Kecskeméti Közlöny, 1920. május (2. évfolyam, 100-123. szám)

1920-05-01 / 100. szám

Kecskemét, 1920. május I. $201111131 II. évfolyam, 100. szám. KECSKEMÉTI KÖZLÜHY­M ELŐFIZETÉSI ÁRA^^ « Jj_*• j Felelős szerk.­­ Dr. KISS ENDRE. Szerkesztőség a III. ker., Szabadság-tér Negyed*évrHB* .’ .* .' .* 1­60 korona! j E«»*e8 ára 1 koP°'a- I. szám, II. emelet, 3 ajtó. Telefon 120. «ev hóra............................ 20 korona.­­ Megjelenik minden nap. Kiadóhivatal a Széchenyi­ tér 5. (udvar). A hazugság ünnepe. Május elsejére szerte a világon sok millió kézből kiesik a szerszám és a világ­proletárok rab­szolgai megadással dőlnek neki a hazugság ünneplésének. Ez a nap a világtörténelem legnagyobb hazugságá­nak, a szocialista nemzetköziségnek hatal­mát jelenti. Az a rettenetes szervezet, mely a világproletárokat egységes táborba fogja össze, mutatja ki e napon erejét. De a május elsők vörös tüze ez évre m­ár kifa­kult. A hazugság ünnepe elvesztette vará­zsát, mert maga a hazugság is haldokolni kezdett. Hatalma hosszú ideig tartott, mi­vel nagy tévedéseken alapult. Az emberi történelem rendje mindenkor az volt, hogy a fejlődés, az előrehaladás nagyszerű len­dületeit áldozatos keresések, keserves csa­lódások és tévedések előzték meg. A téve­dés a haladás föltétele. Ezt az örök tör­vényt példázzák a múlt század munkásmoz­galmai is. Az alig négy évszázados tőkés termelési rend elzárult a munkásverejtéktől és helyébe valami emberileg is igazságo­sabb kornak kellett következnie. Ennek a jobb kornak vágya lobogott föl az angol és francia munkásmozgalmakban. Ezek a mozgalmak tele voltak a kezdés tévedései­vel, de a becsületes jóhiszeműséget nem lehetett tőlük megtagadni. Nagyot változott a helyzet akkor, mi­dőn a föltörekvő zsidóság elérkezettnek látta az időt arra, hogy a lázas európai műveltség ellen döntő rohamot intézzen és hogy e célra a munkásság óriási tanulat­lan tömegeit maga alá nyergelje. A hatal­mas terv több-kevesebb sikerrel valóra vált. A becsületes keresésnek ezzel útja szakadt és a világ óriási proletártömegei megszűn­tek viszonyaik természetes javulásának le­hetőségétől. A munkásság nyakába minden európai országban odatelepedtek Szíria sa­káljai és zsidónak is rossz ghettó-söpre­dékei. A világproletárság vágya, akarata a hazugság pokoli gépezetének hajtóerejévé vált. Az az állandó forradalmi hevület, mely­ben ez a világot behálózó hazugság tar­totta rabszolgáit, lehetetlenné tett minden józan megfontolást. A világ belerengett a félrevezetett népkolosszusok csatakiáltásába! »Jogot a népnek!“ Ez a hamis követelés azonban csak a zsidónak, csak Szíria sakál­jainak akarta megszerezni a hatalmat. És az éhező nép fölült az ámításnak. Kenyér helyett rendületlenül kérte, követelte a 1o­­got. A teljes politikai jogegyenlőség pedig hazug eszme volt. Megvalósítása közben folytonosan beleütközött a kereszténység évezredes alkotásaiba, de annál dühödteb­­ben ostromolt kaput, falat. A hazugság ha­talma fokozatosan terpeszkedett és hova­tovább odajutottunk, hogy Európa legmű­­veletlenebb államában, Oroszországban ki­tűzhette a maga vörös lobogóját. Orosz­ország lett tehát az a földdarab, melyre a hazugság sziklaszilárdan megvetette a lábát és ahonnét kiindulva, földönfutóvá akarta tenni az igazságot Európa többi államai­ban is. Azonban az isteni gondviselés más­képen határozott. Míg a nyugati államok vígan tobzódtak háborús őrületükben, az­alatt Középeurópa kis államainak keresz­tény és nemzeti újjáéledésén megtörött kelet hullámverése. A hazugság hatalmának megtöréséért nem az egyes népeket, hanem magukat az eszméket illeti dicsőség. Az idei május elsején a kereszténység és nem­zetiség kettős eszméje világít föl messze lobogó fénnyel a világ népei felé. A ha­zugság hatalmát legyőzte ez a két eszme. Most még parancsolhat munkát vagy ünne­pet, de nincs messze az idő, hogy minden nép jobb belátásra ébred és leveti nyaká­ból a nemzetközi szocializmus hazugságát. Magyarország egy évi története is szépen példázza a haladás útjait. Egy év­vel május elsején a félrevezetett tömeg még bálványozta a hazugságot és hitt Garbai szavaiban, hogy „a történelmi Magyaror­szág meghalt és sírba tétetett.“ Az idei május első ennek a történelmi Magyar­­országnak halhatatlanságát jelenti. Ma egy éve még az őrült zsidó milliomos fiú, Számuelli, Liebknecht és Luxemburg Róza vörös szarkofágjára állva bántatlanul fenye­gethette meg a polgárságot. Ma a meg­bocsátás igéit hirdetjük. Különösen örven­detes, hogy a magyarság szívében, váro­sunkban, megszűnt a hazugság hatalma. Nálunk serényen folyik május elsején is a munka és a hazugság ünnepét örökre meg­rontotta a keresztény, nemzeti irányzat egész­séges ereje. Jel. A kecskeméti főispánság ügyében híte járt annak, hogy a belügyminisz­térium vissza óhajtja állítani a régi állapo­tot, amidőn ugyanis Pest megye és Kecs­kemét főispánsága egy kézben volt. Ezen állásfoglalás indokául a hír szerint az szol­gált, hogy megszűntek azok az okok,­­ a közlekedés nehézsége, a postaforgalom bi­zonytalansága, sürgöny- és telefontilalom, melyek a román megszállás alatt a kecskeméti főispánság különválasztását szükségessé tet­ték. Ennek folytán a főispánok küszöbön álló revíziójánál már a pestmegyei főispán lett volna Kecskemét főispánja s csak Pest megye kettéválasztása után kapott volna Kecske­mét külön főispánt. Fölismerve azt a végtelen fontosságot, amellyel a már meglevő kecskeméti önálló főispánság Pest megye leendő kettéosztása alkalmával Kecskemét megyeszékhellyé emelésénél a mérleg ser­penyőjébe esik, a Kecskeméti Keresztény- Keresztyén Kisgazda és Földmives Párt ve­zérlő bizottsága tegnap Kovács Sándor el­nöklete alatt tartott népes gyűlésen foglal­kozott a kérdéssel és a következő határoza­tot hozta: A Kecskeméti Keresztény - Keresztyén Kisgazda és Földmíves Párt vezérlő bi­zottsága folyó hó 29 én délután 5 órakor a párt helyiségében megtartott ülésén határo­­zatilag kimondotta, hogy a Kecskeméti fő­­ispáni állásnak a kormány által tervbe vett megszüntetése ellen állást foglal és kívánja, hogy a Kecskeméti külön főispáni állás to­vábbra is fentartassék — és tekintettel arra, hogy ezen állást betöltő dr. Zsitvay Tibor főispán kiváló tudással, szakismerettel pár­tatlansággal és a helyi viszonyok teljes is­meretével körülbelül 8 hónapja tölti be hi­vatását, ezért a párt vezérlő bizottsága kí­vánja, hogy a kormány továbbra is hagyja meg állásában annyival is inkább, mert a helyi közigazgatási viszonyok az ő műkö­dését feltétlen szükségessé teszi. A párt ve­zérlő bizottsága elhatározta, hogy a keresz­tény nemzeti egyesülés pártja helyi szerve­zetével együttesen táviratilag fölterjesztést tesz a kormány elnökéhez és a megfelelő közbenjárás végett a város képviselőit is megkeresi és egyidejűleg állás­foglalás vé­gett a városi rendkívüli közgyűlés összehí­vása iránt a megfelelő lépéseket megteszi. Értesülésünk szerint ugyanilyen irányú határozatot hozott az Egyesülés pártja is . a kecskeméti festők és rajztanárok képkiállítása SSraL. Belépő­jegy hétköznap 3 korona. Vasárnap és teás délutánon 5 korona. Így örömmel állapíthatjuk meg, hogy úgy a kecskeméti főispánság fentartásának kér­désében, mint a főispáni állás betöltésében Kecskemét mindkét pártja egy vélemé­nyen van. Az Ébredő Magyarok is foglalkoztak a kérdéssel tegnapi különösen népes választ­mányi és taggyűlésükön. Határozatot hoztak, hogy a főispánság fentartását követelik s ez irányban távirattal fordultak központjukhoz, a kormányhoz, s a nemzetgyűlés két több­ségi pártjához.­­ Egyben pedig dr. Zsit­vay Tibor főispán iránt való bizalmuknak lelkes kifejezést adtak, s nyomban 10 tagú küldöttség útján juttatták határozatukat és bizalmukat a főispán tudomására. Kecskemét irányadó köreinek ezen egyöntetű állásfoglalása élénk bizonyítéka annak a tiszteletnek és ragaszkodásnak, amellyel Kecskemét egész magyar társa­dalma dr. Zsitvay Tibor kormánybiztos iránt viseltetik, akiben nem egy párt exponensét, hanem az államhatalom pártatlanságának méltó megtestesítőjét, a magyar nemzeti és két­ eszme kiváló harcosát tanultuk meg­ismerni. A képkiállítás művészei. Szabó Antal képein meglátszik, hogy művészi célok után törekszik. Csaknem min­den iránnyal megküzdött, tehetsége mindig gazdagodott valamivel, kifejezési készsége finomodott. Szabó is, mint a legtöbb festő, a természet élethű utánzására törekvő natu­ralizmuson kezdte. Ilyen irányú képei kö­zül legkiválóbbak a „Napnyugta“ és a „Bugaci esti hangulat.“ Későbbi képein már érzik az idegen hatás, különösen az impresz­­szionizmus befolyása. A színek keresettsége és élénksége azt mutatják, hogy az úgy­nevezett új impresszionizmus is éreztette vele hatását. Erre mutat „Parkrészlet“-e és a „Műkerti villa előtt“ című képe. Közben a harctérre került és ez igen előnyös hatás­sal volt egyéniségére. Sokat festegetett és itt már levetette az előbbi irányok nyűgét, egyénisége mindinkább előtérbe nyomul. Ezek közé tartoznak „Csendélet rézkorsó­val“, „Krizantin csendélet“. Legújabb ké­pei azonban már megállapodott művészetre mutatnak. „Órás csendélete“, „Udvarunk­ból“ című képe már igazi művészi beccsel bírnak. Különösen figyelemreméltók még a harctéren készült külföldi tájképei. Szabó egész működése nagy reményekkel biztat és folyton fejlődő művészete biztos záloga a sikernek. Höchinger Miklós igen sok és ér­tékes képpel gazdagította a kiállítást. Olyan sok a jó képe, hogy valamennyinek felso­rolására és méltatására nem térhetünk ki. Igazi művész, tehetség és törhetetlen szor­galom párosul festményeiben. Különösen elismerésre méltó néhány új tájképe, a téli hangulat, a napsütés eredetisége, a színek összhangja kiváló értéket biztosítanak ezek számára. A „Bíbicek“ csendéletben a zöld és kék kontrasztja és általában az elő- és háttér mélysége megkapó. Csendéleteinek a művészi szempontok és gondos kidolgo­zás kiváló értéket biztosítanak. Aquarell­­képei fejlődés szempontjából több csoportra oszthatók és a haladás határozottan meg­állapítható rajtuk. A lugosi, krassó-szörényi, sümegi tájak közül egyik szebb, mint a másik. Élethű, ködös hátteret és napfényt, igazi mélységeket fest, a színeket bátran és hatásosan használja. Képein öntudatos fejlődést állapíthatunk meg.

Next