Kecskeméti Friss Ujsag, 1901. augusztus (2. évfolyam, 150-172. szám)
1901-08-01 / 150. szám
2. oldal KECSKEMÉTI FRISS UJSAG 1901. augusztus 1. Jó, ha a miniszter mindent lát, de jó, ha a minisztert is mindenütt ott látják. A munkában, vezetésben és serkentésnél is. — Az idegesség. Ma már ideges mindenki, mert aki nem ideges, az is azzá válik, ha a körülötte ugrándozó és hadonázó, megkiabálva beszélő ideges embeket látja. A Pesti Hírlap az iskolai értesítőkről írva, többek között ezeket olvassuk az okos fejtegetések során : Irodalmi munkásságról lévén szó, meg kell emlékeznünk az értesítők elején közölt értekezésekről is. Ezek nagy része pedagógiai és tudományos irányú. Az előbbiek az iskola és a szülői ház közötti viszon egyengetését készítik elő többé-kevésbbé szerencsés érveléssel. Az utóbbiak nagy többsége kevés összefüggésben van az iskola munkásságával és inkább tudományos szakfolyóiratokba való. Igaz, nehéz lehet eltalálni a kellő hangot, mely a tanulókhoz szólva a szülők érdeklődését is fölkeltse. De — örömmel látjuk — ilyenek is vannak. Ezen utóbbiak közé sorozhatjuk Hanusz István érdemes tudósunknak, ki a kecskeméti főreáliskola élén áll, modern érdekességű czikkét az idegességről tanulóinknál és a felnőtteknél. Okai az idegesség mindig fenyegetőbb terjedésének a túlfeszítő iskoláztatás, akár van tehetsége a fiúnak, akár nincs; továbbá a szülőknek az az igyekezete, hogy gyermekeik mindenáron mennél több melléktárgyat tanuljanak. A rendes iskolai elfoglaltság is annyi irányú, hogy a szegény gyermek a heti nagy óraszám mellett szellemileg, sőt testileg is föltétlenül kimerül a folytonos hajszában. A megmaradt csekély szabadidejét rabolják el a szülők gyermekeiknek, ha megválogatás nélkül olyan tárgyak tanulására is kényszerítik, melyekre semmi hivatása sincs, pl zenére zenei hallás nélkül stb. Elrettentő példája korunk idegesítő iskoláztatásának a Nőképző Egyesület nakja, melynek eloldja a kötelét és beevez a Szajna közepére. Midőn Neró utána akar már kapni a húsnak, bedobja a véres nyers ételt a vízbe. Neró utána. Megkapja. Szájában a hússal a csónak felé igyekszik. Péter gazda kegyetlenül mosolyog. Magasra emeli az evezőt és midőn a kutya már közel van hatamasat üt vele Neró koponyájára. Az egyik szemét kiverte a kegyetlen ütés, a másik szemrehányólag néz Péter gazdára; a húst elvitte a sodró viz árja. Neró keservesen vonul. Szemüregéből piros vér folyik, mely sávokat képez a Szajna zöld vizére. A húst semmerre nem látja, újra a csónak felé igyekszik. Az öreg Ribeaud megáll csónakjával. Bevárja a kutyát. Evezőjét ismét magasra emeli. Ez majd befejezi a bosszút. Hogy a csapás mi erősebb legyen, nagy lendületet igyekszik adni. Feláll csónakjában, az evezőt meglóbálja a levegőben. A csónak elvesztette egyensúlyát — felfordult. A sodró ár elkapta a parasztot és viszi a biztos halálba. Neró nyomában van. Erős fogai közé fogta a daróczot és a part felé úszik terhével. Szemüvege még mindig folyik — már alig birja a szegény de végre, is partot ér. Kimentette Ribeaud Pétert. Ő maga azonban alig hogy letette terhét, — kilehelte páráját. Elvérzett a bestia leánygimnáziumában nem régen tett orvosi megfigyelés is, ahol a növendékeknek több mint felét idegesnek vagy idegességre hajlandónak találták. Pedig azok mind igen szorgalmas tanulók lehetnek, mert nemekhöz nem való erőfeszítéssel elérték azt, hogy alig bukik valaki közülök (pedig az idén is majdnem háromszázan voltak !) A szülök körültekintő, gondossága és a tanárok mérsékletre intő okos tanácsa sokat javíthatna a naprólnapra rosszabbodó helyzeten. HÍREK. — július 31. — Szilágyi Dezső halála. A budapesti reggeli lapok hozták az értesítést, hogy Szilágyi Dezső, az ország nagy jogásza és törvényhozója tegnap Karlsbadból Budapestre érkezett. Egyidejűleg terjedt el,a híre — mint a 10 órai vonattal érkező utasok erősítettek — hogy a nagynevű képviselő hirtelen meghalt. A hir csakugyan igaz. Szilágyi tegnap délután érkezett haza, még elfogyasztotta ebédjét s azután bezárkózott szobájába. Ma reggel szolgája hiába zörgetett az ajtón, semmi választ nem kapott. Erre a szolga roszat sejtve, elszaladt Szilágyi egyik bizalmas barátja , dr. Neuhoffer Kálmán után és ezzel együtt betörte az ajtót. Szilágyi ott feküdt a mosdó és az ágy között mozdulatlanul, merev, hideg tagokkal. Rögtön küldtek az V. ker. elöljárósághoz, dr. Ladányi Mátyás tiszti orvos és az elöljáróság jegyzője hivatalosan konstatálták a halált. A tiszti orvos megvizsgálta a halottat és konstatálta, hogy a halált agyguta okozta. Megállapították egyúttal a halál körülményeit is. A hivatalos vélemény szerint Szilágyi Dezső a két ablak között álló márvány mosdóasztalhoz ment, hogy megmosakodjék. De hirtelen rosszul lett és vissza akart menni az ágy felé. Közben érte az agyguta és a földre rogyott. A homlokát megütötte esés közben,4 centiméter hosszú karczolás mutatja az ütést. — A miniszter előtt. A kiállítás végrehajtó-bizottsága legközelebb tartott üléseken elhatározta, hogy Darányi Ignácz földmivelésügyi és Hegedűs Sándor kereskedelemügyi minisztereket küldöttségileg fogja meghívni a kiállítás megtekintésére, és ha csak tehetik, annak megnyitási ünnepségére. Felkérték dr. Nagy Mihály országos képviselőnket, hogy a küldöttséget vezesse. Tegnap az ő vezetése alatt Pataky Imre végrehajtó bizottsági elnök és Mayerfi Zoltán, az iparfejlesztő bizottság elnöke tisztelegtek Hegedűs miniszternél, aki igen szívélyesen fogadta őket. Kijelentette, hogy régi vágya Kecskemétre jönni, azonban az osztrák kormánynyal folyó tárgyalások miatt határozottan nem ígérheti, hogy a megnyitáson jelen lesz. Maga helyett leküldi az államtitkárt. De szakítani fog időt, hogy a kiállítást mélhatlanul megtekintse. — Darányi miniszter távol van a fővárosból, a küldöttség nála nem tiszteleghetett. — Előkészületek. Ma , délelőtt Keglevich Gábor gróf, a Pestmegyei Gazdasági Egyesület elnöke, Serfőző Géza igazgató titkár és Hareblay Emil, az országos baromfi tenyésztés főfelügyelője Kecskemétre érkeztek, hogy a kiállítás gazdasági részét és a baromfi kiállítást előkészítsék, illetőleg a beosztást megtegyék. A végrehajtó bizottsággal a részleteket megtárgyalták, mindent elintéztek és a 6 órai gyorsvonattal Budapestre visszautaztak. — Katonai vegyes bizottság. A Rudolflaktya kibővítése ügyében a tervek átvizsgálását tegnap teljesítette a katonai és polári vegyes bizottság. A hadtestparancsnokság kérésére tűzetett ki most a terminus, eddig másfelé voltak a szakemberei elfoglalva. Alig számbavehető apró változtatásokat tettek. Hogy milyenek ezek az apróbb változtatások, arra nézve csak egyet említünk föl. Az egyes szobákban meg van határozva a legénység száma. Ki van számítva, hogy egy embernek egy köbméter levegőjének kell lenni. Ha 15—20 köbcentiméterrel kevesebb a szoba térfogata, ezt könyörtelenül javítják és a terveket, módosítják. Mert hát katonáéknál első az előírás. — A kiállási iroda. A végrehajtóbizottság megkeresésére értesítjük a kiállítás iránt érdeklődőket, hogy a fölhalmozódott teendők miatt a kiállítási iroda holnaptól, augusztus hó 1-től kezdve, a Czolner téri iskolahelyiségbe helyeztetett át. A végrehajtó bizottság is ott folytatja működését. — Tartalékos huszárok. A 13. huszárezred tartalékosai, összesen 119 en, aug. 29 én jönnek be Kecskemétre és a XI. tizedben szállásoltatnak el lovaikkal egyetemben. — Nyilatkozat. Minthogy a nagyközönség még mindig azon hiszemben van, hogy én a ,,Kecskemét és Vidéke“ czímű lapnak szerkesztője és tulajdonosa vagyok, — szükségesnek tartom a további félreértések kikerülése végett kijelenteni, miszerint ezen fentnevezett „Kecskemét és Vidéke“ lapnak sem szellemi, sem anyagi dolgaiba be nem folyhatok, mert annak sem szerkesztője, sem kiadótulajdonosa nem vagyok. Fekete Mihály. — A sajtó ördöge. A sajtónak vannak különféle parazitái, de ördöge is van : a sajtóhiba. Sokszor furcsa különös helyzetbe juttatja egy-egy sajtóhiba az újságírót, mert neki tulajdonítják az értelmetlenséget. Mai lapunkban is ilyen bolond sajtóhiba csúszott be. Azt olvasta a közönség, hogy ■ Kacziány Ödön festőművész szemeivel és tudományával neki esett az oltári nagy képen levő piszok eltávolításának“ ... A gutában is, dehogy a szemeivel, hanem a szereivel és a tudományával. Mert hát ahhoz a szemeken kívül szerek és különös tudomány is kell, hogy a régi olajfestményt megfelelő módon kijavítani lehessen. — Vállalkozók figyelmébe. Tíz nap választ el bennünket a kiállítás megnyitásától. Holnaptól kezdve helyezik el a bejelentett tárgyakat és egyidejűleg a szükséges előkészületekben serénykedik a végrehajtó bizottság. A várható nagy forgalom lebonyolítása nem kis gondot okoz a bizottságnak. Még nem késő, azzal az ajánlattal jövünk a vállalkozókhoz, hogy legalább is 6-8 omnibuszt szerezzenek be a kiállítás tartamára. A vasúttól a kiállításig és vissza, továbbá egyes fontosabb helyekhez mélhatlanul igénybe veszi a szomszéd városokból érkező közönség ezeket az omnibuszokat, meg aztán lesz mindig társaság, amely este, éjjel szívesen fizet 20 fillért fejenként, hogy haza szállítsa őket. — A kiállítási iroda bővebb felvilágosítást nyújt. — A villatelkek. A város lakiteleki földjén, közvetlen a vasút mellett, 121 holdnyi területet villateleppé fognak fejleszteni. A közönség körében van hajlandóság e villatelkek megvétele iránt, a város csak a múlt napokban tette közhírré és már is többen voltak a helyszínen és vannak, akik már elő is jegyeztették magukat. — Bokáig érő por. Van ennél nagyobb por is most némely helyen, de az a por az Itézés-piacz mellett van. A róm. kath. egyház építkezése miatt hordják ki a földet, az ott az utczán elszóródik, porrá válik és egy kis szél alkalmval lehetetlen a piaczon maradni. Meg aztán a kereskedésekben is roppant sok kárt tesz a por, pedig hát fizetnek úgy is elég adót, annyi figyelmet joggal elvárhatnak, hogy ezt a kisdarab utczarészt naponként föllocsoltassa a város.