Kecskemét, 1911. január-április (39. évfolyam, 1-24. szám)

1911-01-01 / 1. szám

1 -ső szám, mint a síkon, homokon, kerti és búzaföldeken. Ne felejtsük továbbá el, hogy a hegyi borok teremtették meg a magyar bor világhírét és egy évezreden át szaporították az ország tőkéjét, míg a homoki borok csak 20—30 éves múltra tekinthetnek vissza Ne hagyjuk figyelmen kívül azt sem, hogy a hegyi szőlőgazdaságot az is igen erősen sújtotta, hogy míg a filoxéra előtti időben a homokvidékek lakossága volt a hegyi borok legjobb fogyasztója, ma ez a hegyi borok legveszedelmesebb versenytársa. Azt józan megfontolással senki sem követelheti, hogy a homoki szőlők további telepítését folytassa a nép és pláne, hogy az állam ezt az akciót támogassa. Úgy sem tudunk már mit csinálni borainkkal, minek szaporítsuk azokat még ? A kecskeméti homoki szőlősgazdák körében, bölcs előrelátással, máris megindult egy mozgalom, amely a további telepítéstől vissza akarja tartani a gazdákat és e mértéktelen gazdálkodás óriási veszélyére rámutat. A mozgalom élén épen a homoki gazdák lapja, a „Homok“ áll. Vonjuk le már most a következtetést. Az kétségtelen, hogy egyformán kell megbecsülnünk a termelésnek mind a két irányát: a hegyi és homoki szőlőmivelést. Azonban a kettő között levő egyensúlyt nem szabad felbomlani hagynunk. Az értékesítési viszonyokat pedig minden rendelkezésre álló eszközzel meg kell javítani. A bort a fogyasztásban olcsóvá tenni. Tehát először is törölni kell a boritaladót. Másodszor bizalmat kelteni a bor iránt. Tehát a bortörvényt végrehajtani. Továbbá nem szabad a borkereskedelem akcióképességét megbénítani. Végül minden számottevő és érdekelt tényezőnek azon kell buzgólkodnia, hogy minél több boreladási alkalmat és borértékesítő szervezetet teremtsenek. Liptai Albert fogadta el azt a fantázia birodalmában fogamzott gondolatot, amely az egész mű gerince s amelynek elhivésétől függ a darabnak megállása. Aki azonban annyi espritvel, annyi kedvességgel, annyi szívhez szólni tudással rendelkezik a maga fegyvertárában, mint Molnár Ferenc, annak könnyű volt elérni, hogy a néző „beszopja“ a testőrszínész kétlaki voltának a feleség általi fel nem ismerhetését. Az előadás jó volt, Margittay a címszerepben dicséretes ambíciója segélyével igen szép sikert ért. Fehérváry Juliska és Madas a nagyobb, Fodor Szeréna és Gitta Ottilia a kisebb szerepekben jeleskedtek. Az opera nézőterét ábrázolni akaró díszlet rettenetes. Kr. SZÍNHÁZ. Az ördög mátkája. Vasárnapi reprize a nagy, karácsonyi publikumból élénk tetszést váltott ki. Különösen tetszett Turchányi Olga és Madas valóban pompás gyerek-szerelmes párja. Szentes túlzásai szintén hálás méltánylásra találtak a szeretet ünnepének mindent megbocsátó közönségénél. Hogy ellenben Tibor Lóry népszínműi levegőbe nem való, azt talán már mindnyájan tudtuk s így kár volt ismételt bizonyítási eljárásokba bocsátkozni. A testőr, Molnár Ferenc fantasztikus vigjátéka aratta az eddigi bemutatók közt a legnagyobb sikert; a szerdai premier közönsége ellenvetés nélkül hódolt meg a kitűnő író zsenijének s elhitte neki, krealizálhatónak HÍREK. — Boldog új évet kiváltunk lapunk tisztelt olvasóinak és munkatársainak. — Kinevezés. Temesmegye főispánja kinevezte Dr. Krausz Béla fiatal földinket a temesvári közkórház segédorvosává. — Eljegyzés. Késmárszky Rózsát, Késmárszky Károly köztiszteletben álló kecskeméti iparos leányát, eljegyezte Sárközy Endre fővárosi pénzintézeti tisztviselő. — Nappali áram. A nappali villamos áramnak 1911. évi január 1-én leendő berendezése 362/1910. szám alatt kelt közgyűlési határozattal elrendeltetett. Felhivatnak tehát az illetők, kik a nappali üzemet igénybe venni óhajtják, hogy nyilatkozat tétel végett a mérnöki hivatalnál a hivatalos órák alatt jelentkezzenek. — Az Osztrák Magyar Bank budapesti igazgatósága Beretvás Pált, Szokolay Mihályt és Papp Sándort 3 évi időtartamra újra kinevezte váltóbirálókká. — Vizsgálat az árvaszéknél. Bagi László h. polgármester, mint a kecskeméti árvaszék elnöke, a fennálló ügyrend szerint tegnap megvizsgálta az árvaszéki ügyvitelt s úgy az előadók, mint a kezelőszemélyzet aktái között a legnagyobb rendet találta. A vizsgálat végeztével a h. polgármester elismerését fejezte ki az árvaszék tisztikarának. — A népszámláló biztosokhoz. Tekintettel arra, hogy egy nap választ el még bennünket a népszámlálástól, a városi főjegyzői hivatal ezúton is felhívja a népszámláló biztosokat, hogy a népszámláláshoz szükséges nyomtatványokat a városháza bizottsági termében haladéktalanul vegyék át. — Új lap. A mostanában megalakult és cégjegyzett „Kecskeméti Hirdetési Vállalat Részvénytársaság“ kiadásában „Közérdek" címen egy hetenként 3-szor megjelenő lap fog városunkban megindulni január hó 15-től kezdve, mely a helyi közgazdasági életnek kíván szolgálni és különösen a helyi ipar és kereskedelem istápolására törekszik az által, hogy az üzletek, vállalatok, az adás, vevés, közvetítés és mindenféle üzleti mozgalom lesz benne ismertetve és nyilvántartva, a hirdetéseket pedig mesés olcsó díjtételek mellett közli, és ami a legfőbb és legfontosabb az üzleti életre: a lapot a városba érkező idegenek és tanyai lakosok teljesen ingyen kapják. Az érdekesnek ígérkező újság minden vasárnap, kedden és pénteken jelenik meg a kora reggeli órákban és a pályaudvarokban, az érkező utasoknak, a piactereken, pedig a tanyai és vidéki lakosoknak ezer- és ezer számban osztják ki. A Részvénytársaság ezzel kiszámíthatatlan hasznot teremt a helyi piac számára és ezen megbecsülhetetlen újítás egészen át fogja alakítani a mi üzleti forgalmunkat. Az új lap felelős szerkesztője. Dr. Huszár Dezső ügyvéd, a „Hirdetési Vállalat Részvénytársaság“ titkára. — A szegények újéve. A város által havi segélyben részesülő szegények, tekintettel arra, hogy január elseje vasárnapra esik, másodikán kapják meg a pénzbeli segélyüket. — Népszámlálás és az orvosok. A belügyminiszter leiratot intézett Kecskeméthez, amelyben elrendelte, hogy a hatósági orvosok a népszámlálási biztosoknak egészségügyi szempontokból tanácsaikkal legyenek segítségükre s tegyenek meg minden intézkedést, hogy esetleg szórványosan előforduló betegségek tovább ne hurcoltassanak. — A délvidéki szinikerület. Több délvidéki lapban olvassuk, hogy a délvidéki szinikerület szinügyi bizottsága Mezei Béla győri színigazgatónak adta oda három évre a délvidéki színikerületet. A pályázók között volt Mariházy Miklós kecskeméti színigazgató is, aki ily módon elesett a délvidéki kerülettől , pedig az ő megválasztatását igaz szívből óhajtottuk volna. Mezei megválasztását a színügyi bizottság azzal a nagyon helyes érvvel indokolta, hogy a kerületet csak kipróbált igazgatója kezére bízza. Mezei győzelme a délvidéki kerület városaiban igen nagy megelégedést keltett. A gyufa maholnap csakugyan állami egyedüvé lesz, legalább erre enged következtetni az a készülődés, ami ebben az irányban Ausztriában már megindult. Miután régi dolog, hogy minden rossz onnan jön mi hozzánk, el lehetünk készülve, hogy ez is hamarosan ide ér. Ennek is a szegény ember issza meg a levét, mint hogy annak nem igen jut dsankákra. A gyufagyárak azonban méltán örülhetnek ennek, mert a részvények ára tetemesen fel fog szökni a megváltás folytán. — A Kereskedői Kaszinó Sylveszterestélye igen jól sikerült. A termek alig voltak képesek befogadni a résztvevőket, akik kitűnően mulattak és a késő éjjeli órákig együtt maradtak. — A posta ünnepi forgalma. Érdekes tudni, hogy a Kecskemét m. kir. postahivatal csomag forgalma 4471 drb. volt. A karácsonyi ünnepekre, érkezett 3020, és elküldetett 1451 csomag. Ebben igen tekintélyes kontingens jut a kaszárnyákra, ahova nagy menyiségben érkezett élelmiszer a kedves otthonról. — Estély az Otthonban. A Kecskeméti Katholikus Legényegylet gazdag műsorú estélyt rendez, január 15-én az Otthon termeiben, ahova 1 kor. 20 fillér a belépti dij. Már most felhívjuk ez estélyre olvasóink figyelmét. — Piaci csendélet. Soha sem látszott meg úgy a helybeli piacon a kofák garázdálkodása mint az ünnepek előtti nagy forgalom alkalmával, és aminő nagy volt a kora invázió, épen olyan tehetetlen volt a rendőrség. Hát soha sem lesz ennek már vége ? Kecskemét 3. oldal.