Kecskeméti Friss Ujsag, 1901. augusztus (2. évfolyam, 150-172. szám)

1901-08-01 / 150. szám

2. oldal KECSKE­M­ÉTI FRISS U­J­S­A­G 1901. augusztus 1. Jó, ha a miniszter mindent lát, de jó, ha a minisztert is mindenütt ott látják. A munkában, vezetésben és serkentésnél is. — Az idegesség. Ma már ideges min­denki, mert a­ki nem ideges, az is azzá válik, ha a körülötte ugrándozó és hado­­názó, meg­kiabálva beszélő ideges embe­­ket látja. A Pesti Hírlap az iskolai érte­sítőkről írva,­­ többek között ezeket ol­vassuk az okos fejtegetések során : Irodalmi munkásságról lévén szó, meg kell emlé­keznünk az értesítők elején közölt érte­kezésekről is. Ezek nagy része pedagógiai és tudományos irányú. Az előbbiek az iskola és a szülői ház közötti viszon egyen­­getését készítik elő többé-kevésbbé sze­rencsés érveléssel. Az utóbbiak nagy több­sége kevés összefüggésben van az iskola munkásságával és inkább tudományos szakfolyóiratokba való. Igaz, nehéz lehet eltalálni a kellő hangot, mely a tanulókhoz szólva a szü­lők érdeklődését is fölkeltse. De — öröm­mel látjuk — ilyenek is vannak. Ezen utóbbiak közé sorozhatjuk Hanusz István érdemes tudósunknak, ki a kecskeméti főreáliskola élén áll, modern érdekességű czikkét az idegességről tanulóinknál és a felnőtteknél. Okai az idegesség mindig fenyegetőbb terjedésének a túlfeszítő is­koláztatás, akár van tehetsége a fiúnak, akár nincs; továbbá a szülőknek az az igyekezete, hogy gyermekeik mindenáron mennél több melléktárgyat tanuljanak. A rendes iskolai elfoglaltság is annyi irányú, hogy a szegény gyermek a heti nagy óraszám mellett szellemileg, sőt tes­tileg is föltétlenül kimerül a folytonos hajszában. A megmaradt csekély szabad­idejét rabolják el a szülők gyermekeik­nek, ha megválogatás nélkül olyan tárgyak tanulására is kényszerítik, melyekre semmi hivatása sincs, pl zenére zenei hallás nél­kül stb. Elrettentő példája korunk idegesítő iskoláztatásának a Nőképző Egyesület nakja, melynek eloldja a kötelét és bee­vez a Szajna közepére. Midőn Neró utána akar már kapni a húsnak, bedobja a vé­res nyers ételt a vízbe. Neró utána. Meg­kapja. Szájában a hússal a csónak felé igyekszik. Péter gazda kegyetlenül mo­solyog. Magasra emeli az evezőt és midőn a kutya már közel van hatamasat üt vele Neró koponyájára. Az egyik szemét ki­verte a kegyetlen ütés, a másik szemre­­hányólag néz Péter gazdára; a húst el­vitte a sodró viz árja. Neró keservesen vonul. Szemüregéből piros vér folyik, mely sávokat képez a Szajna zöld vizére. A húst semmerre nem látja, újra a csónak felé igyekszik. Az öreg Ribeaud megáll csónakjá­val. Bevárja a kutyát. Evezőjét ismét ma­gasra emeli. Ez majd befejezi a bosszút. Hogy a csapás mi erősebb legyen, nagy lendületet igyekszik adni. Feláll csónak­jában, az evezőt meglóbálja a levegőben. A csónak elvesztette egyensúlyát — fel­fordult. A sodró ár elkapta a parasztot és viszi a biztos halálba. Neró nyomában van. Erős fogai közé fogta a daróczot és a part felé úszik terhével. Szemüvege még mindig folyik — már alig birja a szegény de végre, is partot ér. Kimentette Ribeaud Pétert. Ő maga azonban alig hogy le­tette terhét, — kilehelte páráját. Elvér­zett a bestia­ leánygimnáziumában nem régen tett or­vosi megfigyelés is, ahol a növendékek­nek több mint felét idegesnek vagy ide­gességre hajlandónak találták. Pedig azok mind igen szorgalmas tanulók lehetnek, mert nemekhöz nem való erőfeszítéssel elérték azt, hogy alig bukik valaki közü­lök (pedig az idén is majdnem három­százan voltak !) A szülök körültekintő, gondossága és a tanárok mérsékletre intő okos tanácsa sokat javíthatna a napról­­napra rosszabbodó helyzeten. HÍREK. — július 31. — Szilágyi Dezső halála. A budapesti reggeli lapok hozták az értesítést, hogy Szilágyi Dezső, az ország nagy jogásza és törvényhozója tegnap Karlsbadból Buda­pestre érkezett. Egyidejűleg terjedt el,a híre — mint a 10 órai vonattal érkező utasok erősítettek — hogy a nagynevű képviselő hirtelen meghalt. A hir csak­ugyan igaz. Szilágyi tegnap délután érke­zett haza, még elfogyasztotta ebédjét s azután bezárkózott szobájába. Ma reggel szolgája hiába zörgetett az ajtón, semmi vá­laszt nem kapott. Erre a szolga roszat sejtve, elszaladt Szilágyi egyik bizalmas barátja , dr. Neuhoffer Kálmán után és ezzel együtt betörte az ajtót. Szilágyi ott feküdt a mosdó és az ágy között mozdulatlanul, merev, hideg tagokkal. Rögtön küldtek az V. ker. elöljárósághoz, dr. Ladányi Mátyás tiszti orvos és az elöljáróság jegy­zője hivatalosan konstatálták a halált. A tiszti orvos megvizsgálta a halottat és konstatálta, hogy a halált agyguta okozta. Megállapították egyúttal a halál körülmé­nyeit is. A hivatalos vélemény szerint Szilágyi Dezső a két ablak között álló márvány mosdóasztalhoz ment, hogy meg­mosakodjék. De hirtelen rosszul lett és vissza akart­­ menni az ágy felé. Közben érte az agyguta és a földre rogyott. A homlokát megütötte esés közben,­4 centi­méter hosszú karczolás mutatja az ütést. — A miniszter előtt. A kiállítás vég­rehajtó-bizottsága legközelebb tartott ülé­seken elhatározta, hogy Darányi Ignácz földmivelésügyi és Hegedűs Sándor keres­kedelemügyi minisztereket küldöttségileg fogja meghívni a kiállítás megtekintésére, és ha csak tehetik, annak megnyitási ün­nepségére. Felkérték dr. Nagy Mihály országos képviselőnket, hogy a küldött­séget vezesse. Tegnap az ő­ vezetése alatt Pataky Imre végrehajtó bizottsági elnök és May­erfi Zoltán, az iparfejlesztő bizott­ság elnöke tisztelegtek Hegedűs minisz­ternél, aki igen szívélyesen fogadta őket. Kijelentette, hogy régi vágya Kecskemétre jönni, azonban az osztrák kormánynyal folyó tárgyalások miatt határozottan nem ígérheti, hogy a megnyitáson jelen lesz. Maga helyett leküldi az államtitkárt. De szakítani fog időt, hogy a kiállítást mél­­hatlanul megtekintse. —­ Darányi minisz­ter távol van a fővárosból, a küldöttség nála nem tiszteleghetett. —­ Előkészületek. Ma , délelőtt Keg­­levich Gábor gróf, a Pestmegyei Gazda­sági Egyesület elnöke, Serfőző Géza igaz­gató titkár és Hareblay Emil, az országos baromfi tenyésztés főfelügyelője Kecske­métre érkeztek, hogy a kiállítás gazda­sági részét és a baromfi kiállítást előké­szítsék, illetőleg a beosztást megtegyék. A végrehajtó­ bizottsággal a részleteket megtárgyalták, mindent elintéztek és a 6 órai gyorsvonattal Budapestre vissza­utaztak. — Katonai vegyes bizottság. A Rudolf­­lakt­­ya kibővítése ügyében a tervek át­vizsgálását tegnap teljesítette a katonai és pol­ári vegyes bizottság. A hadtest­­parancsnokság kérésére tűzetett ki most a terminus, eddig másfelé voltak a szak­emberei elfoglalva. Alig számbavehető apró változtatásokat tettek. Hogy milye­nek ezek az apróbb változtatások, arra nézve csak egyet említünk föl. Az egyes szobákban meg van határozva a legény­ség száma. Ki van számítva, hogy egy embernek e­gy köbméter levegőjének kell lenni. Ha 15—20 köbcentiméterrel keve­sebb a szoba térfogata, ezt könyörtelenül javítják és a terveket, módosítják. Mert hát katonáéknál első az előírás. — A kiáll­­ási iroda. A végrehajtó­bizottság megkeresésére értesítjük a ki­állítás iránt érdeklődőket, hogy a fölhal­mozódott teendők miatt a kiállítási iroda holnaptól, augusztus hó 1-től kezdve, a Czolner téri iskolahelyiségbe helyeztetett át. A végrehajtó bizottság is ott folytatja működését. — Tartalékos huszárok. A 13. huszár­ezred tartalékosai, összesen 119 en, aug. 29 én jönnek be Kecskemétre és a XI. tizedben szállásoltatnak el lovaikkal egye­temben. — Nyilatkozat. Minthogy a nagy­­közönség még mindig azon hiszemben van, hogy én a ,,Kecskemét és Vidéke“ czímű lapnak szerkesztője és tulajdonosa vagyok, — szükségesnek tartom a további félreértések kikerülése végett kijelenteni, miszerint ezen fentnevezett „Kecskemét és Vidéke“ lapnak sem szellemi, sem anyagi dolgaiba be nem folyhatok, mert annak sem szerkesztője, sem kiadótulaj­donosa nem vagyok. Fekete Mihály. — A sajtó ördöge. A sajtónak van­nak különféle parazitái, de ördöge is van : a sajtóhiba. Sokszor furcsa különös hely­zetbe juttatja egy-egy sajtóhiba az újság­­írót, mert neki tulajdonítják az értelmet­lenséget. Mai lapunkban is ilyen bolond sajtóhiba csúszott be. Azt olvasta a kö­zönség, hogy ■ Kacziány Ödön festő­művész szemeivel és tudományával neki esett az oltári nagy képen levő piszok eltávolításának“ ... A gutában is, dehogy a szemeivel, hanem a szereivel­ és a tudo­mányával. Mert hát ahhoz a szemeken kívül szerek és különös tudomány is kell, hogy a régi olajfestményt megfelelő módon kijavítani lehessen. — Vállalkozók figyelmébe. Tíz nap választ el bennünket a kiállítás megnyitá­sától. Holnaptól kezdve helyezik el a be­jelentett tárgyakat és egyidejűleg a szük­séges előkészületekben serénykedik a végrehajtó­ bizottság. A várható nagy for­galom lebonyolítása nem kis gondot okoz a bizottságnak. Még nem késő, azzal az ajánlattal jövünk a vállalkozókhoz, hogy legalább is 6-8 omnibuszt szerezzenek be a kiállítás tartamára. A vasúttól a kiállításig és vissza, továbbá egyes fon­tosabb helyekhez mélhatlanul igénybe veszi a szomszéd városokból érkező kö­zönség ezeket az omnibuszokat, meg aztán lesz mindig társaság, a­mely este, éjjel szívesen fizet 20 fillért fejenként, hogy haza szállítsa őket. — A kiállítási iroda bővebb felvilágosítást nyújt. — A villatelkek. A város lakiteleki földjén, közvetlen a vasút mellett, 121 holdnyi területet villateleppé fognak fejlesz­teni. A közönség körében van hajlandóság e villatelkek megvétele iránt, a város csak a múlt napokban tette közhírré és már is többen voltak a helyszínen és vannak, akik már elő is jegyeztették magukat. — Bokáig érő por. Van ennél na­gyobb por is most némely helyen, de az a por az Itézés-piacz mellett van. A róm. kath. egyház építkezése miatt hordják ki a földet, az ott az utczán elszóródik, porrá válik és egy kis szél alkalmval lehetetlen a piaczon maradni. Meg aztán a keres­kedésekben is roppant sok kárt tesz a por, pedig hát fizetnek úgy is elég adót, annyi figyelmet joggal elvárhatnak, hogy ezt a kisdarab utczarészt naponként föl­­­locsoltassa a város.

Next