zsef, Bib­ó Zsigmond és ifj. Zilahy István; a 111. kerületben Sváb Kovács István föld­­birtokos, a IV-ikben pedig Bodri Imre vá­lasztatott meg egyhangúlag. —­ Letört a bimbó. Az élet virágzó rózsatő­éről a rideg halál fagyos lehelete egy alig fes­ésnek induló bimbót hervasztott le. Szabó Gyula kir. aljárásbiró két hónapos leányká­n, Magduka, szállt föl a ragyogó egekbe, mérhetetlen fájdalmat hagyva a szü­­ői szivekben. A korán elhunyt kis halottról a gyászoló család a következő gyászjelen­tést adta ki: „Alulírottak fájdalomtól meg­­tört szivvel jelentik szeretett kis leányuknak, Szabó Magdukának, folyó hó 4-én, életének 7-ik hón­apjában történt elhunytát. A kedves kis halott hült tetemei folyó hó 6-án dél­előtt fél 11 órakor fognak a Vl­ tized, 252. számú házból az ev. ref. egyház gyászszer­tartása szerint a budai­ úti ev. ref. temető­ben örlik nyugalomra tétetni. Kecskemét, 1907. évi január hó 5-én. Áldás és béke lengjen jó korán elhunyt drága kis hamva­kon ! Szabó Gyula, édes apa. Szabó Gyu­­láné Sz. Mária édes anya.“ — Hímen. Újév napján tartotta el­jegyzését Búzás József helybeli tanító Grö­ber Erzsikével, Gröber Nándor tekintélyes iparos kedves leányával. — Szoborbizottság. A Rákóczi-szobor felállítása ügyének előkészítésére a közgyű­lés 15 tagú bizottságot küldött ki, melynek tagjai a következők: dr. Garzó Béla, Gö­­möry Sándor, Hajdú József, Hanusz István, dr. Horváth Mihály, Kecskeméti Vilmos, dr. Kiss Albert, Mayerfi Zoltán, Mészáros János, dr. Iványosi Szabó László, id. Szappanos Elek, Szappanos István, dr. Szeless József dr. Tóth György és Tomory Jenő. — Kitüntetés: Biró Ármint, a volt or­szágos vas- és fémkiállítás titkárját a kiál­lítás körül szerzett nagy érdemei elismeré­séül a király a Ferenc József-rend lovag­keresztjével tüntette ki. A kitüntetett, Barna Sándor bútornagykereskedő sógora. — Iratkozások az akadémián. A hely­beli ev. ref. jogakadémián az 1906—907. év második félévére a beiratkozások folyó hó 7-én veszik kezdetüket­ és tartanak 15-éig bezárólag. Az előadások azonban csak 23-án kezdetnek meg. — Eljegyzés. Dreszter Margitkát Ho­­monitay Károly eljegyezte Ferendiáról. — A Polgári Kör közgyűlése. A Pol­gári Kör a múlt vasárnap nem tarthatta meg rendes évi közgyűlését, mivel a tagok nem­ voltak jelen határozatképes számban. A köz­gyűlés újabb határideje holnap, azaz vasár­nap (január 6) d. u. 3 órára tűzetett ki, amelyre a tagok szives megjelenését kéri az elnökség, mivel és a közgyűlés az alap­szabályok értelmében határoz. A közgyű­lés igen igen érdekesnek ígérkezik s kívá­natos, hogy azon a tagok minél nagyobb számban vegyenek részt. — Halálozás. Részvéttel vettük az alábbi gyászjelentést. Mély megilletődéssel tudatjuk, hogy régi ügybuzgó hivatalnokunk Szeley Antal úr folyó hó 2-án, éjjel 2 óra­kor 69 éves korában jobblétre szenderült. A megboldogultat, ki 19 éven át szolgálta hű odaadással intézetünket folyó hó 4-én d. e. 11 órakor kisérjük a gyászházból (Kecskemét VII. t., Sarkantyú­ utca 139.) utolsó útjára a Szentháromság temetőbe. Emlékét, mint kötelességtudó derék hivatal­nokét mindenkorra kegyelettel fogjuk meg­őrizni. Kecskemét, 1907. évi január hó 2. A Fonciére Pesti Biztositó Intézet kecskeméti főügynöksége. — A Rongyos Egyesület közgyűlése. A Rongyos Egyesület f. évi január 13-án, va­sárnap d. e. 10 órakor tartja az áll. polgári leányiskola dísztermében évi rendes köz­gyűlését, melyre az összes tagokat tisztelet­tel meghivja. Kecskemét, 1907. január 2. az elnökség. Tárgysorozat: 1. Elnöki jelentés az egylet működéséről. 2. A számadások be­mutatása. 3. A tiszti­kar és a választmány megválasztása. 4. Indítványok. — A cimbalom története. Abból a ne­vezetes alkalomból, hogy a 10,000-ik cim­balom is elkészült hazánkban, a pedálos cimbalom neves feltalálója Schunda V. József hangszergyáros a fenti cím alatt egy ügye­sen rendezett könyvet adott ki, melyben a cimbalom fejlődésének képét nyújtja, kezdve az ezelőtt néhány évezreddel Ázsiában diva Kin nevezetű hangszeren, mint amely a cimbalom h ősének van elismerve és végezve a nemesített, a világhódító pedálos cimbal­mon. Könyvében a gyárából kikerült 10,000 cimbalom hovaszármazásáról is beszámol. Természetesen legtöbb maradt Magyar­­országon, de igen sok került Európa min­den egyes országába is. Ezenkívül Ameri­kába 91 drb, Egyptomba 4 drb, Ausztráliába 4 drb. Sőt még Indiába is elkerül a szivet­­lelket megindító hangszer, amennyiben oda is kivittek 2 darabot. Említésre méltó az a körülmény, hogy Schunda kiváló cimbal­maiért Kecskeméten kapta az első arany­érmet, az 1872. évben tartott országos ipar­­kiállításon. KECSKEMÉT 3. oldal

Next