Kecskemét, 1908. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1908-07-05 / 27. szám

Iparos-Otthonunk és a zeneművészet A kecskeméti iparosok legfőbb büszkeségének, „Otthonunknak“ leg­kiemelkedőbb ékességét, a diszterem teszi. A művészet és célszerűség váll­vetve működtek ennek megalkotásán és általa az Iparos-Otthon olyan nagy jelentőséget nyert, hogy méltán lehet a jövő kultúránk egyik kiindulási pontjának tekinteni, nemcsak a szőkébb Kecskemétre nézve, hanem az egész nagy alföldre vonatkozólag is. Amint e díszterembe belépünk és felszabadul tekintetünk a falakról le- sugárzó művésziesség lebilincselő ha­tása alól, örökké kritizáló lelkünk csak­hamar észreveszi, hogy a célszerűség sem szorul itt háttérbe a művészies­ség mellett és a megalkotásban a gya­korlati acustikának, a hangtannak sza­bályai szorosan összeforrtak a művé­szettel. A merészen elődomborodó fal­tömbök, ezekből kiinduló góthikus ív- hajlások nemcsak a szem gyönyörköd­tetésére készültek, hanem a szögletek eltüntetését is célozzák és ezzel a te­remnek a legtökéletesebb acustikáját adják meg, mihez az arabeszk díszít­mények is lényegesen hozzájárulnak. Kecskemét polgársága a zenemű­vészet iránti érzékének kiváló tanújelét', adta már régen dalárdája által, melyet évtizedek alatt fokozatosan fejlesztett annyira, hogy ma már méltán országos hírnévre tett szert. Dalárdánk mellett még zeneiskoláink és némikép közép­iskoláink zenekarai ébresztgetik helyi társadalmunkban a zeneművészet iránti lelkesedést, melynek életrevaló társa­dalmakból hiányozni nem szabad. Ezeknek töredékes és nem cél­irányos működéseik egyesülnek majd Iparos-Otthonunkban, melynek díszter­mére feltétlenül reá lesz utalva mind­egyik. E terem acustikai tökéletessége működésűket jóval sikeresebbé teszi, őket szebb dolgok előadására gépesíti és ösztönzi, igy ambitiójukat teteme­sen emeli. De e kizárólag művészeti előnyöknél sokkal lényegesebb az, hogy a helyi társadalmi kasztok, in­tenzivebb érintkezésbe lépnek itt egy­mással és igy a köztük, sajnos, még mindig fennálló válaszfalak, melyet a modern idők forradalmi lökései is alig gyöngítenek, lassanként el fognak enyészni. Egységes szerv lészen ekkor Kecskemét társadalma, az iparost és kereskedőt, a földmivest és hivatalno­kot összekapcsolandja a mindennél szorosabb kötelék: a művészetek iránti lelkesedés. Ez volna a helyi jelentősége ipa­ros-otthonunk dísztermének. De hivatva van e diszterem arra is, hogy orszá­gos zeneművészeti központtá tegye Kecskemétet. Az alföldi városok egyikében sem találunk hangverseny céljaira oly ab­solute alkalmas hangversenytermet, mint a mi dísztermünk lesz, ha a hangver­senyek nélkülözhetetlen kellékével: orgonával fel lesz szerelve. Németországban látjuk, hogy a nagyobb vidéki városok a zeneművé­szetnek mindmeganyi központjai, ahon­nan kiindul világkörútjára a kultur- muzsika. Mi hozzánk is elérnek hul­lámai, de ezek már fővárosunkban megtörnek és vidékre nem terjedhet lelket gyönyörködtető és intelligenciát emelő hatásuk. Egyedüli oka ennek csak az, hogy vidéki városainkban nincsenek művészi hangversenyekre alkalmas’ termek és ha többé-kevésbbé alkalmas akadna is, nincs felszerelve orgonával, a hangszerek e királynőjé­vel, mely nélkül pedig művészi hang­versenyt elképzelni nem is lehet. Otthonunk díszterme talán még az ország egyetlen nagyobb hangver­senyterménél, a bpesti „Vigadónál“ is alkalmasabb hangversenyek tartására. Hogy ennél Ízlésesebb és modernebb, az elvitázhatatlan tény. Egy orgona hiányzik tehát még ahhoz, hogy az Iparos-Otthon és ezzel Kecskemét országos zeneművészeti központ lehessen. Ha ez sem fog hi­ányozni, alig akad majd hazai vagy külföldi nevesebb művész, ki elkerülné budapesti hangversenye után Kecske­métet, miután tudjuk, hogy a művé­szettel járó moralitás magával. hozza azt, hogy a nevesebb művészek bármily nagy közönséget is vonzanak körükbe, alig maradnak 1—2 napnál tovább a fővárosba és alkalmas vidéki város hiányában kénytelenek az or­szágot el is hagyni. A dísztermünk és orgonája tehát országos művészi központtá avatná Kecskemétet. Legjobb példák erre a vidéki városok: Lipcse, München és Drezda, ahol olyan élénk zeneművé­szeti élet lüktet, hogy Berlinnek mel­lettük elenyésző csekély jelentősége van. Kecskemét társadalmának immár eléggé kialakult, de csak helyi - jellegű zene és énekművészed élete garancia arra, hogy a hazai és külföldi érdemes művészek itt otthont és pártfogást ta­lálnak. De a fővárosból érkező művé­szek kartársaiknak és a zenebarátok­nak nagy számát hoznák maguk után és megindul Kecskeméten az egész alföldre kiható művészi élet lüktetése. De az orgona hatványozott mér­tékben emeli helyi jellegű hangverse­nyek sikerét is. Az orgona lágy, méla accordjai legjobban belopódznak az érző ember leikébe és valóságos fa­natizáló hatással uralkodik rajta. E hangszer az egyházi szertartásoknak is már a legrégibb idők óta legfőbb kiegészítő szerét alkotja és az összes processusok között az orgona lágy accordjai emelik fel legjobban a hivők | lelkét az istenhez. A zseniális zene- ! szerzők, mint Bach, Mendelssohn, Mozart, Schubert stb. örökbecsű al­kotásaik nagy részét csak orgonán elő­adható egyházi - zenedarabjaik teszik. A modern zsidóság meg épen a ha­gyományok ellenére vitte be templo­mába az orgonát, hogy a hivők ájta- tosságát emelje. Ezek után igazán alig akadhat valaki, ki ne sietne Otthonunk dísz­termét egy szerény orgonával a mű­vészet templomává avatni. Ehhez iga­zán már csak lelkesedés kell, mert a kész impozáns dísztermünkből egye­dül amaz orgona hiányzik. És ez, ha már százezrekbe kerülő Otthonunk 1 fennáll, igazán elenyésző csekélység Lapunk mai száma 8 oldal. Szerkesztőség: J Kiadóhivatal: IV. Nagykörösi-utczat5. szám. ■ KM D JWf HBH MM HHI HflflH IV.,Nagykörösi-utczalö. szám A lap szellemi részét H fi 1 9 HÍ ff| Jjgjf K BHraft jKSj fi 3 Előfizetési pénzek illető közlemények ide kül- «gjgjgj jfiljfSfl 118 Wff 18 HJlfS I és hirdetési dijak ide kü 1 ­dendők. |1 WT m m m || r 111 § 1 de,,dÖk' Előfizetési ára: B| 3 jaj^.. maJffl Bj m äinn Hj 'Ws H H Előfizetési ára: Egész 10 kor. ^B ^B ■ Hl Egész . 10 kor Félévre .... 5 kor. Félévre .... 5 kor Egyes szám ára 20 fillér. Kecskemét város közügyéit szolgáló hetilap. Megjelenik minden vasárnap reggel. Egyes szám ára 20 fillér. Kecskemét, 1908. Julius 5. Vasárnap. XXXVI. évfolyam. 27-ik szám.

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék