Kecskeméti Közlöny, 1919. október (1. évfolyam, 22-43. szám)
1919-10-11 / 26. szám
Censurat: Locot. Morariu. Kecskemét, 1919 október II Szombat I. évfolyam 26. szám |ECSKEMÉTI || 0 7 0 M g Előfizetési ára: . Felelős szerkesztő: Dr. KISS ENDRE Szerkesztőség: Arany János-». 6. sz. Égés« évre...........................120 kor. --------- Kiadóhivatal: Arany János-u. 6. sz. Félévre.................................60 „ Egyes szám ára 50 fillér - Megjelenik minden nap Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. A jelen politikája• A múltak meddő sérelmi politikája után a jövőben a szociális és gazdasági erők nemzeti politikájának, produktív munkájának kell következnie Magyarországon. A katasztrófát a szociális forrongásból, a gazdasági nyomorból kirobbantott vulkanikus erők idézték elő: az újjászületést, az építés új korszakát is a történelem ujjmutatása szerint csak a szociális igazságra, a gazdasági felvirágzásra lehet alapozni. A keresztény világnézet, a nemzeti gondolat csak akkor lesz történelmi erő a jövő irányításában, kiépítésében, ha belőle politikai, társadalmi és gazdasági konszolidációt teremtünk. A keresztény politika táborára új építés küzdelmei, a messze jövőre kiható feladatai várnak. A nemzet sorsát most kell beleállítani abba a kerékvágásba, melyen a jövő nemzedékek szerencsekerekei járnak. Az új korszak politikai flórája, gazdasági világa abból a magvetésből, jegecesedésből fog kifejlődni, amelyet most rögzítünk bele a forrongó érzések káoszába, a nemzeti közvélemény talajába. Ma a keresztény politika szervezésével a nemzetszervezés munkáját kell elvégezni. A párt organizmusa pedig politikai és gazdasági munkájával a keresztény politikának a közigazgatása. A keresztény és nemzeti irány általános hangoztatása az új világ szociális követelései, a keresztény demokrácia konkrétumai nélkül csak az áram irányát jelzi a tengerek áradásában. Nekünk a keresztény demokrácia hatalmával bilincsbe kell vernünk a vizeket, hogy a diluviális pusztulásból az új világ partjaira érjünk. Mikor határozottan és elszántan a demokratikus haladás útjára léptünk, a szociális politika harcosai lettünk. A szociális irány hirdetésével pedig a nemzet gazdasági életkérdéseit hangsúlyozzuk. A pártoknak van programmjuk, de ma a nemzetnek kell programmot adni. Az események forgatagában felvetett kérdésekből olyan politikai koncepciót kell alkotni, mely naprendszere lehet az egész nemzeti életnek, a magyar nép, a magyar föld felvirágzásának. Mikor az összes társadalmi osztályok szociális testvériségét, megértését alapozzuk meg, az egyetemes nemzeti társadalom egyensúlyát állítjuk vissza. A szociális erőkkel egyensúlyozott közélettel pedig a gazdasági energiákat akarjuk fokozni. A szociális politika városban és falun az erkölcsi és anyagi szolidaritást jelenti a dolgozó százezrek között. A gazdasági érdekkapcsolatok szálait fűzzük vele a széthullott társadalmi rétegekbe. Ez a politika a nemzeti haladás, a tiszta demokrácia garanciája. A várost és a falut akarjuk kibékíteni, nemzeti szolidaritásba olvasztani. A falvak millióinak jövőjük kiépítésével, új gazdasági erők felszabadításával a döntő súlyt kell biztosítani az országos politikában, az ipari munkásokat pedig az osztályharc elszigeteltségéből, Prokrusztészágyából ki kell emelni a nemzeti politika hatalmi vonalára. A munkáskérdéseket viszont csak akkor oldhatjuk meg parlamentárisan, ha azok mellett a nagy magyar vidékek politikai erejét sorakoztatjuk. Csak az egész nemzetet, az egész társadalmat átfogó politika keretében organizálhatjuk, demokratizálhatjuk a magyar államot. A nemzeti erők tömörítésének, összefogásának a demokrácia az útja, de a demokráciának a szociális haladás a feltétele. Ez alatt a haladás alatt azonban nem az évszázados, bevált s a magyar lélekből gyökerező intézményeink lerombolását, hanem azoknak magyar és keresztény szellemben való tökéletesítését kell érteni. Ezt különösebben kell hangsúlyoznunk most, mikor a politikai vakondokok itt is, ott is mutatkoznak. Jobbról a reakció, a rövidlátás akad meg szociális politikánkon, balról pedig a szociális nyomor vámszedői kiabálnak. Nekünk pedig nyílegyenesen, megalkuvás nélkül mennünk kell előre ezen az uton. itáraink helyzete. Szünetel a munka. A kommunista rendszer harcosai paradicsommá akarták varázsolni munkásaink számára a földet és e helyett nyomorba döntötték a dolgozók tekintélyes tömegeit. A behozatal teljes megszűnése a rendelkezésre álló készletek gyors feldolgozását, rohamos elfogyását, majd égető hiányát vonta maga után. Ezen anyaghiány okozta nyomorúság pedig csak a bűnösök bukása után ütött ki teljes mértékben. Csaknem minden gyár kénytelen volt a teljes anyag és szénhiány miatt üzemét beszüntetni és munkásait kenyér nélkül hagyni. Leverő kép tárul elénk, ha végig tekintünk helybeli gyáraink helyzetén . „A munkanélküliség,a pangás sivár képe ez. A Gépgyárban kezdtük meg a szomorú körutat. Rendes körülmények között 160—180 munkás gyártja itt a mezőgazdasági gépeket, most pedig midössze 15 ember lézeng a máskor élettől lüktető hatalmas üzemben. Már augusztusban beszüntették a munkát szénhiány miatt, bár kevés nyersanyag még rendelkezésére áll a gyárnak. A Konzervgyár, mely a háborúban oly hatalmas arányokban és termeléssel dolgozott, jelenleg teljesen kihalt. Az óriási forgalmú gyárban valamikor a háború alatt 700—800 ember talált kenyeret, most kihalt s az őrség miatt be sem tudtunk jutni. Az üzemet a teljes anyag- és szénhiány miatt szüntették be. Anyagot részint nem kaptak, részint annak nagy drágasága miatt megfizetni nem lehet. A kommunisták óriási készleteket raboltak el vörös katonáik számára, ezen veszteséghez járult a kommunizmus alatt fizetett roppant munkabér, úgy, hogy a gyárnak háromnegyed millióba kerül a kommunizmus. A gyufagyárat is becsukták már szeptemberben anyaghiány miatt, a munkásokat pedig elbocsátották. A 150—180 embert foglalkoztató gyárban most csak néhány ember végez javítási munkálatokat. Kérdésünkre, hogy van-e remény a munka megkezdésére, azt a választ nyertük, hogy ha a Felvidékről, vagy Erdélyből tudnak anyagot hozni, a termelés azonnal megindul. Zaboretzky vasszerkezeti műhelye a viszonyok megváltozával augusztus elején beszüntette a termelést. A húsz munkást foglalkoztató gyár jelenleg teljesen nyersanyag és szén nélkül áll. Egyéb kisebb gyáraink hasonló helyzetben vannak. Ilyen gyáraink jelenlegi állapota. Szomorú, szinte vigasztalan helyzet, de azért csüggedni nem szabad, hiszen a kenyér nélkül maradt munkások helyzete még vigasztalanabb. A mostani sürgős mezőgazdasági munkák mellett azonban az, aki dolgozni akar, átmenetileg mégis csak találhat munkaalkalmat. Különben azt hisszük, érdemes megjegyezni, hogy mihelyt a munkások helyzetéről érdeklődtünk, a vezető urak, különösen a gépgyárban, nagyon szűkszavúakká váltak és azt válaszolták, hogy arról más körök hivatottak dönteni. 50 waggon burgonya érkezett. Minden cukorjegyre egy mázsát kapni. A közélelmezési hivatal agilis vezetőségének sikerült a város ellátatlanai részére 100 waggon korai burgonyát biztosítani. Ebből 50 waggon már meg is érkezett Kecskemétre. Az elosztás oly módon történik, hogy a lakosság cukorjegyenként egy métermázsa burgonyát kap azon kereskedőnél, ahova a cukorjegye szól. A burgonya ára kilogrammonként 3 korona, melynek fele kékpénzben fizetendő.