Homok, 1920. november (1. évfolyam, 66-89. szám)

1920-11-26 / 86. szám

Kecskemét, Sf)20 november 211. JPéntek­ 8. évfolyam. Sp­ik színű Főmunkatárs: MARTON SÁNDOR Szerkesztőség és Kiadóhivatal: Széchenyi-tér 0. Telefonszám 127. Egyes szám ára 1 Korona Politikai és közgazdasági napilap Felelős szerkesztő: MARASCHEK JÓZSEF Előfizetési árak: A Kecskeméti Kisgazda és Földműves Párt, a Gazdasági Egye­sület és a Szőlősgazdák Egyesületének hivatalos közlönye Egész évre 240 Kor. — Félévre 120 Kor. Negyedévre 60 Kor. Egy hónapra 20 Kor Birtokrendezés (közép birtokosok) Alig­­szenved kétséget hogy a birtokrendezés legtöbb gondot okozó pontja, a közép birtok megszervezése lesz. Hálátlanság volna, megfelejtkezni arról, hogy az úri középosztály mi­lyen szolgálatokat tett a magyarság­nak, a társadalomnak, s a gazdasági haladásnak is. Főleg nemzetiségi vi­dékeken, a magyarság őrtállói voltak, s nem kímélték az áldozathozatalt, bízva egy jobb jövő eljövetelében. Számos társadalmi kötelezettsé­gük mellett saját birtokuk az lett az elhanyagolt, s fokról-fokra oly mérv­ben, hogy mint föld­tulajdonosok, nem tudtak versenyképesek lenni a jövevény pénzzel s kereskedelmi ér­tékkel felvértezett bérlőkkel szemben; ez utóbbiak még a munkaerőt is el­tudták hódítani előlük; ők voltak a szegény gazdagok, az ínségének a gazdag szegények. Nem új keletű volt az említett gyengülési folyamat. Már a nyolc­vanas évektől észre volt vehető, hogy baj van, de ahelyett hogy gazdasági téren segítették volna, lényegtelen ál­lásokhoz juttatták őket, s bekövetke­zett a városokba való özönlés. Nagy részük elhagyta a termelés terét, az anyaföldet, a jólét forrását, amely a jelenben mutatja igazi nagy hatalmát. A magyar középbirtokosok száma megcsappant, de még mindig van hála istennek annyi belőlök, hogy foglalkozni kell velük. Kell, mert a­kik helyettük el­helyezkedtek, tisztelet a kivételnek, semmi tekintetben sem ütötték meg a mértéket. Zsaroló gazdálkodást űzve, vagyont szereztek, majd mint árdrá­gítók végzik hódító körútjukat, egész a tőzsdéig szívós kitartással s példás egymást megértő támogatással. Öregeknek, fiataloknak egyaránt be kell látni, hogy a városokban túl­zsúfoltság van. Bátran ki lehet füg­geszteni a figyelmeztető táblát akár­melyik városban „Megtelt“. Oly iskolákat kell szervezni, melyek vissza­serkentsék sőt kénysze­rítsék a fiatalságot a termeléshez; kezdjék pályafutásukat mint bérlők, mint járadék'' birtokosok, a fő hogy szakítsanak a múlt irányzatával s szak­ismeretektől áthatva a termelő mun­kához fogjanak. A közép­birtokos fogalma, nem abból a nagyobb terjedelmű földből áll, hanem magának az embernek olyannak kell lenni, hogy megfeleljen az egész vidék várakozásának, mert ő a példaadó mesterek. S éppen en­nek tudatában nem szabad annyi ter­het rakni vállaikra a mennyit elviselni ne tudjanak. Sajnos, hogy Kecskemét éppen nem bővelkedik közép­birto­kosokban, olyanokban a­kik állandóan kint gazdaságaikban laknának, s az képezné otthonukat. Ezért nem látunk barátságos fákkal beültetett tanyákat. Pedig nem képezi ellenmondás s vita tárgyát, hogy csakis a fásított s ker­tekkel kapcsolatos tanyák, az igazi otthonok, s ezek adják annak vonzó erejét a városi élettel szemben. A ház asszonya csak említett kialakulás mel­lett találja kedvesnek munkakörét, még abban az esetben is, ha az is­kolában arra nem lett ránevelve. A múltban erre nem gondoltak, s a lá­nyokat a városi életnek nevelték, any­­nyira hogy szerencsétlenségnek vél­ték, ha úgy történt hogy nem oda jutottak, s helyezkedhettek el. Pedig a nőnek éppen a gazdasági életben jut osztályrészük az igazi ér­­vényesülhetése. Itt lesz a feleség, fele­­segítség, ami erkölcsi érzületére is semmi mással nem pótolható. Elismerés illeti Kecskeméten Or­bán polgári iskolai igazgatót, aki sok utánjárás folytán meghonosította a kertészet s a háztartás gyakorlati taní­tását intézetében. Vajha az egész kis országunkban követőkre találna. Ne­künk, kik vidéken lakunk, a női inté­zetekben más szervezeti szabályokra van szükségünk, mint a budapestiek­nek. Sajnos, hogy az irányítás, a döntő végzés mindig onnan indul ki s el­felejtették, hogy földmivelő államban vagyunk, így vagyunk ifjúságunk iskoláz­tatásával is. Erre vonatkozólag méltán mondja a következőket egy jeles kép­viselőnk : Vajha, ahelyett, hogy a mai közműveltségnek vékony pilléreit ké­pező klasszikus műveltséggel töltenék meg az ifjúság fejét, igyekeznének a való életre nevelni s azokkal a prob­lémákkal megismertetni, melyeknek az életben valóban hasznát látja. S mond­hatom, hogy bár hallgatagon, de na­gyon sokan vannak, akik a mai álla­potainkkal szemben így vélekednek. Bizonyára nem gyérült volna oly ijesztő mérvben a középbirtokosok száma, ha maga a közoktatási minisz­térium részt követelt volna a gazda­sági képzés terén, az, aminek be is kell következni. Annál inkább, mert erre a legolcsóbban megvalósítható tanítási, nevelési formát nem is mellőzhetjük. Bízom abban, hogy a megvalósí­tandó „vitézi telkek“, nagy lépéssel fogják tisztázni s előbbre vinni a kö­zépbirtokosok mikénti elhelyezkedésü­ket s hivatásukat. A nagy- és kisbir­tokosok között ők képezik az össze­kötő hidat, melynek feltétlen megbíz­hatónak, erősnek kell lenni, mert ez egyértelmű a Haza javával, erősségével! Hiszek egy Istenien, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örökigazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Linder és Jászi külön államot akarnak Pécsett alakítani. Linder és Jászi Pécsről az elmúlt hét szombatján Belgrádba utaztak a szerb bel­ügyminiszter meglátogatására és arra kérték a minisztert, hogy Jugoszlávia Magyaror­szágnak azt a részét, amelyet békeszerződésileg ki kell ürítenie, ne hagyja e területeket az anyaországhoz csatolni. Lindernek az a terve, hogy Pécsből s a hozzátartozó terü­letekből külön államot alakítson, amelyből kiindulva — jugoszláv kommunisták segítsé­gével — Magyarország kormánya ellen támadást szervezzenek. A jugoszláv sajtóiroda megjegyzi ehhez, hogy a kormány foglalkozik ezzel a javaslattal. Döntő tanácskozás lesz Londonban Koppenhágából jelentik, hogy hétfőn döntő tanácskozás lesz Londonban. A ta­nácskozás jelentősége nemzetközi, mert Giolitti, Lloyd George is résztvesznek és megbeszélik a görög kérdést, a Szovjet- Oroszországgal való kereskedelmi össze­köttetés megindítását, a német kártérítés összegének dolgát és a török békeszerződés revízióját fogják tárgyalás alá venni és a görögkérdésben Franciaországgal egyöntetű­­leg járnak el és tiltakozni fognak Konstan­tin király visszatérte ellen. Bizonyos, hogy a miniszteri konferencián egyhangú lesz a tiltakozás Konstantin visszatérte ellen.

Next