Kecskeméti Közlöny, 1920. május (2. évfolyam, 100-123. szám)
1920-05-01 / 100. szám
Kecskemét, 1920. május I. $201111131 II. évfolyam, 100. szám. KECSKEMÉTI KÖZLÜHYM ELŐFIZETÉSI ÁRA^^ « Jj_*• j Felelős szerk. Dr. KISS ENDRE. Szerkesztőség a III. ker., Szabadság-tér Negyed*évrHB* .’ .* .' .* 160 korona! j E«»*e8 ára 1 koP°'a- I. szám, II. emelet, 3 ajtó. Telefon 120. «ev hóra............................ 20 korona. Megjelenik minden nap. Kiadóhivatal a Széchenyi tér 5. (udvar). A hazugság ünnepe. Május elsejére szerte a világon sok millió kézből kiesik a szerszám és a világproletárok rabszolgai megadással dőlnek neki a hazugság ünneplésének. Ez a nap a világtörténelem legnagyobb hazugságának, a szocialista nemzetköziségnek hatalmát jelenti. Az a rettenetes szervezet, mely a világproletárokat egységes táborba fogja össze, mutatja ki e napon erejét. De a május elsők vörös tüze ez évre már kifakult. A hazugság ünnepe elvesztette varázsát, mert maga a hazugság is haldokolni kezdett. Hatalma hosszú ideig tartott, mivel nagy tévedéseken alapult. Az emberi történelem rendje mindenkor az volt, hogy a fejlődés, az előrehaladás nagyszerű lendületeit áldozatos keresések, keserves csalódások és tévedések előzték meg. A tévedés a haladás föltétele. Ezt az örök törvényt példázzák a múlt század munkásmozgalmai is. Az alig négy évszázados tőkés termelési rend elzárult a munkásverejtéktől és helyébe valami emberileg is igazságosabb kornak kellett következnie. Ennek a jobb kornak vágya lobogott föl az angol és francia munkásmozgalmakban. Ezek a mozgalmak tele voltak a kezdés tévedéseivel, de a becsületes jóhiszeműséget nem lehetett tőlük megtagadni. Nagyot változott a helyzet akkor, midőn a föltörekvő zsidóság elérkezettnek látta az időt arra, hogy a lázas európai műveltség ellen döntő rohamot intézzen és hogy e célra a munkásság óriási tanulatlan tömegeit maga alá nyergelje. A hatalmas terv több-kevesebb sikerrel valóra vált. A becsületes keresésnek ezzel útja szakadt és a világ óriási proletártömegei megszűntek viszonyaik természetes javulásának lehetőségétől. A munkásság nyakába minden európai országban odatelepedtek Szíria sakáljai és zsidónak is rossz ghettó-söpredékei. A világproletárság vágya, akarata a hazugság pokoli gépezetének hajtóerejévé vált. Az az állandó forradalmi hevület, melyben ez a világot behálózó hazugság tartotta rabszolgáit, lehetetlenné tett minden józan megfontolást. A világ belerengett a félrevezetett népkolosszusok csatakiáltásába! »Jogot a népnek!“ Ez a hamis követelés azonban csak a zsidónak, csak Szíria sakáljainak akarta megszerezni a hatalmat. És az éhező nép fölült az ámításnak. Kenyér helyett rendületlenül kérte, követelte a 1ogot. A teljes politikai jogegyenlőség pedig hazug eszme volt. Megvalósítása közben folytonosan beleütközött a kereszténység évezredes alkotásaiba, de annál dühödtebben ostromolt kaput, falat. A hazugság hatalma fokozatosan terpeszkedett és hovatovább odajutottunk, hogy Európa legműveletlenebb államában, Oroszországban kitűzhette a maga vörös lobogóját. Oroszország lett tehát az a földdarab, melyre a hazugság sziklaszilárdan megvetette a lábát és ahonnét kiindulva, földönfutóvá akarta tenni az igazságot Európa többi államaiban is. Azonban az isteni gondviselés másképen határozott. Míg a nyugati államok vígan tobzódtak háborús őrületükben, azalatt Középeurópa kis államainak keresztény és nemzeti újjáéledésén megtörött kelet hullámverése. A hazugság hatalmának megtöréséért nem az egyes népeket, hanem magukat az eszméket illeti dicsőség. Az idei május elsején a kereszténység és nemzetiség kettős eszméje világít föl messze lobogó fénnyel a világ népei felé. A hazugság hatalmát legyőzte ez a két eszme. Most még parancsolhat munkát vagy ünnepet, de nincs messze az idő, hogy minden nép jobb belátásra ébred és leveti nyakából a nemzetközi szocializmus hazugságát. Magyarország egy évi története is szépen példázza a haladás útjait. Egy évvel május elsején a félrevezetett tömeg még bálványozta a hazugságot és hitt Garbai szavaiban, hogy „a történelmi Magyarország meghalt és sírba tétetett.“ Az idei május első ennek a történelmi Magyarországnak halhatatlanságát jelenti. Ma egy éve még az őrült zsidó milliomos fiú, Számuelli, Liebknecht és Luxemburg Róza vörös szarkofágjára állva bántatlanul fenyegethette meg a polgárságot. Ma a megbocsátás igéit hirdetjük. Különösen örvendetes, hogy a magyarság szívében, városunkban, megszűnt a hazugság hatalma. Nálunk serényen folyik május elsején is a munka és a hazugság ünnepét örökre megrontotta a keresztény, nemzeti irányzat egészséges ereje. Jel. A kecskeméti főispánság ügyében híte járt annak, hogy a belügyminisztérium vissza óhajtja állítani a régi állapotot, amidőn ugyanis Pest megye és Kecskemét főispánsága egy kézben volt. Ezen állásfoglalás indokául a hír szerint az szolgált, hogy megszűntek azok az okok, a közlekedés nehézsége, a postaforgalom bizonytalansága, sürgöny- és telefontilalom, melyek a román megszállás alatt a kecskeméti főispánság különválasztását szükségessé tették. Ennek folytán a főispánok küszöbön álló revíziójánál már a pestmegyei főispán lett volna Kecskemét főispánja s csak Pest megye kettéválasztása után kapott volna Kecskemét külön főispánt. Fölismerve azt a végtelen fontosságot, amellyel a már meglevő kecskeméti önálló főispánság Pest megye leendő kettéosztása alkalmával Kecskemét megyeszékhellyé emelésénél a mérleg serpenyőjébe esik, a Kecskeméti Keresztény- Keresztyén Kisgazda és Földmives Párt vezérlő bizottsága tegnap Kovács Sándor elnöklete alatt tartott népes gyűlésen foglalkozott a kérdéssel és a következő határozatot hozta: A Kecskeméti Keresztény - Keresztyén Kisgazda és Földmíves Párt vezérlő bizottsága folyó hó 29 én délután 5 órakor a párt helyiségében megtartott ülésén határozatilag kimondotta, hogy a Kecskeméti főispáni állásnak a kormány által tervbe vett megszüntetése ellen állást foglal és kívánja, hogy a Kecskeméti külön főispáni állás továbbra is fentartassék — és tekintettel arra, hogy ezen állást betöltő dr. Zsitvay Tibor főispán kiváló tudással, szakismerettel pártatlansággal és a helyi viszonyok teljes ismeretével körülbelül 8 hónapja tölti be hivatását, ezért a párt vezérlő bizottsága kívánja, hogy a kormány továbbra is hagyja meg állásában annyival is inkább, mert a helyi közigazgatási viszonyok az ő működését feltétlen szükségessé teszi. A párt vezérlő bizottsága elhatározta, hogy a keresztény nemzeti egyesülés pártja helyi szervezetével együttesen táviratilag fölterjesztést tesz a kormány elnökéhez és a megfelelő közbenjárás végett a város képviselőit is megkeresi és egyidejűleg állásfoglalás végett a városi rendkívüli közgyűlés összehívása iránt a megfelelő lépéseket megteszi. Értesülésünk szerint ugyanilyen irányú határozatot hozott az Egyesülés pártja is . a kecskeméti festők és rajztanárok képkiállítása SSraL. Belépőjegy hétköznap 3 korona. Vasárnap és teás délutánon 5 korona. Így örömmel állapíthatjuk meg, hogy úgy a kecskeméti főispánság fentartásának kérdésében, mint a főispáni állás betöltésében Kecskemét mindkét pártja egy véleményen van. Az Ébredő Magyarok is foglalkoztak a kérdéssel tegnapi különösen népes választmányi és taggyűlésükön. Határozatot hoztak, hogy a főispánság fentartását követelik s ez irányban távirattal fordultak központjukhoz, a kormányhoz, s a nemzetgyűlés két többségi pártjához. Egyben pedig dr. Zsitvay Tibor főispán iránt való bizalmuknak lelkes kifejezést adtak, s nyomban 10 tagú küldöttség útján juttatták határozatukat és bizalmukat a főispán tudomására. Kecskemét irányadó köreinek ezen egyöntetű állásfoglalása élénk bizonyítéka annak a tiszteletnek és ragaszkodásnak, amellyel Kecskemét egész magyar társadalma dr. Zsitvay Tibor kormánybiztos iránt viseltetik, akiben nem egy párt exponensét, hanem az államhatalom pártatlanságának méltó megtestesítőjét, a magyar nemzeti és két eszme kiváló harcosát tanultuk megismerni. A képkiállítás művészei. Szabó Antal képein meglátszik, hogy művészi célok után törekszik. Csaknem minden iránnyal megküzdött, tehetsége mindig gazdagodott valamivel, kifejezési készsége finomodott. Szabó is, mint a legtöbb festő, a természet élethű utánzására törekvő naturalizmuson kezdte. Ilyen irányú képei közül legkiválóbbak a „Napnyugta“ és a „Bugaci esti hangulat.“ Későbbi képein már érzik az idegen hatás, különösen az impreszszionizmus befolyása. A színek keresettsége és élénksége azt mutatják, hogy az úgynevezett új impresszionizmus is éreztette vele hatását. Erre mutat „Parkrészlet“-e és a „Műkerti villa előtt“ című képe. Közben a harctérre került és ez igen előnyös hatással volt egyéniségére. Sokat festegetett és itt már levetette az előbbi irányok nyűgét, egyénisége mindinkább előtérbe nyomul. Ezek közé tartoznak „Csendélet rézkorsóval“, „Krizantin csendélet“. Legújabb képei azonban már megállapodott művészetre mutatnak. „Órás csendélete“, „Udvarunkból“ című képe már igazi művészi beccsel bírnak. Különösen figyelemreméltók még a harctéren készült külföldi tájképei. Szabó egész működése nagy reményekkel biztat és folyton fejlődő művészete biztos záloga a sikernek. Höchinger Miklós igen sok és értékes képpel gazdagította a kiállítást. Olyan sok a jó képe, hogy valamennyinek felsorolására és méltatására nem térhetünk ki. Igazi művész, tehetség és törhetetlen szorgalom párosul festményeiben. Különösen elismerésre méltó néhány új tájképe, a téli hangulat, a napsütés eredetisége, a színek összhangja kiváló értéket biztosítanak ezek számára. A „Bíbicek“ csendéletben a zöld és kék kontrasztja és általában az elő- és háttér mélysége megkapó. Csendéleteinek a művészi szempontok és gondos kidolgozás kiváló értéket biztosítanak. Aquarellképei fejlődés szempontjából több csoportra oszthatók és a haladás határozottan megállapítható rajtuk. A lugosi, krassó-szörényi, sümegi tájak közül egyik szebb, mint a másik. Élethű, ködös hátteret és napfényt, igazi mélységeket fest, a színeket bátran és hatásosan használja. Képein öntudatos fejlődést állapíthatunk meg.