Kecskeméti Friss Ujsag, 1903. július (4. évfolyam, 127-149. szám)
1903-07-01 / 127. szám
IV. évfolyam. 127. szám. 1903. szerda, julius I. 1 krajczár (2 fillér.) ■Cgyet szám ára 2 fillér. előfizetési ár: Jrcégben, búbos boréra Hegyedé*** .... 2 korona. Wim...............4 korona. Vidékre postán küldve Negyedévre ... 3 kor. 50 fil. Félévre............7 kor. 8 fil.FRISS ÚJSÁG KÖZGAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI LAP. KECSKEHHÉTI . Megjelen: kedden, szerdán, csülödikön, pénteken, szombita. Szerkesztőség és kiadó hivatal: Budai-nagy-utcza III. hova a lap szellemi és részére vonatkozó önHM dolgok intézendők. Főszerkesztő: 22Zecs13,emétln.37 Géza. Felelős szerkesztő: Sz. ZESZovács ZEPál. Aratáskor. Péter Pál után ma hajnalban sok ezer kaszapenge vág bele a termőföldnek aranykalászos rengetegébe. Mert Magyarországon a két nagy apóstol, Péter és Pál emlékezetének ideje nemcsak a vallásos kegyelet ünnepe, hanem jelenti az az aratásnak, a legszebb, de a legsúlyosabb mezei munkának kezdetét is. Ezen a napon egybeforrad a gazda s a szegény arató paraszt imája, esedezvén együtt a mindenek Gondozójához, hogy amit adott, azt ne vegye el az utolsó pillanatban. Hogy harmatoztassa meg még egyszer a mezők kalászait, hogy azoknak aranynyá sárgult szeme ne peregjen ki a kaszacsapások súlya alatt. Mert az a a kenyér, az az élet. És amerre a szem lát a pusztán, az alföldi s mezőföldi rónán, ahol a vizek árjai nem pusztítottak, vagy a jégesővel száguldó zivatar nem tombolta ki haragját, ott terül el mindenütt egy év fáradozásának gyümölcse: a búza-, rozs-, árpaföldek ingó-ringó felületén. A földműves ember hálásan tekint végig az Isten áldásán, a falakból, tanyasorokból pedig kihallatszik a tarlóra készülő marokverő leányok, menyecskék nótája:" Nosza rajta frissen a búzamezőre. koszorút kap, aki most siet előre. Harsoghassuk a sarlónkat Szép magyar nótával, Segít rajtunk a jó Isten Telt buzakalászszal. Segít az Isten, aki nekünk adá ezt a földet, mely termékeny vala mindenha, mint a Nílus, mint az Ararát völgye, mert tiz század óta magyar vér öntözte annak minden rögét. Ezt a rögöt, a melyről szól a költő zsolozsmája : a föld, melyen annyiszor, Apáid vere folyt . . . Ez a föld Mi is ez a föld ? A természet, az emberiség, minden élő lény és érző szervezet szülő édes anyja. Nemcsak az. A fájó sebekre balzsamot nevel s ha elkövetkezik a múlás pillanata , édes enyhet, örök nyugodalmat ád. Apostolaink vérét leitta s kisarjadzott belőle a buzakalász, a megelégedés, a szabadság virága. Ez a föld, ez a haza nemzedékek szülője és temetője. Minden hantjában ott van őseink porából egy-egy rész és szunynyadó erőiben vagyon ujjáébredésünk, feltámadásunk reménye, hite, bizalma. Az Isten lelkéből kiszakadt darab, melyek göröngyeit szent emlékekké avatták a Megváltók kihullott vércseppjei. Ahova szemünk sem lát, öszsze nem számlálható, évezredes homályos ködében született. Első porszeme talán kiszakított része lehetett egy másik, a semmiség űrébe letűnt világnak. Csillagokat megsemmisítő viharok acélozták össze izzó porát, tengerek borultak le reá s párologtakfel róla addig, amigl nem lett életet adó, növényt, állatot és a teremtés koronáját, embert nevelő, fenntartó humuszszá. Ezt a földet, amelyet mi magyarok birunk világrészünkböl s melynek felette reng most az aranykalászos rónaság, ezer esztendővel ezelőtt őseink vitézi kardja szerezte meg és feleink bölcsesége tette állandó tanyává számunkra. Tekintsünk Északnak, Délnek, Keletnek vagy Nyugatnak tereire, örökre havaktól , ragyogó ormaira, erdőktől átölelt bérckoszorúira, mindenütt ott látjuk nemzeti küzdelmeink egy-egy emlékjelét Itt,, egy Golgotha, ahova szabadságunkért küzdő véreinket hurcolta az önkény pribékje, amott a diadaloknak oltára, ahol a dicsése- igert mutatánk be egykor áldozatot. Azért én népem nemzetem, el ne szakadj tőle, szeresd azt a földet, mely most Péter és Pál napja után gazdag áldásával borul le előtted. Ma még ünnepi imara kondidnak ! a harangok s ércnyelveik csengése összeölelkezik, harmóniává olvad a csillagragyogás magasban. Holnap már a kasza cseng és perdül a sarló. Aratnak, kaszálnak szép Magyarországon. .annyi aggodalom, munka és verejtékhullatás után bő termést adjon ez [ az ősföld a magyar gazdának. I| b) gyöngytyuk, c) pulyka, d) lúd, kacsa, e) élő és levágott hizlalt baromfi, baromfitenyésztéshez, hizlaláshoz, szállításhoz, feldolgozáshoz alkalmas gépek és eszközök, g) díszbaromfi és szelídített madarak : galamb, fácán, páva, hantászok stb. A köztenyésztésre alkalmas baromfi a szükséghez képest esetleg megvásároltatik. Díjazásra az egyesület 730 korona készpénzt, arany, ezüst és kiállítási okleveleket és ezen kívül egyesek, testületek arany, ezüst, bronz érmeket, értékes, emléktárgyakat s több pénzdíjat tűztek ki. A díjakat a bíráló bizottság állapítja meg és osztja ki. A kiállítás történhetik : 1. A szabadban 40—50 drb tyúkfélét és kacsát, 15— 25 drb ludat vagy pulykát befogadó és védő helylyel ellátott 25 négyszögméter nagy vasrekeszekben. 2. Fedett helyen egy törzset (3—5 drb állat) magában foglaló sodrony-ketrecekben. 3. Szabadban kevesebb állatot befogadó kisebb rekeszben és 4. tárgyak, eszközök szabadban vagy fedett helyen. Térdíj az állatok etetése, itatása, gondozásával s a tűz elleni biztosítással együtt: 1. nagy rekeszért 30 korona, 2. ketrecért 4 korona, 3. szabadban elfoglalt tér négyszögméterenként 1 korona, 4. fedett helyen elfoglalt tér négyszögméterenként 2 korona, kisebb ketrecek a kiállítók által állítandók fel, de igen jutányosan állítja elő ezt a rendezőbizottság. Tűz ellen szabadban lévő állatok 5 korona, ketrecben lévő törzsek 15 koronára biztosíttatnak, ennél magasabb biztosítás a fel költségére eszközöltetik. Az egyesület s a baromfitenyésztési szakosztály tagjai rekesz- és ketrecdíjnál 25százalék engedményben részesülnek. Térdis ügyben a rendezőbizottság határoz végérvényesen. A bejelentések s ezekkel együtt postautalványon a térdit is Pest Pilisi volt Kiskunvármegye gazdasági egyesülete címére, Budapest, (Vármegyeház) küldendő be. Bejelentési határidő: 1903. augusztus 10. A szállítási kedvezményhez és állatorvosi vizsgálathoz szükséges űrlapokat a rendező-bizottság kellő időben küld. A küldemény, amennyiben vasúton szállíttatik, a baromfi rendező-bizottság címére Ceglédre irányítandó. Eladás és vétel csakis a kiállítási iroda közvetítésével eszközölhető. Az eladó az eladási ár 10 százalékát tartozik a kiállítási költségekre befizetni. Katalógus. A kiállított tárgyakról és eszközökről díjtalanul katalógus állíttatik ki, külön díjazás mellett (20 sorért ! Baromfikiállítás Cegléden, Pest vármegye gazdasági egyesülete a Nagyméh. földmivelésügyi m. kir. miniszter támogatásával, s a baromfitenyésztők országos egyesülete közreműködésével folyó évi szeptemb. hó 26- 28-án, Cegléden vásárral és díjazással egybekötött baromfi kiállítást rendez, melyre e vármegye s Kecskemét th. város tenyésztői, továbbá kivitellel foglalkozó baromfikereskedők jelenthetnek be tenyészbaromfiakat, baromfitermékeket, baromfitenyésztéshez és kiállításhoz szükséges eszközöket, továbbá úgy hazai, mint külföldi gyárosok a baromfitenyésztés és feldolgozás és kivitelre alkalmas eszközöket és gépeket. Kiállíthatok: fKivonat a tervezetből.) Tenyészbaromfiak : a) magyar, továbbá hazai fajták nemesítésére alkalmas külföldi fajta lyúk és ezek keresztezése.