Kecskeméti Friss Ujsag, 1900. július (1. évfolyam, 1-25. szám)

1900-07-02 / 1. szám

2. oldal KECSKEMÉTI FRISS ÚJSÁG 1900. július 2. A Kecskeméti Friss Újság előfizetői díjtalanul megkapják a főlapot, a vasár­nap megjelenő Kecskeméti Lapok­at is. Kecskemét, 1900. július 1. Első Kecskeméti Hírlapkiadó­ és Nyomda-részvény­társaság. Az arany középút, Sárközi Mihály­né IX. kerületbeli szegény öreg nő kérelmet intézett a ható­sághoz, a­mely­ben elmondta, hogy az építkezési szabályrendelet életbelépte után tíz évvel ezelőtt engedelmet kapott arra, hogy a kis házacskájának nádfedelét kivé­telesen megdugdostathassa és ne kény­szerüljön zsindely- vagy cseréptetőt készít­tetni. Mivel most még szegényebb, mint akkor volt, ismét csak azt kéri, hogy házikója nádfedelét megdugdostathassa. Ügyre a közigazg. bizottság elé ke­rült, a­hol Baghy László főjegyző referá­lása után az engedelem megadatott. Az első tekintetre olyan jelenték­telennek látszik ez az ügy, hogy a nyil­vánosság előtt még csak szólni sem érde­mes róla. Mi azonban az alkalomszerűség révén említjük föl, hogy egy pár meg­jegyzést tehessünk. Az adózó polgárság általában nagy zúgolódással kíséri a város rohamos fej­lődése érdekében tett kezdeményezéseket. Azt mondja — és ebben van is igazság — hogy ne mindent egyszerre, hanem fokozatosan létesítsünk. A város vezetői azonban így okoskodnak — és ebben meg nekik van igazuk — hogy az ország minden városa most törtet előre és őrü­­letes versenye fejlődött ki a tekintetben, hogy­ más városokat megelőzve és le­főzve, maguknak szerezzenek meg oly­an kormányi vagy közgazdasági előnyöket, a­melyekért a hozott áldozat busásan meghozza majd a kamatokat. Ha tehát rohamosan nem fejlődik a város, a ver­­seny­t más városokkal nem képes felvenni. Ha elmaradott, régi város Kecskemét, — hogy többet ne említsünk — a konzerv­gyárat sem kapta volna meg, a minthogy éppen ezen a czímen esett el attól Székes­­fehérvár. A­mikor tehát a hatósági intézke­dések ellen zúgolódik az adózó polgárság, ne mindig a kiadásokat számolja, hanem — Kezdelek érteni, monda druszám. — Ilyen generál-szafttal tálalok majd én is. Újságíró el van ezzel látva bőven, mert angol vesepecsenyét, tápláló rosté­lyost nem adhatunk a nagy konkurren­­czia miatt, hanem kisült sovány­ húst le­öntünk újságírói leleményességgel é£ más­nap reggel föltálaljuk. Sokan még job­ban szeretik ezt. A városi közéletben, a társadalomban, az ipari, kereskedelmi­ és mezőgazdasági tolongásban egy egy jó eszmét, egy-egy jó mondást észrevesz az újságírói éles fül és meglát a gyakorlott szem, észrevétlenül megcsípjük és másnap azt ilyen generál-szaftban föltálaljuk. Megy ez gyorsan. — Elég ! Eredj, csináld meg a napi­lapot, a­melyhez sok szerencsét kívánok, gondoljon arra is, hogy az áldozat nem sárba dobott pénz, visszakerül az kerülő úton ismét a polgárság zsebeibe. Viszont pedig a hatóság is vegye továbbra is figyelembe, hogy rövid évek alatt nem lehet, nem tanácsos modern várost alkotni Kecskemétből, mert akkor csak a látszatnak fogunk hódolni és sok igazságos magán­érdeket tapodunk le. A­mint kicsiben lehetett a Sárköziné ügyét megnyugvásra elintézni, a fontosabb kérdések eligazításánál is az arany közép­­utat járjuk. Mert ha bürokratikusan intézik el ennek a szegénynek az ügyét, ráhúzzák a paragrafust és tönkre megy. De vezető férfiaink tudnak az életnek is dolgozni. Hát csak dolgozzanak is az adófize­tőkért és azok javára. * Druszám szerencsekivonatával men­tem kiadót keresni. A fenti okok fölsoro­lása után egy-kettőre készen voltunk a megállapodással, így született meg a Kecskeméti Friss Újság. * Ne tessenek megijedni, nem trak­tál­juk mindig a közönséget sovány ételek­kel. Vannak Kecskeméten okos és mun­kás férfiak, akiknek ígéretét bírjuk, hogy segítenek a szellemi táplálékok előállí­tásában. 4­ertért sokat úgy sem kívánhat­­nak Önök P.skél Politikai hírek* — A függetlenségi párt és a trón­örökös esküje. Kossuth Ferencz egy hír­­lapíró előtt kijelentette, hogy maga indí­tott volna mozgalmat a parlament egy be­hívására, ha azt látta volna a trónörökös nyilatkozatának szövegéből, hogy­ beállt az az eset, amelyről az 1867 : III. törvény­­czikk harmadik szakasza szól. De alaposan átvizsgálván a közzétett nyilatkozatot, úgy találta hogy az egész voltaképpen nem egyéb, mint az 1723 : II. törvényczikk hatályának hangsúlyozása és az adott esettel szemben is megerősítse. Közjogi változást, a trónöröklés törvényes rend­jének módosítását a nyilatkozatban nem tudott felfedezni. Nézete tehát az, hogy nincs szó arról az esetről, amelyet az 1867: III. törvényc­ikk mint olyat jelöl meg, amely az országgyűlés előzetes hozzájárulását teszi szükségessé. Értékesebb és komolyabb ennél a függetlenségi párt vezérének ez a nyilat­kozata : — Akármi akc­iót akarunk is csi­nálni, azt őszre kell torlasztanunk. Igen kisszerű, sőt komikus volna, hogy ülést hívassunk össze most csak azért, hogy egy interpelláczió elhangozzék, mert egyebet tenni a házszabályok szerint nem lehet. Másodszor Magyarországnak nem áll érdekében követelni az uralkodó csa­lád tagjai számának a szaporítását. Harmadszor és főként: becstelen politika volna leendő királyunkat esküszegésre kötelezni. A kínai háború* A múlt évben járta be a világ összes lapjait az a hír, hogy­ az orosz c­ár a háborúk megszüntetése tárgyában kezde­ményező lépéseket fog tenni. Próbálkoz­tak is a nagyfontosságú ügygyel foglal­kozni a hatalmak, hanem mindegyik azt találta, hogy a másik ki fogja őt játszani és azért, ha békét akarunk, talpig fegy­­verben legyen minden állam. Még vége sincsen a búr háborúnak, a­mely majdnem páratlan a nemzetek történetében, itt van megint a másik, még sokkal veszedelmesebb háború, mely köny­­nyen európai bonyodalmakra és a nagy­hatalmak hajbakapására vezethet. Kínában megkezdték az európaiak legyilkolását. A hatalmak azzal feleltek, hogy katonákat vittek Kína ellen. Hada­koznak már hetek óta. Az európai követek Pekingbe szorul­tak és azt jelentették már, hogy kiszaba­dultak, ez azonban nem bizonyult valónak. Tény­, hogy Seymour angol admirális nem jutott el Pekingbe, Tiencsinbe azon­ban óriási veszteségek árán bevonult. A mai nap hírei közül feltétlenül a legfon­tosabb az, hogy a nemzetközi csapatok vezetését Alexajev orosz tengernagy vette át, a­mivel újabb beigazolást nyert az, hogy az európai akc­ió vezetését is Orosz­ország ragadta magához, a­miben most már a nemzetközi bonyodalom veszedelme is rejlik. A Times a pétervári vezérkar körei­ből úgy tudja, hogy a felkelés Mandzsu­ban is terjed. Ma az orosz vasútvonalakat is megtámadták a felkelők. Vladivost és Port-Arthur közt a táviródrótokat szét­vágták. Az orosz kormány kína-péter­­vári követét értesítette, hogy Oroszország minden rendelkezése alatt álló haderőt össz­pontosít, ha a felkelők a vasúti vonalakat megtámadnák. Vidék. — Felfüggesztett helyettes polgár­­mester. Kun-Félegyháza város képviselő­testülete tegnap tartott rendes havi ülé­sén Szolnoki Lajos helyettes polgár­­mestert, akiről az elővizsgálat beigazolta, hogy hivatalos helyiségét néppárti kortes­­tanyává tette s hivatalát e miatt elhanya­golta, továbbá, hogy hivatalos hatalmával visszaélt­ állásától, felfüggesztette, fize­tését egyharmadára redukálta és ellene fegyelmi vizsgálatot rendelt el. HÍREK. — július 1. A „Kecskeméti Friss Újság“ egyes számai kaphatók már a reggeli órákban: Gallia-féle könyvkereskedésben. Steiner M. könyvkereskedésében. Schwartz L. könyvkereskedésében. Bóka Kálmán fűszeríszletében. — Tájékoztatás. Itt van ime a Kecskeméti Friss Újság. Nem ajánlgat­­juk, hogy milyen jó lap lesz, milyen hézagot fog pótolni. Méltassa figyelemre a t. közönség, hogy tájékozást nyerhessen és meg fogja látni ebből az első számból, hogy megéri e azt az egy krajc­zárt az az anyag, amit egy naponkint összehordunk és ilyen alakban feldolgozunk. A kezdet nehézségeivel mindenesetre küzdenünk kell nekünk is. De ha vállalatunkat a­ közön­ség pártfogásába veszi, az anyagi eszkö­zök nem fognak hiányozni és módunkban lesz még jobbat és még többet adni. Azt akarjuk, hogy éjjel megkapjuk a fővárosi és nagy világi fontosabb eseményekről értesítéseinket és ezeket reggel 6 órakor olvashassa a közönség. Azonfelül pedig a helyi napi eseményekről is tudósítást adunk másnap, a­mi eddig Kecskeméten szokatlan volt Halad fölöttünk az idő, haladnunk kell nekünk is minden téren.­­ Az indulásnál. Múlt pénteken Erdélyi Árpád szerkesztésében és Fekete Mihály kiadásában „Kecskemét-vidéki Friss Újság“ czím alatt 1­áros napilap indult meg. Az indulásnál egy lófejjel meg­előzött bennünket, mert hát mi meszebb útról jöttünk, meg aztán úgy volt természetes és helyes, hogy a /p/ap­ban jelezzük a változást és csak az után mutassa be magát a mi „Kecskeméti Friss Újság­ “unk. Egy lófejjel megelő­zött a kollega, de hát láttunk mi már versenyeket, a­hol az utolsókból lettek az elsők. A versenytársat nem ócsárol­juk, sőt inkább üdvözöljük. A magunk Buczefalusát tartjuk jól, hogy előre nyo­muljon. Ha a tisztesség határa között versenyezünk, a közönség fog nyerni. Ha nemtelen fegyverekkel versenyzünk , még csak megközelíteni sem tudjuk a czélt, mert mindketten bele pusztulunk. Előre csak, előre! — Sok a restanczia. A papiros po­csékolás ha így folytatódik tovább a köz­­igazgatásban, jön nem sokára a második özönvíz papiros alakjában és az akták kiszorítják az embereket erről a sárgolyó­bisról. És mert mindent tollhegyre kell venni, a papiroson kívül az idő is fogy, a tisztviselő pedig marad a többi akták

Next