Kecskeméti Friss Ujsag, 1903. július (4. évfolyam, 127-149. szám)

1903-07-01 / 127. szám

IV. évfolyam. 127. szám. 1903. szerda, julius I. 1 krajczár (2 fillér.) ■Cgyet szám ára 2 fillér. előfizetési ár: Jrcégben, búbos boréra Hegyedé*** .... 2 korona. Wim...............4 korona. Vidékre postán küldve Negyedévre ... 3 kor. 50 fil. Félévre............7 kor. 8 fil.FRISS ÚJSÁG KÖZGAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI LAP. KECSKEHHÉTI . Me­gj­elen: kedden, szerdán, csülödi­kön, pénteken, szombita. Szerkesztőség és kiadó hivatal: Budai-nagy-utcza III. hova a lap szellemi és részére vonatkozó önHM dolgok intézendők. Főszerkesztő: 22Zecs13,emétln.37­ Géza. Felelős szerkesztő: Sz. ZESZovács ZEPál. Aratáskor. Péter Pál után ma hajnalban sok ezer kaszapenge vág­ bele a termő­földnek aranykalászos rengetegébe. Mert Magyarországon a két nagy após­tol, Péter és Pál emlékezetének ideje nemcsak a vallásos kegyelet ünnepe, ha­nem jelenti az az aratásnak, a legszebb, de a legsúlyosabb mezei munkának kez­detét is. Ezen a napon egybeforrad a gazda s a szegény arató paraszt imája, esedezvén együtt a mindenek Gondo­zójához, hogy a­mit adott, azt ne ve­gye el az utolsó pillanatban. Hogy harmatoztassa meg m­ég egyszer a mezők kalászait, hogy azoknak arany­­nyá sárgult szeme ne peregjen ki a kaszacsapások súlya alatt. Mert az a a kenyér, az az élet. És amerre a szem lát a pusztán, az alföldi s mezőföldi rónán, ahol a vizek árjai nem pusztítottak, vagy a jégesővel száguldó zivatar nem tom­bolta ki haragját, ott terül el minde­nütt egy év fáradozásának gyümölcse: a búza-, rozs-, árpaföldek ingó-ringó felületén. A földműves ember hálásan tekint végig az Isten áldásán, a falak­ból, tanyasorokból pedig kihallatszik a tarlóra készülő marokverő leányok, menyecskék nótája:" Nosza rajta frissen a búzamezőre. koszorút kap, aki most siet előre. Harsoghassuk a sarlónkat Szép magyar nótával, Segít rajtunk a jó Isten Telt buzakalászszal. Segít az Isten, aki nekünk adá ezt a földet, mely termékeny vala mindenha, mint a Nílus, mint az Ara­­rát völgye, mert tiz század óta ma­gyar vér öntözte annak minden rö­gét. Ezt a rögöt, a melyről szól a költő zsolozsmája :­­ a föld, melyen annyiszor, Apáid vere folyt . . . Ez a föld Mi is ez a föld ? A természet, az emberiség, minden élő lény és érző szervezet szülő édes anyja. Nemcsak az. A fájó sebekre balzsa­mot nevel s ha elkövetkezik a múlás pillanata , édes enyhet, örök nyugo­dalmat ád. Apostolaink vérét leitta s kisar­­jadzott belőle a buzakalász, a meg­elégedés, a szabadság virága. Ez a föld, ez a haza nemzedékek szülője és temetője. Minden hantjában ott van őseink porából egy-egy rész és szuny­­nyadó erőiben vagyon ujjáébredésünk, feltámadásunk reménye, hite, bizalma. Az Isten lelkéből kiszakadt darab, melyek göröngyeit szent emlékekké avatták a Megváltók kihullott vér­cseppjei. Ahova szemünk sem lát, ösz­­sze nem számlálható­, évezredes homá­lyos ködében született. Első porszeme talán kiszakított része lehetett egy másik, a semmiség űrébe letűnt vi­lágnak. Csillagokat megsemmisítő vi­harok acélozták össze izzó porát, ten­gerek borultak le reá s párologtak­­fel róla addig, amigl nem lett életet adó, növényt, állatot és a teremtés koronáját, embert nevelő, fenntartó humuszszá. Ezt a földet, a­­­melyet mi ma­gyarok birunk v­ilágr­észünkböl s mely­nek felette reng most az­­ aranykalá­szos rónaság, ezer esztendővel ezelőtt­­ őseink vitézi kardja szerezte meg és f­eleink bölcsesége tette állandó tanyává számunkra. Tekintsünk Északnak, Dél­nek, Keletnek vagy Nyugatnak tere­­i­­re, örökre havaktól , ragyogó ormaira,­­ erdőktől átölelt bérckoszorúira, minde­­­­nütt ott látjuk nemzeti küzdelmeink­­ egy-egy emlékjelét Itt,, egy Golgotha, ahova szabadságunkért küzdő vérein­­ket hurcolta a­z önkény pribékje, amott a diadaloknak oltára, ahol a dicsése- i­gert mutatánk be egykor áldozatot. Azért én népem nemzetem, el ne szakadj tőle, szeresd azt a földet, mely most Péter és Pál napja után gazdag áldásával borul le előtted. Ma még ünnepi imara kondidnak ! a harangok s ércnyelveik csengése­­ összeölelkezik, harmóniává olvad a­­ csillagragyogás magasban. Holnap már­­ a kasza cseng és perdül a sarló. Arat­­­­nak, kaszálnak szép Magyarországon. .a­nnyi aggodalom, munka és verej­­­­tékhullatás után bő termést adjon ez [ az ős­föld a magyar gazdának. I| b) gyöngytyuk, c) pulyka, d) lúd, kacsa, e) élő és levágott hizlalt baromfi, baromfi­­tenyésztéshez, hizlaláshoz, szállításhoz, feldolgozáshoz alkalmas gépek és eszkö­zök, g) díszbaromfi és szelídített madarak : galamb, fácán, páva, hantászok stb. A köztenyésztésre alkalmas baromfi a szükséghez képest esetleg megvásá­­roltatik. Díjazásra az egyesület 730 korona készpénzt, arany, ezüst és kiállítási okle­veleket és ezen kívül egyesek, testületek arany, ezüst, bronz érmeket, értékes, emléktárgyakat s több pénzdíjat tűztek ki. A díjakat a bíráló­ bizottság állapítja meg és osztja ki. A kiállítás történhetik : 1. A szabad­ban 40—50 drb tyúkfélét és kacsát, 15— 25 drb ludat vagy pulykát befogadó és védő helylyel ellátott 25 négyszögméter nagy vasrekeszekben. 2. Fedett helyen egy törzset (3—5 drb állat) magában fog­laló sodrony-ketrecekben. 3. Szabadban kevesebb állatot befogadó kisebb rekesz­ben és 4. tárgyak, eszközök szabadban vagy fedett helyen. Térdíj az állatok etetése, itatása, gondozásával s a­ tűz elleni biztosítással együtt: 1. nagy rekeszért 30 korona, 2. ketrecért 4 korona, 3. szabadban elfoglalt tér négyszögméterenként 1 korona, 4. fedett helyen elfoglalt tér négyszögméte­­renként 2 korona, kisebb ketrecek a kiállítók által állítandók fel, de igen jutányosan állítja elő ezt a rendező­bi­zottság. Tűz ellen szabadban lévő állatok 5 korona, ketrecben lévő törzsek 15 koro­nára biztosíttatnak, ennél magasabb biz­tosítás a fel költségére eszközöltetik. Az egyesület s a baromfitenyésztési szakosztály tagjai rekesz- és ketrecdíjnál 25­­százalék engedményben részesülnek. Térdis ügyben a rendező­bizottság hatá­roz végérvényesen. A bejelentések s ezekkel együtt postautalványon a térdit is Pest Pilis­­i volt Kiskunvármegye gazdasági egyesülete címére, Budapest, (Vármegyeház) kül­dendő be. Bejelentési határidő: 1903. augusz­tus 10. A szállítási kedvezményhez és állat­orvosi vizsgálathoz szükséges űrlapokat a rendező-bizottság kellő időben küld. A küldemény, a­mennyiben vasúton szállíttatik, a baromfi rendező-bizottság címére Ceglédre irányítandó. Eladás és vétel csakis a kiállítási iroda közvetítésével eszközölhető. Az el­adó az eladási ár 10 százalékát tartozik a kiállítási költségekre befizetni. Katalógus. A kiállított tárgyakról és eszközökről díjtalanul katalógus állíttatik ki, külön díjazás mellett (20 sorért ! Baromfikiállítás Cegléden, Pest vármegye gazdasági egyesülete a Nagym­éh­. földmivelésügyi m­. kir. mi­niszter támogatásával, s a baromfi­­tenyésztők országos egyesülete közremű­ködésével folyó évi szeptemb. hó 26- 28-án, Cegléden vásárral és díjazással egybe­kötött baromfi kiállítást rendez, melyre e­­ vármegye s Kecskemét th. város tenyésztői, továbbá kivitellel foglalkozó baromfi­­kereskedők jelenthetnek be tenyészbarom­­fiakat, baromfitermékeket, baromfitenyész­téshez és kiállításhoz szükséges eszközö­ket, továbbá úgy hazai, mint külföldi gyárosok a baromfitenyésztés és feldolgo­zás és kivitelre alkalmas eszközöket és gépeket. Kiállíthatok: fKivonat a tervezetből.) Tenyészbaromfiak : a) magyar, to­vábbá hazai fajták nemesítésére alkalmas külföldi fajta lyúk és ezek keresztezése.

Next