Kecskeméti Friss Ujsag, 1901. szeptember (2. évfolyam, 173-192. szám)
1901-09-03 / 173. szám
II. évfolyam. 173. szám. 1901. kedd, szeptember 3. 1 krajczar (2 fillér.) Egyes szám ára 2 fillér. ll5C33S53fiK IhmJMCJEiTFI jp Megfelel mindet mg, — ETDICC II|CAP::::::: r UllOHU ^rHF Vidék*» portán MMtv ® m m do»eok intfit»*ft .. I kor.60 a (A KECSKEMÉTI LAPOK MELLÉKLAPJA) Kiadd: "**"•.......***•-* VEGYES TARTALMÚ NAPILAP. . Részvény-nyomda. Tán-varkMítd: Felelős szerkesztő: Mmonkatá’» : Dr. 2 STA GI--2- MIHALT. Ifj. TÓTH ISTVÁN. IS 25. KOVÁCS A Duna-Tisza közi csatorna, Kecskemét, szept. 2. A kormánykörökből kiszivárgott az a hír, mely szerint a kormány a sürgős beruházásokra nagyobb kölcsönt szándékozik kibocsátani, nagy föltűnést keltett úgy a budapesti, mint a bécsi börzén és kedvezően befolyásolta az üzletet. Félhivatalosan is elismerik, hogy a kormány készül a nagy akcióra, s csak óvatosan hozzáteszik, hogy a be-ruházási tervek még nem készültek el annyira, hogy már most lehetne a kölcsön kibocsátásáról írni. Hát az igen természetes, hogy ily óriás tervek nem készülnek el véglegesen máról-holnapra és idő telik abba, míg az egyes javaslatokat megcsináljják és végleges formába öntik; de az bizonyos, hogy a tervek készülnek és a kormány ambícziója, hogy minél előbb hathatósan előbbre vigye közgazdaságunkat. Az immár utolsó napjait élő országgyűlésnek kétségkívül nem lesz alkalma e nagyszabású tervekkel foglalkozni, de az új országgyűlés első tennivalói között lesznek a kormány javaslatai ama kiváló jelentőségű munkákról, amelyek a kölcsön kibocsátását fogják szükségessé tenni. Minthogy a tervezett közmunkák több évre osztatnak fel, a kibocsátandó kölcsön egész összegére sem lesz egyszerre szükség. Ezért nem dőlt még el a kérdés, hogy az országgyűlés elé terjesztendő javaslat a kölcsönnek csak egy részéről szóljon e, vagy pedig fölhalmozást adjon a kormánynak, hogy az egész összeget belátása szerint és a szükséghezs képest bocsássa ki. Ezekben a tervekben, mint megbízható forrásból értesülünk, benfoglaltatik a Duna-Tisza közi csatornának létesítése is, amely hatvan millió korona költséggel terveztetik. Most, amikor e híresztelésről értesülünk, gondolunk vissza arra a lázas tevékenységre, amelyet még július havában észleltünk a csatorna előkészítő munkálatai körül. Kecskemét határában is hetekig itt tartózkodtak az állami mérnökök és odakünn a helyszínén méréseket eszközöltek, fúráspróbákat tettek. Közelről érdekli ez városunk lakosságát, ugyanezért bővebb információt szereztünk és ezek alapján tájékoztatjuk némely dologról olvasóinkat. Annak idején közöltük azt a nagyérdekű fölterjesztést, amelyet Kada Elek polgármester intézett a csatorna létesítésének előmunkálatait vezető miniszteri biztoshoz. Ez a fölterjesztés Kecskemét érdekeit tüntette föl és — s jó forrásból tudjuk — lökést adott egy másik tervezet létesítéséhez. Az állami mérnökök itt is jártak, újabb sejtmérezések alapján egy új irányt kísérlettek meg, ami meg is valósítható lesz. Az első terv szerint a csatornának kecskeméti ága 18 méter mély bevágással terveztetett. Az újabb tervezet azonban, amelyet július hónapiban foganatosítottak, nagy haladást mutat, praktikusabb és sokkal olcsóbb lesz. Ez az új tervezet más irányt is vesz, nem Agasegyházának vezettetnék a csatorna, mint az első tervnél, hanem Helvétiának megy, Fehértónál átvezettetik Jakab pusztára, nem érinti Bugaczot, hanem Monostort vágja keresztül Ennek lesz egy ága, amely Jakabon át a monostori út mellékén vezettetik be Kecskemétnek, a téglagyárak mellett jön be és valószínűleg a füzeserdei laposban lesz a kikötő. Ez az újabb tervezet jelentékenyen kisebb kiadást igényel. Az első terv hat millió koronát vett volna igénybe, emez pedig három millióval létesíthető. Ezt a nagy különbözetet egy kis részben a csatorna iránya, de légióként az okozza, hogy a csatorna medrét nem 18 méter mélyre, hanem csak hat méterre fogják ásatni. Két méter vízszín magasságot tartanak fen folytonosan, amely szükséges a hajójáratok biztosítására. Ezt a vizet részint a talajvizek beeresztésével, részint pedig zsilipek alkalmazásával biztosítanák, így van ez már Csanád és Békésvármegyékben, ahol szintén zsilipek által táplálják a csatornák vizét. Nagyon sokan lesznek kétkedők, akik kétségbevonják a tervnek ilyetén való keresztülvitelét. A szakemberek, az a két kiküldött állami mérnök, próbafúrásokat eszközölt Monostoron és beigazoltunk mondják a terv megvalósítását És a kétkedőket utalhatjuk arra, hogy nagyon sok terv megvalósíttatott már az újabb időkben nálunk, amit kecskeméti polgártársaink lehetetlenségnek tartottak. Íme egy újabb bizonyság arra, amit mi folytonosan hangoztatunk, hogy a nagy szólamok, hazafias dikcziók ideje lejárt a tettek ideje következett el. Városunk ügyeinek vezetői is, a kormányhatalom is félretolja a közjogi szőrszálhasogatásokat és a politikai pártélet biztosítása helyett a gazdasági bajok legyőzésére fordítják minden tevékenységüket. Amikor most a képviselőválasztások előtt állunk, a tények alapján jó lelkiismerettel ajánljuk a választóközönségnek, hogy olyan férfiakra adja szavazatát, akik hiszik és vallják, hogy minden másnak háttérbe kell szorulnia, legelső feladat gazdasági életünknek biztosítása és föllendítése. A munka jegyében élünk és csupáti a kifogások fölsorolásával ugyan egy tapodtat sem juthatunk előbbre. A szőlőmetszés. A szőlészetnek, mint köztudomású dolog, a metszés talán a legfőbb munkája. A gazda ekkor állapítja meg a jövő szüretet és ez okból nem ajánlhatjuk eléggé melegen, hogy figyeljük meg e munkát tőlünk telhetőleg és ha valami helyes eljárást, fogást tapasztalunk, siessünk azt úgy magunk, mint mások, javára fordítani. Állandó tárgya a szőlészeknek, hogy mikor végezzük a metszést, őszszel vagy tavaszszal? És hogyan végezzük ? Némely vidéken, mint pl. Aradhegyalján is az ojtványszőlőt csaknem általánosan őszkor metszik. — Előnyéül hozzák fel, hogy nedvfolyás nem fordul elő oly erősen, mint tavaszkor és igy a tőke nem gyöngül, a rügyek ízem vakulnak. A tavaszi metszést, mint tudjuk, korán a nedvkeringés megindulta előtt helyes végezni és ha lehet, utána újra be is fedni. Szabad legyen minkét időben végzett metszéshez egy-két szót elmondanom. Tapasztalásból tudom, hogy a nedvkeringés megszűnte előtt káros az amerikai veszszőt a tőkéről eltávolítani, káros a szőlőáslványokat a nedvkeringés megszűnte előtt kiszedni stb. Most ezekből kiindulva azon megfigyelésre méltó kérdést vetem fel, hogy várjon nincs-e hátrányára az ojtványtőkének a nedvkeringés megszűnte előtti metszés, nincs-e ártalmára a korai őszi metszés az európai vessző anyagának ? A meghagyott csapokon, szálvesszőn a rügyek túlságos nedvbőségtől nem szenvednek-e? Ezt, úgy hiszem, érdemes lesz a jövőben megfigyelni, mert bár csekély dolognak látszik, de nagy hasznot, vagy I kárt okozhat ! Ami a tavaszi metszést illeti, mindenesetre akkor és oly időben ezélszerű elvégezni, midőn tőkénk szuny- I nyad. Azonban nem rendelkezünk annyi I munkással, hogy nagyobb területet annak idején elvégezhessünk, de még sokszor az idő is késleltet a munkában és ha akarjuk , ha nem, a metszést oly időben vagyunk kénytelenek végezni, midőn a tőke már talán megindult, erősen kényezik. Ha e dolog fölött elmélkedünk, az