Kecskeméti Közlöny, 1920. szeptember (2. évfolyam, 200-224. szám)
1920-09-18 / 214. szám
^Keskemét, 1920. Szeptember 13. 1. évfolyam, 214. szán. £x,*x_" ELŐFIZETÉSI ÁRA n i«_ n Felelős szerk.: Dr. KISS ENDRE. Szerkesztőségi III. ker., Szabadság-tér Negyed*é*re Z Z Z Z Z *60 korona) Egyes szám ára I korona. I. szám, II. emelet, 3 ajtó. Telefon ISO. Égi hóra_ _ _ _ _ _ 20 korona. Megjelenik minden nap. Kiadóhivatal, Széchenyi-tér 5. TELEFON-TÁVIRAT. Prága. A Ceske Slovo jelenti, hogy amikor Amerikába megérkezett a vasárkormány lemondásának híre, az Egyesült Államok kormánya közölte Csehország megbízottjával, hogy a megkötött lisztszállítási szerződést felfüggesztettnek tekinti. London. A „Daily Chronicle“ Írja: Oroszország, hogy magát Lengyelország esetleges jövőbeli támadásaitól megvédje, visszatér régebbi álláspontjára és a lengyel haderő létszámának leszállítását követeli. Belgrád. A jugoszláv parlament 130 szavazattal 10 ellenében ratifikálta a Bulgáriával kötött békeszerződést. Páris: A francia kormány Párisba hívja a litván és a lengyel delegációkat az ellenségeskedás megszüntetése fölött való tárgyalások megkezdésére. London: Az angol kormány Írországban elősegíti a házőrségek szervezését a synnjeinek ellen. Budapest. A kormányzó felhívást intéz az 1000 holdnál nagyobb birtokok tulajdonosaihoz, hogy a vitézi telkek céljaira kisebb birtokokat bocsássanak rendelkezésre. A magyar militarizmus az ősi kényszerűségből fakad és tulajdonképen békés militarizmus. Csak magunkért van és nincsenek távoli céljai. Ebből következik, hogy minden becsületes magyarnak militaristának kell lennie a szó nemesebb értelmében. Támogatni kell a nemzeti hadsereget minden erőnkkel abban a munkájában, amely a belső rend megszilárdítására és életfeltételeinek visszaszerzésére irányul. Mert, ha belenyugodnánk akár egy belső káoszba, akár régi határainknak és velük együtt életlehetőségeinknek elvesztésébe, megérdemeljük, hogy fejünkre szálljon a történelmi igazságszolgáltatás bosszúállása és kitöröljön bennünket az élők sorából. Magyarország sorsa a nemzeti hadsereggel áll vagy bukik. Emelkedjünk föl a helyzet magaslatára és lássuk meg azokat a következményeket, amelyek szeretetre, odaadásra és minden javunk odaadásáig menő támogatására köteleznek bennünket a nemzeti hadsereg iránt. Magyar militarizmus. Az a kicsinyes akadékoskodás, gáncsvetés, amely a klasszikussá vált ruppertizmus elnevezést méltán megérdemli, újra és újra elősettenkedik, hogy a magyarságnak a nemzeti hadseregben való szervezkedését megakadályozza vagy legalább is föltartóztassa. Legalább Gaál Gaszton beszédével kapcsolatban mutattunk rá ennek a jó, vagy rosszhiszemű aknamunkának jelentőségére. Megállapítottuk ezúttal azt is, hogy Magyarországon ma a rend első feltétele az erős és jól fegyelmezett hadsereg. A kettős forradalom destruktív szelleme megingatott minden törvénytiszteletet és így a belső rend fölbomlásával járhatna, ha az állam ultima ratioként nem tudna hivatkozni erőhatalmára. Mert a hadsereg tulajdonképen nem más, mint az állam hatalmi eszköze, a nemzeti erő exponense, de amelynek jelentősége természetesen nem korlátozható karhatalmi színvonalra. Különösen nem korlátozható akkor, ha a hadsereg a nemzeti élet talajából nő ki és így létjogosultságát abban találja, hogy egy nemzet életszükségleteiért, fenmaradásáért van, hogy a létért való küzdelemben tehát a nemzeti hadsereg letéteményese minden kifelé és befelé nyilvánuló életösztönnek. A nemzeti hadsereg a békétlenkedők és a területorzók ellen teremtett szerve a magyarságnak és ilyenformán a legfontontosabb küldetést tölti be nemzetünk életében. A magyar mindig katonafajta volt. Az volt a körülmények kényszerítéséből. Mindig küzdenie kellett életéért és így állandóan fegyverben állott. A történelem folyamán ki is mutatta minden erejét, virtusát és százfelől jövő támadás ellenére is meg tudta magának tartani a földet, melyhez sorsa köttetett. Az osztrák szellem uralomra jutása után a magyar katonák nagyszerű képességei nem fejlődhettek szabadon. Az a szellem, amely Suwarow szavai szerint szereti a középszerűséget, mert a tehetség nem tűri a zabolát, amely a divide et impera elvének alapján a magyar katonát békés időben is elvitte a hazaföldről messze idegenbe és igy nevelte belé azt a ridegséget, amely elválasztotta a nemzeti élet talajától. Ennek az időnek militarizmusa osztrák militarizmus volt. A szüret és a borárak. Az utóbbi száraz és napos időjárás a szőlő beérésére igen jótékony hatással volt, úgy, hogy ha nem is mennyiség, de minőség tekintetében fokozottabb várakozással tekinthetünk a szüret elé. Többször hangsúlyoztuk, hogy a magyar borral szemben fokozódó külföldi verseny kényszeríteni fogja a magyar bortermelést arra, hogy a tömeg mellett a minőségre is több gondot fordítson. A minőséget pedig a szakszerű borkezelés mellett elsősorban a kései szürettel lehet emelni. A szürettel való sietés most sem tanácsos tehát. A borpiacot valósággal ellepték a kereskedők s különösen nagy a kereslet az óbor iránt. Az árak napról-napra emelkednek s igy azon termelők, akik az első kérőnek eladták boraikat, különösen az 1918. évi bort, sírva néznek utána. A tavalyi borért ma már 18—20 koronát, a 18 ikió borért 24—26 koronát is fizetnek. A must ára előreláthatólag jóval meg fogja haladni a 10 koronát literenként, sőt 15 ön felülről is beszélnek. A borkereskedelem szervezett fellendülése összefügg a korona árának a külföldi piacon való leszorításával, amelynek rugóiról tegnapi számunkban rántottuk le a leplet. A zsidó nagytőke most ismét háromszoros bort húz le a magyar termelőről. A bojkott ideje alatt pénzből kifogyott termelőktől az óbor legnagyobb részét már a mainál alacsonyabb árakon összevásárolták. Az áremelkedés folytán elért nyereség így az ő zsebükben marad, ha a bort itthon is fogyasztják el. A kivitelre kerülő mennyiség után az államot már haszonrészesedés nem fogja illetni, mert a kiviteli illetéket eltörölték. Ez is az övéké. Az olcsó koronán vásárolt bort kiviszik külföldre. Ott kapnak érte jó valutát. Még ha osztrák koronát kapnak is, jobb pénzt kapnak, mint a mienk, mert nemzetközi szervezetük útján, az osztrák korona árfolyamát is jobbra állították, mint a magyarét. Ámbár minden józan mérlegelő előtt világos lehet, hogy Ausztriának, — egy magát saját terméséből táplálni nem tudó országnak pénze nem érhet annyit, mint a mienk. A külföldön kapott jó valutát azután visszacsempészik az országba s eladják a tőzsdén koronáért. Dehogy is hoznak be iparcikket, igy egyszerűbb a dolog s nem rontják a fajrokon rőfösök stb. dolgát. Mikor a gajok összevásárolták a frankot, sokolt, stb-t, akkor következik a második borhúzás. A korona ára a külföldi piacon emelkedni fog, ennek megfelelőleg idehaza a külföldi valuta ára esik. A gajok erre megijednek és ,hogy magukat a további veszteségtől megóvják, piacra dobják a külföldi valutát. Ezzel az árakat még jobban leszorítják, így olcsó árakon a külföldi valutát ugyanazok veszik meg kevesebb koronáért, akik sok koronáért nemrégiben eladták. A különbözet itt is az ő hasznuk , hogy a dolog így fog történni, az egész bizonyos, csak az a kérdés, hogy hat hét vagy három hónap alatt következik-e be. Hogy közben azután még hány bort húznak, az attól függ, hogy menynyire tudják a bor értékét le- és felszállítani a nemzetközi piacokon. Az is bizonyos, hogy amidőn a borok árát jól felhajtották és a bortermés nagyobb része rituális pincékben vagy a külföldön lesz, akkor majd megindul a háború azok ellen is, akik spekulációra vásároltak bort, de nem közülük valók. Ezt elérik egy árzuhanással, amit a borpiacon mesterségesen idéznek elő. Ők nem fognak ez alatt az idő alatt egy liter bort sem eladni, ők nem károsodnak. A gajok ellenben újból megijednek, eladják a még kezükön levő bort veszteséggel s mikor már minden bor ,,a tisztességes“ kereskedőnél lesz, akkor az árak újból emelkedni fognak. És igy lesz igaz, hogy a gazda évenként egyszer, a zsidó többször szüretel. Mert a kereskedelmi liberalizmus ezt jelenti magyarra fordítva. A jogakadémiáról Munkatársunk felkereste Kovács Andor dr-t, a kecskeméti jogakadémia új igazgatóját, ki a jogakadémia helyzetéről a következőket mondotta: „A kultuszminiszter rendelete értelmében szeptember 15 én jár le a beiratkozási kérvények beadási határideje. E napig 154-en kérték felvételüket. A kérvényezők száma nem haladja meg a felvehetők létszámmaximumát, mert évfolyamonként 40, azaz öszszesen 160 hallgató felvételére van engedély. A tanári testület szeptember 20-ikán dönt a beadott kérvények felett. A keresztény és zsidó folyamodó hallgatók arányát még nem állapítottuk meg, annyi már azonban nyilvánvaló, hogy kevés zsidó vallási* jelentkező akadt. Hogy ezek közül számszerű, pontosan meghatározott percentben hányat vehetünk fel, arra vonatkozólag mind a mai napig kultuszminiszteri rendeletet nem kaptunk. A felvétel felett az eddig beadott kérvények és okmányok alapján dönt a tanári kar, melynek határozata még e hó 21-én, 22-én nyilvánosság elé kerül. De most az igazgatóság kivételes méltányossági szempontból 15 ike után is elfogad felvételi kérvényeket, a 15 ike után jelentkezők felvételére vonatkozólag esetről-esetre történik döntés. A jogakadémián az előadások és a vizsgák október 4 én kezdődnek. Az egyháztanács és az igazgatótanács minden lehetőt elkövet, hogy a szükséges tüzelőanyag biztosíttassék s igy az előadások szakadatlan megtartása remélhető.“ Hisszük s reméljük, hogy az idei tanév a jogakadémián is már zavartalanul telik el s a sok háborús és egyéb mizériális mulasztások után rendszeres élet indul meg a kecskeméti református jogakadémián is. * 8 — Szabadság. Barna Tibor rendőrfőfelügyelő a mai nappal betegsége miatt 8 heti szabadságra ment. üKönfámipáre megnyílt a höchingerész házi kiállítása, UKOUIAmWStal HUI fílHulillHU ! MEGTEKINTHETŐ MINDENNAP D. E. 10 ÓRÁTÓL D. U. 4-10fIklI N1HLlil IHU !