Kecskeméti Friss Ujsag, 1901. szeptember (2. évfolyam, 173-192. szám)

1901-09-03 / 173. szám

II. évfolyam. 173. szám. 1901. kedd, szeptember 3. 1 krajczar (2 fillér.) Egyes szám ára 2 fillér. ll5C33S53fiK IhmJMCJEiTFI jp Megfelel­ mindet mg, — ETDICC II|CAP::::::: r UllOHU ^rHF Vidék*» portán MMtv ® m m do»eok intfit»*ft .. I kor.60 a (A KECSKEMÉTI LAPOK MELLÉKLAPJA) Kiadd: "**"•.......***•-* VEGYES TARTALMÚ NAPILAP. . Részvény-nyomda. Tán-varkMítd: Felelős szerkesztő:­­ Mmonkatá’» : Dr. 2 STA GI--2- MIHA­LT. I­f­j. TÓTH ISTVÁN. I­S 25. KOVÁCS A Duna-Tisza közi csatorna,­­ Kecskemét, szept. 2. A kormánykörökből kiszivárgott az a hír, mely szerint a kormány a sürgős beruházásokra nagyobb kölcsönt szándékozik kibocsátani, nagy föltűnést keltett úgy a budapesti, mint a bécsi börzén és kedvezően befolyásolta az­­ üzletet. Félhivatalosan is elismerik,­­ hogy a kormány készül a nagy akcióra, s csak óvatosan hozzáteszik, hogy a be-­­­ruházási tervek még­ nem készültek­­ el annyira, hogy már most lehetne a­­ kölcsön kibocsátásáról írni. Hát az igen természetes, hogy ily óriás tervek nem készülnek el végle­gesen máról-holnapra és idő telik abba,­­ míg az egyes javaslatokat megcsinál­­j­ják és végleges formába öntik; de az­­ bizonyos, hogy a tervek készülnek és a kormány ambícziója, hogy minél előbb hathatósan előbbre vigye köz­gazdaságunkat. Az immár utolsó napjait élő or­­szággyűlésnek kétségkívül nem lesz alkalma e nagyszabású tervekkel fog­lalkozni, de az új országgyűlés első tennivalói között lesznek a kormány javaslatai ama kiváló jelentőségű mun­kákról, amelyek a kölcsön kibocsátását fogják szükségessé tenni. Minthogy a tervezett közmunkák több évre osztat­nak fel, a kibocsátandó kölcsön egész összegére sem lesz egyszerre szükség. Ezért nem dőlt még el a kérdés, hogy az országgyűlés elé terjesztendő javas­lat a kölcsönnek csak egy részéről szóljon e, vagy pedig fölhalmozást adjon a kormánynak, hogy az egész össze­get belátása szerint és a szükséghez­­­s képest bocsássa ki. Ezekben a tervekben, mint meg­bízható forrásból értesülünk, benfoglal­­tatik a Duna-Tisza közi csatornának létesítése is, a­mely hatvan millió ko­rona költséggel terveztetik. Most, a­mikor­­ e híresztelésről értesülünk, gondolunk vissza arra a lázas tevékenységre, a­melyet még július havában észleltünk a csatorna előkészítő munkálatai körül. Kecskemét határában is hetekig itt tartózkodtak az állami mérnökök és odakünn a hely­színén méréseket eszközöltek, fúrás­­próbákat tettek. Közelről érdekli ez városunk lakosságát, ugyanezért bővebb informác­iót szereztünk és ezek alap­ján tájékoztatjuk némely dologról olva­sóinkat. Annak idején közöltük azt a nagy­­érdekű fölterjesztést, a­melyet Kada Elek polgármester intézett a csatorna létesítésének előmunkálatait vezető mi­­­niszteri biztoshoz. Ez a fölterjesztés­­ Kecskemét érdekeit tüntette föl és — s jó forrásból tudjuk — lökést adott egy másik tervezet létesítéséhez. Az állami mérnökök itt is jártak, újabb sejtmérezések alapján egy új irányt kísérlettek meg, a­mi meg is valósít­ható lesz. Az első terv szerint a csatorná­­­nak kecskeméti ága 18 méter mély­­ bevágással terveztetett. Az újabb ter­­­­vezet azonban, a­melyet július hónap­­i­ban foganatosítottak, nagy haladást­­ mutat, praktikusabb és sokkal olcsóbb lesz. Ez az új tervezet más irányt is vesz, nem Agasegyházának vezettet­­­­nék a csatorna, mint az első tervnél,­­ hanem Helvétiának megy, Fehértónál­­ átvezettetik Jakab pusztára, nem érinti Bugaczot, hanem Monostort vágja ke­resztül Ennek lesz egy ága, a­mely Jakabon át a monostori út mellékén vezettetik be Kecskemétnek, a tégla­gyárak mellett jön be és valószínűleg a füzeserdei laposban lesz a kikötő. Ez az újabb tervezet jelentékenyen kisebb kiadást igényel. Az első terv hat millió koronát vett volna igénybe, emez pedig három millióval létesíthető. Ezt a nagy különbözetet egy kis részben a csatorna iránya, de légió­ként az okozza, hogy a csatorna medrét nem 18 méter mélyre, hanem csak hat méterre fogják ásatni. Két méter vízszín magasságot tartanak fen folytonosan, a­mely szükséges a hajó­járatok biztosítására. Ezt a vizet részint a talajvizek beeresztésével, részint pedig zsilipek alkalmazásával biztosítanák, így van ez már Csanád és Békés­vármegyékben, a­hol szintén zsilipek által táplálják a csatornák vizét. Nagyon sokan lesznek kétkedők, akik kétségbevonják a tervnek ilyetén való keresztülvitelét. A szakemberek, az a két kiküldött állami mérnök, próbafúrásokat eszközölt Monostoron és beigazoltunk mondják a terv meg­valósítását És a kétkedőket utalhatjuk arra, hogy nagyon sok terv meg­valósíttatott már az újabb időkben nálunk, a­mit kecskeméti polgártár­saink lehetetlenségnek tartottak. Íme egy újabb bizonyság arra, a­mit mi folytonosan hangoztatunk, hogy a nagy szólamok, hazafias dikcziók ideje lejárt a tettek ideje követke­zett el.­­ Városunk ügyeinek ve­zetői is, a kormányhatalom is félre­tolja a közjogi szőrszálhasogatáso­­kat és a politikai pártélet biztosítása helyett a gazdasági bajok legyőzésére fordítják minden tevékenységüket. A­mikor most a képviselőválasz­tások előtt állunk, a tények alapján jó lelkiismerettel ajánljuk a választó­közönségnek, hogy olyan férfiakra adja szavazatát, akik hiszik és vallják, hogy minden másnak háttérbe kell szorulnia, legelső feladat gazdasági életünknek biztosítása és föl­lendítése. A munka jegyében élünk és csupáti a kifogások fölsorolásával ugyan egy tapodtat sem juthatunk előbbre. A szőlőmetszés. A szőlészetnek, mint köztudomású dolog, a metszés talán a legfőbb munkája. A gazda ekkor állapítja meg a jövő szü­retet és ez okból nem ajánlhatjuk eléggé melegen, hogy figyeljük meg e munkát tőlünk telhetőleg és ha valami helyes el­járást, fogást tapasztalunk, siessünk azt úgy magunk, mint mások, javára fordítani. Állandó tárgya a szőlészeknek, hogy mikor végezzük a metszést, őszszel vagy tavaszszal? És hogyan végezzük ? Némely vidéken, mint pl. Aradhegyalján is az ojtványszőlőt csaknem általánosan őszkor metszik. — Előnyéül hozzák fel, hogy nedvfolyás nem fordul elő oly erő­sen, mint tavaszkor és igy a tőke nem gyöngül, a rügyek ízem vakulnak. A ta­vaszi metszést, mint tudjuk, korán a nedv­keringés megindulta előtt helyes végezni és ha lehet, utána újra be is fedni. Szabad legyen minkét időben végzett metszéshez egy-két szót elmondanom. Ta­pasztalásból tudom, hogy a nedvkeringés megszűnte előtt káros az amerikai vesz­­szőt a tőkéről eltávolítani, káros a szőlő­­áslványokat a nedvkeringés megszűnte előtt kiszedni stb. Most ezekből kiindulva azon meg­figyelésre méltó kérdést vetem fel, hogy várjon nincs-e hátrányára az ojtványtőké­nek a nedvkeringés megszűnte előtti met­szés, nincs-e ártalmára a korai őszi met­szés az európai vessző anyagának ? A meghagyott csapokon, szálvesszőn a rügyek túlságos nedvbőségtől nem szen­vednek-e? Ezt, úgy hiszem, érdemes lesz a jövőben megfigyelni, mert bár csekély­­ dolognak látszik, de nagy hasznot, vagy I kárt okozhat ! Ami a tavaszi metszést illeti, mindenesetre akkor és oly időben ezélszerű elvégezni, midőn tőkénk szuny- I nyad. Azonban nem rendelkezünk annyi I munkással, hogy nagyobb területet annak idején elvégezhessünk, de még sokszor az­­ idő is késleltet a munkában és ha akarjuk , ha nem, a metszést oly időben vagyunk­­ kénytelenek végezni, midőn a tőke már­­ talán megindult, erősen kényezik.­­ Ha e dolog fölött elmélkedünk, az

Next